Ahhoz, hogy tudjuk, merre tartunk, mit akarunk,
tudnunk kell, hogy kik vagyunk és honnan jövünk.
FELIRATKOZÁS AZ RSS-HIRCSATORNÁRA
FELIRATKOZÁS AZ RSS-KOMMENTLISTÁRA

Történelemtanitás

online történelemdidaktikai folyóirat

Betűméret növeléseEredeti betűméretBetűméret csökkentése



Miért alapítottuk a folyóiratot?

Az elmúlt húsz év során nagyon sok minden történt a magyarországi történelemoktatás területén. A tantárgy sokat gazdagodott, erősödött az elmúlt két évtizedben. A tananyag időbeli határa kitolódott: már nemcsak 1956-ig, hanem 1990-ig, a rendszerváltásig tanulják a történelmet diákjaink. Gazdagabbá vált a tantárgy azáltal, hogy beépültek jelenismereti elemek és a korábban domináns politika-centrikus ismeretek mellett a korábbinál jóval nagyobb hangsúlyt kapott az életmód- és mentalitástörténet, a művelődéstörténet, a különböző kisebbségek, a nők története stb. Vitathatatlan az is, hogy az elmúlt két évtizedben roppant sokat gazdagodott az iskolai történelemoktatás módszertanában, eszközrendszerében, hiszen számtalan alternatív program és módszertani újdonság jelent meg mind a tankönyvekben, mind az oktatási gyakorlatban. A tankönyvszerzők tudatosan felvállalták a történeti témák több szempontú, kontroverzív tárgyalását, és meghatározóvá vált a forrásközpontú megközelítés is.

Miközben a történelemtanítás megújulása nagy léptekkel haladt előre, hiányzik a történelemdidaktikai/módszertani szakma tudományos legitimációja. Magyarországon a nyugati értelemben vett, önálló, intézményesült történelemdidaktika – akár mint önállósult aldiszciplína a történettudományon belül, akár mint „híd” a történettudomány és a pedagógiai között – nem létezik. Nincs fóruma a történelemtanítással kapcsolatos kutatások bemutatásának, nincsenek történelemdidaktikai, történelemmódszertani folyóirataink, sorozataink.

Jelen folyóiratunknak van történeti előzménye, hiszen ezelőtt 55 évvel egy szakmódszertani folyóirat indult útjára, Történelemtanítás címmel, 1964 és 1989 között Szabolcs Ottó szerkesztésével. A rendszerváltozás azonban a folyóirat megszűnését hozta. Öt év szünet után az 1994 és 2003 között Módszertani Lapok. Történelem címmel megújult szakfolyóirat egy híján 300 publikációt adott közre a történelemtanári társadalomnak Závodszky Géza szerkesztése alatt. Azóta újabb évek teltek el, sorra jöttek létre más tantárgyaknál a papíralapú és – immár – elektronikus szakmai folyóiratok, de a történelemtanár szakma e nélkül maradt. Miközben bő fél évtizede nincs szakfolyóirata a szakmánknak, ez idő alatt olyan változások következtek mind a nemzetközi, mind a hazai történelemtanításban, amelyeknek tudományos igényű szakmai vitája, az eredmények publikálása saját, önálló folyóirat hiányában más (általános pedagógiai) folyóiratokban, monográfiákban, tanulmánykötetekben történt meg.

Elodázhatatlanná vált tehát egy önálló történelemdidaktikai/ történelemmódszertani folyóirat megalapítása.



    Mi a célunk?

    A Történelemtanítás történelemdidaktikai folyóirat alapítóiként azt a törekvést és igényt fogalmaztuk meg, hogy ez a folyóirat folytassa az elődök szakmai munkásságát, feleljen meg a tudományos igényességnek, és minél szélesebb körben szólítsa meg a történelem tanításával kapcsolatban álló szakmai közösséget. A hazai történelemdidaktika szakmai műhelye kívánunk lenni, amely egyszerre képviseli a megőrzés és a megújulás szempontjait, az állandóság igényét és a változtatás szükségességét. Szerkesztőként szeretnénk olyan fórumot teremteni, ahol a történelemtanítás elméleti és gyakorlati kérdéseiről lehet értekezni. Elhatározásunk, hogy folyóiratunk negyedévenként jelenjen meg, a Tanulmányok, a Közlemények és a Műhely rovatok írásai angol nyelvű összefoglalóval, hogy így a világháló által e rovatok minden írását, tudósítását bárhonnan el lehessen elérni. További célunk, hogy utat nyissunk a hazai és nemzetközi történelemdidaktikai és módszertani kutatások felé, a történelemtanárok szakmai közössége felé.

    A folyóirat szerkesztőiként a Tanulmány rovatban mindhárman e fenti célnak kívántunk eleget tenni, hiszen áttekintettük a történelemtanítás hazai és nemzetközi helyzetét, tantárgyunk történetét és napjaink történelemtanításának egyik meghatározó elemét, az új történelemvizsga-rendszert.

    Szeretnénk a világháló segítségével minél szélesebb történelemtanári kört megszólítani, és bevonni a szakmai közvéleményt egy intenzív párbeszédbe is. Nagyon szeretnénk, hogy a gyakorló történelemtanárok ne csak olvasóként, esetleg levelezőként, de szerzőként is minél többen publikáljanak online folyóiratunkban. Kiemelten számítunk történelem szakos tanítványainkra, tanárjelöltjeinkre, a jövő történelemtanáraira, várjuk szakdolgozataik jól sikerült részleteinek közzétételét, tanítási tapasztalataik megosztását. Ebben számítunk a konzulens kollégák támogatására, a hallgatók publikálási kedvének ösztönzésére!



      Milyen alapelveket vallunk?

      Valljuk, hogy a történelem tantárgy meghatározó szerepet játszik a demokratikus rendszerek fenntartásában, a társadalmi devianciák (agresszió, kirekesztés) elleni küzdelemben, valamint jelentős mértékben hozzájárul a különböző népek, vallások és államok egymás közötti kapcsolatának megértéséhez.

      Meghatározónak tartjuk az általános és középiskolai történelemoktatást a kollektív identitás szempontjából, hiszen az iskolai nevelés egyik funkciója, hogy a felserdülő nemzedéket beavassa a nemzeti elbeszélések világába. A történelem tantárgy fontos szerepet játszik a nemzeti identitás kialakításában, történeti hagyományaink és a magyar értékek védelmében, európaiságunk formálásában és ápolásában, valamint globalizálódó világunk megfelelő értéken való kezelésében is.

      Meggyőződésünk szerint az iskolai korosztályok számára a közös nemzeti elbeszélések megismerése és feldolgozása révén nemcsak a kollektív identitástudat alakulhat ki, hanem egy olyan tanulási technika is, amely nagyban segítheti a tanulásnak, mint életformának az elsajátítását.

      Valós veszélynek tartjuk, hogy a kulturális közösségi tudás megértéséhez szükséges tudáskánon tartalmának kiüresedése, esetleges radikális átalakulása nemcsak a fiatalok műveltségi problémáit vetíti előre, hanem a társadalmi kohézió meglazulását (megszűnését) is okozhatja.

      Valljuk, hogy a történelem az iskolai képzés első szakaszaiban leginkább érzelmi megközelítésben tapasztalható meg. Ezért úgy kell feldolgozni a történelmet, hogy a tanuló érzelmileg érintett legyen, vagyis hogy a történelemtanítás motivációs fázisa meghatározó szerepet játsszon a tanulók eredményes tanulásában.

      Hisszük, hogy a történelemtanítás segíti a tanulókat abban, hogy felismerjék és megértsék, hogyan és miért éreztek, gondolkodtak, cselekedtek másként az emberek a múltban, mint a jelenben élő utódaik.

      Reméljük, hogy a történelemmel való foglalkozás hozzásegíti diákjainkat a történetileg és kulturálisan eltérőnek, a különbözőnek megértéséhez.

      Megítélésünk szerint nem lehetséges az ismeretközvetítés és a képességfejlesztés feladatát kettéválasztani, mert e kettő egyszerre jelenik meg a gyakorlatban. Szilárd meggyőződésünk, hogy megfelelő ismeretek kialakítása nélkül a gondolkodási képességek sem fejleszthetők.



        Mi a szándékunk?

        Rávilágítani arra, hogy a történelemtudományban és a tudásfelfogás nemzetközi gyakorlatában bekövetkezett paradigmaváltás hazai gyakorlattá tétele milyen kihívásokkal, és kompromisszumok eredményeként valósulhat meg.

        Érthetőbbé tenni – mind a szakmai, mind a szélesebb társadalmi közvélemény számára – a történelemtanítás előtt álló kihívásokat.

        Megismertetni a történelemtanárok szakmai közösségét a legújabb nemzetközi és hazai történelemdiaktikai/történelemmódszertani kutatások eredményeivel.

        Felhívni a történelemmel foglalkozó tudományos élet képviselőit, hogy részvételük és felelősségük a történelemoktatás megújításában kikerülhetetlen, hiszen a történelemtanítást érintő hosszú távú stratégiai döntések csak tudományos megalapozottság és tudományos legitimáció mellett képzelhetők el.

        Tudatosítani, hogy a kor kihívásaira választ adó történelemtanítás nem képzelhető el a hazai történelemdidaktika egyenjogúsítása és a pedagógusképzés és a -tanártovábbképzés rendjének új alapokra helyezése nélkül.



          Online folyóirat és portál

          Folyóiratunknak – elsősorban financiális okok miatt – nincs papír változata. Az online verziót azonban úgy szerkesztjük, hogy igyekezünk a folyóirat szerkesztés (szak)tudományos és bibliográfiai elvárásainak megfelelni, ezáltal a megjelenő cikkekre való hivatkozás bibliográfiai feltételeit biztosítani. Folyóiratunk különlegessége, hogy online felületén közvetlen kapcsolódási lehetőséget kínálunk egy portálra, amely mintegy háttérként, kiegészítésként kapcsolódik a folyóirathoz. A portál ugyanezen cím alatt, de a folyóiratok feszes szerkezetétől némileg eltérve szabadabban ad teret gyakorló és leendő történelemtanárok, történészek, történelemdidaktikusok számára tudásuk, tapasztalatuk megosztására.

            Tehát: üdvözlet az olvasónak! Várjuk írásaikat, észrevételeiket, közérdekű híreiket!



              Pécs-Budapest, 2010. február

                A folyóirat alapító szerkesztői:

                  Dr. Fischerné dr. Dárdai Ágnes

                  főszerkesztő

                  Dr. Kaposi József

                  főszerkesztő-helyettes

                  Dr. Katona András

                  szerkesztő


                    .

                    Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ.

                    Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

                    Bezárás