Ahhoz, hogy tudjuk, merre tartunk, mit akarunk,
tudnunk kell, hogy kik vagyunk és honnan jövünk.
FELIRATKOZÁS AZ RSS-HIRCSATORNÁRA
FELIRATKOZÁS AZ RSS-KOMMENTLISTÁRA

Történelemtanitás

online történelemdidaktikai folyóirat

Betűméret növeléseEredeti betűméretBetűméret csökkentése



A Németh László Gimnázium és a Nemzeti Tankönyvkiadó ZRt. által 2009 elején (a két intézmény  fennállásának 60. évfordulója alkalmából, hagyományteremtő szándékkal) életre hívott  „Forrásközpontú történelem” Országos Műveltségi Vetélkedő november 28-án érkezett el a döntőjéhez.

A versenyre az ország csaknem 300 iskolájából mintegy 540 csapat nevezett be. A második fordulóba a legjobb 50, az országos végső összecsapásra 12 csapat kvalifikálta magát.

A második forduló 2009. szeptember 26-án öt helyszínen (Szegeden a Deák Ferenc Gimnáziumban, Miskolcon a Földes Ferenc Gimnáziumban, Pécsett a Babits Mihály Gimnáziumban, Budapesten a Németh László Gimnáziumban és a Nemzeti Tankönyvkiadó székházában) zajlott. A diákoknak itt először ki kellett állítaniuk házi feladatukat, azaz egy történelmi-műveltségi társasjátékot, amelynek minden regionális döntőben – az öt helyszín mindegyikén – más-más volt a témája. Az elkészített játékokhoz reklámot is kellett készíteni: volt, aki színes plakátot készített, mások figyelemfelkeltő rövidfilmet forgattak. Ami az elkészült játékok tartalmának történelmi hűségét, kivitelezésének igényességét, ötletességét illeti, a versenyzők igencsak kitettek magukért. A bemutatott művek színvonala, kivitelezése, ötletessége túlszárnyalta számos népszerű, játékboltokban is kapható társasjátékét.

A remekművek szemléje alatt a versenyzőknek egy forráselemzésen alapuló, ötven pontos tesztsort kellett megoldaniuk. Ezután egy képi forrásokból készített puzzle-játékot kaptak, melynek kirakása után a képhez kapcsolódó kérdésekre kellett választ adniuk. A forduló végén egy-egy középkori személyiség jelentőségéről, aktualitásáról kellett meggyőzniük egy képzeletbeli könyvkiadó vezetőségét – azaz a zsűrit. Végül villámkérdésekre kellett válaszolniuk.

Ahogy a regionális fordulóban, az országos döntőben is (amelynek szintén a Németh László Gimnázium adott otthont) nagy szerep jutott a kreativitásnak, a problémaközpontú gondolkodásnak, és az alkalmazás szintű tudásnak. A csapatoknak képzelt időutazás segítségével egy-egy jelentős középkori eseményről kellett helyszíni tudósítást adnia, és erről egy 3 perces TV-híradót összeállítania. Helyszíni tudósítást láthattunk többek között a hastings-i csatáról, a százéves háborúról, a muhi csatából, a nándorfehérvári ütközetből, vagy éppen Gutenberg mester nyomdájából. A csapatok ezzel a filmmel tarsolyukban érkeztek a nagy versenyre, ahol további embert próbáló feladatok elé állították őket a verseny szervezői: egyebek közt meg kellett győzniük IV. Bélát (illetve a feladat idejére az ő alakjába bújt játékvezetőt), hogy engedje be a kunokat Magyarországra, Husz Jánost arról, hogy ne menjen el a konstanzi zsinatra, Mohamed török szultánt, hogy ne induljon Nándorfehérvár ellen…

A versenyzők rendkívüli találékonyságról és alapos történelmi ismeretekről tettek tanúbizonyságot a feladatok megoldása során, amelyeket a Németh László Gimnázium történelemtanárai állítottak össze a Nemzeti Tankönyvkiadó munkatársainak támogatásával.

A mezőny egész napos szoros versengése az utolsó pillanatig tartott. Végül egy orrhosszal az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium csapata végzett az élen. Az élmezőny a következőképp alakult:

    Helyezés

    Középiskola neve

    Csapat neve

    Település

    1.

    Táncsics Mihály Gimnázium Főnix Légió Orosháza

    2.

    Eötvös József Gimnázium Rosszcsont Rudik Budapest

    3.

    Balassi Bálint Gimnázium Szarmaták Balassagyarmat

      A csapatokat lelkes szurkolótábor biztatta: szülők, barátok, osztálytársak és a felkészítő tanárok. A két intézmény születésnapi tortájának felvágását követően kihirdették a győztest. A nyertesek Dr. Katus László professzortól, a zsűri elnökétől, és a különdíjat felajánló Millennium Utazási Iroda képviselőjétől, Békeffi Annától értékes nyereményeket  vehettek át. A verseny résztvevői megtapasztalták, hogy milyen jó játszva, örömmel tanulni és vidáman,  csapatként összefogva  küzdeni.



        Mintafeladatok

          VILLÁMKÉRDÉSEK

            Döntsétek el, igazak, vagy hamisak-e az alábbi állítások!

            1. A német-római császárok elutasították a clunyi mozgalomnak az egyház megújulására és a pápai hatalom növelésére irányuló törekvéseit. (hamis: a clunyi mozgalom lényege nem a pápai hatalom növelése, másrészt a császárok támogatták az egyház megújítását)
            2. A konkordátum jelentése: az egyház és az állam viszonyát szabályozó szerződés. (igaz)
            3. A középkori eretnekmozgalmak az egyház világi hatalma és gazdagsága ellen léptek fel. (igaz)
            4. IV. (Kun) László uralkodása végén értesült az utolsó szentföldi keresztes erőd elestéről. (hamis: Kun László magyar király 1290-ben halt meg, Akkon 1291-ben esett el)
            5. A negyedik keresztes hadjárat során a genovaiak vették rá a kereszteseket, hogy Konstantinápoly ellen forduljanak. (hamis: a kereszteseket a Genovát Bizáncból kiszorítani törekvő Velence irányította Bizánc ellen)
            6. Európa népessége a XI. századtól a XIII. század végéig csaknem megkétszereződött. (igaz)
            7. Amíg II. András a Szentföldre vezetett keresztes hadjáratot, az elégedetlen főurak megölték feleségét, Gertrúdot. (hamis: II. András Gertrúd megölése idején, 1213-ban Halicsban hadakozott, keresztes hadjáratot 1217-ben vezetett)
            8. II. Fülöp Ágost, Oroszlánszívű Richárd és I. (Barbarossa) Frigyes kortársak voltak. (igaz)
            9. Az első teljes egészében fennmaradt magyar történeti munka az 1200 körül keletkezett Gesta Hungarorum. (igaz)
            10. Nagy Lajos követei hatalmas összeggel érkeztek Rómába, hogy a pápa elismerje öccsét, András herceget a nápolyi trón örökösének. (hamis: a pápai udvar ekkor Avignonban volt)





            NÉHÁNY TESZTFELADAT

              Egy mártír legendája

              „(…) azután a Duna réve felé indultak. Szent Gellért pedig, minthogy alacsony termetű volt, és Isten szolgálatában minden erejét felemésztette, magát kocsin vitette. S midőn Pest révéhez érkeztek, íme őt az istentelen Vata fia János és cinkosai, ördöggel telten (…) rárohantak a püspökre és társaira, és őket agyonkövezték. Szent Gellért pedig azokra, akik megkövezték, szüntelen kereszteket vetett, István első vértanú módjára. S Magyarország első vértanúja a földre térdepelve fönnhangon kiáltá:

              Uram, Jézus Krisztus, ne vedd nekik ezt vétkül, mert nem tudják, mit cselekszenek! Azok pedig ezt látván, még sokkal jobban dühöngtek és rárohantak (…) taligára téve Kelen hegyéről leeresztették, s midőn még lihegett, mellét lándzsával átszúrták, és azután egy kőre vonszolva, koponyáját összetörték. (…) A Duna pedig ott kiáradt, és a kőről, melyen Szent Gellért fejét összetörték, hét esztendeig senki sem bírta letörölni a vért (…)” (Gellért nagyobb legendája)

                Ki volt Gellért?

                a) Imre herceg nevelője, csanádi püspök; c) Imre herceg nevelője, kalocsai érsek;
                b) Imre herceg nevelője, esztergomi érsek; d) Ő volt, aki Istvánt is keresztelte.


                  A szövegben elrejtettünk egy hibát. Mi az?

                  a) A szövegben Istvánt vértanúként emlegetik, pedig nem volt az. c) Vata fia János neve, mert apja volt a leírt lázadás vezetője.
                  b) A „Magyarország első vértanúja” kifejezés. Gellért a második. d) A Kelen-hegy hibás. A hegy neve Gellérthegy volt.


                    Mikor történtek a szövegben leírt események? Ki lett a magyar király ebben az évben?

                    a) 1046 – I. Béla; b) 1046 – Salamon; c) 1046 – I. András; d) 1061 – I. Béla.



                      Egy csata – egy város

                        „Az Úr ezerháromszáztizenkettedik esztendejében, amikor Károly király a Sarusnak nevezett királyi várat – amelyet Máténak, a nagyhatalmú főúrnak a megbízásából Miklós fia, Demeter tartott a birtokában – saját haderejével ostromolta. (…) Trencséni Péter fia 1700 lándzsás zsoldos katonát és az egész haderejét a király ellen küldte (…), hogy a túlerővel messze elűzze a királyt a vár alól (…). Amikor a király hallott a jövetelükről, úgy gondolta, hogy nem tud ellenállni nekik, ezért visszavonult Sepesbe [Szepesbe]. A sepesiek pedig hűségesen adtak neki lovasokat és gyalogosokat, a király ezekkel merészen megtámadta ellenségeit. Időközben ezek a Kassának nevezett várost kezdték ostromolni Amadé nádor halála miatt (…) Amikor a felderítők jelentették a király jövetelét, otthagyták a várost és bátran a királyi sereg elé vonultak. A király is meg ők is nagyon siettek a csatára alkalmasabb terep felé, s ezt a helyet ők foglalták el előbb. (…) és ennek a hegynek az oldalában (…) olyan öldöklő csatát vívtak, amilyen a tatárok ideje óta nem volt Hungáriában”. (Képes Krónika, 1358)

                          Ki volt Trencséni Péter fia?

                          a) Csák Máté; b) Aba Amadé; c) Demeter; d) Borsa Kopasz.


                            A leírás szerint melyik sereg érkezett előbb a döntő összecsapás helyszínére?

                            a) A királyi sereg. c) Mindkét sereg egyszerre ért oda.
                            b) A kassai polgárok serege. d) A királlyal szembenálló bárók serege.


                              Hogyan tudott győzni Károly Róbert?

                              a) A király megölte Aba Amadét. c)> Trencséni Péter nem bocsátotta a fia rendelkezésére a familiárisait.
                              b) Demeter föladta az általa védett várat. d) A városi polgárság, segítségével.



                                Krónika egy csúfos vereségről

                                  „A gallok (…) pedig felbuzdulva az ellenség jövetelének hírén, a király elé járultak és kérték: engedje meg, hogy ők fogják fel az ütközet első csapásait (…). Amikor tehát feltűnt maga a császár mindenfelől ordítozó csapatoktól körülvéve, és a pogányok nagy haderejét a király tábora ellen vezette, a frankokat féktelen harcvágy fogta el, és mielőtt az egész királyi sereg hadirendben felállt, hogy zászlai alatt megkezdje az ütközetet, csatába bonyolódtak, kirohantak a táborból, és előreszáguldva rárohantak a szemben álló csapatokra, szokásuk szerint lóról leszállva, gyalogosan harcolva. A két ellenfél között javában tombolt még a rettentő ütközet, amikor a magyarok megpillantották a frankok rettentő futásban a király tábora felé száguldó felkantározott lovait. Nem ismerték harcmodorukat, és azt hitték, hogy az ellenség teljesen elpusztította őket. Egyszerre felbomlott a rend, és nagy tolongás közepette otthagyták a tábort (…) az ellenség kíméletlen a nyomukban van (…). Óriási öldöklés vette kezdetét. (Thuróczy János: A magyarok krónikája)

                                    Mi okozta a szöveg szerint döntően Zsigmond vereségét?

                                    a) Az elavult, nehézfegyverzetű lovagi harcmodor. c) A franciák hadmozdulatát a magyarok félreértették és menekülni kezdtek.
                                    b) A törökök túlereje. d) A franciák megijedtek, és futni kezdtek.


                                      A vereség után Zsigmond változtatott a törökkel szembeni politikáján. Melyik állítás nem igaz?

                                      a) 10 évre békét kötött a törökkel.

                                      c) Kiépítette a déli végvárvonalat.
                                      b) Bevezette a telekkatonaságot, ami könnyűlovas haderőt jelentett. d) Ütközőállamok rendszerét hozta létre.





                                      CSOPORTMUNKA

                                        Adjatok tanácsot!

                                        Szerettek tanácsokat adni? „Osztani az észt” barátoknak, osztálytársaknak? Lássuk, hogyan boldogulnátok a középkorban! Képzeljétek el, hogy uralkodók és más híres történelmi személyek töprengenek súlyos problémákon! Persze, ha tudnák azt, amit mi már tudunk, itt a XXI. században. Segítsetek! Röpüljetek el hozzájuk a múltba az időgép segítségével, és adjatok tanácsot nekik a legjobb tudásotok szerint! Ki tudja, talán módotok lesz befolyásolni a múlt eseményeit. Mivel ez is verseny, lássuk a szabályokat!

                                        Hat komoly történelmi probléma eldöntésében vehettek részt. Minden csapat húz egy-egy borítékot. Ebben egy szerepkártyát találtok. A kártya megmutatja, hogy kinek kell tanácsot adnotok, vázolja a problémát, és azt, hogy milyen álláspontot kell képviselnetek a tanácsadás során.

                                        no images were found




                                          A cikk letölthető:
                                          pdf


                                            .

                                            Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ.

                                            Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

                                            Bezárás