Történelemtanitás

(hivatkozási azonosító: 02-01-12)

Jelen számunkban elkezdjük közölni összeállításunkat a magyar közoktatás és történelemtanítás konkrét naphoz köthető jeles eseményeiről. Anyagunk szervesen illeszkedik portálunk (www.tortenelemtanitas.hu) Adattárában lévő tantárgytörténeti anyagainkhoz (Képek és arcképek a magyarországi történelemtanítás múltjából¹, Szemelvények harmadfél évszázad magyarországi történelemtanterveiből, A magyarországi történelemtanítás történetéből: Kis magyar tankönyvtörténet, A magyar történelemtanítás és –didaktika arcképcsarnoka), ugyanakkor kiegészítettük a magyar iskola és közoktatás történetének jeles eseményeivel, melyhez forrásként felhasználtuk Mészáros István², valamint Kardos József és Kelemen Elemér³ a magyar iskola millenniuma alkalmából megjelent munkáit. Szándékunk a jövő évtől portálunkon állandó évforduló-naptárként működtetni jelen és ezt követő három számunkban megjelenő összeállításunkat. Tudjuk azonban, hogy munkánk korántsem hiánytalan és tökéletes. Ezért szívesen veszünk minden kiegészítést és pontosítást olvasóinktól, különösen az 1996 utáni időszakra vonatkozóan.

Szerkesszük együtt!

Január

1967.	január 1-jén	jelent meg a dolgozók általános iskolájának első önálló tanterve.
1968.	január 1-jén	kezdte meg működését az Országos Tanszergyártó és Értékesítő Vállalat (TANÉRT).
1990.	január 1-jén	privatizálták a Csillebérci Úttörő Nagytábort. A neve ezután Csillebérci Gyermek- és Ifjúsági Központ lett.
1992.	január 1-jétől	miniszteri rendelkezésre szabadárassá váltak a tankönyvek és jegyzetek.
1839.	január 3-án	született a Komárom megyei Csépen Thaly Kálmán történész, bölcsészdoktor és akadémiai tag, országgyűlési képviselő.
1990.	január 3–5-ig	tartották a kísérleti-alternatív iskolák első országos konferenciáját Pannonhalmán, a bencés gimnáziumban.
1846.	január 5-én	halt meg Veszprémben Ángyán János református lelkész, az első önálló magyar nyelvű történelem-metodikai fejezet fordítója.
1991.	január 5-én	tartották Budapesten, a békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumban a középiskolai Történelemtanárok IV. Országos Konferenciáját.
1987.	január 5–6-án	zajlott a Történelemtanárok I. Országos Konferenciája Békásmegyeren, a Veres Péter Gimnáziumban.
1949.	január 7-én	kormányrendelettel megtörtént a hazai egyetemek szocialista reformja. Sok európai hírű professzort fosztottak meg a katedrától.
1983.	január 11–12-én	művelődéspolitikai tanácskozást tartottak Budapesten.
1949.	január 12-én	kormányrendelet intézkedett a bölcsészettudományi és természettudományi karok szétválasztásáról, a tanárképző intézetek és tanárvizsgáló bizottságok megszüntetéséről.
1993.	január 13-án	parázs vitát tartottak a Nemzeti alaptanterv tervezetéről a budapesti Kossuth Klubban.
1994.	január 14-én	tartották Budapesten a katolikus iskolák pedagógusainak nagygyűlését.
1873.	január 16-án	megkezdődött a polgári iskolai tanítóképzés Budán.
1989.	január 18-án	miniszteri rendelet döntött a pedagógiai-iskolai kísérletek engedélyezéséről.
1984.	január 19-én	tanácskozást tartottak az Országos Pedagógiai Intézetben „az iskolai rendről és fegyelemről”.
1758.	január 20-án	halt meg Korponán Podlusányi Zsigmond jezsuita pap, plébános, egyetemi tanár.
1808.	január 20-án	született a Veszprém megyei Vanyolán Vajda Péter evangélikus gimnáziumi tanár, a Magyar Tudós Társaság levelező és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, író.
1848.	január 20-án	Pesten összeült az első egyetemes és közös tanügyi kongresszus.
1995.	január 21-én	konferenciát rendeztek a Fővárosi Pedagógiai Intézetben „A másság és az iskola” címmel.
1957.	január 23-án	a fővárosi iskolák jelentős részében pedagógusok és diákok gyertyás megemlékezést tartottak a forradalom és szabadságharc eszméi mellett tüntetve.
1807.	január 24-én	született a Gömör megyei Csetneken Vandrák András pedagógus, filozófiai író, a Magyar Tudós Társaság levelező tagja.
1896.	január 26-án	született Székesfehérvárott Balassa Brunó ciszterci szerzetes, tanár, neveléstörténész.
1855.	január 27-én	született Egerben Fest Aladár gimnáziumi tanár, igazgató, tankerületi főigazgató.
1983.	január 29-én	minisztertanácsi határozattal Általános Iskolai Főiskolai Kart létesítettek az ELTE-n. Egyúttal megszűnt az egri főiskola budapesti (csepeli) kihelyezett tagozata.
1979.	január 30-án	halt meg Budapesten Balassa Brunó ciszterci szerzetes, tanár, neveléstörténész.
1997.	január 31-én	halt meg Egerben Annási Ferenc intézetigazgató, történelmes vezetőtanár, szakmódszertanos főiskolai oktató.

Február

1878.	február 1-jén	született Nagykárolyban Madzsar Imre történész, pedagógus, az MTA tagja.
1912.	február 1-jén	a pedagógusok továbbképzése érdekében megalakult a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium.
1991.	február 1-jén	Alapműveltségi Vizsgaközpontot hoztak létre Szegeden.
1994.	február 2-án	jelent meg „a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről” szóló miniszteri rendelet.
1888.	február 5-én	halt meg Sopronban Jausz György leányiskolai igazgató.
1868.	február 6-án	megjelent a Néptanítók Lapja.
1950.	február 6-án	minisztertanácsi határozattal megszüntették a budapesti Apáczai Csere János Pedagógiai Főiskolát.
1986.	február 7-én	a minisztérium megalakította a Tanterv- és Tankönyvfejlesztés Országos Tanácsát.
1738.	február 8-án	halt meg Bécsben Wagner Ferenc jezsuita pap, tanár.
1777.	február 10-én	az uralkodó elrendelte a nagyszombati egyetem Budára telepítését.
1846.	február 10-én	halt meg Szarvason Vajda Péter evangélikus gimnáziumi tanár, a Magyar Tudós Társaság levelező és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, író.
1875.	február 10-én	halt meg Pannonhalmán Czinár Mór bölcsészdoktor, bencés szerzetes, az MTA levelező tagja.
1886.	február 10-én	született Kecskeméten Balanyi György történész, egyháztörténész, piarista szerzetes.
1957.	február 11-én	a Művelődési Minisztérium módosította az általános iskola felső tagozatának tantervét.
1832.	február 12-én	született Keszthelyen Vaszary Kolos bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek, történész, az MTA igazgatósági tagja.
1862.	február 12-én	a pesti egyetemen létrehozták a tanárvizsgáló bizottságot.
1859.	február 12-én	született Brassóban Mika Sándor bölcsészdoktor, középiskolai rendes és egyetemi magántanár.
1999.	február 13-án	halt meg Budapesten Heckenast Gusztáv Kossuth-díjas pedagógus, történész.
1886.	február 14-én	született Budapesten Kogutowicz Károly tanár, geográfus, a szegedi egyetem rektora.
1736.	február 15-én	született Horányi Elek piarista pap, tanár.
1950.	február 15-én	a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége (MDP KV) határozatot hozott a közoktatás helyzetéről és feladatairól.
1987.	február 17-én	ünnepi ülést tartottak Budapesten Makarenko születésének 100. évfordulója alkalmából.
1957.	február 17-18-án	újjáalakult a Magyar Úttörők Szövetsége.
1957.	február 18-án	minisztériumi határozat született a középiskolákban átmeneti intézkedések bevezetéséről.
1991.	február 18-án	tanácskozás zajlott le Budapesten az oktatási törvénytervezetről.
1796.	február 19-én	született az Abaúj megyei Vilyben Csengery József sárospataki tanár.
1931.	február 19-én	született a külső somogyi Mosdóson Bernáth János szakvezető tanár, szakfelügyelő, történelemdidaktikus.
1767.	február 22-én	született a Torda megyei Oláhdellőn Antal János erdélyi evangélikus püspök, marosvásárhelyi történelem- és földrajztanár.
1959.	február 22-én	a kolozsvári magyar nyelvű Bolyai Tudományegyetemet egyesítették a román nyelvű Babeş Tudományegyetemmel.
1978.	február 24-én	a miniszter kinevezte a magyar-osztrák történelemtankönyv-egyeztető vegyes bizottság magyar tagjait.
1844.	február 26-án	született Vácott Koppi Károly történetíró, egyetemi tanár, piarista pap.
1945.	február 26-án	rendelet intézkedett az 1944–45-ös iskolai év további részéről és befejezéséről.
1973.	február 26-27-én	országos tanácskozást rendeztek Budapesten az iskolaotthonokról.
1843.	február 27-én	született a Nyitra megyei Ürményben Fraknói Vilmos történész, egyháztörténész, akadémikus.
1850.	február 28-án	született Pozsonyban Mangold Lajos történész, tanár, tankönyvíró, bibliográfus.
1985.	február 28-án	miniszteri utasítás jelent meg a pedagógiai intézetekről.

Március

1945.	március 1-jén	miniszteri „általános utasítás” az iskolai oktató-nevelő munka tartalmi kérdéseiben foglalt állást.
1950.	március 1-jén	a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) határozata a „közoktatás helyzetéről és feladatairól”.
1990.	március 1-jén	az Országgyűlés elfogadta az 1990. évi XXIII. törvényt az 1985. évi oktatási törvény módosításáról.
1949.	március 4-én	minisztertanácsi határozat döntött a Tankönyvkiadó Vállalat létesítéséről.
1947.	március 5-én	pártközi értekezlet volt közoktatási kérdésekről.
1991.	március 5-én	az Országgyűlés megszavazta az 1991. évi VIII. törvényt: március 15., augusztus 20. és október 23. napja nemzeti ünnep, ez utóbbi az 1950-i forradalom és szabadságharc emléknapja.
1993.	március 5–7-ig	nemzetközi konferenciát rendezett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete „Oktatáspolitika és érdekegyeztetés” címmel.
1992.	március 6-án	kormányrendelet sorolta fel az új és a miniszter által adományozható díjakat: Szent-Györgyi Albert-díj (a felsőoktatás területén), Németh László-díj (alap- és középfokú oktatási intézményekben működő tanároknak), Karácsony Sándor-díj (tanítóknak), Brunszvik Teréz-díj (óvodai munkáért), Éltes Mátyás-díj (gyógypedagógiai munkáért), „A művelődés szolgálatáért-díj” (tanügyi munkáért). Megmaradt az Apáczai-díj, „a kiemelkedő óvodai, alap-, közép- és felsőfokú oktató-nevelő munkáért, valamint a pedagógiai gyakorlatot segítő tudományos munkáért.
1865.	március 8-án	halt meg Pannonhalmán Rimely Mihály teológiai doktor, főapát, császári és királyi tanácsos.
1950.	március 8-án	legfelső párthatározat Pedagógiai Tudományos Intézet létesítéséről.
1981.	március 9-én	miniszteri utasítással létrehozták az Oktatáskutató Intézetet.
1768.	március 10- én	született Vörösberényben Ángyán János református lelkész, az első önálló magyar nyelvű történelem-metodikai fejezet fordítója.
1715.	március 11-én	halt meg Bécsben Hevenesi Gábor jezsuita pap, bölcseleti és teológiai doktor.
1985.	március 11-14-ig	tudományos ülést rendezett az Országos Pedagógiai Intézet „a felszabadulás 40. évfordulója tiszteletére”.
1965.	március 12-én	értekezletet tartottak Egerben az Iskolatelevízió egyéves fennállása alkalmából.
1994.	március 12-én	kormányrendelet tette közzé a Nemzeti alaptanterv első részét (Tantervi alapelvek).
1994.	március 13-án	halt meg Budapesten Benda Kálmán Széchenyi-díjas történész, levéltáros, az MTA tagja.
1912.	március 15-én	halt meg Pozsonyban Helmár Ágoston főgimnáziumi tanár, térképszerkesztő.
1993.	március 16-án	az 1993. évi XXI. törvény döntött a „Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz” Alapról.
1994.	március 18-án	a minisztérium elfogadta a magyarországi Waldorf-iskolák adaptált tantervét az 1–8. évfolyamra.
1886.	március 19-én	halt meg Budapesten Mayer Miksa pedagógus, író, miniszteri titkár.
1990.	március 19-én	kormányrendelettel április 4-ét munkanappá, október 23-át pedig – mint a köztársaság kikiáltásának napját (!) – munkaszüneti nappá nyilvánították.
1974.	március 19-20-án	az Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága (MSZMP KB) ülése és határozata „a közművelődés fejlesztésének feladatairól”.
1784.	március 20-án	született a Somogy megyei Fülesen Rozenich Lukács Jakab bölcseleti doktor, bencés áldozópap, tanár.
1814.	március 20-án	halt meg Bécsben Engel János Keresztély történetíró.
1993.	március 20-21-én	tartotta Budapesten közös tanácskozását az Interparlamentáris Unió és az UNICEF, az ENSZ gyermekalapja.
1852.	március 21-én	halt meg Pesten Dierner Endre evangélikus leányiskolai tanár, ügyvéd.
1957.	március 21-én	létrejött a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ), az 1950 őszén szétesett DISZ utódjaként.
1990.	március 21-én	országgyűlési határozattal egyetemekké nyilvánították a budapesti katolikus, református, evangélikus és izraelita teológiai akadémiákat.
1996.	március 21-én	Pannonhalma bencés főapátságában megemlékeztek a kolostor alapításának millenniumáról. Ezen a napon hivatalosan elkezdődtek a magyar iskola ezer esztendős jubileumi rendezvényei.
1793.	március 23-án	született Esztergomban Rimely Mihály teológiai doktor, pannonhalmi főapát, császári és királyi tanácsos.
1993.	március 23-án	az Országgyűlés létrehozta az 1993. évi XXIII. törvényt a Nemzeti Kulturális Alapról és a XXV. törvényt a Központi Ifjúsági Alapról.
1684.	március 24-én	született a Zólyom megyei Nagyócsán Bél Mátyás író, evangélikus lelkész, történet- és földrajztudós.
1953.	március 24-én	megjelent az 1952. évi III. törvény a „kisdedóvásról”, vagyis az óvodákról.
1702.	március 25-én	született a Nyitra megyei Dióson Desericzky Ince József piarista pap, gimnáziumi tanár.
1780.	március 25-én	az uralkodó oklevélben rögzítette a budai egyetem jogait, kiváltságait és jövedelmeit.
1853.	március 27-én	született Kétegyházán Márki Sándor történész, egyetemi tanár, az MTA tagja.
1994.	március 28-án	az Országgyűlés elfogadta a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvényt.
1780.	március 29-én	halt meg Losontzi (Hányoki) István teológiai doktor, református gimnáziumi igazgató, a leghíresebb magyar tankönyv szerzője.
1994.	március 29-én	miniszteri rendelet a tankerületi oktatásügyi központokról határozott.
1787.	március 30-án	született a Nyitra megyei Szakolcán Czinár Mór bölcsészdoktor, bencés szerzetes, az MTA levelező tagja.
1871.	március 30-án	született a Nógrád megyei Lócon Jászai Rezső piarista gimnáziumi tanár, történetíró, tankönyvíró.

Összeállította: a szerkesztő

JEGYZETEK

1.	Nyomtatásban: Katona András (2005-2007): A magyarországi történelemtanítás múltjából I-VII. Tanári Kincsestár. Történelem. 2005. szeptember, november, 2006. január, szeptember, 2007. január, március, szeptember. Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft., Budapest.
2.	Mészáros István (1996): A magyar nevelés- és iskolatörténet kronológiája 996–1996. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
3.	Kardos József – Kelemen Elemér (1996). Ezeréves a magyar iskola. Korona Kiadó Kft., Budapest, 2. bővített kiadás.

A cikk letölthető:

Ugrás a cikk elejére