Ahhoz, hogy tudjuk, merre tartunk, mit akarunk,
tudnunk kell, hogy kik vagyunk és honnan jövünk.
FELIRATKOZÁS AZ RSS-HIRCSATORNÁRA
FELIRATKOZÁS AZ RSS-KOMMENTLISTÁRA

Történelemtanitás

online történelemdidaktikai folyóirat

Betűméret növeléseEredeti betűméretBetűméret csökkentése

(hivatkozási azonosító: 02-02-06)


Írásomban arról igyekszem beszámolni, hogyan tanítom Magyarország történeti topográfiáját általános és középiskolásoknak. Kiindulópontom Bak Borbála tanárnő, az ELTE BTK docensének módszere, amelyet Magyarország történeti topográfiája a honfoglalástól 1950-ig1 című, 1997-ben megjelent könyvében mutat be. Iskolai alkalmazására az indított, hogy „elitiskolai” diákjaim topográfiai tudása – különösen a történelmi Magyarországra vonatkozóan – igen hiányos, és ez megnehezíti számukra a tananyag elsajátítását.

    Az újabb tantárgy-pedagógiai szakirodalom nem tartalmazza a történeti topográfiai ismeretek tanítására vonatkozó módszer leírását. A történelemtanítás gyakorlata című tankönyvnek a térbeli tájékozódással foglalkozó fejezete az első oldalán azt írja, hogy a fontos helyszínek megmutatására való képesség alapkövetelmény. E képesség megtanításának módját viszont nem fejti ki, hanem a térképolvasási készség fejlesztésének módszereivel foglalkozik.2 Ez utóbbiról ír Száray Miklós is e folyóirat korábbi számában, noha ő hangsúlyozza a saját kezű tanári és diák-térképvázlatok órai rajzolásának fontosságát is.3 A térképolvasási készség azonban önmagában kevés a tananyag (és a valóság) térbeli vonatkozásainak hatékony befogadásához. Tudásra is szükség van, hiszen például órai magyarázat közben nem lehet mindent megnézni a térképen, ha pedig mégis sor kerül erre, topográfiai ismeretek birtokában a térkép gyorsabban, hatékonyabban használható.

    Bak Borbála módszerének lényege az aktív tanulás tematikus vaktérképek készítése által.4 A munkát szándékkal apránként, egész tanévre elnyújtva végeztetem diákjaimmal, hogy a térkép sokszor legyen a kezükben, így alaposabban sajátítsák el az ismereteket. Hat évfolyamos gimnáziumunk korosztályai közül a hetedikesek végzik ezt a legszívesebben, az idősebbek gyakran egymásról másolnak a térkép otthoni böngészése helyett (a számonkérések során mégis eredményesebbek). A program pár percet vesz igénybe az év minden órájából, kivéve az első két teljes órát és néhány 5-10 perces dolgozatot, amelyek gyorsan javíthatóak.


    A Kárpát-medence vízrajza

    A vízrajzra nem a történelem-tananyag szempontjából van szükség, hanem azért, mert ez alapozza meg a tájékozódást a Kárpát-medencében.5 Az első órán néhány, a vízhálózat egységére vonatkozó alapvető ismeretet adok át6, majd kivetítem – a Duna, illetve a Tisza folyását követve – a bal és a jobb parti mellékfolyók, a tavak és a folyóközök listáját (lásd az 1. mellékletben). Ezeket a diákok az órán, a maradékot pedig otthon bejelölik a vaktérképen (1. ábra) a Földrajzi atlasz A Kárpát-medence című térképe segítségével. A következő órán vetítő segítségével ellenőrizzük, a rá következőn dolgozatot íratok belőle.

    1. ábra

    1. ábra. Vaktérkép otthoni munkára7


    Megyék, városok

    A történelem tananyagában talán a városok fordulnak elő leggyakrabban. Minden órán felírom néhány vármegye nevét, mindegyiknél a megyeszékhely és néhány, régen vagy ma jelentős város nevét (lásd a 2. mellékletben). Otthoni feladat a megadott városok bejelölése egy új üres vízrajzi térképre (1. ábra). Ehhez a Középiskolai történelmi atlasz „Magyarország a dualizmus korában” című térképét kell használniuk – ez a mához legközelebb eső, de a magyar történelem terét még egészben átfogó térkép. A megyék ábécérendjét követem, hogy a diákoknak ne egymás mellettieket kelljen megkeresniük, és igyekszem meggyőzni őket arról, hogy a névmutató használata helyett a térkép böngészésével találjanak rá az aktuális megyékre, bennük a városokra. A megyék egynegyede – pár tucat város – után dolgozat következik (mely a vízrajzot is tartalmazza), majd a folytatás újabb térképen. Hogy ne legyen túl nehéz a feladat, s mivel a cél nem a pontos hely memorizálása, hanem az, hogy a diákok megtanulják, merrefelé keressenek egy-egy várost a térképen, a számonkéréshez a tanult városok helyét tartalmazó vaktérképet használok (2. ábra).

    2. ábra

    2. ábra: Vaktérkép a városhálózat számonkéréséhez


    Határon túli városok idegen neve

    Itt a diákok a már megtanult települések idegen neveivel is megismerkednek azon városok esetében, amelyek ma a szomszédos országok területén fekszenek. Hasznos lehet ez például, ha egy határon túli kiránduláson el kell igazodni az idegen útjelző táblák (és a történelemórai emlékek) között. Továbbra is cél, hogy a diákok ne egyszerre, hanem sokszori térképhasználattal sajátítsák el az anyagot. Újra az egykori megyék egynegyedét veszem alapul, az itt lévő határon túli városok közül is egyszerre csak az egyik szomszédos országban fekvők magyar és idegen nevét (és fonetikus átírását) adom ki bejelölésre, majd a következő órán egy másik szomszédos országban fekvőket és így tovább (lásd a 3. mellékletben). A feladathoz a már megismert dualizmuskori térképet használják, de most olyan vaktérképet, amelyik a Kárpát-medencében lévő mai államhatárokat is tartalmazza (3. ábra).

    3. ábra

    3. ábra: Vaktérkép a határon túli városok otthoni bejelöléséhez

    A dolgozatban a városok idegen nevét adom meg, a térképre (4. ábra) a magyar nevet kell beírni, tehát az idegen városneveket csak fölismerni kell tudniuk. A dolgozat után következnek az egykori megyék következő negyedébe eső városok hasonló bontásban.

    4. ábra

    4. ábra: Vaktérkép a határon túli városhálózat számonkéréséhez

    Az idegen nevek a városhálózattal egyszerre is taníthatóak: ekkor már a Megyék, városok részben leírt egy-egy sorozat végén ki lehet adni, majd a dolgozatban számon kérni az idegen nevek felismerését is.


    További módszerek: atlaszos házi feladatok és a Kárpát-medence nagytájai

    A diákok előveszik, böngészik az éppen tanult korszak térképeit, ha az óra anyagához kapcsolódó otthoni (vagy órai) feladatokat kapnak, amelyeket a Középiskolai történelmi atlaszból kell megoldaniuk. Példafeladatok a második világháború és előzményei középiskolás témakörből:

    1. Mely térképmezőben van Mandzsúria? 82b
    2. Nevezz meg egy németországi várost, amely a Rajna és a határ közé esik (az 1936-ig demilitarizált övezetbe)! 79b
    3. Sorold föl azokat az európai országokat, amelyek függetlenné váltak Szovjet-Oroszországtól az első világháború végén! Hogyan viszonyul ehhez a Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradéka? 83a
    4. Hogyan jelöli a térkép, hogy Danzig a Népszövetség védelme alatt álló, ún. szabad város? 79b
    5. a) Mely városok vidékén húzódott Lengyelország K-i határa 1939-ig? b) Mely városoknál húzódott a Szovjetunió és a Német Birodalomhoz csatolt Lengyel Főkormányzóság határa 1939 és 1941 között? 84.

    Inkább érdekükben áll az atlasz megismerése, a feladatok egyéni elkészítése (és nem pusztán lemásolása), ha a témazáróban hasonló kérdésre is számíthatnak, amely viszont esetleg már nem tartalmazza a megoldáshoz szükséges oldal megjelölését.

    Tanulmányaik során a diákoknak nem egyszer kell például felvidéki bányavárosokat, erdélyi megyéket vagy dunántúli végvárakat leolvasniuk a térképről. Biztosabban eligazodnak, ha memorizálják e nagytájak határait. Az alábbi térkép (5. ábra) tartalmát vaktérkép segítségével minden évben többször számon kérem más alapvető ismeretekkel együtt. Térképem eltér a szakirodalomban olvasható felosztástól, mert igyekeztem a fent hosszabban kifejtett módszerhez illeszkedő, könnyen tanulható és a történelem-tananyaghoz megfelelő térképet készíteni. Így mellőztem a Kisalföldet, de önálló egységként tüntettem fel az újkori értelemben vett Horvátországot, és a vízrajzra építettem azoknál a tájaknál is, ahol valójában más képezi a határt. (A nagytájak tudományos leírását lásd Bak 1997, a 33. és következő oldalakon.)

    5. ábra


    5. ábra: Térkép a Kárpát-medence nagytájainak tanításához





      MELLÉKLETEK


      I. Adatbázis a vízrajz tanításához

      vízrajzi ismeretek


      Forrás: Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája a honfoglalástól 1950-ig. 24-26. oldalak adaptációja.




      II. Adatbázis a városhálózat (és a vármegyék) tanításához
      (a vármegyék ábécérendje szerint négy részre bontva)

      1. Abaúj-Torna – Csík

      városok 1.

      2. Csongrád – Komárom

      városok 2.

      3. Krassó-Szörény – Szatmár

      városok 3.

      4. Szeben – Zólyom

      városok 4.


      Forrás: A megyéket és székhelyeiket Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája a honfoglalástól 1950-ig. 130-131. oldalak alapján soroltam fel.




      III. Adatbázis a 2. mellékletben felsorolt, ma a szomszédos országokban fekvő városok idegen nevének tanításához
      (az egykori vármegyék ábécérendje szerint négy részre bontva)


      1. Abaúj-Torna – Csík 2. Csongrád – Komárom

      idegen nyelven 2.

      3. Krassó-Szörény – Szatmár 4. Szeben – Zólyom

      idegen nyelven 2.


      Forrás: Sebők László: Határainkon túli magyar helységnévszótár. Teleki László Alapítvány, Budapest, 1997.




        JEGYZETEK

          1. Bak Borbála (1997): Magyarország történeti topográfiája a honfoglalástól 1950-ig. História könyvtár, Monográfiák. História – MTA Történettudományi Intézete, Budapest.
          2. Csepela Jánosné – Horváth Péter – Katona András – Nagyajtai Anna (2000): A történelemtanítás gyakorlata. Szerk. Katona András. 2. kiad. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 239-253.
          3. Száray Miklós (2010): A térkép szerepe és elemzése a történelemórán. Történelemtanítás, XLV. évf. Új folyam I. 2. sz.
          4. Bak Borbála hangsúlyozza az aktív munka, a saját készítésű térképek fontosságát a történeti földrajz elsajátításában. Bak Borbála (1997) 16.
          5. Bak Borbála (1997) 17.
          6. Bak Borbála (1997) 23.
          7. A vaktérkép forrása: Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája a honfoglalástól 1950-ig. II. térkép: A Kárpát-medence vízrajzi vázlata a XX. század elején. 154. A további térképeknek is ez az alapja.



            IRODALOM

              Bak Borbála (1997): Magyarország történeti topográfiája a honfoglalástól 1950-ig. História könyvtár. Monográfiák. História – MTA Történettudományi Intézete, Budapest.

                Bartos Károly (2006): História és kartográfia. Térképek és atlaszok a hazai történelemtanításban. Történelempedagógiai Füzetek 20-21. (Helyesen 21-22.) ELTE BTK – Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata, Budapest, 181-204.

                  Csepela Jánosné – Horváth Péter – Katona András – Nagyajtai Anna: A történelemtanítás gyakorlata. Szerk. Katona András. 2. kiad. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000. 239-253.

                    Sebők László (1997): Határainkon túli magyar helységnévszótár. Teleki László Alapítvány, Budapest.

                      Száray Miklós (2010): A térkép szerepe és elemzése a történelemórán. Történelemtanítás, XLV. évf. Új folyam I. 2. sz.



                          ABSTRACT

                            Gyertyánfy, András

                            The Teaching of Hungary’s Historical Topography in the History Hour

                              I explain in my essay how I teach the topography of historic Hungary in elementary and secondary school. Borbála Bak, professor of the Faculty of Arts of ELTE University developed such a method for students and described it in Magyarország történeti topográfiája a honfoglalástól 1950-ig (Topography of Historic Hungary from the Settlement of the Magyars in Hungary to 1950) appeared in 1997. My pupils attending an ’elite’ school generally prove to be poor in topography – especially that of historic Hungary –, which makes them understanding History rather difficult. That is why I adapted the method for specific school purposes.



                                A cikk letölthető:
                                A cikk letöltése pdf-ben

                                Ugrás a cikk elejére



                                Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ.

                                Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

                                Bezárás