Ahhoz, hogy tudjuk, merre tartunk, mit akarunk,
tudnunk kell, hogy kik vagyunk és honnan jövünk.
FELIRATKOZÁS AZ RSS-HIRCSATORNÁRA
FELIRATKOZÁS AZ RSS-KOMMENTLISTÁRA

Történelemtanitás

online történelemdidaktikai folyóirat

Betűméret növeléseEredeti betűméretBetűméret csökkentése

(hivatkozási azonosító: 02-03-01)


Az Új folyam megjelenése óta 7. számunk (a 2011. évi 3.) az első tematikus jellegű, mely a magyar–szlovák tankönyvi együttműködés jegyében fogant. Vezető írásaink a Tanulmányok rovatban szlovákiai szerzők, a révkomáromi Simon Attila és a pozsonyi Viliam Kratochvíl munkái. A Selye János Egyetem nálunk is jól ismert tanszékvezető tanára cikkében abból indul ki, hogy a magyar-szlovák államközi viták gerjesztői – többek között – éppen a történelmi múlt értelmezését kísérő viták voltak, holott a két ország közös múltja sokáig meglehetősen konfliktusmentes volt, és nem kísérik tömegsírok sem, szemben a magyar-román vagy a magyar-délszláv viszonnyal. Mi az oka mégis a kibékíthetetlennek tűnő ellentéteknek? Viliam Kratochvíl, a pozsonyi Komenský Egyetem nemzetközileg is ismert docense a történelemtankönyveket vonja faggatóra, felvetve a kérdést: Hogyan képződnek a nemzeti és etnikai sztereotípiák?

Ha lehet, még izgalmasabbak a Műhely rovat írásai, amelyek a tankönyvi együttműködés keretében hosszú évek óta közösen dolgozó magyar-szlovák munkacsoport tagjainak az írásaiból, anyagaiból adnak közre néhányat. A közös bennük, hogy mind a Trianon témát dolgozzák fel, természetesen egészen más értékrenddel, megközelítéssel. Jól egészíti ki ezt a dokumentum-együttest Kollai István írása, amely a nacionalista és etnocentrikus gondolkodásmódot vizsgálja, magyar-szlovák viszonylatban, mintegy értékelve is a közléseket.

Míg a két fő rovatra a tematikai egyöntetűség, addig a Szemle, a Horizont és a Kaleidoszkóp rovatunkat a változatosság, színesség jellemzi. Az immár „házi szerzőnknek” számító Sávoly Mária szokásosan frappáns ismertetője két kiváló pedagógiai kutató (Forray Katalin és Kozma Tamás) négy évtized pedagógiai kutatásairól szóló válogatást ajánl az iskola világáról. Gőzsy Zoltán pedig egy izgalmas pécsi kutatásról számol be, „Magyarságkép a közép-európai tankönyvekben a 20. században” címmel. (Ezt a témát előző számunk egy írása már érintette.)

Horizont rovatunk tőlünk keletre lévő területekre viszi el az olvasót. Claudia Fisher beszámolója az 1998-as ukrajnai történelmi tanulmányi versenyek felidézése kapcsán – a szlovákiai történelemtanításhoz hasonlóan – egy fiatal állam mítoszteremtő világába visz el bennünket. A Friedmann Károly Oroszországi naplójáról szóló ismertető pedig egy első világháborús magyar K. u. K. katona 1916 és 1918 közötti hadifogoly „élményeit” ajánlja a korszak még hitelesebb tanításának az alátámasztására.

Kaleidoszkóp rovatunk változatosságára végképp nem lehet panasz. Két lelkes egyetemi hallgató ismertetése a Fortepan és az Árkádia online adatbázisokról szintén közvetlen segítség lehet napi tanítási gyakorlatunkhoz. Már korábban is beszámoltunk a CENTA Közép-európai Tanárakadémia több fordulós országos vetélkedőjéről, mely az előző tanév végén a döntőhöz érkezett. A legilletékesebb, a vetélkedő fő szervezője számol be a sikeres, több száz tanulót és több tucat történelemtanárt is megmozgató erőfelmérésről, mely bizonyította, hogy nem halt ki tanítványainkból a múltunk iránti érdeklődés. Végezetül folytatjuk „A magyar oktatás és történelemtanítás évfordulónaptárá”-nak közlését, ezúttal a július 1-jétől szeptember 30-ig terjedő résszel.



A szerkesztők

Ugrás a cikk elejére