Ahhoz, hogy tudjuk, merre tartunk, mit akarunk,
tudnunk kell, hogy kik vagyunk és honnan jövünk.
FELIRATKOZÁS AZ RSS-HIRCSATORNÁRA
FELIRATKOZÁS AZ RSS-KOMMENTLISTÁRA

Történelemtanitás

online történelemdidaktikai folyóirat

Betűméret növeléseEredeti betűméretBetűméret csökkentése

(hivatkozási azonosító: 02-03-12)


www.arkadia.pte.hu/tortenelem/cikkek


    ,,Az Árkádia weboldal olyan közös hely, találkozópont, fórum, ahol az elmélet találkozik a gyakorlattal, ahol két félből egy egész lesz, ahol a tartalom neki megfelelő formát kap. Az Árkádia az együttműködés, a közös munka színtere. Szakmai kooperáció a tudomány és az oktatás között” – olvasható a weboldal szerzői által írott bevezetőben. Valóban megvalósítható cél ez, s ha igen, hogyan?

    A portál fő menüjében nyolc menüpont található: Tanulmányok, Források, Tananyagok, Kislexikon, Ajánló, Fórum, Archívum, Kapcsolat. A Tanulmányok menüpont alatt történészek tanulmányait olvashatjuk (2. szám: Varga Szabolcs, Horváth Richárd, B. Szabó János, Fedeles Tamás), majd két irányba indulhatunk. Vagy a Forrásokhoz, ahol az egyes tanulmányokhoz kapcsolódó források (szövegek, képek, térképek, alaprajzok stb.) találhatók, vagy a Tananyagok szekcióhoz, ahol konkrét tananyagok: óra- és modultervek, feladatok és feladatlapok, tanári kalauzok stb. lelhetők fel. A Kislexikon menüpont bizonyos szakkifejezések, szócikkek magyarázatát tartalmazza. Az Archívum tárolja az Árkádia összes korábbi írását, a Kapcsolat menüpontból pedig megtudhatjuk az Árkádia szerkesztőinek elérhetőségét és nevét: Priskinné Rizna Erika, Gőzsy Zoltán, Dévényi Anna.

    Az Árkádia figyelemre méltó kísérlet, mivel azt a kulcsfontosságú történelemdidaktikai szándékot valósítja meg, hogyan lehet a történettudomány eredményeit korszerű, és a tudományhoz méltó formában iskolai tananyaggá alakítani. Technikai értelemben az a legkézenfekvőbb, ha a pedagógus előbb elolvassa a választott tanulmányt, például a középkori Pécsről, melynek szerzője a 2. számban Dr. Fedeles Tamás. Ez után érdemes végigböngészi a Forrásokat. A harmadik lépésben átmegyünk a Tananyagok szekcióba, ahol az Árkádia csodája történik: itt alakul át a történészi tudás színvonalas tananyaggá. A tudományos ismeretek, az iskolai felhasználásra alkalmas források, valamint a pedagógiai hozzáadott érték eredményeként megtörténik a „tudás” roppant értékes transzformációja. A középkori Pécs témájában ezt a feladatot Sárváriné Lóky Gyöngyi végezte el, a többi esetben Perger Attila, Bosnyákné Szűcs Erzsébet és Engel Mária.

    A Tananyagok kétségkívül az Árkádia legértékesebb része, mert igen magas színvonalon, és Magyarországon úttörő jelleggel ülteti át a korszerű történelemdidaktika felismeréseit a gyakorlatba, abban a szellemben, ahogy azt Fischerné Dárdai Ágnes évek óta szorgalmazza: ,,A történészek által módszeresen, és nemzetközi mércével mérten is magas színvonalon feltárt történeti eredmények, az új történeti szemlélet hogyan szervesül a széles társadalom közgondolkodásában? Milyen transzfer módok léteznek Magyarországon, amelyek közvetítenek a történész szakma, és kutatásuk befogadói, „fogyasztói” között? Milyen kapcsolat, átjárás van a magyar történettudomány és a magyar történelemtanítás között?1

    Az Árkádia rendkívül nagy segítséget nyújtva készítette elő a pedagógusok számára az egyes történeti témák iskolai feldolgozását és feldolgoztatását(!). Minden tananyagnál pontosan meghatározza, hogy milyen korosztály vagy hányadik évfolyam számára készült; megnevezi a tartalmi célokat, a módszertani eszközöket, a tartalmi követelményeket és a tanulási készségek fejlesztési követelményeit. A tartalmi célok azokat a kérdéseket foglalják össze, amelyekről szó kell, hogy essék a tanóra során. Például Perger Attila A Jagelló-kor című modultervében a következő tartalmi célokat fogalmazta meg: A Jagelló-kor gazdasági, politikai és társadalmi viszonyainak feltárása; A Dózsa-féle parasztháború okainak vizsgálata; A Magyar Királyság helyzete a Mohács előtti években.

    A Tananyagok felület nagy erénye, hogy a tervezett órák alapját a tanár–diák kölcsönös együttműködés képezi. Ezek az óravázlatok a legkorszerűbb történelemdidaktikai szemlélet jegyében íródtak, melynek középpontjában a diák áll, aki munkáltatás útján szerzi meg a tudását, a tanár pedig irányít és minden eszközt biztosít a tudás (= ismeret + képesség + érték) megszerzéséhez és feldolgozásához. A munkáltatás által megszerzett ismeret jóval tartósabb, mint a frontális tanítás útján átadott. Ahogy ezt Vajda Barnabás a weboldal pécsi indításakor is hangsúlyozta: ,,Míg az ismeretek önállóan és általában passzívabb módszerekkel is elsajátíthatók, addig a képességek gyakorlást igényelnek, azaz a tanulók aktív részvételét2. Azaz a projekt sikeres megvalósításának feltétele a tanulók aktivitása.

    A módszertani célok, eszközök az oktatási folyamat megvalósulásának lehetséges vagy ajánlott módjait írják le. Például a forrásokból való információgyűjtés, azok részletes elemzése és feldolgozása, az ajánlott kooperatív tanulási technikák alkalmazása, okok és következmények vizsgálata stb. Sárváriné Lóky Gyöngyi A középkori Pécs című helytörténeti modultervében a következő módszertani célokat fogalmazta meg: (1) Közvetlen környezetük megismerésével közelebb hozhatók a tágabb történelmi összefüggések, hatások, ezek közvetlenebb érdeklődést válthatnak ki: a beleérző képesség fejlesztése. (2) A hely története vonzó- és kötőerőt jelent: az identitástudat erősítése. (3) A téma feldolgozása kooperatív tanulási technikák segítségével: különböző típusú forrásokból információk gyűjtése és feldolgozása, okok és következmények elemzése. (4) Egyszerű történelmi térképvázlat/városi alaprajz készítése. A tananyagok didaktikai feldolgozottságának (operacionalizációjának) mértékét bizonyítja, hogy a honlapon található módszertani eszközök a tanórák részletes időbeosztásától a megoldással ellátott feladatlapokon át az ötletes keresztrejtvényekig és egyéb kreatív feladatokig terjednek.

    A tartalmi követelmények a tanulóktól elvárható alapvető ismereteket tartalmazzák, melyek azok a fogalmak, tények, események, melyek a későbbiekben számon kérhetők tőlük. Ennek tisztázása, megbeszélése a diákokkal létfontosságú majdani felkészülésük és számon kérhetőségük érdekében. Engel Mária A mohácsi katasztrófa és a hozzá vezető okok című modultervében így határozza meg a tartalmi követelményeket: a tanulók képesek legyenek árnyaltan bemutatni a mohácsi katasztrófához vezető okokat; váljanak képessé a források kritikus elemzésére, a szerzők szándékának feltérképezésére, az okok és a következmények megkülönböztetésére. Vizsgálódásuk során a diákok sajátítsák el az egyetemes és a magyar történelmi események szinkron szemléletét, legyenek képesek Magyarország történetét az egyetemes történelem összefüggésében szemlélni, elhelyezni; a tanulók a térkép segítségével tudják elhelyezni a Jagelló-kori Magyarországot a történelmi térben, helyzetét az Oszmán Birodalom terjeszkedésének és az európai nagyhatalmi kapcsolatok és konfliktusok összefüggésében.

    A tanulási készségek fejlesztési követelményei azokat az optimális tanulói magatartásokat tartalmazzák, melyek fejlesztésére a pedagógus a tanítási/tanulási folyamat során törekszik, például a csoportmunka során együttműködő, empatikus, a tanulási folyamatban aktív legyen.

    Bosnyákné Szűcs Erzsébet a Mátyás, a nagyhatalmú király című modultervében a következő módon határozza meg a tanulási készségek fejlesztési követelményeit:

    • a tanuló aktívan vegyen részt a tanulási folyamatban;
    • együttműködően segítse a csoportmunka hatékonyságát;
    • erősödjön kitartása a feladatok megoldásában és felelősségvállalása saját teljesítményével kapcsolatban;
    • gyakorolja a mások iránti türelem és beleérzés képességét;
    • legyen képes csoporttársaival szemléltető anyagok készítésére és bemutatására, illetve ábrák verbális, értelmező bemutatására;
    • gyakorolja az érvelést, példákkal támassza alá állításait;
    • a szerzett információk birtokában törekedjen az események, személyek értékelésére.

    Az egyes témák akár nagyobb óraszámban is feldolgozhatók és percekre bontva ábrázolják a tanórai munka fázisait. Az első a ráhangolás, melyekhez különféle eszközök alkalmazása lehetséges, pl. idézetek, források elolvasása, tanári kérdések vagy rövid asszociációs játékok. Ebben a fázisban történik meg a munkaforma – például a csoportok – kialakítása, a tartalmi követelmények meghatározása stb. A második fázis a jelentésteremtés. Itt kerül sor a rövid tanári magyarázathoz kapcsolódó kérdések megválaszolására (írásban vagy szóban), esetleg feladatlapok kiosztására, és különböző munkamódszerek alkalmazására a tanulási folyamat hatékonyságának növelése érdekében. A harmadik fázis a reflektálás, amely során a pedagógus meggyőződhet, hogy a tanulók elsajátították az alapvető ismereteket; ennek módszerei a kérdések, feladatok és gyakorlatok. Például térkép segítségével a diákok felsorolják a földrajzi felfedezéseket, az adott időszak fontosabb csatáit; az osztály együtt megbeszéli az adott király uralkodásának főbb állomásait stb.

    Végül adjunk választ arra a kérdésre, milyen előnyök származhatnak abból a tényből, hogy az Árkádia megvalósítói a projektet online módon, tehát interneten elérhető és letölthető tananyagok formájában valósították meg. (Azon lépjünk túl, hogy ,,így mindenki hozzáfér” – mint mindig, az Árkádiát is csak egy bizonyos réteg fogja használni.) Történelemdidaktikai szempontból az Árkádia legfőbb erénye a szakmai hitele: hogy szakmailag tökéletesen hiteles anyagokat, jól előkészített forrásokat és minőségi  tananyagokat tesz szabadon letölthetővé és felhasználhatóvá. Másfelől nagyon lényeges, hogy az efféle remek honlapoknak köszönhetően lassan, de biztosan omlik-bomlik a papíralapú történelemtankönyv hatalma. Az iskolák egyre bővülő és javuló technikai felkészültsége alapján joggal feltételezhető, hogy a digitális elérhetőség alkalmassá és vonzóvá teszi, hogy az Árkádiáról származó forrásokat és tananyagokat digitális táblán alkalmazzuk.



      JEGYZETEK

        1. F. Dárdai Ágnes (2010): Történelemtanítás Magyarországon a XXI. század elején. Helyzetkép és perspektíva. Történelemtanítás online történelemdidaktikai folyóirat, XLV. évf. I. Új folyam, 1. szám.
        http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/02/fischerne-dardai-agnes-tortenelemtanitas-magyarorszagon-a-xxi-szazad-elejen-helyzetkep-es-perspektiva/ [2011.03.13.]
        2. Vajda Barnabás (2009): Bevezetés a történelemdidaktikába és a történelemmetodikába. Selye János Egyetem, Komárom, 70.



          A cikk letölthető:
          A cikk letöltése pdf-ben

          Ugrás a cikk elejére



          Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ.

          Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

          Bezárás