Ahhoz, hogy tudjuk, merre tartunk, mit akarunk,
tudnunk kell, hogy kik vagyunk és honnan jövünk.
FELIRATKOZÁS AZ RSS-HIRCSATORNÁRA
FELIRATKOZÁS AZ RSS-KOMMENTLISTÁRA

Történelemtanitás

online történelemdidaktikai folyóirat

Betűméret növeléseEredeti betűméretBetűméret csökkentése

(hivatkozási azonosító: 04-01-10)


Napjainkban nehéz egyszerűen meghatározni, mit tekinthetünk a szó szorosabb értelmében tankönyvnek. Jelen ismertetés a tankönyvet olyan iskolai taneszközként értelmezi, amely a diákok tanulási tevékenységét hivatott segíteni. A benne fellelhető rendszerezett információk, gyakoroltató, gyakorlati alkalmazást kívánó feladatok irányítják és szabályozzák a tanulók tanulását, munkáltatnak, lehetőséget biztosítanak az önálló munkára, emellett a pedagógusok fontos segédeszközei is.[2] A definíciónak megfelelő könyvek mellett a tankönyv kategóriába soroljuk a munkafüzeteket, szöveggyűjteményeket és példatárakat is.


A tankönyvekre vonatkozó rendeletek

Észak-Rajna–Vesztfáliában a tanszerek engedélyezése a Ministerium für Schule und Weiterbildung des Landes Nordrhein-Westfalen (Észak-Rajna–Vesztfáliai Oktatási és Továbbképzési Minisztérium) hatáskörébe tartozik. Tankönyvnek itt azon könyvek nyilváníthatóak, melyek a tanterveknek, az adott oktatási irányvonalnak és a tantárgyakra vonatkozó rendeleteknek megfelelnek. Előírás továbbá, hogy a tankönyveknek meg kell szólítani a használó diákokat, biztosítaniuk kell számukra az individuális tanulás lehetőségét, metodikai és didaktikai sokféleségükkel pedig támogatniuk kell a felfedező tanulást és az önálló munkát. Tankönyvként csak azon művek alkalmazhatók, amelyek megfelelnek az adott tudomány aktuális állásának, valamint az iskola szabályzati rendjének és az iskolára vonatkozó jogi előírásoknak.

A tankönyvek minisztériumi jóváhagyása háromféleképpen történhet. A nem részletező/azonnali jóváhagyás (az eljárás alá esik pl. atlasz, lexikon, énekeskönyv, stb.) a tankönyvet azonnal iskolai használatba helyezi, s az ellenőrzést a használó intézményre bízza. Az egyszerűsített eljárással jóváhagyott tankönyvek esetében szakértői vizsgálat nélkül, egy kiadói nyilatkozattal történik a hitelesítés. A tankönyvek ellenőrzését a minisztérium szúrópróbaszerűen elvégezheti. A harmadik jóváhagyási módszer a szakértői vizsgálat, ennek keretében képzett szakemberek vizsgálják, alkalmazható-e a könyv az oktatásban. A jóváhagyott tankönyvek jegyzéke a minisztérium honlapján érhető el.[3]


A tankönyvkutatásról általában

„Nincs olyan tudomány, hogy „összehasonlító tankönyvelmélet”… sem módszertana, sem didaktikája nincs a tankönyvmunkának, inkább pragmatikus tevékenység.” (Otto-Ernst Schüddekopf)[4]

Az ismertetés Peter Weinbrenner komplex tankönyvelemzési modelljét kívánja kutatási alapul venni. A modell a tankönyvkutatást, mint kontextuskutatást ragadja meg, ezzel szélesen értelmezett kereteket és kategóriarendszert képez. Az elemzés lényege a multiperspektivikus szemléletmód, melynek értelmében a vizsgálat az empirikus, analitikus megközelítés mellett igényt formál a tankönyv kritikus, innovatorikus feltérképezésére, tehát annak leírására, hogyan válhatna az még jobbá, hatékonyabbá. Ezen tankönyvkutatási modellen belül a továbbiakban produktumorientált tankönyvelemzés kerül megvalósításra, mely a tankönyveket öt dimenzió mentén vizsgálja.

A design, azaz a külső forma, jelentős szerepet játszik a tankönyvről alkotott első, ám még szubjektív benyomás kialakításában. A neveléstudományi dimenzió a neveléstudományi paradigmát, az iskolatípusnak való megfelelést, didaktikai funkciókat, módszereket, a szövegstruktúrákat, szövegérthetőséget, és a kommunikációs formákat veszi elemzési alapul. A következő – szakdidaktikaidimenzió a didaktikai koncepciót, a tartalom strukturáltságát, következetességét, a tananyag-kiválasztást és transzformációt, valamint a problémaorientáltságot vizsgálja. A negyedik, a szaktudományi dimenzió a tankönyv szaktudományi megfelelését mérlegeli, míg az utolsó, a tudományelméleti dimenzió feladata az ismeretelméleti pozíciónak és szándékoknak, értékítéleteknek, valamint az ideológiák jelenlétének vizsgálata.[5] A kiválasztott tankönyvek ily módon való összehasonlítása a multiperspektivikus szemléletmód miatt részletes képpel szolgál az egyes művek erősségeit és esetleges hiányosságait illetően.


Az összehasonlítás tárgyát képező tankönyvek kiválasztásának szempontjai

Ezen írás – az imént felvázolt modell szempontrendszere alapján – a német egység létrejöttének oktatási koncepcióját jelöli ki vizsgálati tárgyként az észak-rajna–vesztfáliai középfokú oktatásban. Az adott tartomány minisztériuma által jóváhagyott tankönyvek jegyzéke számos tankönyvet jelöl meg lehetséges oktatási segédeszközként a középiskolák, valamint Realschulék (reáliskolák) viszonylatában.[6]

Jelen elemzés alapját két német tankönyv képezi. Bár a német Dr. Thomas Berger, Karl-Heinz Müller és Prof. Dr. Hans-Gert Oomen: Entdecken und Verstehen Band 2 (Felfedezni és megérteni 2. kötet) című tankönyvének 2000-es kiadása mára elavultnak számít (2012-ben megjelent a tankönyv átdolgozott kiadása), ennek ellenére a mű elemzése több szempontból is hasznos lehet. Hűen tükrözi a vizsgált ország történelemtanítási koncepcióját az ezredfordulón, a ma használt tankönyvvel való összevetése pedig hiteles képet nyújt a történelem oktatásának az adott államon belüli fejlődéséről is.

Az összevetés bázisát Észak-Rajna–Vesztfáliából Johannes Derichs, Gabriele Intemann, Dr. Monica Juneja-Huneke, Kerstin Maaß, Christian Machate, Wolfgang Pankratz, Karin Schröfel, Dr. Eike Stiller: denk/mal Geschichte 2 Nordrhein-Westfalen (a tankönyv címe egy szójáték: németül a Denkmal főnév magyar fordítása Emlékmű; a Denk mal szószerkezet külön írva is értelmezhető, jelentése ekkor: Gondolkozz! Történelem 2 Észak-Rajna-Vesztfália) című, 2011-ben kiadott tankönyve adja. Ezen tankönyv minden tekintetben megfelel a ma érvényes minisztériumi előírásoknak, jelentősége és vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen a középiskolai és Realschulei (reáliskolai) történelemoktatásban.


A tankönyvek külső megjelenése, dizájnja

A tankönyv külseje – bár tartalmi szempontból irrelevánsnak tetszhet – nagyban befolyásolja a róla alkotott véleményünket, tanulásra ösztönözhet, vagy éppen kezelhetetlenné és tanulhatatlanná teheti a benne foglaltakat. Az első benyomás, bár szubjektív szempont, mégis jelentős szerepet játszik az iskolákban használt művek kiválasztásakor.

Dr. Thomas Berger, Karl-Heinz Müller és Prof. Dr. Hans-Gert Oomen Entdecken und Verstehen Band 2 (Felfedezni és megérteni 2. kötet) című tankönyvét 2000-ben a Cornelsen Kiadó jelentette meg A/4-es formátumban, keményfedeles kötéssel (1. melléklet). A borító szürkéskék alapszínén fehér, állított téglalapban – ily módon nagyobb hangsúlyt kapva jelenik meg – nyomtatott nagybetűkkel szedve, félkövér formátumban a tankönyv címe; kisebb, nyomtatott nagybetűkkel a könyvben feldolgozott korszak határai (Vom Beginn der Neuzeit bis zum Zeitalter des Imperializmus – Az újkor kezdetétől az imperializmus koráig); felettük pedig egy, a korszakból kiemelt képi forrás. A hangsúlyos fehér téglalap alatt a háttér szürkéskék alapján fehérrel szedve a kiadó logóját találjuk. A hátlapon a  szürkéskék alapszínen a kiadó nevén, a rendeléshez szükséges-, és az ISBN számon kívül nem szerepel felirat. A tankönyvbelső színes nyomtatással készült, a képi források és ábrák kiemelkednek a feketével nyomtatott törzsszövegből. A kiadó a nyomtatás módjának leírásakor hangsúlyozza, hogy a nyomdafesték környezetkímélő eljárással savmentes papírra, azaz klórmentes eljárással fehérített szálanyagra került.

A többek közt Johannes Derichs nevével fémjelzett denk/mal Geschichte 2 Nordrhein-Westfalen (Emlékmű/Gondolkozz! Történelem 2 Észak-Rajna-Vesztfália) egy 2011-ben a Schroedel által kiadott, A/4-es formátumú, keményfedeles kötésű tankönyv (2. melléklet). A borító alsó harmadán egy – a könyöklő James Wattot ábrázoló – festmény részlete látható. A fedő és hátlap alapszíne piros. A tankönyv címe ezen a piros alapon, jobb oldalon, a fedőlap felső harmadának háromnegyedét kitevő, fehér keretes négyzetben, fehér színnel, félkövér kisbetűkkel szedve jelenik meg, mintegy a festményen szereplő alak gondolataként (erre a képregényekre emlékeztető módon az alak fölé elhelyezett, apró piros „gondolatbuborékhoz tartozó” karikák engednek következtetni).

A cím alatt a Geschichte (történelem) feliratot találjuk a címnél kisebb, normál fekete betűkkel. A címtől balra, egy kisebb, fehér keretes négyzet tetején sárga, félkövér kettes jelzi a tankönyv kötetszámát, alatta két sorban, kisebb, fehér, normál formátumú betűkkel a Nordrhein-Westfalen (Észak-Rajna–Vesztfália) felirat olvasható. A kiadó logója a borító jobb felső sarkán került elhelyezésre. A hátlap egyszínű, az előlap alapszínéül is szolgáló piros, rajta a tankönyv címe, vonalkódja, a kiadó, illetve annak honlapcíme jelenik meg. A tankönyvbelső színes nyomtatással készült, a fekete alapszínnel nyomtatott törzsszöveget számos színes kép, ábra és térkép szakítja meg.

A legszembetűnőbb egyezést a két tankönyv esetében a formátum mutatja, az összes tankönyv A/4-es méretben került forgalomba. Ez a bennük feldolgozott tananyag mennyiségével magyarázható. A tankönyvek A/4-es formátumban átlagosan 250-300 oldalasak, kisebb formátum esetén vaskos, kezelhetetlen kötetekké válnának, melyek szállítása külön nehézséget jelentene a diákok számára.

A német tankönyvek – a magyar puhafedelessel szemben – keményfedeles kötéssel készülnek. Mindkét kötésmódnak megvannak az előnyei és a hátrányai is. A puhafedeles kötéssel készült tankönyvek súlya kisebb, szállításuk kisebb terhet jelent a diákoknak. Előállítási költségük, emiatt piaci áruk is alacsonyabb, mint keményfedeles társaiknak. A puhafedeles kötés azonban kevésbé időtálló, könnyebben gyűrődik, koszolódik, a tankönyv gyorsabban használódik el, szakad szét. A keményfedeles kötés időállóbb, lassabban használódik el, a könyv nem könnyen deformálódik vagy kopik el. Az előállítás, így a piaci ár is magasabb, mint a puha fedél esetében, emellett a kötésmód miatt a tankönyvek súlya nagyobb, így azok nehezebben szállíthatók.

A két országban használt történelemtankönyv-borítók közti eltérés elsősorban két tényezőre vezethető vissza: a magyar és német átlagkeresetek közti különbségekre, melyek miatt az észak-rajna–vesztfáliai családok megengedhetik maguknak a jóval drágább tanszerek megvásárlását is; valamint a felszerelés iskolában való elhelyezésének lehetőségére. Míg a magyar középiskolás diákok zöme az adott napon használt iskolai felszerelését a tanítás után hazaviszi, a német Realschuléban (reáliskolában) bevett gyakorlat, hogy a tanulók a tanszereket a tanítás végén a számukra kijelölt tárolószekrényben elzárják, és csak a másnapra való felkészülés szempontjából elengedhetetlen könyveket viszik magukkal, így a tankönyvek súlya nem játszik mérvadó szerepet azok kiválasztásánál.

Az Észak-Rajna–Vesztfáliában használt tankönyvek borítóján – a magyarral ellentétben – nem találjuk meg a szerző(k) nevét. A hiány magyarázataként szolgálhat az a tény, hogy a német tankönyvek esetében több szerzős történelemkönyvekkel találkozunk. A szerzők nevének designhoz illeszkedő formában való megjelenítésére a fedőlapon nem áll rendelkezésre elegendő hely, így a kiadó a könyv első oldalán teszi közzé a velük kapcsolatos adatokat. Hasonlóan eltér a tankönyv hátlapjának kivitelezése is. A magyar kiadók kihasználják ezt a felületet, ezzel szemben a német tankönyvek hátoldalán csupán néhány, az előlapon is megjelenő információ szerepel.


A német egység tárgyalása a tankönyvekhez tartozó útmutatók és tanmenetjavaslatok tükrében

A vizsgálat tárgyát képező két tankönyvhöz kiadójuk honlapján szabadon hozzáférhető és ingyenesen letölthető útmutatót és tanmenetjavaslatot találunk. Ezek elkészítésekor a kiadó a mindenkori aktuális tantervnek megfelelően osztja fel a tankönyvben szereplő tananyagot, határozza meg tanítási órákra lebontva a tanítási egységek javasolt sorrendjét, segítséget nyújtva ezzel az adott tárgyat oktató pedagógusoknak.

Dr. Thomas Berger, Karl-Heinz Müller és Prof. Dr. Hans-Gert Oomen Entdecken und Verstehen Band 2 (Felfedezni és megérteni 2. kötet) című tankönyvének 2000-es kiadásához a Cornelsen Kiadó honlapján ugyan nem találunk útmutatót, ám a 2012-es kiadáshoz – mely a fejezetek számában eltér, ám a témaköröket tekintve megegyezik elődjével – pdf formátumú segédletet biztosít a kiadó. A tankönyv régebbi és újabb kiadása két Realschulei (reáliskolai) évfolyam (7. és 8.) tananyagát dolgozza fel az Észak-Rajna–Vesztfáliában érvényes kerettanterv témaköreit véve alapul.

A kiadó által közzétett 2012-es útmutató a történelem Kernlehrplanban (kerettantervben) szereplő témakörökhöz rendel kompetenciákat, s az egyes fejezeteken belül az azok fejlesztéséhez szükséges módszerekről, valamint kérdésfelvetési lehetőségekről nyújt részletes leírást. A 7. évfolyam első tankönyvi témájának címe „Wanderungen in der Geschichte” (Vándorlások a történelemben), melynek keretében mindkét kiadásban a zsidók, keresztények és muszlimok középkori helyzetének vizsgálata áll a középpontban. A tankönyv 2000. évi kiadásában feldolgozott történelem-tananyag öt fő téma köré csoportosítható. Az első a már említett „Wanderungen in der Geschichte” (Vándorlás a történelemben), ezt követi az „Eine neue Zeit” (Egy új kor) című tematikus egység. A harmadik témakör címe „Auf dem Weg zur Demokratie” (Úton a demokrácia felé), mely két alfejezetre bontva – „Frankreich 1789-1804” (Franciaország 1789-1804) és „Deutschland im 19. Jahrhundert” (Németország a 19. században) – kerül tárgyalásra. Az „Industrialisierung” (Iparosodás) témakör után a „Der Imperialismus” (Az imperializmus) képezi a tankönyv utolsó egységét. A 8. évfolyamon tárgyalt utolsó lecke a Geschichte vor Ort: Kriegerdenkmäler (Történelem a helyszínen: hadi emlékművek) címet viseli.

A német egység témájának tárgyalására a harmadik – „Auf dem Weg zur Demokratie” (Úton a demokrácia felé) – tematikus egység második, „Deutschland im 19. Jahrhundert” (Németország a 19. században) alfejezetében kerül sor 1871: Nationale Einheit ohne Demokratie (1871: nemzeti egység demokrácia nélkül) címmel. A tankönyv 2012-es kiadásához készített útmutató szerint „a tanulóknak a lecke feldolgozása közben meg kell ismerniük a nemzetállam és a demokratikus állam közti eltéréseket, értelmezniük kell a porosz demokráciafogalmat az 1871-es egyesítéskor, értékelniük és elemezniük kell a társadalom fő csoportjainak és az események kulcsszereplőinek funkcióját, szerepét, cselekvési indítékait, valamint lehetőségeit az egyesítés vonatkozásában”. Ezen kívül a diákok számára biztosítani kell a szöveges és képi források elemzésével és összevetésével az események önálló rekonstruálásának és értelmezésének lehetőségét, valamint az egységes Németországban kialakult társadalomszerkezet megismerését és értékelését. A két kiadásban a német egységgel foglalkozó fejezet tartalmi elemeinek vonatkozásában nem történt újítás, a 2012-es kiadáshoz készült útmutató változatlan tartalomhoz társít aktuális módszereket.

A Johannes Derichs nevével fémjelzett denk/mal Geschichte 2 Nordrhein-Westfalen (Emlékmű/Gondolkozz! Történelem 2 Észak-Rajna-Vesztfália) című tankönyv 2011-es kiadásához a Schroedel kiadó honlapján található útmutató és tantervjavaslat pdf formátumban. A leírás az Észak-Rajna–Vesztfáliában 2011 óta hatályos Kernlehrplan (kerettanterv) történelem tantárgyra vonatkozó előírásainak összegzésével indul a Realschule (reáliskola) vonatkozásában. A tankönyvben foglalt tananyag 7. és 8. évfolyamon az itt meghatározott témaköröket veszi alapul. Az útmutatóban külön kiemelésre kerül a tankönyv készítőinek azon célkitűzése és szándéka, hogy az egyes fejezetek tanítása során a pedagógusoknak a különféle feladattípusok segítségével lehetőséget biztosítsanak az osztályon belüli differenciált tananyag-feldolgozásra. A 7. évfolyamon elsőként tárgyalt témakör a „Juden, Christen und Muslime” (Zsidók, keresztények és muszlimok), ezen belül a Das jüdische Volk im Altertum (A zsidó nép az ókorban) című lecke. A tankönyv által feldolgozott történelemanyag hét nagy témakörben kerül kifejtésre. A „Juden, Christen und Muslime” (Zsidók, keresztények és muszlimok) témakörön kívül a tankönyv az alábbi fejezeteket tartalmazza: „Zeit der Entdeckungen” (A felfedezések kora), „Europa im Glaubensstreit” (Európa hitvitái), „Die Französische Revolution” (A francia forradalom), „Die Industrielle Revolution” (Az ipari forradalom), „Entstehung des monarchischen Nationalstaates” (A monarchikus nemzetállam létrejötte) és „Der Imperialismus und der Erste Weltkrieg” (Az imperializmus és az első világháború). Az útmutató minden témakör elején általános áttekintést nyújt a fejezet súlypontjairól és az azokhoz kapcsolódó fejlesztendő kompetenciákról.  Az összegzést a tananyag feldolgozásának az egyes leckékre vonatkozó, táblázatba foglalt útmutatója követi, mely a témához tartozó, fejlesztendő tárgyi, módszertani, történeti ítéletalkotásra vonatkozó, valamint cselekvési kompetenciák kijelölése mellett kooperatív tanulási formák kialakítására vonatkozó javaslatokat is tesz. 8. évfolyamon az utolsó feldolgozandó lecke a Kriegsschuldfrage im Expertenurteil (A háborús bűnök kérdése a tudományos megítélésben).

A német egység létrejöttét a tankönyv az „Entstehung des monarchischen Nationalstaates” (A monarchikus nemzetállam létrejötte) témakörön belül négy leckén át tárgyalja, az alábbi címek alatt: Ein erster deutscher Staatenbund (Az első német államszövetség), Ein Krieg führt zum Deutschen Reich (Egy háború vezet a Német Birodalomhoz), Methode: Historische Gemälde vergleichen (Módszertan: történelmi festmények összehasonlítása), valamint Das deutsche Kaiserreich (A német császárság). A leckék feldolgozása során a tanulóknak el kell sajátítani a történelmi események, struktúrák és személyek térben és időben való elhelyezését; elemezniük kell az eseményeket mozgató főbb csoportok, illetve kulcsszereplők funkcióját, szerepét, valamint a korszakban rendelkezésükre álló mozgásteret; meg kell ítélniük a különböző történelmi helyzeteket azok belátható és előre nem látható következményeinek tükrében, és reflektálniuk kell a különböző történelmi nézőpontokra, valamint azok továbbélésére a nemzettudatban. A szöveges és képi források elemzésével és összehasonlításával a tanulóknak lehetőséget kell biztosítani a különböző álláspontok megismerésére és megvitatására is.

Az útmutatók és tanmenetjavaslatok alapján megállapíthatjuk, hogy míg Magyarországon a kiadók ezen segédletek megszerkesztésekor elsősorban a tananyag feldolgozásának óráról-órára való lebontására összpontosítanak, az észak-rajna–vesztfáliai tankönyvkiadók útmutatóiból ez a szempont hiányzik. Az eltérés több tényezőre vezethető vissza. Mivel a magyar középiskolai történelemoktatásban a tananyag feldolgozása kronologikus, emellett miden korszakra kiterjedő, lemaradás esetén a diákok esélyei romlanak a jó érettségi eredmény elérésére. Németországban a Realschule (reáliskola) alsó középfokú oktatási intézmény, melyben  nem minden esetben kronologikusan dolgozzák fel a történelmet, az esetleges lemaradás a tananyagban nem befolyásolja a tanulók eredményeit, emiatt a feldolgozás tempóját mindig az adott osztály képességei határozzák meg. Erre a módszerre vezethető vissza az is, hogy a történelemtankönyvek nem az egyes évfolyamok, hanem egyszerre két évfolyam tananyagát ölelik fel. Míg a középiskolákra vonatkozó tanterv a tankönyvben szereplő valamennyi téma feldolgozását előírja, addig a Realschulék (reáliskolák) vonatkozásában a Kernlehrplan (kerettanterv) jóval elnézőbb, hisz a tanulók felső középfokon lehetőséget kapnak a kevésbé részletezett, némely esetben idő hiányában a feldolgozásból teljesen kimaradt téma megismerésére.

A 1999-ben kiadott Entdecken und Verstehen Band 2 (Felfedezni és megérteni 2. kötet) tankönyvhöz nem áll rendelkezésre útmutató, azt az újabb kiadások megjelenésekor készítette el a kiadó. Érdekesség, hogy a tankönyvek új tantervvel való összhangba hozásakor a tartalom egyik történelemkönyv esetén sem mutat számottevő változást, csupán az újonnan kijelölt feldolgozandó időhatárok mentén változott a felépítés. A Johannes Derichs denk/mal Geschichte 2 Nordrhein-Westfalen (Emlékmű/Gondolkozz! Történelem 2 Észak-Rajna-Vesztfália) tankönyvhöz tartozó útmutató a fejlesztendő kompetenciák fejlesztését és kialakítását célozza meg.

A német egység létrejöttének oktatására a magyar középiskolában a 11., az észak-rajna–vesztfáliai Realschulében (reáliskolában) pedig 8. évfolyamon kerül sor, ennek magyarázataként a két ország középfokú oktatási rendszerének eltérése szolgál. A német Entdecken und Verstehen Band 2 (Felfedezni és megérteni 2. kötet) egy leckét szentel a témának. A denk/mal Geschichte 2 Nordrhein-Westfalen (Emlékmű/Gondolkozz Történelem 2 Észak-Rajna–Vesztfália) című tankönyv a német egységet négy leckében tárgyalja, így a feldolgozásra szánt idő értelemszerűen több mint egy tanóra. A két német tankönyv esetében a feldolgozás időkeretén kívül különbség mutatkozik a téma feldolgozásának időpontjában is. Míg az Entdecken und Verstehen Band 2 (Felfedezni és megérteni 2. kötet) a harmadik tematikus egység második fejezetében, azaz nagyjából a tankönyv közepén tárgyalja, addig a denk/mal Geschichte 2 Nordrhein-Westfalen (Emlékmű/Gondolkozz Történelem 2 Észak-Rajna-Vesztfália) az utolsó előtti tematikus egység elején. A leírtakból logikusan következik, hogy míg az első tankönyv feldolgozásakor a német egységgel foglalkozó lecke feldolgozására valamikor a 8. évfolyam elején sor kerül, a másik tankönyvből tanuló diákok csupán egy későbbi időpontban sajátítják el a témával kapcsolatos ismereteket.


A német egység feldolgozásának neveléstudományi dimenziója a vizsgált tankönyvekben

Az elemzés neveléstudományi dimenziója a szövegstruktúrákat, szövegérthetőséget, a kommunikációs formákat, a neveléstudományi paradigmát, az iskolatípusnak való megfelelést, valamint a didaktikai funkciókat, módszereket vizsgálja, s azokra reflektál az adott tankönyvi lecke vonatkozásában.

Az Entdecken und Verstehen Band 2 (Felfedezni és megérteni 2. kötet) tankönyv 1999-es kiadása öt oldalon tárgyalja a német egység kérdését 1871: Nationale Einheit ohne Demokratie (1871: nemzeti egység demokrácia nélkül) leckecím alatt, számozás nélkül (3. melléklet). A fejezet első oldalán egy térképet, valamint kék aláfestéssel rövid, két hasábba szedett bevezető szöveget találunk, melyben a tematikus súlypontok kijelölése mellett az azokkal kapcsolatos fő kérdések is megjelennek. A bevezetőt követő három – szintén két hasábba szerkesztett – oldalon az anyaghoz kapcsolódó résztémák kapnak helyet. Az első résztémában – Zwischen Macht und Recht (A hatalom és a jog közt) – a porosz alkotmány körüli vita; Otto von Bismarck rövid életrajza; valamint az 1866-os háború kerül feldolgozásra három szöveges forrás, egy képi forrás és három, a forrásokhoz kapcsolódó, számozott, dőlt betűvel szedett feladat segítségével. A forrásfeldolgozást minden esetben rövid, szerkesztői szöveg vezeti be, amely szerint „a témához kapcsolódó tények, viták bemutatása által segítséget nyújt az összefüggések tanulók által történő rekonstruálásához”.

A második résztéma – Regieung und Reichstag (Kormány és országgyűlés) – egy ábra, egy szöveges forrás, négy feladat, valamint a szerkesztői kiegészítő szöveg segítségével az 1871-es alkotmány elemzését tűzi ki célul. Az elemzés a következő oldalon az országgyűlés szerkezetét, valamint az ott megjelenő pártokat vizsgálja négy szöveges forrás, egy diagram, három feladat és a rövid törzsszöveg segítségével. A tankönyvi szöveg törekszik a történelmi kutatás bonyolult kifejezéseinek egyszerűsítésére, a korosztály szókincséhez való alkalmazkodásra. A törzsszöveg rövidsége miatt a tankönyv tájékoztató és értékhordozó funkciója háttérbe szorul a tanulói gondolkodást elősegítő, kétirányú kommunikációra ösztönző feladattípusokkal szemben. A német egység kialakulásának tárgyalásához szervesen kapcsolódik a tankönyv 122. oldalán, a leckétől függetlenül megjelenő térkép „Deutschland: Vom Deutschen Bund 1815 zum Deutschen Reich 1871 (Németország: a Német Szövetségtől 1815 a Német Birodalomig 1871) címmel (4. melléklet), melyen keresztül a tankönyv öt gyakorlati feladat segítségével megismerteti a diákokat a történelmi térképek feldolgozásának folyamatával, valamint általános leírást mellékel az elemzés lépéseiről.

A denk/mal Geschichte 2 Nordrhein-Westfalen (Emlékmű/Gondolkozz! Történelem 2 Észak-Rajna-Vesztfália) tankönyvben a német egységgel foglalkozó leckék nyolc oldalt ölelnek fel (5. melléklet). A fejezeten belül az oldalak felső sávjának színe jelzi a szöveg szerepét a feldolgozásban. A téma kék sávban megjelenő címmel jelzett leckéi képezik a feldolgozás fő vázát, melyhez a lila sávú fejlécben megjelenő címmel rendelkező leckék kiegészítésül szolgálnak. A német egység kialakulásával foglalkozó első, kiegészítő lecke Ein erster deutscher Staatenbund (Az első német államszövetség) címmel két alegységből áll – Kampf um die Vorherrschaft in Deutschland (Harc a hatalmi pozícióért Németországban) és Gründung des Norddeutschen Bundes (Az Északnémet Szövetség megalapítása) – melyek egy-egy oldalasak. Az első alfejezet egy képi forrás, egy szöveges forrás, egy térkép, és a két hasábban megjelenő törzsszöveg segítségével járja körbe a témát. A szövegben a nehéz, illetve fontos kifejezések aláhúzásra kerülnek, magyarázatuk az adott oldal szélén, kisebb betűvel szedve megjelenik. A lecke első oldalán két ilyen kifejezést találunk.

A második alfejezet egy szöveges forrást, egy karikatúrát, egy kifejezés-magyarázatot és hosszabb főszöveget tartalmaz. A két hasáb alatt, pontokkal elválasztva, a témához kapcsolódó öt, számozott feladat szerepel. A következő, Ein Krieg führt zum Deutschen Reich (Egy háború vezet a Német Birodalomhoz) című, kétoldalas egység alkotja az egyik fő leckét. Két alfejezetből – Ein Krieg für die Einheit (Egy háború az egységért) és Die Gründung des Deutschen Reiches (A Német Birodalom alapítása) – áll. A feldolgozást itt egy térkép-karikatúra, egy fotó, két írásos forrás, hat számozott kérdés, illetve feladat, egy szómagyarázat, továbbá a szerzői szöveg segíti.

Az első fő leckéket követő két oldal a történelmi festmények összehasonlításának módszerét mutatja be képi források segítségével. A két kép művészettörténeti leírása és az összehasonlítás lépéseinek három hasábba szerkesztett kifejtése után a második oldal alján található a tényleges feladatkijelölés.

A módszertani oldalak után következik a lecke második fő egysége, amely a Das deutsche Kaiserreich (A német császárság) címet viseli. Három alfejezetből – Die Verfassung (Az alkotmány), Der Kaiserkult (A császárkultusz) és Der Militarismus (A militarizmus) – áll, melyek feldolgozását a két hasábban megjelenő szerzői szövegen kívül egy ábra, két fénykép, egy fogalommagyarázat és hét számozott feladat segíti. A lecke felépítése következetes, egységes logikai rendszer alapozza meg a benne található szöveget. A törzsanyag és a feladatok a tanulók terhelhetőségének megfelelően, a korosztály teljesítőképességéhez igazodva kerülnek megfogalmazásra. A leckék tájékoztató és értékhordozó funkciójukat nemcsak a törzsszövegben, hanem a sokszínű, forrásokat részletesen feldolgozó feladatokon keresztül is érvényesíteni tudják, egyenlő arányban lehetővé téve a kommunikáció egyirányú, közlő stratégiája mellett a kombinált, kétirányú, osztályon belüli kommunikációt is.

A vizsgált tankönyvek német egységre vonatkozó fejezetei kivétel nélkül koherens egészet alkotnak, tartalmuk és mennyiségük megfelel az adott korosztály számára, a bennük bevezetett új fogalmak pedig megfelelő sorrendben egymásra épülő fogalmi hálóként jelennek meg.

A történelmi források vizsgálata mind a két tankönyvben megjelenik, ám mennyiségük és szerepük az egyes leckékben eltérő. Az Entdecken und Verstehen Band 2 (Felfedezni és megérteni 2. kötet) tankönyv esetében a leckében megjelenő tizenegy forrás és a hozzájuk kapcsolódó feladatok irányítják a feldolgozást, velük szemben a szerzői szöveg háttérbe szorul. A lecke elsősorban a tanulók, s nem a tanár munkájára épít a megismerésben. A fejezet tanításakor a módszertani pluralizmus egyik tankönyv esetében sem jut érvényre, a feldolgozás egyoldalú marad.

A denk/mal Geschichte 2 Nordrhein-Westfalen (Emlékmű/Gondolkozz! Történelem 2 Észak-Rajna-Vesztfália) tankönyv a német egységre vonatkozó leckéiben egyensúlyba hozza a műveltető és a problémamegoldó funkciót, azokban létrejön a tankönyvi törzsszöveg és a forrásokkal kapcsolatos feladatok egyensúlya.


A német egység feldolgozásának szakdidaktikai dimenziója a vizsgált tankönyvekben

A szakdidaktikai dimenzió a német egység oktatásának didaktikai koncepcióját, a leckék tartalmi strukturáltságát, következetességét, a tananyag-kiválasztást és transzformációt, valamint a problémaorientáltságot vizsgálja a két német tankönyv vonatkozásában.

Dr. Thomas Berger, Karl-Heinz Müller és Prof. Dr. Hans-Gert Oomen Entdecken und Verstehen Band 2 (Felfedezni és megérteni 2. kötet) című tankönyvének 2000-es kiadása az „1871: Nationale Einheit ohne Demokratie (1871: nemzeti egység demokrácia nélkül)” című fejezetben négy alfejezetre osztva járja körbe a német egység kialakulását. A fél oldalt felölelő, bevezető tankönyvi törzsszöveg az előzmények ismertetése nélkül, tényként kezeli az 1871-es német egyesítést, a vele egy oldalra kerülő térkép pedig mintegy a folyamat illusztrációjaként jelenik meg, értelmezésére, feldolgozásának módjára az oldalon nem történik utalás. A szerző az eseménysor bemutatását mellőzve említi a főbb személyeket, háborús feleket és fogalmakat, nem az események kronologikus bemutatására, hanem a német egység létrejöttének következtében felmerülő, általa problematikusnak ítélt szempontokra helyezve a hangsúlyt.

A második – Zwischen Macht und Recht (A hatalom és a jog közt) című – alfejezet három részre tagolódik. Az első – Die Steit um die Verfassung im Peußen (Az alkotmány körüli vita Poroszországban) című – rész két szöveges forráson és a hozzájuk kapcsolódó feladatokon keresztül próbál rávilágítani az 1848-ban kiadott porosz alkotmány körüli vitás kérdésekre. A téma rövid, szerző által történő kiegészítésében a bevezető után ismét említésre kerül Otto von Bismarck neve, az ő rövid életrajza képezi az alfejezet második részét. Az utolsó rész az 1866-os háborúval foglalkozik egy szöveges forrást véve alapul. A forrás megértéséhez szükséges bevezetésben megemlített königgrätzi csata a leckében megjelenő egyetlen tény a német egységgel kapcsolatos háborúk vonatkozásában.

A harmadik – Regieung und Reichstag (Kormány és országgyűlés) – című alfejezet két ábra és öt szöveges forrás segítségével hét feladatban jelöli ki az egységes Németország államrendszerének és politikai pártjainak vizsgálatát. A feladatok végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges információk rövid, kiegészítő szövegekben kerülnek tárgyalásra. A tankönyv 122. oldalán megjelenő „Deutschland: Vom Deutschen Bund 1815 zum Deutschen Reich 1871 (Németország: a Német Szövetségtől 1815 a Német Birodalomig 1871) című térkép feldolgozása szervesen kapcsolódik a leckéhez, bár attól elkülönülve, önálló oldalként jelenik meg. Az itt található öt kérdés megválaszolása lehetőséget biztosít a térképen szereplő információk megismerésére és feldolgozására.

A tankönyv didaktikai koncepciója a német egységgel foglalkozó lecke esetében nem egyértelmű. A tartalom nem minden esetben következetesen strukturált, a megértéshez szükséges tények, események ismertetésére nem egy adott logikai háló mentén kerül sor, a tananyag kiválasztása és transzformációja merőben szubjektív: elsősorban a szerzők által fontosnak ítélt szempontok irányítják a feldolgozást. A diákok a lecke tárgyalása során nem kapják meg a feladatok elvégzéséhez szükséges összes háttérinformációt, a problémaorientáltság jelen van ugyan a leckében, ám hiányoznak a kételkedésre, önálló gondolkodásra ösztönző különböző szempontok, a feladatok egy dimenzió mentén történő munkát jelölnek ki. A történelemdidaktika ma érvényes állását tekintve ez a tankönyv inkább elavultnak tekinthető.

A többek közt Johannes Derichs nevével fémjelzett denk/mal Geschichte 2 Nordrhein-Westfalen (Emlékmű/Gondolkozz! Történelem 2 Észak-Rajna-Vesztfália) című tankönyv négy leckén keresztül dolgozza fel a német egység kialakulásának témáját. Az első – Ein erster deutscher Staatenbund (Az első német államszövetség) címet viselő – kiegészítő lecke két alegységből áll. Az első – Kampf um die Vorherrschaft in Deutschland (Harc a hatalmi pozícióért Németországban) – alegység egy képi, egy szöveges forrás, valamint egy térkép segítségével a nagynémet, illetve a kisnémet egység lehetőségét, valamint az 1866-os porosz győzelmet vázolja. A második – Gründung des Norddeutschen Bundes (Az Északnémet Szövetség megalapítása) – alegység egy szöveges forrással, egy karikatúrával, valamint öt feladat segítségével ismerteti meg a diákokat a porosz győzelem következményeivel, az Észak-német Szövetség létrejöttével, valamint lehetőséget biztosít az események osztrák szempontból történő feldolgozására. A második – Ein Krieg führt zum Deutschen Reich (Egy háború vezet a Német Birodalomhoz) című fő lecke első alfejezete – Ein Krieg für die Einheit (Egy háború az egységért) – a francia hadüzenethez vezető folyamatot írja le.

A második alfejezet – Die Gründung des Deutschen Reiches (A Német Birodalom alapítása) – törzsszövege a birodalomalapítást mutatja be, valamint egy karikatúrát, egy fényképet, két szöveges forrást és hat feladatot jelöl ki az események különböző szempontok szerint történő elemzéséhez. A harmadik, német egység létrejöttével foglalkozó leckében a történelmi festmények összehasonlításának módszerét, valamint az eredmények kiértékelését mutatja be a tankönyv három, a Német Császárság kikiáltását ábrázoló mű elemzésével. A lecke első oldalán általános leírást találunk az összehasonlítás menetéről, a második oldalon pedig két konkrét festmény összevetésére kerül sor. A lecke végén kijelölt gyakorló feladat az egyik, már elemzett festmény összehasonlítását jelöli ki, egy szintén a császárság kikiáltását ábrázoló fametszettel. A negyedik – Das deutsche Kaiserreich (A német császárság) címet viselő – lecke három alfejezetből épül fel. Az első – Die Verfassung (Az alkotmány) – alfejezet a főszöveghez kapcsolódó ábra és három feladat segítségével ismerteti a Német Császárság politikai struktúráját. A következő – Der Kaiserkult (A császárkultusz) – egységben egy fotó és egy feladat segíti az információk feldolgozását.

Az utolsó – Der Militarismus (A militarizmus) – alfejezet három feladattal biztosít lehetőséget a tanulói vita kialakítására, emellett egy korabeli fotó segítségével szemléltető anyagot is kínál. A téma feldolgozásával kapcsolatos négy lecke meghatározott didaktikai koncepció mentén épül fel. A közvetíteni kívánt ismeretek következetesen, problémaorientált szemléletmód megvalósítását lehetővé téve jelennek meg az egyes leckéken belül. Az eseménytörténet a német egység létrejöttével kapcsolatban háttérbe szorul a főbb pontok körül kijelölt feladatokkal szemben, ám a tanulók életkorát figyelembe véve a leckékben szereplő tényanyag elegendő a legfontosabb összefüggések feltérképezéséhez és azok megértéséhez.

A két észak-rajna–vesztfáliai történelemkönyv német egységet feldolgozó leckéiben az egyetlen, valóban közös tartalmi pont az Otto von Bismarckot ábrázoló képi forrás megjelenése. Érdekesség, hogy még az 1866-os porosz-osztrák háború (amely résztéma minden tankönyvben megjelenik, ám feldolgozása hosszát, súlyát, valamint az eseménytörténet részletezettségét tekintve teljesen eltérő) legjelentősebb ütközete, a königgrätzi csata sem kerül említésre minden leckében. A denk/mal Geschichte 2 Nordrhein-Westfalen (Emlékmű/Gondolkozz! Történelem 2 Észak-Rajna-Vesztfália) című tankönyvben nem szerepel az esemény; emellett a Német Császárság kikiáltásának 1871-es időpontja a 2011-es kiadású német tankönyvben pontos dátummal és helyszínnel (1871. január 18. a versailles-i palota tükörterme) kerül megnevezésre, a 2000-ben kiadott német történelemkönyv azonban csupán az alakulás évét jelöli meg.

A német Realschulei (reáliskolai) történelemkönyvek az egyes leckék vonatkozásában külön módszertani oldalakat tartalmaznak, melyek segítségével a diákok megismerkedhetnek az adott forrásokhoz kapcsolódó információfeldolgozás menetének lépéseivel.

A denk/mal Geschichte 2 Nordrhein-Westfalen (Emlékmű/Gondolkozz! Történelem 2 Észak-Rajna-Vesztfália) című tankönyv a Német Császárság államrendszerének feldolgozását ábra segítségével szemlélteti, annak értelmezéséhez feladatokat jelöl ki a tanulók számára, az ábrák és a kérdések tartalma a lényegi elemek vonatkozásában megegyezik.


A német egység feldolgozásának szaktudományi dimenziója a vizsgált tankönyvekben

Az összehasonlítás tárgyát képező két német történelemkönyv az adott országban tankönyvnek minősül, ennek következtében nyilvánvaló, hogy a bennük foglaltak megfelelnek a történelemtudomány aktuális állásának. Ez a fejezet a német egységgel foglalkozó leckék vonatkozásában azt vizsgálja, hogy az egyes tankönyvekben található szaktudományos fogalmak és összefüggések magyarázata megjelenik-e, valamint azt, hogy mennyiben veszi figyelembe a szerző azok értelmezésekor a tankönyvet használó korosztály gondolkodási és tanulási képességeit.

Dr. Thomas Berger, Karl-Heinz Müller és Prof. Dr. Hans-Gert Oomen Entdecken und Verstehen Band 2 (Felfedezni és megérteni 2. kötet) című tankönyve nem fektet nagy hangsúlyt a szakkifejezések magyarázatára. Néhány fogalom esetében a tankönyvben való korábbi előfordulási hely oldalszáma ugyan feltüntetésre kerül, ám a történettudományi szakszavak legtöbb esetben előzetes vagy utólagos magyarázat nélkül jelennek meg a szerzői szövegben, annak integráns részeként. A német egységgel foglalkozó lecke már a címválasztással kapcsolatban is kérdéseket vet fel. „1871: Nationale Einheit ohne Demokratie (1871: nemzeti egység demokrácia nélkül)”, áll nyomtatott nagy betűkkel a fejezet élén. Az állítás igazságértékéhez nem férhet kétség, hisz a Német Császárságban valóban nem volt a mai értelemben vett demokrácia. A lecke azonban egyáltalán nem foglalkozik a kérdés azon aspektusával, hogy a kor Európájában sehol nem beszélhetünk XXI. századi értelemben vett demokratikus államokról, illetve azzal sem, hogy a XIX. századi demokráciafogalom nem tekinthető azonosnak a maival, köztük számos különbség mutatható ki.

A lecke második alfejezetének címe szintén értelmezési szempontból problémás. Zwischen Macht und Recht (A hatalom és a jog közt): a kifejezés – jelentéstartalmának kifejtése nélkül – azt sugallhatja, hogy a hatalom és a jog két egymástól élesen elkülönülő alternatíva, közülük a történelemben mindig választani kell. A tankönyv az értelmezési keretek mellőzésével nem veszi figyelembe a Realschulei (reáliskolai) tanulók életkorát, valamint feldolgozási képességét, megfelelő tanári kiegészítések és magyarázatok nélkül a lecke félreértéseket szülhet, s hibás történelmi kép kialakulásához vezethet.

Johannes Derichs denk/mal Geschichte 2 Nordrhein-Westfalen (Emlékmű/Gondolkozz! Történelem 2 Észak-Rajna-Vesztfália) tankönyvének német egységgel foglalkozó fejezeteiben a történelmi szakkifejezések hangsúlyos helyet foglalnak el. Az új, valamint a nehéznek ítélt terminusok a törzsszövegben aláhúzásra kerülnek, emellett az adott lap külső szélén újbóli kiemelés után a magyarázatukat is megtaláljuk, kisebb betűkkel szedve. A tankönyv végén, a „Lexikon” részben a történelmi szakszavak ABC rendben kerülnek rendezésre, így a leckében nem magyarázott, korábban már előkerült, ám időközben „elfelejtett” fogalommagyarázatok átismétlésének lehetősége is adott a diákok számára.

A második fő lecke második és harmadik alfejezete szaktudományos szempontból problematikusnak tekinthető. A „Der Kaiserkult” (A császárkultusz) fogalomhoz a mai történeti narratívában meglehetősen negatív jelentéstartalom társul. A második alfejezet a témára vonatkozóan azonban nemcsak a mai interpretációt, hanem azt a korabeli szempontot is hangsúlyozza, miszerint a császár az egység jelképeként a nép szemében pozitív figura volt, így biztosítja a vita lehetőségét a kultusz negatív, illetve pozitív következményeiről, annak fény- és árnyoldalait egyaránt bemutatva.

A harmadik – Der Militarismus (A militarizmus) – alfejezet címe történetileg szintén helytálló, tartalma több szempontból elemzi a kérdéskört, azonban az előző alcímmel párosítva egyértelmű kapcsolatot sugall a Német Császárság és a hitleri Németország között, pedig ez történelmileg nem teljesen indokolható. A leckék feldolgozásakor ezért külön figyelmet kell fordítani annak láttatására, hogy a címek megtévesztőek lehetnek, a két történelmi korszak német állama közt nincs szó teljes tartalmi egyezésről az említett fogalmak vonatkozásában. A tankönyvi szöveg figyelembe veszi a Realschulei (reáliskolai) tanulók életkorát, feldolgozási képességeit, a törzsszöveg és a források sokszínű alkalmazása által átfogó ismeretanyag elsajátítását teszi lehetővé.

A tankönyvi leckék a vizsgált történelemkönyvekben segítségül hívják a szaktudományt, használják annak kifejezéseit. A szakszavak diákok életkorának megfelelő magyarázatára és értelmezésére azonban sajnos nem minden esetben kerül sor a tankönyvi szövegben. Az ezredforduló környékén kiadott tankönyvek szerzői csak néhány esetben tértek ki az egyes terminusok törzsszövegben való magyarázatára, az értelmezést mintegy tanári „hatáskörbe utalták”. A 2008-ban, illetve 2011-ben kiadott tankönyvek német egységet feldolgozó leckeszövegében válogatott szakkifejezések jelennek meg, kisebb számban, mint elődjeik esetében, ám magyarázatukra a szerzők külön hangsúlyt fektetnek. A denk/mal Geschichte 2 Nordrhein-Westfalen (Emlékmű/Gondolkozz! Történelem 2 Észak-Rajna–Vesztfália) tankönyv végén megjelenő lexikon az önálló információfeldolgozási kompetencia kialakításának eszközéül szolgálhat a tanórán. A jövőben Magyarországon kiadásra kerülő történelemtankönyvek vonatkozásában is megfontolásra érdemes szempont lehet egy hasonló lexikon kialakítása.


A német egység feldolgozásának tudományelméleti dimenziója a vizsgált tankönyvekben

A tudományelméleti dimenzió mentén történő összehasonlítás a dolgozat talán legkényesebb szempontja. A történelemkönyvekben megjelenő ismeretelméleti pozíciónak és szándékoknak, értékítéleteknek, valamint az ideológiák jelenlétének vizsgálata során ugyanis olyan újabb, tartalommal kapcsolatos, szemléletmódot meghatározó kérdések merülhetnek fel, melyek tárgyalása nem képezi a középiskolák tankönyvi leckéinek részét. Fontos azonban, hogy ezek a kérdések elhangozzanak, hisz általuk közelebb kerülhetünk a két ország tankönyvi leckéi közt mutatkozó különbség okainak feltárásához, a német egység értelmezésének gyökereihez.

Az ideológiai jelenlét, illetve hiány kérdésköre a vizsgált észak-rajna–vesztfáliai Realschulei (reáliskolai) történelemkönyvek vonatkozásában komplex kérdés.  A német egység létrejötte itt tulajdonképpen az államalapítás története, a tankönyvi leckék azonban nem illeszkednek szervesen a nemzeti államalapítás és identitásképző mítoszok – gondolhatunk itt a francia forradalomra, az amerikai függetlenségi háborúra, az angol imperializmusra vagy a lengyelek identitásképző emlékezetére az ország bukásáról, majd felemelkedéséről – sorába.

A porosz gyökerekkel bíró német államalapítás mítoszát a második világháború után a győztes hatalmak semmisítették meg. Az angol és amerikai álláspont szerint ugyanis ahhoz, hogy Németország megszabaduljon a nemzetiszocializmustól, és az általa elkövetett bűnöktől, szükség volt egy „bűnbak” kinevezésére. A választás pedig Poroszországra esett. 1947. február 25-én a Szövetséges Ellenőrző Bizottság aláírt egy törvényt, melynek első cikke kimondta: „A porosz állam, központi kormányzata és valamennyi alárendelt hivatala ezennel feloszlattatik.”. Ezzel a történelemben egyedülálló lépéssel a poroszokra hárították a háborús bűnöket, megszüntették államukat.

A ’60–’70-es évek politikatudománya számos munkában alátámasztotta ezt az ítéletet. Érdekes megfigyelni a poroszok bűnbak szerepének – a második világháborús bűnökön túli – történetírói kiszélesítését is. Ezt a tendenciát jól példázza, hogy a német forradalmak (1848–49, 1918–19) eredménytelensége is a béke és a rend helyreállítását szorgalmazó poroszok bűnei közé került. Ugyanakkor a radikálisabb francia forradalmak (1789, 1830, 1848, valamint 1871) a modernséghez vezető út mérföldköveiként jelennek meg, s romboló hatásuk háttérbe szorul a történelemkönyvekben. A poroszok bűneinek ily módon történő túlhangsúlyozása egyoldalú képest fest, s az ennek esetleges megváltoztatására tett kísérletek napjainkban is heves vitákat váltanak ki. A fentebb leírt érvrendszer miatt a német egységgel foglalkozó történelmi leckék esetében is megfigyelhető a poroszokkal szembeni előítéletesség, mely gyakran a náci Németország és a Német Császárság közti sugalmazott párhuzamok formájában mutatkozik meg. Ezen megállapítások mellett sajnálatos módon elsikkad a poroszok érdemeinek, valamint a nemzetállam értékeinek ismertetése, tovább él a németek mítosztalansága.[7]

A német egységgel kapcsolatos észak-rajna–vesztfáliai történelemtankönyvi leckék „mítosztalanságával” kapcsolatban még egy szempontra érdemes kitérni: a német nemzettudatra. A XIX. századi és a mai németségre nézvést egyaránt kijelenthető, hogy körükben a lokális nemzettudat a német nemzettudatnál jelentősebb identitásképző funkcióval bír. Jól példázza ezt I. Vilmos egy nappal német császárrá koronázása előtt Bismarckhoz intézett kijelentése: „Morgen ist der unglücklichste Tag meines Lebens. Da tragen wir das preußische Königtum zu Grabe.”. (Életem legboldogtalanabb napja a holnapi. Ezen kísérjük utolsó útjára a porosz királyságot.) Ha már az egységes Német Császárság vezetőjének identitása is elsősorban porosz, s nem német volt, akkor az állam lakosainak önazonosságát még inkább a lakhelyül szolgáló tartomány határozta meg. Az elmúlt fél évszázadban a második világháborús bűnök terhe, valamint az ország keleti és nyugati részre szakadása tovább erősítették a lokális, s gyengítették a kollektív nemzettudatot. Az 1989-es újraegyesítés óta eltelt évek során sem emelkedett a német nemzeti nacionalizmus a tartományi nacionalizmus fölé. Egy, a mai Németország területén élő ember magát szinte kivétel nélkül bajorként, szászként, türingiaiként stb., s nem németként definiálja. Ez a típusú „identitás-hierarchia” is nagy szerepet játszik abban, hogy a német egység tárgyalása nem a nemzeti mítosz sarkalatos elemeként szerepel a történelem tankönyvekben.

Véleményem szerint a történelemórán a német egység tárgyalásánál, vagy azon témakör összefoglalásakor, melynek a témával foglalkozó leckék is részét képezik, érdemes lenne röviden kitérni arra, hogyan látja ezt a történelmi eseménysort egy Németországban élő tanuló. Ily módon a multiperspektivikus szemléletmód segítségével a diákok korosztályuknak megfelelően, konkrét példán keresztül szembesülhetnének azzal, hogy a történeti ítéletalkotás sosem problémamentes és objektív.


Összegzés

Az ezredfordulón, valamint a napjainkban használt hazai középiskolai, illetve német Realschulei (reáliskolai) történelemkönyvek viszonylatában is megfigyelhetők azok a pozitív változások, valamint negatív elemek, melyek F. Dárdai Ágnes és Kojanitz László tanulmányában[8] az általános iskolai tankönyvekre vonatkozóan kiemelésre kerülnek. A tudományos eredmények követésével az újabb tankönyvekben mindkét országban sor került a tartalom modernizálására, ezzel párhuzamosan a dizájn is megújításra került. A tankönyvszerzők alkotói koncepciójába az ismeretanyag átadásával kapcsolatban bekerült a tanulók érintettségének igénye, az életkori sajátosságok figyelembe vételének szempontja. Ezen pozitív változások mellett azonban még mindig kevéssé van jelen a multiperspektivikus szemléletmód, a tanulók számára ritkán adott az önálló történelmi ítéletalkotás lehetősége.

A magyar középiskolák történelemóráinak során a problémamegoldásra és önálló véleményalkotásra ösztönző feladatok megoldására legtöbbször idő hiányában nem helyeződik megfelelő hangsúly, a tankönyvi leckékben ma is a közvetített kész tudás és tartalmak képezik a feldolgozás bázisát. Ebből a szempontból a német Realschulei (reáliskolai) történelemoktatás előnyösebb pozíciót foglal el: az egyes témákra szánt idő ugyanis a tanulói érdeklődésnek megfelelően, rugalmasan változtatható. Az itt használt tankönyvek esetében viszont az okozhat gondot, hogy a számos problémaorientált feladat megoldásához a tankönyvi lecke által közvetített kész tartalom rövidsége miatt a tanulók tudása nem minden esetben bizonyul elegendőnek. A tartalom és a feladatok közti helyes arány kialakítása egyik ország történelemkönyveiben sem került még maradéktalanul megvalósításra.

Annak ellenére, hogy a német egység létrejöttének tárgyalására az észak-rajna–vesztfáliai Realschulék (reáliskolák) esetében a 8. évfolyamon kerül sor, a témával foglalkozó leckék azonos kompetenciák elsajátítását jelölik ki célként, mint nálunk. A feldolgozás során a két ország később kiadott tankönyveiben több azonos forrással, illetve azokhoz kapcsolódó feladattal találkozhatunk. Ennek alapján megállapítható, hogy a történelemdidaktikában megfigyelhető trendek a tankönyvkiadáshoz hasonlóan nemzetközi szinten is jelentkeznek. A történelmi tanulás tanulásának kompetenciája nem egy adott korosztályhoz kötve jelenik meg az oktatásban, hanem a tanulók életkorának figyelembe vételével megfogalmazott tartalmak, szempontok, valamint problémamegoldó feladatok segítségével folyamatosan fejlődik és bontakozik ki a különböző témakörök elsajátítása során.

Az összehasonlítás tárgyát képező két tankönyv német egységgel kapcsolatos leckéinek szaktudományi, valamint tudományelméleti dimenzió mentén való vizsgálata alapján megállapítható, hogy a téma feldolgozása a mienktől eltérő perspektíván keresztül történik. A történelemtanítással kapcsolatban a tantervekben célként megfogalmazott multiperspektivitás ezen eltérés szemléltetése által nemcsak magyar-német, de nemzetközi-német vonatkozásban is megvalósítható volna a német egységet feldolgozó leckéken belül.



    MELLÉKLETEK

      1. melléklet

        Berger, T., Müller K-H., Oomen, H-G.: Entdecken und Verstehen Band 2 (elő- és hátlap)

          a tankönyv előlapja

            a tankönyv hátlapja

              Forrás: Berger, T., Müller K-H., Oomen, H-G. (2000, szerk.): Entdecken und Verstehen Band 2. Cornelsen Schulverlage, Berlin


              2. melléklet

                Derichs J., Intemann G., Juneja-Huneke M., Maaß K., Machate C., Pankratz W., Schröfel K., Stiller E.: denk/mal Geschichte 2 Nordrhein-Westfalen (elő- és hátlap)

                  a tankönyv előlapja

                    a tankönyv hátlapja

                      Forrás: Derichs J., Intemann G., Juneja-Huneke M., Maaß K., Machate C., Pankratz W., Schröfel K., Stiller E. (2011, szerk.): denk/mal Geschichte 2 Nordrhein-Westfalen. Schroedel


                      3. melléklet

                        1871: Nationale einheit ohne demokratie

                          egy oldal a tankönyvbőlegy oldal a tankönyvbőlegy oldal a tankönyvbőlegy oldal a tankönyvből

                            Forrás: Berger, T., Müller K-H., Oomen, H-G. (2000, szerk.): Entdecken und Verstehen Band 2. Cornelsen Schulverlage, Berlin


                            4. melléklet

                              Methodenseite: Arbeit mit Geschichtskarten

                                egy oldal a tankönyvből

                                  Forrás: Berger, T., Müller K-H., Oomen, H-G. (2000, szerk.): Entdecken und Verstehen Band 2. Cornelsen Schulverlage, Berlin


                                  5. melléklet

                                    Ein erster deutscher Staatenbund; Ein Krieg führt zum Deutschen Reich; Historische Gemälde vergleichen; Das deutsche Kaiserreich

                                      egy oldal a tankönyvből

                                        egy oldal a tankönyvből

                                          egy oldal a tankönyvből

                                            egy oldal a tankönyvből

                                              egy oldal a tankönyvből

                                                egy oldal a tankönyvből

                                                  egy oldal a tankönyvből

                                                    Forrás: Derichs J., Intemann G., Juneja-Huneke M., Maaß K., Machate C., Pankratz W., Schröfel K., Stiller E. (2011, szerk.): denk/mal Geschichte 2 Nordrhein-Westfalen. Schroedel, Braunschweig



                                                      JEGYZETEK

                                                        [1] Tanári szakdolgozat részlete.

                                                        [2] Petriné Feyér Judit (2003): Az oktatás eszközei, tárgyi feltételei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 318-338.

                                                        [3] http://www.schulministerium.nrw.de/BP/Unterricht/Lernmittel/index.html [2012. 10. 03.] – A tankönyvvé nyilvánítás kritériumainak részletes leírása a Ministerium für Schule und Weiterbildung des Landes Nordrhein-Westfalen (Észak-Rajna-Vesztfáliai Oktatási és Továbbképzési Minisztérium) honlapján

                                                        [4] Schüddekopf, Otto-Ernst (1966): 20 Jahre Schulbuchrevision in Westeuropa 1945-1965. Schriftenreihe des Internationalen Schulbuchinstituts. Band 12. Braunschweig, 41-42. Idézi: Fischerné Dárdai Ágnes (1999): Tankönyvelemzési modellek a nemzetközi tankönyvkutatásban. Iskolakultúra, 9. évf. 4. sz. 50.

                                                        [5] Fischerné Dárdai (1999) 41-53.

                                                        [6] A magyar Közoktatási tankönyvjegyzék a http://www.tankonyv.info.hu/ [2012. 10. 06.], az Észak-Rajna–Vesztfáliai Minisztérium által jóváhagyott tankönyvek jegyzéke a
                                                        http://www.schulministerium.nrw.de/BP/Unterricht/Lernmittel/Realschule.html [2012. 10. 06.] honlapon érhető el.

                                                        [7] Münkler, Herfried (2011): Die Deutschen und ihre Mythen. Rowolt Taschenbuch Verlag, Reinbek bei Hamburg

                                                        [8] Fischerné Dárdai Ágnes – Kojanitz László (2007): A tankönyvek változásai az 1970-es évektől napjainkig. Új Pedagógiai Szemle, 57. évf. 1. sz. 56-69.



                                                          A cikk letölthető:
                                                          A cikk letöltése pdf-ben

                                                          Ugrás a cikk elejére



                                                          Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ.

                                                          Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

                                                          Bezárás