Ahhoz, hogy tudjuk, merre tartunk, mit akarunk,
tudnunk kell, hogy kik vagyunk és honnan jövünk.
FELIRATKOZÁS AZ RSS-HIRCSATORNÁRA
FELIRATKOZÁS AZ RSS-KOMMENTLISTÁRA

Történelemtanitás

online történelemdidaktikai folyóirat

Betűméret növeléseEredeti betűméretBetűméret csökkentése

(hivatkozási azonosító: 05-01-11)


2014-ben emlékezik meg Európa és világ az első világháború kitörésének 100. évfordulójáról. Az ezzel az eseménnyel kapcsolatos eddig megrendezett történeti konferenciákról adunk körképet, ezúttal bőséges hang- és videóanyagra felhívva a tanár kollégák és az érdeklődő diákok figyelmét.


Európa Nagy Háborúja és az új világrend születése

(Nemzetközi konferencia – 2013. november 11–12)

Európa nagy háborújaEurópa Nagy Háborúja és az új világrend születése” címmel 2013. november 11–12-én nemzetközi konferenciát rendezett az első világháború végét jelentő fegyverszüneti megállapodás 95. évfordulója alkalmából a „nagy háború“ hatásairól az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság, a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet a Konrad Adenauer Stiftunggal együttműködve. A számos neves külföldi történész közreműködésével zajló kétnapos konferencia Magyarország első világháborús centenáriumi rendezvénysorozatának nyitó eseménye volt.

Előadók: Balogh András, Ivo Banac, Alain de Benoist, Norman Stone, Gerő András, Glatz Ferenc, Peter März, Gianluca Volpi, Sean McMeekin, Tomasz Schramm, Andrej K. Szorokin, Ivan Ilcsev, Karl Vocelka, Barbara Bracco, Frédéric Guelton, Xavier Moreno Juliá, M. Kiss Sándor, Petra Svoljsak, Jaroszlev Hricak, Eva Irmanová.

Összegzés: Dr. Navracsics Tibor, miniszterelnök-helyettes, valamint közigazgatási- és igazságügyi miniszter köszöntőjében e nap jelentőségére és máig ható következményeire emlékeztetett. Az első világháború után húzták meg ugyanis a határokat, amelyek között részben még ma is élünk. Nem csak a határok, hanem a polgári jogokat garantáló modern demokráciák is ebből az időből származnak. Navracsics hangsúlyozta, hogy a háború vége nem csak pozitív fejleményekkel járt, hiszen néhány európai országban, mint például Olaszországban és a weimari köztársaság bukása után Németországban is, ez a fasizmus megszületésének ideje volt. Az első világháború messze legsúlyosabb következménye a második világégés lett. Ezért különösen fontos, hogy mindkét háború következményeit szem előtt tartsuk, és ezeket egymással összefüggésben vizsgáljuk, hogy a jövőben elkerülhetőek legyenek az ilyen katasztrófák.

A Német Császárság 1871-es megalapításakor túl nagy volt ahhoz, hogy a szomszédos államok figyelmen kívül hagyják, ahhoz viszont túl kicsi, hogy hegemón szerephez jusson Európában. Ezzel a gondolattal kezdte beszédét Prof. Dr. Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, majd így folytatta: „Az első világháború kezdete tulajdonképpen 1871-re tehető.“ A megalakulását követő években Németország jelentette a legnagyobb fenyegetést a britek számára, mert az országban viharos tempóban zajlott le a második ipari forradalom, így 1907-ben már az Amerikai Egyesült Államok után a második legnagyobb gazdasági hatalommá vált. Ezek után Anglia, Franciaország és Oroszország az antantban összefogtak, hogy ellensúlyt képezzenek Németországgal és az Osztrák–Magyar Monarchiával szemben. Ezen összefüggések ismeretében nem meglepő, hogy az első világháborút „testvérháborúnak“ is hívják. A versailles-i konferencia nem hozott igazságos békét Európának, így került a kontinens abba a reménytelen helyzetbe, amely végül a második világháborút hozta magával – zárta előadását Schmidt Mária.

Az első világháború egy új világrend születését is jelentette – vélte Dr. Glatz Ferenc történész, az MTA korábbi elnöke és az Europa Institut Budapest igazgatója. Kifejtette, hogy Oroszországban a cár bukása és Lenin hatalomra jutása már ennek az új világrendnek az előfutára volt. Vélemény szerint ez a krízis, amely 1918-ban kezdődött, csak az 1989-es határnyitással fejeződött be. Az új világrendet már nem a (hideg vagy meleg) háborúk határozzák meg, hanem az emberi interakciók. Előadásában egyetértett Dr. Schmidt Máriával abban, hogy az első világháború válsága a kapitalizmusra vezethető vissza.

Ehhez a gondolathoz csatlakozott Norman Stone is „Szörnyű vég és szörnyűségek nélküli vég“ című előadásában. Hangsúlyozta: „sok múlik a gazdaságon“. Mindazonáltal ő kevésbé a gazdasági összefüggéseket, hanem inkább azokat a hatásokat vizsgálta, amelyeket az első világháború hozott magával. Ő is felvázolta többek között, hogy a háború következményei hogyan segítették elő a fasizmus megerősödését először Olaszországban, majd Németországban is: „Mussolini nélkül Hitler nem vált volna azzá, akivé végül lett.“ Stone a magyar kormányzat balkáni országok ellen elkövetett hibáira is kitért. Úgy vélte, hogy Magyarországnak nagyobb autonómiát kellett volna adnia a balkáni népesség számára.

A nyitó szekciót további öt követte, amelyekben számos nemzetközi tudós különböző témákban adott elő. A konferencia egyik különlegessége az volt, hogy az előadók nem csak általánosságban beszéltek a háborúról, hanem egy-egy ország vonatkozásában, és a kihatásokra valamint a következményekre is kitértek.

Az előadások megtekinthetőek ITT.
(A link utolsó letöltése: 2014. április 1.)




A háború előestéje
Feszültségek Európában – Feszültségek a világban

(Kerekasztal beszélgetés-sorozat a Habsburg Intézetben – 2013. március 13.)

A háború előestéje2013-ban a Habsburg Történeti Intézet a Budapesti Andrássy Egyetem Közép-Európa Tanulmányok Fakultásával és az Osztrák Kulturális Fórummal közösen egy négy részből álló rendezvénysorozatot („Boldog békeidők – ami összetört”) indított, amely az első világháború kitörését megelőző korszakot mutatta be. Ennek első állomása az a kerekasztal-beszélgetés volt, amely azokat a feszültségeket tárta fel, amelyek a világháború kitörését megelőző évben az európai nagyhatalmak viszonyát jellemezték. Az előadás-sorozat számunk megjelenésekor még nem ért véget.

Előadók:

Búr Gábor: „Casus belli – Az európai háború Európán kívüli gyökerei.”
Georg Kastner: „Az elszalasztott lehetőség – Ferenc Ferdinánd trónörökös elképzelései a Habsburg Monarchia megreformálásáról.”
Hornyák Árpád: „Feszültségek – konfliktusok a Balkánon az első világháború előestéjén.”

Hangzóanyag és videók megtekinthetőek ITT.
(A link utolsó letöltése: 2014. április 1.)




Világháború? Polgárháború? Testvérháború?

(Műhelybeszélgetés – 2013. április 23.)

Világháború? Polgárháború? Testvérháború?Résztvevők:

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet főigazgatója, a beszélgetés vezetője;
Baczoni Dorottya, történész;
Balogh András, volt nagykövet, egyetemi tanár;
Baranyi Márton, újságíró;
Baranyi Tamás Péter, történész;
Békés Márton, történész;
Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet igazgatója,
Horváth Miklós, hadtörténész;
Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója.

Hangzóanyag és videók megtekinthetőek ITT.
(A link utolsó letöltése: 2014. április 1.)







Kettős főváros – két főváros
Bécs és Budapest az első világháború előtt és után

(Kerekasztal-beszélgetés – 2013. június 3.)

Kettős főváros – két fővárosElőadók:
Gerő András: „Lipótváros – Újlipótváros.”
Catherine Horel: „Állami fővárosok – kis fővárosok?”
Rostás Péter: „Lakberendezés a nagy háború előtt és után Budapesten és Bécsben.”
Sármány-Parsons Ilona: „Centrumból perifériába – A képzőművészetek kapcsolatrendszerének változásai a Monarchiában és az első világháború után.”

Hangzóanyag és videók megtekinthetőek ITT.
(A link utolsó letöltése: 2014. április 1.)










Mit vesztett Magyarország?

(Műhelybeszélgetés – 2013. június 11.)

Mit vesztett Magyarország?Résztvevők:
Gerő András, a Habsburg Történeti Intézet Igazgatója, a beszélgetés vezetője;
Csunderlik Péter, történész;
M. Kiss Sándor, a Pázmány Péter Tudományegyetem tanára;
Maruzsa Zoltán, felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár,
Tőkéczki László, az ELTE professzora.

Hangzóanyag és videók megtekinthetőek ITT.
(A link utolsó letöltése: 2014. április 1.)













A háború és az orvoslás

(Kerekasztal-beszélgetés – 2013. október 2.)

A háború és az orvoslásElőadók:
Bazsó Péter: „Polgári-katonai orvoslás: 2 in 1.”
Kapronczay Károly: „Magyar katona-egészségügy az első világháború éveiben.”
Svéd László: „A katona-orvostudomány fejlődése a háborúk tapasztalatainak tükrében.”

Összegzés: Az előadók azt a gondolatmenetet vezették végig, ami a hosszú európai békekorszak után az első világháború nyomán az orvoslás területén zajlott le, valamint a máig ható változásokat, illetve fejlődést jelentette.

Hangzóanyag és videók megtekinthetőek ITT.
(A link utolsó letöltése: 2014. április 1.)







Az elveszett „aranykor”

(Kerekasztal-beszélgetés – 2013. december 11.)

Az elveszett „aranykor”Előadók:
Diószegi István: A közös külpolitika mint az integráció eszköze az Osztrák-Magyar Monarchiában
Gerő András: Az elveszett „aranykor”. Az Osztrák-Magyar Monarchia világa
Zeke Gyula: Az ezüstkor aranykora

Moderátor:
Nagy Beatrix, Habsburg Történeti Intézet

Összegzés: Az Osztrák–Magyar Monarchia időszaka a magyar történelem felfelé ívelő időszaka volt, amelynek meghatározó tendenciáit a polgárosodás, a modernizáció és a civilizatórikus megújulás jelentették. Kialakultak a polgári életforma keretei és normái, a béke és a változás együttes korszaka volt ez, Magyarország egyre inkább hasonult Európához. Ugyanakkor az eltérő nemzeti, vallási és kulturális identitások sokszor egymással szemben definiálták magukat. Bár Magyarország történetének ez a szakasza tele volt feszültségekkel, diszharmóniával, illuzionizmussal, problémákkal, amelyeknek később komoly következményei lettek, mégis élhetőbb, magasabb civilizációs szintű viszonyokat biztosított a kor embere számára. Ezt a nemzeti emlékezetben boldog békeidőkként emlegetett korszakot joggal nevezhetnénk magyar aranykornak.

Hangzóanyag és videók megtekinthetőek ITT.
(A link utolsó letöltése: 2014. április 1.)




Németország az első világháború előestéjén

(Kerekasztal-beszélgetés – 2014. február 12.)

Németország az első világháború előestéjénElőadók:
Droste, Wilhelm: „A háború szaga.”
Eiler Ferenc: „Németország délkelet-európai törekvései az első világháború előtt.”
Dr. Szabó Dezső: „Belle Epoque? Irodalmi-művészeti élet az I. világháború előtti Németországban.”

Moderátor:
Nagy Beatrix, Habsburg Történeti Intézet

Hangzóanyag és videók megtekinthetőek ITT.
(A link utolsó letöltése: 2014. április 1.)













Források:
A képek és információk forrás: http://elsovilaghaboru.com/




    A cikk letölthető:
    A cikk letöltése pdf-ben

    Ugrás a cikk elejére



    Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ.

    Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

    Bezárás