Ahhoz, hogy tudjuk, merre tartunk, mit akarunk,
tudnunk kell, hogy kik vagyunk és honnan jövünk.
FELIRATKOZÁS AZ RSS-HIRCSATORNÁRA
FELIRATKOZÁS AZ RSS-KOMMENTLISTÁRA

Történelemtanitás

online történelemdidaktikai folyóirat

Betűméret növeléseEredeti betűméretBetűméret csökkentése

(hivatkozási azonosító: 05-01-07)


A 2013–2014-es tanévtől életbe lépő új kerettantervek a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban is megváltoztatják a történelemtanítást. Korábban e két iskolatípus számára nem létezett külön, a négyosztályos gimnáziumokétól eltérő központi tanterv. Természetesen a történelemtanítás tartalmában, esetleg óraszámaiban is eltért a négyosztályos gimnáziumokban folyó munkától, de ezt az iskola által készített és elfogadott helyi tanterv alakította ki. A hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban igyekeztek kihasználni, hogy hosszabb idő (hat év) áll rendelkezésre az emberiség történetének kronologikus áttekintésére, megtanítására. A történelemórákon azonban jórészt ugyanazokat a négykötetes tankönyv-sorozatokat használták, amelyeket a négyosztályos gimnáziumok és a szakközépiskolák. Ezek a tankönyvek ugyanis szakmailag és pedagógiailag sokkal inkább megfeleltek a hat- és nyolcosztályos gimnáziumoknak is, mint a kínálatban levő kevés számú, kimondottan ezen iskolatípusoknak készült tankönyv. Az igazsághoz tartozik, hogy a tankönyvkiadók, érzékelve a helyzetet, nem is törekedtek hat- és nyolcosztályos gimnáziumi történelemtankönyvek kifejlesztésére, hiszen az iskolák kis száma miatt ez a piac kisebb a négyosztályos középiskolák piacánál.

A 2012 decemberében bevezetett kerettantervek viszont egyértelműen elkülönítik a hat- és nyolcosztályos gimnáziumot a négyosztályos gimnáziumtól és a szakközépiskolától. A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok szinte szó szerint megegyező történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek kerettantervének bevezetője így ír [zárójelben szerepelnek a nyolcosztályos gimnáziumoknál olvasható szövegeltérések]: „A hat évfolyamos [nyolc évfolyamos] gimnáziumok a nemzeti köznevelési törvény alapján a tehetséggondozás sajátos feladatát látják el. Az iskolatípus egyesíti egymással az általános iskola felső tagozata befejező, 7–8. osztályait [az általános iskola felső tagozata] és a négy évfolyamos gimnázium egészét.” Ebből kiolvasható, hogy az oktatáspolitika e két iskolatípust különlegesnek tekinti a négyosztályos középiskolákhoz képest, és hangsúlyozottan a tehetséggondozást tartja e középiskolák feladatának. Mindez jól látszik az óraszámokon és a tananyagbeosztáson.

Ha a képzési idő egészére vonatkozó összóraszámot nézzük, a négyosztályos gimnáziumokba járó tanulóknak (figyelembe véve az általános iskola 7. és 8. évfolyamára előírt kb. 130 tanórát is) 23 történelemórával jut kevesebb, mint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tanulóinak.

1. táblázat

Az összóraszámnál azonban sokkal többet árul el a lényegből a tananyagbeosztás összehasonlítása. Ennek két tanulsága van.

Egyrészt látható, hogy bizonyos témaköröket, történelmi problémákat más-más életkorban (más-más évfolyamon) tanulják a négyosztályos, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnazisták. Eltekintve most attól, hogy például a felvilágosodás korával 15 vagy 17 évesen érdemes-e foglalkozni, ez a tény nagyon megnehezíti a két iskolatípus közötti átjárást. Probléma lehet, ha egy nyolcosztályos gimnáziumban tanuló gyerek családja olyan településre költözik, ahol csak négyosztályos gimnáziumba járhat.

Másrész szembetűnő, hogy egyes témákra mennyivel több időt (tanórát) szán a tanterv a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban, mint a négyosztályos középiskolákban. Különösen igaz ez a tőlünk távolabb eső korszakokra: például az ókori Rómát négyosztályos gimnáziumban 12, hat- és nyolcosztályos gimnáziumban 26 tanórás feldolgozásra ajánlják.

2. táblázat

Erre mondta sommásan egy történelemtanár ismerősöm, hogy az új kerettanterv bevezetése után csak a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokban lehet „normálisan” történelmet tanítani. Állítása persze sok szempontból vitatható, a Történelemtanítás előző számában[1] magam is igyekeztem bizonyítani ennek ellenkezőjét, amikor bemutattam a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó négyosztályos gimnáziumok és szakközépiskolák számára készülő Új forrásközpontú történelem sorozatát (lásd itt).

Az bizonyos, hogy az új kerettantervek szükségessé teszik külön történelemtankönyvek kifejlesztését a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok számára. E feladat megoldható a négyosztályos tankönyvek hat kötetre bontásával és az így kialakított kötetek anyagának  „felturbózásával”: az alapkönyv leckéi közül néhányat kettébontanak, így csökkentve az egy leckére jutó tananyagmennyiséget, és az anyagot feldúsítják olvasmányokkal, ábrákkal, térképekkel, képekkel. A Nemzedéket Tudása Tankönyvkiadó nem ezt az utat választotta.

Száray Miklós Történelem 7. a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok számára című tankönyvünk új fejlesztés, ahogyan a hatkötetesre tervezett tankönyvsorozat további kötetei is azok lesznek.

A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tantervi követelményei történelemből a kronologikus történelemtanítás kezdetétől, 7. évfolyamtól nem különböznek egymástól, ezért a két iskolatípusban ugyanaz a történelemtankönyv használható. A nyolcosztályos gimnázium 5. és 6. évfolyamának a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó az új kerettantervnek mindenben megfelelő társadalomismeret tankönyveket fejleszt, amelyekről elkészültük után a honlapunkon (www.ntk.hu) tájékoztatást adunk majd.

Szerzőnk, Száray Miklós hatosztályos gimnáziumi osztályokat is tanít. Tudja, hogy új tankönyveinek (amelyekből egyelőre a 7. évfolyamos kötet rendelkezik tankönyvi engedéllyel) módszertani kultúrában, előadásmódban a 12-13 éves kisgimnazistáktól az érettségi előtt álló 17-18 éves ifjakig változó igényekhez kell igazodnia, tartalom tekintetében pedig a hat- és nyolcosztályos gimnáziumoktól elvárt magas szakmai színvonalhoz. E két törekvést fejezi ki a hetedikes történelemtankönyv „szlogenje”: „Középiskolai történelemtudás általános iskolás korúaknak.”

Nézzük meg a már megjelent hetedikes tankönyv néhány jellegzetességét! A legszembetűnőbb, hogy sokkal részletesebben tárgyalja az ókort, mint egy négyosztályos gimnáziumi tankönyv. (A táblázatban Száray Miklós Történelem 9. a négyosztályos gimnáziumok számára és Száray Miklós Történelem 7. a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok számára című tankönyveink ókorral foglalkozó leckéit hasonlítjuk össze.)

3. táblázat

A nagyobb leckeszám mellett jellemző, hogy egy-egy lecke kisebb témát, időszakot fog át, mint a négyosztályos gimnáziumok tankönyveiben. Ez nem csoda, hiszen e tankönyv a fiatalabb korosztálynak szól, mint a négyosztályos, másrészt e beosztás mellett több idő, lehetőség adódik a képességfejlesztésre.

A részletesebb tárgyalás nem jelenti a lexikai anyag felduzzasztását. Az eseményeket mutatja be árnyaltabban a könyv. Többet foglalkozik a hitvilággal, a kultúrával, az életmóddal. A tanulók alaposabban megismerkedhetnek egy-egy történelemformáló személyiséggel és az akkor élt emberek életkörülményeivel, étkezésével, öltözködésével, szórakozási szokásaival. Nagy hangsúlyt helyez a könyv a korabeli eszközök, fegyverek és technikai kultúra bemutatására. Az olvasmányok – amelyek közül a hosszabbak önálló címmel, a rövidebbek „kis színesként” a leckékbe ágyazva jelennek meg – a személyiségekkel, az életmóddal és a kultúrával foglalkoznak, és olyan érdekes eseményekkel, mint például az ősemberlelet meghamisítása a XX. század elején, vagy egy görög zsoldossereg részvétele a perzsa trónviszályokban.

Szemléletformáló, hogy a tankönyv gyakran utal arra, hogyan hatott a tárgyalt kultúra későbbi történelmi korszakokra és jelenünkre.

Egy-egy eseményt, problémát gyakran több ábra, térkép ábrázol, így azok folyamatában követhetők, s jobban megérthetők. Például külön térképre kerültek Egyiptom természeti adottságai, az egyiptomi birodalmak politikai, gazdasági kulturális változásai, de India természeti viszonyait és hosszú történelmét is három térképen tekinthetjük át.

A tankönyvben sok a rekonstrukciós rajz. Hajók, utazókocsi, katonák, csaták, piramisépítés, a fáraó temetése, csatornázás, cserépszavazás, színházi előadás, állatáldozat, lakoma, kocsiverseny, mozaikkészítés, keresztények mártírhalála és a korabeli élet sok más jellegzetessége jelenik meg e szép rajzokon. A rajzok kiemelt szerepére utal, hogy a fejezetnyitó képeket is ilyenek teszik érdekessé.

A forrásul szolgáló ábrák, képek, térképek, rajzok és a szöveges források megértését, elemzését kérdések, feladatok segítik. A leckék végén tételmondatok emelik ki a lényeget.

A tankönyv – igazodva a kerettanterv követelményeihez három nagy fejezetre tagolt (Az őskor és az ókori Kelet; Hellász; Az ókori Róma). A fejezet végi összefoglalások olyan témák mentén történnek, amelyek jól megragadják az adott kultúra és időszak lényeges vonásait. Az ókori Rómát például így tekinthetjük át: államformák, egyén és közösség; a kereszténység; kultúrák találkozása.

Bár a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok kerettantervi követelményei történelemből azonosak, a két iskolatípus között vannak különbségek. Ezért külön útmutató és tananyagbeosztás készült a hat- és a nyolcosztályos gimnáziumoknak, amelyek az éves munka megtervezésénél figyelembe veszik, hogy a hatosztályos gimnáziumok tanulói az általános iskola ötödik évfolyamán már foglalkoztak az ókorral. (Mindkét útmutató ingyenesen letölthető a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó honlapjáról.)

Száray Miklós Történelem 7. című munkája szakmai és módszertani erényei miatt alkalmas arra, hogy használatával teljesíteni lehessen a hat- és nyolcosztályos gimnáziumoktól elvárt követelményeket: a tehetséggondozást és a sikeres érettségi vizsgára való felkészítést. Kérem, lapozzon bele a könyvbe (ide kattintva honlapunkon betekintő oldalakat is megnézhet), és győződjön meg erről személyesen!



    AZ ÍRÁSHOZ TARTOZÓ KÉPEK, SZÖVEGEK

      1. kép: Száray Miklós: Történelem 7. a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok számára. A tankönyv raktári száma: NT–17601. Tankönyvi engedélyszáma: TKV/5622-12/2013.

      05_01_07_Palinkas_kep1


      2. kép: Az egyiptomi túlvilág. A tankönyv részletesen foglalkozik a vallásokkal

      Ábra a tankönyvből - az egyiptomi túlvilág


      3. kép: Indiánál egy képpár érzékelteti, mit jelent a monszun. Ugyanaz a táj májusban és augusztusban

      Képek a tankönyvből - a monszun


      4 a–c kép: Gerelyhajítás az ókorban, az 1908-as londoni és a 2004-es athéni olimpián. A kérdés: Hogyan tükrözik a képek az olimpiai versenyek változásait?

      Képek a tankönyvből - a gerelyhajítás


      5. kép: Egy tragédia sokoldalú bemutatása.

      Ábra a tankönyvből - Pompeji


      6. kép: Ókori vízvezeték képen és rajzon

      Ábra a tankönyvből – ókori vízvezeték



        JEGYZETEK

          [1] Pálinkás Mihály (2013): Gyorsított időutazás. A Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó új középiskolai történelemtankönyv-sorozata. Történelemtanítás (XLVIII.) Új folyam IV. évf. 3-4. sz. (hiv. a. 04-03-13)
          http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2013/12/palinkas-mihaly-gyorsitott-idoutazas-04-03-13/



            A cikk letölthető:
            A cikk letöltése pdf-ben

            Ugrás a cikk elejére



            Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ.

            Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

            Bezárás