Ahhoz, hogy tudjuk, merre tartunk, mit akarunk,
tudnunk kell, hogy kik vagyunk és honnan jövünk.
FELIRATKOZÁS AZ RSS-HIRCSATORNÁRA
FELIRATKOZÁS AZ RSS-KOMMENTLISTÁRA

Történelemtanitás

online történelemdidaktikai folyóirat

Betűméret növeléseEredeti betűméretBetűméret csökkentése

(hivatkozási azonosító: 05-02-01)


Ismét összevont számmal jelenkezünk, amely ebből következően gazdagabb az átlagosnál. A Tanulmányokban három teljesen eltérő tematikájú, de annál érdekesebb írás olvasható. Az első a folyóiratunkban gyakran jelentkező, Dárdai Ágnes vezette pécsi tankönyvkutató műhely (tagjai: Dévényi Anna, Márhoffer Nikolett, Molnár-Kovács Zsófia) egyik újabb munkája, amely a nemzetközi tankönyvkutatás és –fejlesztés centrumairól és aktuális helyzetéről tudósít. Az írás második része következő számunkban jelenik meg. Történelemtanításunk helyzetéről töpreng Gyertyánfy Zsolt, különösképpen a felszínesség és tananyagban való lemaradás problémakörét vizsgálva. Kutató történészi megközelítéssel, de a tanárok és a hétköznapi tanítási gyakorlat számára is jól használható módon mutatja be a második világháborús Árpád-védvonalat a Kárpátokban, egy ifjú kolléga, Pálinkás Dénes, érintve az ott folyó kemény harcok történetét is. Munkája olvasmánynak és tanítási segédletnek egyaránt kiváló.

A Műhely rovat is igen színes. Apró Melinda egy holokauszttanítási projektet ismertet, Kesjár Róbert előző számunkban megkezdett írását folytatja, ezúttal a Szovjetunió történelmének megjelenését kutatja néhány hazai 12. osztályos tankönyvünkben. Juris Renáta tudományos értékkel bíró tanári elégedettségi vizsgálatot végzett történelemtanárok körében. A Közlemények OTDK-s dolgozata ezúttal a XVII. századi Magyarországra visz el bennünket Zrínyi Miklós költő-hadvezér és Lippay György érsek kapcsolatát vizsgálva.

A Szemle írásaiban – az előző számhoz hasonlóan – ismét beszámolunk első világháborús konferenciáról, mindjárt kettőről is: az ELTE által májusban rendezett „A háború, amely megszüntet minden háborút” és az Országgyűlés Hivatala szervezésében októberben összehívott „Az első világháború következményei Magyarországon és Európában” konferenciáról. Rovatunk harmadik írása egy új történelemtudományi intézet, a RETÖRKI első kiadványait mutatja be, melyek a rendszerváltás időszakát és az azt követő negyedszázadot dolgozzák fel, az utóbbit a hazai tüntetések sajátos prizmáján keresztül.

A Horizont rovatban végigpásztázzuk Európát. Molnár-Kovács Zsófia a hazai és nemzetközi Európa-kép kutatás fókuszpontjait összegzi. Katona András írása viszont az ukrajnai, illetve az ország létrejötte előtti szovjet történelemtanításról, sőt oktatáspolitikáról számol be egy nagyívű könyv ismertetése kapcsán: Szamborovszkyné Nagy Ibolya: Oktatáspolitika és történelemtanítás a Szovjetunióban és Ukrajnában (1945–2010). Légrádi Judit Fruzsina viszont a szigetországba repít el bennünket „A Dynamic Learning rendszer egy angol történelemtankönyv tükrében” bemutatása közben.

A Kaleidoszkópban egy interjú pályázat tapasztalatairól számolnak be egy iskolából ketten is (Rácz Zoltán és Koncz István), míg a harmadik írásban a hely- és iskolatörténet helyi tantervekben való alkalmazására kapunk ötleteket Debrőcziné Dobóczy Máriától. Hármukban az a közös, hogy azonos iskola, az Aszódi Evangélikus Petőfi Gimnázium tanári alkotó műhelyének tagjai. Szívesen közölnénk ilyen írásokat más iskolai tanári munkaközösségektől is.



A szerkesztők

Ugrás a cikk elejére



Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ.

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás