Ahhoz, hogy tudjuk, merre tartunk, mit akarunk,
tudnunk kell, hogy kik vagyunk és honnan jövünk.
FELIRATKOZÁS AZ RSS-HIRCSATORNÁRA
FELIRATKOZÁS AZ RSS-KOMMENTLISTÁRA

Történelemtanitás

online történelemdidaktikai folyóirat

Betűméret növeléseEredeti betűméretBetűméret csökkentése

(hivatkozási azonosító: 07-01-01)


Új folyamunk 7. évada első két, összevont száma tematikai sokféleség és terjedelmi szempontból (több mint 300 oldal) egyaránt a szokásos gazdagságot mutatja. A szám élén három, tematikailag erősen eltérő tanulmányt olvashatnak az érdeklődők. Egy történetit, egy történelemdidaktikait és oktatáspolitikait, valamint egy neveléstörténetit. Az ismert történész és tankönyvíró Závodszky Géza – „Hitelesebb Széchenyi-képet!” követelve – Széchenyi Döblingben írt Önismeret című művére támaszkodva azt bizonyítja, hogy a legnagyobb magyar nemzetféltése haláláig mindent felülírt, még a császárhűséget is. Kaposi József a történelemtanítás paradigmaváltásának kihívásairól és lehetőségeiről ír a tantervi dokumentumok fényében, azok eredményes implementációját segítve. Katona András az iskolai felügyelet magyarországi történetét felvázoló írása második közlésében az 1935–1985-ig terjedő fél évszázad tan- és szakfelügyeletét mutatja be, meglepőnek tűnő hasonlóságokat feltárva a Horthy-korszak és a „létező szocializmus” adott rendszereinek működésében.

A Műhely rovatban Gyertyánfy András egy, az új tantervi dokumentumok által gerjesztett hiányosságot igyekszik kiküszöbölni. A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tanulói ugyanis lineáris képzésük során csak az utolsó évfolyamokon találkoznak a XIX. és a XX. század történelmével. A közlés tantervi és tankönyvi kísérletet tesz arra, hogyan lehet már általános iskolás korban beiktatni a vonatkozó iskolák helyi képzésébe – ha csak vázlatosan is – az adott korokat. A Közleményekben a tankönyvi feldolgozás mellett filmrészleteket is ajánl a szerző az anyag „képesítéséhez” a Magyarország története című televíziós sorozatból. Szabó Hajnalka Piroska az általános iskolai tankönyvek női dimenzióját vizsgálja előző évi első számunkban közölt elemzése folytatásában, szaktudományos és didaktikai szempontokat egyaránt érvényesítve. Megállapításai – ha minddel nem is érthetünk egyet – mindenképpen elgondolkoztatóak tankönyvszerzőknek és –felhasználóknak egyaránt.

Szemle rovatunk első írása egy jubileumi kötet – az Erdélyi Erzsébet és Szabó Attila által szerkesztett „A hit erejével” – bemutatása kapcsán a nagykőrösi református tanítóképző intézmény nevelési-oktatási-képzési műhelyébe enged bepillantást. Az evangélikus iskolák szakmai együttműködésében létrejött, Pettinger-Szalma Vendel által bemutatott – „Történelemtanításról a XXI. század elején” című – kiadvány írásai viszont körbejárják szaktárgyi képzésünk szinte valamennyi elméleti és gyakorlati problémáját, feltárva egy sor újabb lehetőséget is a tananyag iskolai feldolgozására, sőt az iskolán kívüli képzésre is. Gyertyánfy András az ausztriai középfokú történelemtanítás történelemtantervét mutatja be, mely érdekes összehasonlításokra ad lehetőséget a mi tantervünkével, koncepciója pedig továbbgondolásra is alkalmat kínál.

Horizont rovatunk három írása folytatja előző számunkban megkezdett közléseinket, amelyek az első világháború tankönyvi megjelenését mutatják be a szomszédos országok tankönyveiben. Ezúttal a romániai, szlovákiai és szlovéniai munkákat veszik sorra avatott tollú szerzők: Orbán Zsolt, Vajda Barnabás és Vojko Kunaver.

A Kaleidoszkóp változatos témájú írásai közül az első egy japán és egy szlovákiai magyar szerző (Susumu Nagayo és Vajda Barnabás) tolmácsolásában beszámol a hazánkban kevéssé ismert Council of Central and East European Studies (Közép- és Kelet-európai Tanulmányok Nemzetközi Tanácsa) 2015. évi kiotói világkongresszusáról. Új, Emlékező című rovatunkban felidézzük Karácsony Sándor emlékét egy tanárságról szóló rövid idézet formájában, melynek aktualitása – bár csaknem háromnegyed évszázada keletkezett – aligha vitatható. Végül, de nem utolsósorban Szabó Imre nekrológjával búcsút veszünk Dr. Gulyás Sándortól, aki – többek között – a ’70-es és ’80-as években Pest megyei vezető szakfelügyelőként szolgálta akkoriban megújuló történelemtanításunk ügyét.



A szerkesztők

Ugrás a cikk elejére



Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ.

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás