Ahhoz, hogy tudjuk, merre tartunk, mit akarunk,
tudnunk kell, hogy kik vagyunk és honnan jövünk.
FELIRATKOZÁS AZ RSS-HIRCSATORNÁRA
FELIRATKOZÁS AZ RSS-KOMMENTLISTÁRA

Történelemtanitás

online történelemdidaktikai folyóirat

Betűméret növeléseEredeti betűméretBetűméret csökkentése

(hivatkozási azonosító: 09-03-01)


Vezető tanulmányunk folytatja az előző szám közlését az első világháborút követően létrejött délszláv állam eszme- és politikatörténetének az áttekintését, ezúttal az 1929–1941-ig terjedő jugoszláv időszakról. Dévavári Zoltán hézagpótlónak is tekinthető munkája rekonstruálja a jugoszláv állam születési körülményeit, feltárja annak belpolitikai működésében rejlő zavarokat, nagyon racionálisan levonva belőlük a szükséges tanulságokat. A beszélő cím („Az illúzió erőszaka”) jelzi az adott államalakulat kétszer is bebizonyosodó életképtelenségét, és ennek a szerb és egyéb nacionalizmusok általi el nem ismerését, a nemzetiségek fokozódó elnyomását. Ötvös Zoltán írása elemzi és összefoglalja az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyek 2011 utáni történetét, bemutatva az OKTV-k szerepét tantárgyunk helyzete, tanításának és a köznevelésben, közoktatásban betöltött pozíciója szempontjából.

Közlemények rovatunkban ezúttal két fontos és nagyon is aktuális összeállításra hívjuk fel a figyelmet. A Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata állásfoglalását adjuk közre a 2018 szeptembere elején napvilágot látott NAT tervezettel kapcsolatban, elsősorban természetesen annak történelmi és társadalmi ismeretek részére vonatkozóan. Bár az Állásfoglalás elkészítését a Tanári Tagozat elnöksége vállalta magára, de internetes közvélemény-kutatás előzte meg ezt, tehát történelemtanár kollégák véleményeit is sikerült az Állásfoglalásba becsatornázni. Időben ugyan megelőzte, de szinte kiegészíti az előző dokumentumot A történelemtanítás megújítása című és témájú, 2018 tavaszi Kojanitz László szervezésében és vezetésével lezajlott beszélgetéssorozat az EKE-OFI-ban. Ezen történelemtanárok, egyetemi és OFI-s történelemdidaktikusok vettek részt és vitatkoztak. Egyetértettek abban, hogy jelentős változásokra és megújulásra lenne szükség ahhoz, hogy az iskolai történelemtanítás betöltse feladatát, és felvértezze az új nemzedékeket azzal a tudással és azokkal a képességekkel, amely a múlt eseményeinek megértéséhez és a világ dolgaiban való eligazodásához szükségesek. Mindez nem kis mértékben összefügg azzal – és itt kapcsolódik össze a Közlemények két anyaga –, hogy az új évtizedben milyen Nemzeti alaptanterv lesz munkánk alapja.

Műhely rovatunk első írása ismét két közlemény – ezúttal első – része. Dancs Katinka kutatása az általános iskolás tanulók nemzeti identitásának megismerésére, a nemzeti enkulturáció hazai mintázatának feltárására irányult. Ezúttal a pedagógusok véleményét ismerhetjük meg. Egyrészt melyek a nemzeti szimbólumok jellemzői, másrészt a pedagógusok véleménye alapján mely személyeket, eseményeket, helyeket vagy alkotásokat tekinthetünk nemzeti szimbólumnak. Kas Géza írása napjaink diákjai, a Z-generáció igényeinek megfelelően a digitális világ adta lehetőségeket kutatja és tárja fel a múzeumpedagógiában egy projektötlet felvillantásával.

Szemle rovatunk is két érdekes írást kínál. Méreg Mariann és Oláh Krisztina igen szemléletes és tanulságos munkája a térképészet világába visz el bennünket azt bemutatva, hogy a 20. század közepének (1937 és 1953 között) politikai változásai, és a nyomukban fellépő országhatár módosulások hogyan rajzoltatták át a térképeket, illetve főleg a topográfiai szemléltetés és tájékozódás egyik fő eszközét, a földgömböt, és akkoriban ezt hogyan oldották meg. Pintér Ádám a középiskolai demokráciára nevelés egy kevéssé ismert lehetőségét mutatja be az Európai Parlament Modell szimuláció gyakorlatának a bemutatásával. Az érdekes projekt az eddiginél jóval nagyobb figyelmet érdemelne!

Horizont rovatunkban Dévavári Zoltán másik írása szintén hajdani déli szomszédunk világába viszi el az olvasót, ezúttal az oktatáspolitikát állítva a középpontba. Azt az 1918 és 1925 között zajló, számunkra szomorú folyamatot mutatja be, hogyan következett be a magyar iskolarendszer leépítése és felszámolása a délszláv államban. Ma is ismerős módszerekkel és eszközökkel találkozhatunk, de a Monarchia romjain létrejött „nemzetállamok” leleményessége ebben a témában szinte kimeríthetetlen. Kovács Örs és Fazekas László írása ezzel szemben a „soha ne add fel” álláspontját képviseli, kutatva és bemutatva az 1848–49-es forradalom és szabadságharc erdélyi és az anyaországi eseményeinek közös történelmi kapcsolódási pontjait, valamint nevelési-oktatási módszereket kínálva a szabadságharccal kapcsolatos ismeretek erdélyi általános iskolások részére történő átadásához.

Kaleidoszkóp rovatunk „kis színesei” közöl az első, Németh Tibor írása a hajdani és jelenlegi francia gyarmati és „félgyarmati” világba kalauzolja el az olvasót, a kanakok, a polinéz őslakosok és a francia guyanai indiánok múltjába és jelenébe egyaránt bepillantva. Stróbl Terézia a Rákóczi Szövetség és a Pannonhalmi Főapátság nagy hagyományú, ezúttal 17. alkalommal meghirdetett Cultura Nostra versenyéről tudósít.



A szerkesztők

Ugrás a cikk elejére



Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ.

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás