Ahhoz, hogy tudjuk, merre tartunk, mit akarunk,
tudnunk kell, hogy kik vagyunk és honnan jövünk.
FELIRATKOZÁS AZ RSS-HIRCSATORNÁRA
FELIRATKOZÁS AZ RSS-KOMMENTLISTÁRA

Történelemtanitás

online történelemdidaktikai folyóirat

Betűméret növeléseEredeti betűméretBetűméret csökkentése

(hivatkozási azonosító: 09-03-09)

 

A MEP története röviden és nemzetközi szintjei

1. ábra: A MEP nemzetközi logója

A Model European Parliament (MEP) mozgalmat 1994-ben Hollandiában Hága központtal Anna és Leopold van Sminia alapította abból a célból, hogy megszólítsa a középiskolás korosztályt, és az Európai Parlament működésének megismerése által mélyítse tudásukat az európai integrációról.

A holland tanár házaspár a kilencvenes évek elején felismerte, hogy diákjaik nagyon keveset tudnak az Európai Unió működéséről és még kevesebbet a csatlakozásra váró országokról, ezért félelmeik vannak az európai integrációval és az unió bővítésével kapcsolatban. A céljuk az volt, hogy a diákok ismereteinek tágításával támogassák Európa újraegyesítését.

A diákoknak az Európai Parlament működését szimuláló üléseket szerveztek, melyeken olyan kérdésekben hozhattak döntéseket, melyek aktuális EU-s ügyeket érintenek. A fiatalok ezáltal játékos formában megismerhetik az Európai Unió döntéshozatali eljárását, az európai intézményeket, megismerik az egyes országok különböző érdekeit, szempontjait, erősödik nemzeti és európai identitásuk, megtanulnak lehetőleg mindenki számára előnyös kompromisszumot kötni, ezáltal felelős állampolgárokká válnak. A Hollandiából indult helyi kezdeményezés mára nemzetközi szintű szimulációs játékká fejlődött.

A középiskolás diákok ma már 32 európai országból – a 28 EU tagállamból és a csatlakozásra váró országokból – vesznek részt a MEP nemzetközi ülésein, melyet évente kétszer rendeznek meg egy-egy európai fővárosban. Az egyes országokat öt fős delegációk képviselik, az ülések munkanyelve angol. Magyarországon 2004-ben és 2016-ban rendeztek nemzetközi MEP ülést Budapesten.

A MEP mozgalomnak emellett vannak regionális ülései is. A szervezet 4 régiót – Mediterrán régió (MEP MED), Balti-tenger régió (MEP BS), Nyugat-Európa régió (MEP WE) és Közép- és Délkelet-Európa régió (MEP CSEE) – alakított ki, de bizonyos országok időnként több régióban is képviseltetik magukat. Magyarországon 2009-ben tartottak Szolnokon MEP CSEE regionális ülést.

A MEP Magyarországon

2. ábra: A MEP magyarországi logója

A MEP magyarországi története úgy kezdődött, hogy az alapító Sminia házaspár jó barátságot ápolt a szentendrei Ferences Gimnázium egy korábbi tanulójával, a hollandiai magyar nagykövetség akkori tiszteletbeli konzuljával, aki megkereste a gimnáziumot 2001-ben, hogy vegyen részt diákjaival megfigyelőként a rotterdami nemzetközi MEP ülésen. Ezt követően 2002 elején látogattak Magyarországra, hogy elindítsák a magyar MEP mozgalmat, melynek vezetésére Csapody Zoltánt, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Iskola tanárát[2] kérték fel nemzeti koordinátorként, és kijelölték a mozgalomban részt vevő tíz „elit” gimnáziumot regionálisan megfelelően elosztva.

1. táblázat: A MEP mozgalomban 2003-ban résztvevő magyarországi iskolák
Iskola Város
Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium Budapest
ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola Budapest
Ferences Gimnázium Szentendre
Földes Ferenc Gimnázium Miskolc
Kazinczy Ferenc Gimnázium Győr
Leőwey Klára Gimnázium Pécs
SZTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Szeged
Teleki Blanka Általános Iskola és Gimnázium Székesfehérvár
Thomas Mann Gimnázium Deutsche Schule Budapest
Varga Katalin Gimnázium Szolnok

 

A mozgalom elindítására a 2004-es EU csatlakozás előtti pillanat megfelelő volt, mivel a kormányzat is felkarolta a szimulációs játékot, viszont a csatlakozást követően évről-évre sajnos egyre nehezebb lett a rendezvény finanszírozása állandó minisztériumi támogatások nélkül, mivel a rendező iskoláknak kellett minden évben a megfelelő forrást előteremteniük. Az utóbbi pár évben viszont ugyan pályázati – nem hosszú távon tervezhető – formában, de rendszeres támogatást kap a magyar MEP a nemzeti ülések és a nemzetközi kiutazások finanszírozására.

A pénzügyi és szervezési nehézségek miatt 2014 óta a pécsi Leőwey Klára Gimnázium kiszállt a mozgalomból (egy alkalommal a győri Audi Hungaria Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium helyettesítette), valamint 2016 óta két fővel csökkentették az iskolánkénti résztvevők számát, így jelenleg kilenc iskola vesz részt a nemzeti MEP üléseken, a nemzeti ülések leírása azonban még az eredeti állapotot mutatja be, melyhez véleményem szerint jó lenne visszatérni.

A MEP Nemzeti Ülése

A MEP magyar nemzeti üléseit 2003 óta minden év márciusában tartják egy-egy résztvevő iskola szervezésében. A rendezvényen minden iskola tíz fős delegációval – ami egy kiválasztott uniós országot képvisel –, valamint egy bizottsági elnökkel vesz részt. Emellett a nemzeti üléseknek három fős elnöksége van, ahol az elnököt a szervező iskola, a két alelnököt a megelőző és a következő nemzeti ülés iskolája adja. Összességében tehát 113 diák és az iskolánkénti egy-két felkészítő tanár vesz részt a nemzeti üléseken a meghívott vendégeken kívül.

A nemzeti üléseknek egész Európában egységes gyakorlata van jól felépített, egy hetes programmal:

  1. nap: Érkezés a fogadó városba, regisztráció és csapatépítés.
  2. nap: Ünnepélyes megnyitó a delegációk bemutatkozásával, majd bizottsági ülések.
  3. nap: Bizottsági ülések.
  4. nap: Delegációs megbeszélés és lobbi.
  5. nap: Plenáris ülés.
  6. nap: Plenáris ülés és záróünnepség eredményhirdetéssel.
  7. nap: Hazautazás.

A nemzeti ülésnek parlamentáris szabályai vannak az udvariassági formulák, megszólítások, a magázó, hivatalos beszédmód, valamint az öltözködés tekintetében is. A csapatépítés, a delegációs megbeszélés és a lobbi idején megengedett a hétköznapi viselet, a megnyitón, a bizottsági üléseken és a plenáris ülésen viszont elegánsan kell megjelenni.

 

Csapatépítés

3. ábra: Csapatépítés a Szentendrei Skanzenben

A csapatépítésen a diákok az előzetesen kiválasztott bizottságukban tíz különböző iskolából vesznek részt a bizottsági elnök vezetésével. A csapatépítés feladata, hogy a résztvevők jobban megismerjék egymást és a bizottsági ülések kezdetére összetartó csapatot alkossanak, elsajátítsák a csoportmunka szabályait, elősegítse a következő két nap bizottsági munkájának eredményességét.

A csapatépítést – a rendezvény anyagi lehetőségeinek függvényében – vagy a rendező iskolában a tanári kar bevonásával, vagy külső helyszínen profi szakemberek részvételével tartják. Általában kommunikációs játékokat, problémamegoldó és sport feladatokat tartalmaz a program, melyen mindenki aktívan részt tud venni.

 

Ünnepélyes megnyitó

A nyitó ünnepséget általában a rendező város városházi dísztermében, vagy Budapesten a Parlamentben tartják. Az ünnepélyes megnyitó keretében a városi és kormányzati vezetők köszöntik a résztvevőket, majd a különböző országok (iskolák) delegációit a delegációvezetők mutatják be. A nyitó ünnepségről a helyi és az országos sajtó is be szokott számolni.

 

Bizottsági ülések

4. ábra: Bizottsági ülés

A bizottsági üléseken delegációnként egy fő – azaz összesen 10 bizottsági tag – képviseli a saját országát, az üléseket a tapasztalt MEP-esek közül kiválasztott bizottsági elnök vezeti. A bizottsági elnök feladata, hogy meghatározza a bizottság napirendjét, szakaszolja a szüneteknek megfelelően az ülést, fenntartsa a vita rendjét és betartassa a parlamenti formulákat, az előírásoknak megfelelően gondoskodjon a határozati javaslat időbeni elkészítéséről, viszont nem fejtheti ki álláspontját és szavazati joga sincs.

A nemzeti üléseken tíz bizottság működik az Európai Parlamentben működő bizottságoknak megfelelő elnevezéssel, aktuális, a nemzeti ülés előtt 2–3 hónappal kihirdetett témakörökben. A bizottságok feladata, hogy a kétnapos munka végére határozati javaslatot terjesszenek a plenáris ülésre az adott problémakör megoldására.

A bizottsági üléseken minden delegált ismerteti országa álláspontját, problémákat vet fel, melyek később a bizottság napirendjét képezik. Az adott problémára preambulumokat és határozati pontokat alkotnak, melyek szavazás után kerülnek be a határozati javaslatba. A bizottsági ülések zárásaként a delegáltak megszavazzák, hogy a bizottságból ki tartsa meg a nyitó- és ki a záróbeszédet.

 

Delegációs megbeszélés

A delegációs megbeszéléseken az adott országot képviselő delegációk a felkészítő tanárok segítségével megbeszélik a bizottsági ülésen kidolgozott határozati javaslatokat, véleményt formálnak róla, kritizálják és kialakítják országuk plenáris ülésen képviselendő álláspontját.

 

Lobbi

A lobbit külső helyszínen, kötetlenebb környezetben (hajón, billiárd klubban, fürdőben stb.) szokták megrendezni. A lobbi idején a felkészültebb delegáltak módosító javaslatokat készítenek a bizottsági határozati javaslathoz, melyhez támogató aláírásokat kell gyűjteniük a többi delegálttól a javaslatuk támogatására. Amennyiben valamely határozati javaslat elfogadhatatlan egy delegáltnak vagy országának, akkor ellenbeszéd vázlatot készíthet. A legjobb vázlatot az elnökség választja ki, és később ez alapján mondhat ellenbeszédet az adott delegált a plenáris ülésen.

 

Angol nyelvi teszt

A 2–4. nap programjai közben a jelentkező diákok részt vesznek angol nyelvi teszten, majd szóbeli vizsgán. A következő nemzetközi és regionális ülésekre a nyelvtanárok javaslata alapján juthatnak ki a legjobban szereplő diákok megfelelő nyelvtudás esetén.

 

Plenáris ülés

5. ábra: Plenáris ülés

A plenáris ülést a rendező város városházi dísztermében vagy konferenciatermében tartják. Az ülés megnyitóval kezdődik, ahol magas rangú előadók – kormányzati tisztségviselők, magyar és európai parlamenti képviselők, a tudományos élet képviselői – jelennek meg, és a nemzeti ülés elnöke nyitja meg a tanácskozást a helyi és országos sajtó jelenlétében.

A tíz bizottság határozati javaslatának vitáját az elnökségből kijelölt levezető elnök irányítja. Feladata a vita megnyitása, lezárása, delegációnként arányosan a szó megadása, a parlamenti szabályok és időkeretek betartatása és a szavazások eredményeinek ismertetése.

Egy bizottsági határozati javaslat vitája során az adott témát kidolgozó bizottság tagjai kint ülnek az elnökség mellett és a plenáris ülésről felszólaló képviselők kérdéseire, megjegyzéseire reagálnak. A vita a bizottság részéről a nyitóbeszéddel kezdődik. Ezt követően tehetnek fel delegációnként egy-egy technikai kérdést, majd az esetlegesen benyújtott módosító javaslat vitája következik. A véglegesített határozati javaslatról körülbelül egyórás időkeretben vitázik a plenáris ülés a bizottsággal, melynek végén az elnökség által kiválasztott ellenbeszéd, majd a bizottság részéről a vitára reagáló záróbeszéd következik. A határozati javaslat tárgyalását a delegációnkénti szavazatok összeszámlálása zárja.

 

Záróünnepség

A két napos plenáris ülés végén a fárasztó munkát követően kezdődik a „11. bizottság” ülése, melyen a bizottsági elnökök kifigurázzák – „humoros plenáris ülés” keretében – a nemzeti ülés eseményeit. Ezen ülés ideje alatt a felkészítő tanárok és a szakmai pontozók elkészítik a diákonkénti értékelést, mely alapján eredményt hirdetnek a záróünnepségen. A delegáltak közül a jó angol nyelvtudással és megfelelő felkészültséggel rendelkező diákok a MEP nemzetközi vagy regionális ülésére nyernek meghívást. Emellett EP képviselők rendszeresen brüsszeli látogatást szoktak felajánlani a legrátermettebb delegáltaknak.

MEP képzés a szentendrei Ferences Gimnáziumban

 A szentendrei Ferences Gimnázium a 2003-as kezdetek óta résztvevője a magyar nemzeti MEP üléseknek. Az első időszakban a diákok kiválasztása és képzése csak ad hoc módon folyt, nem volt rendszeres felkészítés a nemzeti ülésekre, gyakran korábbi MEP üléseken résztvevő diákok segítettek a felkészülésben a delegációknak.

2008 őszétől korábbi MEP-es diákok – Böröczky Csongor és Kádár Kristóf – meghívására kezdtem el részt venni a felkészítésben. Ettől fogva P. Andor György Károly atya felügyeletével, immáron tizenegyedik éve irányítom a delegáció kiválasztását és a délutáni MEP szakkört a gimnáziumban.

A szakkörnek az évek folyamán megszületett a kidolgozott tanmenete, elkészültek a folyamatosan frissített tananyagok. A képzés rendkívül nagy népszerűségnek örvend az iskola diákjai körében, volt olyan év, hogy több mint 30 jelentkezőből kellett kiválasztani a résztvevő 11 fős delegációt.

A delegáció kiválasztása nagy körültekintést igényel, ugyanis a szimulációs játékhoz fontos a jó kommunikációs készség, a nyitottság, a jó érveléstechnika, a szakmai felkészültség, az EU ismerete, valamint a csapatjátékra való képesség. Ennek megfelelően a képzés két részre osztható. Az egyes tanévekben a karácsonyig tartó időszakban általános ismereteket tanítunk, melynek során a különböző feladatok pontozásával kiválasztjuk a leendő résztvevőket, akik megkapják a leendő bizottsági témájukat. A felkészülési időszak további részében a diákoknak a bizottsági témájuk általános megismerésén kívül tanulmányozniuk kell a választott ország – a Ferences Gimnázium esetében 2006 óta Írország – álláspontját az adott témákban, és ki kell alakítaniuk a nemzeti érdekeknek megfelelő véleményüket.

2. táblázat: A MEP szakkör tematikája és időbeosztása
Alkalom Óraszám Tematika Alkalom Óraszám Tematika
1. 3 Toborzóóra 13. 2 5 téma megbeszélése
2. 2 MEP bemutatása 14. 2 5 téma megbeszélése
3. 2 EU története 15. 8 Csapatépítő hétvége
4. 2 Vitakészség fejlesztése 16. 2 Angol felkészítés
5. 2 EU intézmények 17. 2 Témák tartalmának véglegesítése
6. 2 Határozati javaslat elemzése 18. 2 Témák megoldási javaslatai
7. 2 Határozati javaslat írása 19. 2 Határozati javaslat írás gyakorlása
8. 2 Retorika 20. 2 Bizottsági szimuláció
9. 2 Beszédek felépítése 21. 2 Plenáris szimuláció beszédekkel
10. 2 Nyitóbeszéd meghallgatása 22. 2 MEP ülésre való felkészülés
11. 2 Ellenbeszéd meghallgatása 23. 25 MEP ülés
12. 2 Témaválasztás 24. 2 MEP ülés értékelése

 

A MEP felkészítés minden tanév októberében kezdődik heti két óra időtartamban délutánonként.

Az első alkalom az iskolában ismert és népszerű MEP-es diákokkal közösen a három tízedikes osztályban egy-egy osztályfőnöki óra keretében a toborzással kezdődik. Kivételes esetben, ha nagyon rátermett diákról van szó, akkor kilencedik évfolyamtól is jelentkezhetnek a képzésre, de általában a 10–12. évfolyam diákjainak szól a felkészítés.

A MEP általános bemutatását követően elkezdődik a speciális, más tantárgyak oktatását kiegészítő képzés. Hagyományos tanórát csak az EU történetének, döntés-hozatalának és intézményrendszerének bemutatása jelent. Nagy hangsúlyt fektetünk a beszédkészség fejlesztésére, mely célt a vitakészség játékos és komoly témakörben való fejlesztésével, a retorikai fogások gyakorlásával és a beszédek felépítésének tanulmányozásával, a korábbi MEP-es beszédek elemzésével kapcsolatos órákon sajátíthatnak el a diákok. A megfelelő beszédek megtartásához fontos része a képzésnek, hogy önálló munkával tudják elemezni és kritizálni a korábbi évek MEP-es határozati javaslatait, majd ennek a tudásnak a birtokában képesek legyenek a formai követelményeket betartva önálló javaslatokat írni. Karácsony előtt szokott sor kerülni a jelentkezők nyitó- és ellenbeszédeinek meghallgatására, közös kritizálására. Az év utolsó óráján hirdetjük ki a delegáció tagjait és osztjuk ki a leendő bizottsági témáikat.

Januártól márciusig a kiadott EU-s szaktémák alapján bizottságonként folytatjuk a felkészülést. A diákok kutatómunkáját a minden évben kiadott új témák miatt komolyabb tanári felkészülés követi, hogy megfelelő tanácsokkal lehessen szolgálni a témák szerinti felkészülés során.

Az iskolai órákon felül minden év januárjában megszervezzük a csapatépítő hétvégét, ahol részletesen megtárgyaljuk az aktuális év témáit, valamint szimuláljuk is a MEP nemzeti ülését. A kapcsolódó közösségi programokkal általában rendkívül összetartó, egymást segítő csapatot sikerül összekovácsolni, akikből évfolyamoktól függetlenül nagyon jó hangulatú baráti társaság szokott kialakulni a hétvégét követően.

Közvetlenül a nemzeti MEP előtt az ősszel tanultakat felelevenítő és a MEP ülést szimuláló órákat tartunk, valamint tisztázzuk a diákokkal a technikai tudnivalókat, megszervezzük az utazást.

Magán a nemzeti ülésen is fontos a tanári jelenlét, és nagy segítség, hogy az iskola két kísérő utazását támogatja, hiszen megoszthatók a gyakorlatilag napi 24 órás tanári feladatok.

A MEP eredményei

A Ferences Gimnázium delegációja a heti rendszerességű szakköri képzés bevezetése óta sokkal eredményesebben vesz rész a MEP nemzeti ülésein. Az ír delegáció 2009 óta a tíz résztvevő gimnázium csapatai között mindig az első három hely valamelyikén végzett, és a diákok közül sokan képviselhették Magyarországot a nemzetközi MEP üléseken.

A felkészülés eredményességét mutatja, hogy több rivális iskolában is igyekeznek bevezetni hasonló képzést, ezáltal jelentősen növelve a nemzeti ülések színvonalát, ösztönözve minden résztvevőt a komolyabb felkészülésre.

A konkrét versenyeredményeken túl talán a legjobb visszaigazolást a MEP-es diákok érettségi eredményei mutatják, hiszen a nyilvános beszédkészségük fejlesztésének következményeként az emelt szintű érettségi szóbeli részén mind 95% feletti eredményt értek el az elmúlt években.



    JEGYZETEK

      [1] Forrás: P. Lukovits Milán OFM: Egy érdekes pedagógiai ötlet – a Modell Európai Parlament c. dolgozata felhasználásával.

      [2] Jelenleg igazgatóját.


        A cikk letölthető:
        A cikk letöltése pdf-ben

        Ugrás a cikk elejére


        Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ.

        Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

        Bezárás