Ahhoz, hogy tudjuk, merre tartunk, mit akarunk,
tudnunk kell, hogy kik vagyunk és honnan jövünk.
FELIRATKOZÁS AZ RSS-HIRCSATORNÁRA
FELIRATKOZÁS AZ RSS-KOMMENTLISTÁRA

Történelemtanitás

online történelemdidaktikai folyóirat

Betűméret növeléseEredeti betűméretBetűméret csökkentése



Közlési feltételek:
A Történelemtanítás című online folyóirat történeti, történelemdidaktikai, szakmódszertani témájú elméleti tanulmányokat, kutatási valamint tudományos eseményekről szóló beszámolókat, gyakorlati jellegű írásokat (pl. feladatsorokat, óratervezeteket, projektleírásokat) tesz közzé.

A közlésre szánt publikáció csak eredeti, másutt még nem közölt, sőt más folyóiratnál elbírálás alatt sem lévő tanulmány, írás lehet. A benyújtással a szerző vállalja, hogy írását más folyóiratnál nem jelentette meg, és párhuzamosan más folyóiratnál nem adta be. Ugyanakkor nem számít előzetes publikációnak a zárt körben, kéziratos sokszorosításként való terjesztés (pl. belső kiadvány, kutatási jelentés, konferencia előadás), melyekre azonban a megjelentetés során hivatkozni kell. (Pl. A jelen írás az x konferencián, y időpontban elhangzott előadás szerkesztett változata.)

A megjelent tanulmányok szerzői ugyanakkor megőrzik azt a jogukat, hogy munkájukat a Történelemtanításban való megjelenést követően másutt (pl. gyűjteményes kötetben, idegen nyelven) újra közöljék. A beérkezett kéziratokat a szerkesztőség a tudományos folyóiratoknál kialakult bírálati eljárás keretében véleményezi. A folyóirat témakörébe eső cikkek közlésének kizárólagos feltétele a munka színvonala.


Terjedelmi és formai követelmények:
A kéziratot magyar nyelven kell benyújtani, kizárólag e-mail-ben (*.doc vagy *.rtf formátumban) a szerkesztő címére kato@ludens.elte.hu. A beküldött kéziratokat szakértők bevonásával a szerkesztőség bírálja el. A kézirat optimális terjedelme a Tanulmányok rovatban 30–40000, a Műhely rovatban 20–30000, a Szemle és a Horizont rovatban 10–20000 karakter (n). A Közlemények és a Kaleidoszkóp rovatunkban ezeknél is rövidebb (max. 10000 karakter/n) írásokat közlünk, az előbbinél azonban a közölt anyag jellegétől függően a terjedelmi korlátozás alól szoros kivételként felmentést adhatunk. Bár az elektronikus forma nem teszi feltétlenül indokolttá a terjedelmi korlátozásokat, olvasóink érdekei azonban ezt mindenképpen indokolják.

Kérjük, hogy az elektronikus kézirattal együtt küldjék el itt letölthető kitöltött adatlapunkat is. A Tanulmányok és a Műhely rovatba szánt írások esetében egy max. 1000 n terjedelmű összefoglalót (abstractot), valamint 3-5 kulcsszót is kérünk az angol nyelvű fordítás számára, melyről a szerkesztőség gondoskodik. Amennyiben azonban a szerző maga készíti vagy készítteti el, ezt a szerkesztőség köszönettel veszi. Ellenőrzéséről így is gondoskodik. Mivel csak az angol nyelvű összefoglalás (abstract) olvasható külföldi, idegen ajkú olvasók számára, és ez bekerül a különböző referáló folyóiratokba, gondos elkészítésének kiemelt jelentősége van. Az abstract magyar nyelvű változatát a tanulmány elején a nyomtatott pedagógiai folyóiratok szokásának megfelelően figyelemfelhívásként magyar nyelvű olvasóinknak is közöljük.


A kézirat formája:

  • Betűtípus: Arial; betűméret: 12; sortávolság: 1,5; margók: 2,5 cm. A szöveg egésze jobbra zárva írandó.
  • Kiemelés a szövegben: neveket és adatokat dőlt betűvel, a tartalmi kiemelést félkövér betűkkel jelezzük, az utóbbi eszközt azonban csak a legszükségesebb esetben alkalmazzuk.
  • A bekezdéseket a cím és alcímek alatti első kivételével 1 cm-rel beljebb kell kezdeni. A tanulmányok olvasását nagyban megkönnyíti, ha azok részei arányosan tagolódnak bekezdésekre. Ezek terjedelme ne legyen rövidebb, mint egy mondat, de ne legyen hosszabb, mint egy gépelt oldal. Általában egy gondolati egység, gondolatkör jelent egy bekezdést. A bekezdéseket ne különítsék el sorkihagyások.
  • Táblázatok, grafikonok, ábrák és más illusztrációk külön fájlban, képként (*.jpg, *.bmp, *.png) csatolandók a kézirathoz. A fényképeket szintén *.jpg, *.bmp, vagy *.png formátumú fájban kérjük küldeni. Csak olyan táblázatot és illusztrációt mellékeljenek, amelyre hivatkoznak a szövegben. A táblázat, grafikon stb. minden sorának és oszlopának legyen neve. A közölt adatoknak önmagukban, a szövegben való értelmezés nélkül is értelmezhetőnek kell lenniük. Az önmagukban nem elég informatív feliratokat tartalmazó táblázatok, grafikonok stb. alá rövidebb megjegyzést lehet fűzni.
  • A szövegben történő hivatkozáskor meg kell adni a szerző(k) vagy szerkesztő(k) családnevét – a szövegben előforduló nevektől elkülönítve – kiskapitális betűtípussal, valamint a mű megjelenésének évszámát, esetleg a hivatkozott rész lapszámát is: (Vas 1968: 112.) Több hivatkozás esetén a felsoroláskor a tételek között pontosvessző van, a sorrendet a megjelenés éve határozza meg: Balassa 1929; Bíró 1960, Szebenyi 1970. Ugyanannak a szerzőnek több művére is hivatkozhatunk egyetlen jegyzetben, ilyenkor a felsorolás szintén évszám szerint követi egymást, az azonos években megjelent műveket a, b, c betűvel különítjük el egymástól: BALÁZSNÉ 1970a; 1970b; 1978. A rövidítések feloldása az írás végén az Irodalom című részben történik.
  • Az internetes forrásokra a szerző ismeretében ugyanígy hivatkozunk, és ezeket is kérjük beépíteni külön tételként a megfelelő betűrendi helyre. Ha a szerző neve nem ismert, akkor a hivatkozás zárójelbe tett arab számokkal történjék (1; 2; 3). Ezeket viszont az Irodalom végén, a betűrendes tételektől elkülönítve lehet feloldani.
  • Szerkesztett munka esetén szokás csupán a szerkesztő nevét megadni. Ebben az esetben azonban ezt szerk. rövidítéssel jelezzük az évszám után: Eperjessy 1965, szerk.
  • Amennyiben nincs megadva sem szerző, sem szerkesztő, a munka rövid címét adjuk meg, normál betűtípussal: Az alapfokú nevelés és oktatás kerettanterve 2000.
  • Ha a kiadás éve nincs megadva a hivatkozott könyv címlapján, akkor az évszám helyén é. n. szerepeljen. (Amennyiben az Irodalomban lévő könyv kiadási helye hiányzik, ott a H. n. szerepeljen.) Ha az említett adatok kideríthetők, akkor az [] között szerepeljen.
  • A szó szerinti idézetek kezdetét és végét idézőjellel egyértelműen jelezzük, közvetlen utána feltüntetve a forrást: Eperjessy – Szebenyi 1976.
  • Lábjegyzetet, végjegyzetet és oldalszámozást ne alkalmazzunk. Ha van, akkor a támogatók megnevezése, az esetleges köszönetnyilvánítások stb. a kézirat utolsó bekezdésében kapjanak helyet, egy sor kihagyásával elkülönítve a főszövegtől.
  • A főszövegben kerülendők a közismert rövidítések (pl., ti., ill.), ezeket írjuk ki teljes alakban. Dátumok esetén a hónapneveket teljes, a jegyzetekben rövidített alakban kérjük. Az évezredeket és -századokat római számokkal jelöljük.
  • A hivatkozott Irodalom (és csak az!) a tanulmány vagy az esetleges köszönetnyilvánítás végére kerül, a következő részletezéssel:

Önálló könyvek: Szerző(k) (évszám): Cím, kiadó, kiadás helye (város). A könyv címe dőlt betűvel.
Pl. Balassa Brunó (1929): A történettanítás múltja hazánkban. Dunántúl Kiadó, Pécs.

Szerkesztett könyvek: Szerző(k) (évszám, szerk.): Cím, kiadó, kiadás helye (város). A könyv címe dőlt betűvel.
Pl. Eperjessy Géza – Filla István – Hanzó Lajos – Köves Károly – Vas Károly (1965, szerk.): A történelem tanítása. Tankönyvkiadó, Budapest.

Könyvfejezetek: Szerző(k), (évszám): Fejezet (tanulmány) cím. In: Szerkesztő(k) neve (szerk.): Könyv címe, kiadó, kiadás helye (város). Oldalszámok: a fejezet első és utolsó oldala. A könyv címe dőlt betűvel.
Pl. Glatz Ferenc (1979): A történettudomány és történelemtanítás együttműködésének távlatai. In: Szabolcs Ottó (szerk.): Történelemtanítás – személyiségfejlesztés. A III. Országos Történelemtanítási Konferencia anyaga. Tankönyvkiadó, Budapest. 83-95.

Folyóiratban megjelent cikkek: Szerző(k) (évszám): Tanulmány cím, folyóiratcím, évfolyam (kötet) száma, szám, oldalszámok: a tanulmány első és utolsó oldalának száma. A folyóirat címe és az évfolyam száma dőlt betűvel.
Pl. Závodszky Géza (1996): Miért tanítunk történelmet? Módszertani Lapok. Történelem XXXVII. 4. sz. 1-2.

Korábbi kiadások, fordítások: Ha a szerző egy munka fordítására, reprintként kiadott változatára, későbbi kiadására vagy gyűjteményes kötetben újra megjelent változatára hivatkozik, és fel kívánja tüntetni az eredeti megjelenés idejét is, ezt két időpont feltüntetésével teheti meg. Az eredeti évszám törtvonallal elválasztva megelőzi az utóbbit. Csak annak a kiadásnak az adatait kell megadni, amelyikre a hivatkozás vonatkozik.
Pl. Szentpétery Imre (1926/1987): A kronológia kézikönyve. Könyvértékesítő Vállalat, Budapest.

Internetes hivatkozás: Internetről származó anyagok esetén adjuk meg a pontos URL címet (linket). Zárójelben mindig tüntessük fel a letöltés pontos idejét: év, hó, nap.
Pl. A Nemzeti alaptanterv implementációja. Összeállította: Vass Vilmos. http://www.okm.gov.hu/letolt/kozokt/nat_implement_090702.pdf (2009. november 13.).