Tantervi követelményeink között szerepel a felnőtt korban már természetesnek tekintett „információhordozók készségszintű használata” amelynek egyik eleme. „ismeretszerzés grafikonokból, táblázatokból”. A gyakorló tanár első gondolata ezzel kapcsolatban: „szép, szép, de mikor?”. Hová férhet bele az időigényes, ránézésre „száraz” adathalmazok értelmezése. Mindezek ellenére érdemes alkalmanként néhány percet beiktatnunk óráinkba a statisztikai adatok feldolgozására, mert segítik a tankönyvi megállapítások árnyaltabbá tételét, a differenciált fogalomalkotást. Alkalmazkodva az életkori sajátosságokhoz (a képi és fogalmi gondolkodás meglévő szintjéhez) a számok segítenek a tények „láthatóvá tételében”. Felismertethetők ok-okozati összefüggések, folyamatok, azonosságok és különbségek, más régiókhoz viszonyított helyzetünk stb. Az idejekorán megkezdett és folyamatosan végzett fejlesztés a feltétele annak, hogy felnőttként biztonsággal értelmezzük a tömegkommunikáció által közvetített adatokat. |
Mai tankönyveink, feladatgyűjteményeink számtalan olyan feladatsort tartalmaznak, amelyekben a tanulóknak számadatokat kell értelmezniük, közöttük összefüggéseket feltárniuk, a számokból, számsorokból következtetéseket levonniuk, és ennek alapján a történelemmel kapcsolatos állításokat megfogalmazniuk. Az alábbiakban néhány feladattípust ajánlunk az Olvasó figyelmébe, amelyek elemzésével, feldolgozásával fejleszthetjük tanulóink problémamegoldó, elemző képességét.
1. Színezzétek ki az athéni társadalom összetételét mutató diagramot!
***
2. a) Elemezzétek a térképet, s egészítsétek ki a hiányos mondatokat! (A zárójelben lévő számok a tatárjárás előtti falvak számát jelzik, a % a pusztulás mértékét!)
***
3. Városlakók a középkori Magyarországon
***
4. Ábrázoljátok grafikonon az adatokat (Hadtörténeti Közlemények 1975/2.) és fejezzétek be az állításokat!
***
5. A diagramok segítségével állapítsátok meg, hamis vagy igaz az állítás!
***
6. a) Írjátok a lélekszám (ezer fő) növekedését mutató oszlop alá a városnevet!
***
7. A diagram hazánk népességének XVIII. századi viszonyait mutatja. Melyik oszlop melyik nemzetiséget ábrázolja?
***
8. Készítsetek az állításoknak megfelelő kördiagramokat (jelmagyarázattal)!
***
9. Ismerkedjetek meg a magyar nyelvű újságkiadás fejlődésével!
***
10. A térképvázlat az Ellenzéki Nyilatkozat kiadásának évében, vagyis ________-ben ábrázolja hazánk legnépesebb városait.
***
11. a) Számítsátok ki a magyar haderő létszámának alakulását (ezer fő)!
***
12. Állapítsátok meg a táblázat alapján, hamis (H) vagy igaz (I) az állítás!
***
13. A gazdaság fejlesztéséhez pénzre van szükség. Karikázzátok be a megfelelő betűket, s megtudhatjátok, hányszorosára nőtt a hitelintézetek száma a dualizmus korában!
***
14. Ábrázoljátok hazánk Trianon utáni veszteségeit!
***
15. A visszafoglalt területek magyar lakosságának arányait mutatja a szürke színezés.
***
16. A bérek – árak táblázat segítségével állapítsátok meg, hamis vagy igaz az állítás!
***
17. Tízezer lakosra jutó autók száma az 1920-as években. Írjátok az ország kezdőbetűjét a megfelelő oszlop alá! Vigyázzatok! Nem minden ország szerepel a diagramon!
***
18. A diagram az újkori olimpiákon induló országok számát mutatja.
***
19. Egészítsétek ki az ipari termelés alakulásához kapcsolódó állításokat!
***
20. Ábrázoljátok grafikonon az 1937-es védelmi költségeket (milliárd dollár)!
***
21. Elemezzétek az „életfát”!
***
22. A grafikon a magyar állam kulturális és katonai kiadásait mutatja.
***
23. Tudósok kiszámították, mi lenne, ha a Föld egy 100 lakosú falu lenne! Írjátok a megfelelő oszlop fölé az állítás sorszámát! Egy állításhoz Ti készítsétek a diagramot az üres helyre!
ABSTRACT
Csepela, Jánosné A neglected area in task-solving in the teaching of history: learning from graphs and tables Among curriculum requirements is “the skillful use of information media”, seen as natural in adulthood. In the details, one can find – in addition to much else – “knowledge from graphs and tables”. The practicing teacher’s first thought about this is “Sure, great, but when?” A 45-minute hour is not long enough for anything, so when would the time-consuming examination and interpretation of “dry” data fit in? In spite of this, it is worthwhile from time to time to spend a few minutes in the hour processing statistical data because it supports a better understanding of the stand of the textbook as well as versatile concept forming. Adapted to the age group (evolution of thinking about pictures and concepts), they help “make facts more visible”. One can recognize cause-and-effect relationships, trends, similarities and differences, our situation compared with other regions, etc. Continuous development from an early age makes it possible to interpret data from mass media with confidence as an adult. |