A Németh László Gimnázium és a Nemzeti Tankönyvkiadó ZRt. által 2009 elején (a két intézmény fennállásának 60. évfordulója alkalmából, hagyományteremtő szándékkal) életre hívott „Forrásközpontú történelem” Országos Műveltségi Vetélkedő november 28-án érkezett el a döntőjéhez.
A versenyre az ország csaknem 300 iskolájából mintegy 540 csapat nevezett be. A második fordulóba a legjobb 50, az országos végső összecsapásra 12 csapat kvalifikálta magát.
A második forduló 2009. szeptember 26-án öt helyszínen (Szegeden a Deák Ferenc Gimnáziumban, Miskolcon a Földes Ferenc Gimnáziumban, Pécsett a Babits Mihály Gimnáziumban, Budapesten a Németh László Gimnáziumban és a Nemzeti Tankönyvkiadó székházában) zajlott. A diákoknak itt először ki kellett állítaniuk házi feladatukat, azaz egy történelmi-műveltségi társasjátékot, amelynek minden regionális döntőben – az öt helyszín mindegyikén – más-más volt a témája. Az elkészített játékokhoz reklámot is kellett készíteni: volt, aki színes plakátot készített, mások figyelemfelkeltő rövidfilmet forgattak. Ami az elkészült játékok tartalmának történelmi hűségét, kivitelezésének igényességét, ötletességét illeti, a versenyzők igencsak kitettek magukért. A bemutatott művek színvonala, kivitelezése, ötletessége túlszárnyalta számos népszerű, játékboltokban is kapható társasjátékét.
A remekművek szemléje alatt a versenyzőknek egy forráselemzésen alapuló, ötven pontos tesztsort kellett megoldaniuk. Ezután egy képi forrásokból készített puzzle-játékot kaptak, melynek kirakása után a képhez kapcsolódó kérdésekre kellett választ adniuk. A forduló végén egy-egy középkori személyiség jelentőségéről, aktualitásáról kellett meggyőzniük egy képzeletbeli könyvkiadó vezetőségét – azaz a zsűrit. Végül villámkérdésekre kellett válaszolniuk.
Ahogy a regionális fordulóban, az országos döntőben is (amelynek szintén a Németh László Gimnázium adott otthont) nagy szerep jutott a kreativitásnak, a problémaközpontú gondolkodásnak, és az alkalmazás szintű tudásnak. A csapatoknak képzelt időutazás segítségével egy-egy jelentős középkori eseményről kellett helyszíni tudósítást adnia, és erről egy 3 perces TV-híradót összeállítania. Helyszíni tudósítást láthattunk többek között a hastings-i csatáról, a százéves háborúról, a muhi csatából, a nándorfehérvári ütközetből, vagy éppen Gutenberg mester nyomdájából. A csapatok ezzel a filmmel tarsolyukban érkeztek a nagy versenyre, ahol további embert próbáló feladatok elé állították őket a verseny szervezői: egyebek közt meg kellett győzniük IV. Bélát (illetve a feladat idejére az ő alakjába bújt játékvezetőt), hogy engedje be a kunokat Magyarországra, Husz Jánost arról, hogy ne menjen el a konstanzi zsinatra, Mohamed török szultánt, hogy ne induljon Nándorfehérvár ellen…
A versenyzők rendkívüli találékonyságról és alapos történelmi ismeretekről tettek tanúbizonyságot a feladatok megoldása során, amelyeket a Németh László Gimnázium történelemtanárai állítottak össze a Nemzeti Tankönyvkiadó munkatársainak támogatásával.
A mezőny egész napos szoros versengése az utolsó pillanatig tartott. Végül egy orrhosszal az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium csapata végzett az élen. Az élmezőny a következőképp alakult:
Helyezés |
Középiskola neve |
Csapat neve |
Település |
1. |
Táncsics Mihály Gimnázium | Főnix Légió | Orosháza |
2. |
Eötvös József Gimnázium | Rosszcsont Rudik | Budapest |
3. |
Balassi Bálint Gimnázium | Szarmaták | Balassagyarmat |
A csapatokat lelkes szurkolótábor biztatta: szülők, barátok, osztálytársak és a felkészítő tanárok. A két intézmény születésnapi tortájának felvágását követően kihirdették a győztest. A nyertesek Dr. Katus László professzortól, a zsűri elnökétől, és a különdíjat felajánló Millennium Utazási Iroda képviselőjétől, Békeffi Annától értékes nyereményeket vehettek át. A verseny résztvevői megtapasztalták, hogy milyen jó játszva, örömmel tanulni és vidáman, csapatként összefogva küzdeni.
Mintafeladatok
VILLÁMKÉRDÉSEK
Döntsétek el, igazak, vagy hamisak-e az alábbi állítások!
1. | A német-római császárok elutasították a clunyi mozgalomnak az egyház megújulására és a pápai hatalom növelésére irányuló törekvéseit. (hamis: a clunyi mozgalom lényege nem a pápai hatalom növelése, másrészt a császárok támogatták az egyház megújítását) |
2. | A konkordátum jelentése: az egyház és az állam viszonyát szabályozó szerződés. (igaz) |
3. | A középkori eretnekmozgalmak az egyház világi hatalma és gazdagsága ellen léptek fel. (igaz) |
4. | IV. (Kun) László uralkodása végén értesült az utolsó szentföldi keresztes erőd elestéről. (hamis: Kun László magyar király 1290-ben halt meg, Akkon 1291-ben esett el) |
5. | A negyedik keresztes hadjárat során a genovaiak vették rá a kereszteseket, hogy Konstantinápoly ellen forduljanak. (hamis: a kereszteseket a Genovát Bizáncból kiszorítani törekvő Velence irányította Bizánc ellen) |
6. | Európa népessége a XI. századtól a XIII. század végéig csaknem megkétszereződött. (igaz) |
7. | Amíg II. András a Szentföldre vezetett keresztes hadjáratot, az elégedetlen főurak megölték feleségét, Gertrúdot. (hamis: II. András Gertrúd megölése idején, 1213-ban Halicsban hadakozott, keresztes hadjáratot 1217-ben vezetett) |
8. | II. Fülöp Ágost, Oroszlánszívű Richárd és I. (Barbarossa) Frigyes kortársak voltak. (igaz) |
9. | Az első teljes egészében fennmaradt magyar történeti munka az 1200 körül keletkezett Gesta Hungarorum. (igaz) |
10. | Nagy Lajos követei hatalmas összeggel érkeztek Rómába, hogy a pápa elismerje öccsét, András herceget a nápolyi trón örökösének. (hamis: a pápai udvar ekkor Avignonban volt) |
NÉHÁNY TESZTFELADAT
Egy mártír legendája
„(…) azután a Duna réve felé indultak. Szent Gellért pedig, minthogy alacsony termetű volt, és Isten szolgálatában minden erejét felemésztette, magát kocsin vitette. S midőn Pest révéhez érkeztek, íme őt az istentelen Vata fia János és cinkosai, ördöggel telten (…) rárohantak a püspökre és társaira, és őket agyonkövezték. Szent Gellért pedig azokra, akik megkövezték, szüntelen kereszteket vetett, István első vértanú módjára. S Magyarország első vértanúja a földre térdepelve fönnhangon kiáltá:
Uram, Jézus Krisztus, ne vedd nekik ezt vétkül, mert nem tudják, mit cselekszenek! Azok pedig ezt látván, még sokkal jobban dühöngtek és rárohantak (…) taligára téve Kelen hegyéről leeresztették, s midőn még lihegett, mellét lándzsával átszúrták, és azután egy kőre vonszolva, koponyáját összetörték. (…) A Duna pedig ott kiáradt, és a kőről, melyen Szent Gellért fejét összetörték, hét esztendeig senki sem bírta letörölni a vért (…)” (Gellért nagyobb legendája)
Ki volt Gellért?
a) | Imre herceg nevelője, csanádi püspök; | c) | Imre herceg nevelője, kalocsai érsek; |
b) | Imre herceg nevelője, esztergomi érsek; | d) | Ő volt, aki Istvánt is keresztelte. |
A szövegben elrejtettünk egy hibát. Mi az?
a) | A szövegben Istvánt vértanúként emlegetik, pedig nem volt az. | c) | Vata fia János neve, mert apja volt a leírt lázadás vezetője. |
b) | A „Magyarország első vértanúja” kifejezés. Gellért a második. | d) | A Kelen-hegy hibás. A hegy neve Gellérthegy volt. |
Mikor történtek a szövegben leírt események? Ki lett a magyar király ebben az évben?
a) 1046 – I. Béla; b) 1046 – Salamon; c) 1046 – I. András; d) 1061 – I. Béla.
Egy csata – egy város
„Az Úr ezerháromszáztizenkettedik esztendejében, amikor Károly király a Sarusnak nevezett királyi várat – amelyet Máténak, a nagyhatalmú főúrnak a megbízásából Miklós fia, Demeter tartott a birtokában – saját haderejével ostromolta. (…) Trencséni Péter fia 1700 lándzsás zsoldos katonát és az egész haderejét a király ellen küldte (…), hogy a túlerővel messze elűzze a királyt a vár alól (…). Amikor a király hallott a jövetelükről, úgy gondolta, hogy nem tud ellenállni nekik, ezért visszavonult Sepesbe [Szepesbe]. A sepesiek pedig hűségesen adtak neki lovasokat és gyalogosokat, a király ezekkel merészen megtámadta ellenségeit. Időközben ezek a Kassának nevezett várost kezdték ostromolni Amadé nádor halála miatt (…) Amikor a felderítők jelentették a király jövetelét, otthagyták a várost és bátran a királyi sereg elé vonultak. A király is meg ők is nagyon siettek a csatára alkalmasabb terep felé, s ezt a helyet ők foglalták el előbb. (…) és ennek a hegynek az oldalában (…) olyan öldöklő csatát vívtak, amilyen a tatárok ideje óta nem volt Hungáriában”. (Képes Krónika, 1358)
Ki volt Trencséni Péter fia?
a) Csák Máté; b) Aba Amadé; c) Demeter; d) Borsa Kopasz.
A leírás szerint melyik sereg érkezett előbb a döntő összecsapás helyszínére?
a) | A királyi sereg. | c) | Mindkét sereg egyszerre ért oda. |
b) | A kassai polgárok serege. | d) | A királlyal szembenálló bárók serege. |
Hogyan tudott győzni Károly Róbert?
a) | A király megölte Aba Amadét. | c)> | Trencséni Péter nem bocsátotta a fia rendelkezésére a familiárisait. |
b) | Demeter föladta az általa védett várat. | d) | A városi polgárság, segítségével. |
Krónika egy csúfos vereségről
„A gallok (…) pedig felbuzdulva az ellenség jövetelének hírén, a király elé járultak és kérték: engedje meg, hogy ők fogják fel az ütközet első csapásait (…). Amikor tehát feltűnt maga a császár mindenfelől ordítozó csapatoktól körülvéve, és a pogányok nagy haderejét a király tábora ellen vezette, a frankokat féktelen harcvágy fogta el, és mielőtt az egész királyi sereg hadirendben felállt, hogy zászlai alatt megkezdje az ütközetet, csatába bonyolódtak, kirohantak a táborból, és előreszáguldva rárohantak a szemben álló csapatokra, szokásuk szerint lóról leszállva, gyalogosan harcolva. A két ellenfél között javában tombolt még a rettentő ütközet, amikor a magyarok megpillantották a frankok rettentő futásban a király tábora felé száguldó felkantározott lovait. Nem ismerték harcmodorukat, és azt hitték, hogy az ellenség teljesen elpusztította őket. Egyszerre felbomlott a rend, és nagy tolongás közepette otthagyták a tábort (…) az ellenség kíméletlen a nyomukban van (…). Óriási öldöklés vette kezdetét. (Thuróczy János: A magyarok krónikája)
Mi okozta a szöveg szerint döntően Zsigmond vereségét?
a) | Az elavult, nehézfegyverzetű lovagi harcmodor. | c) | A franciák hadmozdulatát a magyarok félreértették és menekülni kezdtek. |
b) | A törökök túlereje. | d) | A franciák megijedtek, és futni kezdtek. |
A vereség után Zsigmond változtatott a törökkel szembeni politikáján. Melyik állítás nem igaz?
a) | 10 évre békét kötött a törökkel.
|
c) | Kiépítette a déli végvárvonalat. |
b) | Bevezette a telekkatonaságot, ami könnyűlovas haderőt jelentett. | d) | Ütközőállamok rendszerét hozta létre. |
CSOPORTMUNKA
Adjatok tanácsot!
Szerettek tanácsokat adni? „Osztani az észt” barátoknak, osztálytársaknak? Lássuk, hogyan boldogulnátok a középkorban! Képzeljétek el, hogy uralkodók és más híres történelmi személyek töprengenek súlyos problémákon! Persze, ha tudnák azt, amit mi már tudunk, itt a XXI. században. Segítsetek! Röpüljetek el hozzájuk a múltba az időgép segítségével, és adjatok tanácsot nekik a legjobb tudásotok szerint! Ki tudja, talán módotok lesz befolyásolni a múlt eseményeit. Mivel ez is verseny, lássuk a szabályokat!
Hat komoly történelmi probléma eldöntésében vehettek részt. Minden csapat húz egy-egy borítékot. Ebben egy szerepkártyát találtok. A kártya megmutatja, hogy kinek kell tanácsot adnotok, vázolja a problémát, és azt, hogy milyen álláspontot kell képviselnetek a tanácsadás során.
no images were found