|
A térképek a történelemórák során leggyakrabban használt segédeszközök közé tartoznak. Ezt annak köszönhetik, hogy sokoldalú felhasználási lehetőségeik mellett több kulcsfontosságú képesség kialakulását is elősegítik. A fejlődés és az ezzel együtt járó társadalmi változások azonban megkövetelik, hogy eszközeinket hozzáigazítsuk modern korunk elvárásaihoz. Az interaktív térkép megjelenése tehát csak egy újabb lépés a „taneszközök evolúciójában”. Jelen elemzés az iskolai térképállományokkal kapcsolatos problémákat is feltárva igyekszik bemutatni az interaktív térképek jelentőségét és a bennük rejlő lehetőségeket. A szerző meggyőződése, hogy nem csupán egyszerű technikai újításról van szó, hanem egy olyan eszközről, mely hatékonyan segíti az oktatási módszerek megújulását, és eddig nem tapasztalt együttműködési lehetőségeket nyit meg a történelemmel foglalkozó kollégák előtt |
1. A történeti topográfia helyzete a történelemoktatásban
A történeti topográfiának a történelemoktatásban betöltött fontos szerepe megkérdőjelezhetetlen. A térképek olvasása, értelmezése, a történelmi események térben való elhelyezése olyan alapvető képességek kialakulását segíti elő, mint például a térbeli tájékozódás, a méretarányok figyelembevétele, a terület sajátosságaiból adódó gazdasági, társadalmi és politikai folyamatok felismerése.1 Jelentőségét mutatja, hogy a Nemzeti alaptanterv (NAT) valamint a Kerettanterv is részletesen foglalkozik a történelemoktatás e területével.2
Ez azonban együtt jár a fent jelzett képességek elsajátításához szükséges segédeszközök beszerzésével, valamint azok folyamatos megújításával. Egy korábbi években elvégzett kérdőíves vizsgálat kimutatta, hogy a történelemtanárok minden más területen tanító pedagógusnál fontosabbnak tartják a tanítási segédeszközök használatát3, a fejlesztendő taneszközök közül pedig – a tablók és a videók mellett – a térképeket jelölték meg kiemelt területként.4 A fejlesztésekre tehát szükség van, ám ez a törekvés egyre gyakrabban kerül szembe az iskolafenntartó megszorító költségvetési politikájával.
A forráshiány okozta probléma jelentőségét tovább erősíti az a kutatásban szereplő megállapítás, mely szerint a történelemoktatás során éppen a térképhasználathoz kapcsolható módszerek kapnak kiemelt hangsúlyt.5 A közölt adatok szerint ráadásul nem csak a leggyakrabban használt, hanem egyben a leghasznosabbnak is ítélt oktatási módszerekről van szó. Így a szükséges eszközök beszerzése, cseréje, a modern elvárásokhoz való igazítása (digitalizálás, interaktívvá való átalakítás) a tantárgy szempontjából létszükséglet.
A topográfiai eszközök ára – a készítésük során felhasznált háttértudás és járulékos költségek (térképészeti és grafikai munkák, bizonyos jogdíjak kifizetése stb.) valamint az előállításuk költségei miatt – igen magas. Nem csoda, hogy az iskolák térképállománya elöregedett.6 Teljes csere szinte megoldhatatlan, a térképek cseréjére sokszor csak a legutolsó pillanatban kerül sor – vagy még akkor sem.
Pedig több szempontból is szükség van a megújulásra. Az első ezek között a térképek állapotának folyamatos romlása. A nem megfelelő tárolási körülmények miatt kifakulhatnak, felületük feltöredezik, felfeslik, esetenként kiszakad, rosszabb esetben szándékos rongálás áldozatául esnek, vagy egyszerűen penészesedni kezdenek.
Egy pécsi általános iskola példáján keresztül azonnal érthetővé válik a jelzett probléma.7 A térképgyűjtemény állapotának felmérése8 során az 50 darab9 térképből csak 17-et találtam jó (azaz minden fenntartás nélkül használható) állapotban, míg a további 33 közül 16 kifejezetten rossz kondícióban volt.10 Különösen rossz volt az arány a 6. és 8. osztály tananyagához kapcsolódó térképek esetén. Az előbbinél a 17 térképből 3 volt jó állapotban és 7 került a „rossz” kategóriába, utóbbi esetében viszont a 6 meglévő térkép fele a „rossz” másik fele a „viseletes” kategóriába volt sorolható. (Lásd: 1. sz. melléklet.)
Persze nem csak a térképek fizikai állapotával, hanem azok tartalmával kapcsolatban is problémák merülhetnek fel. Ezek előtérbe kerülése nagyrészt a rendszerváltás következménye, mely történelemoktatásunkra is jelentős hatást gyakorolt. Nemcsak bizonyos témáknak a tananyagban betöltött szerepe és súlya kérdőjeleződött meg, hanem megindult egy – a marxista történelemfelfogástól teljesen eltérő – történelemszemlélet kialakulása is.11 A sokszor a rendszerváltás előtti időkből származó térképek így kihívások elé állíthatják a szaktanárokat és a diákokat.
A már említett általános iskolai térképgyűjteményben igen magas volt a régi térképek aránya.12 50 térkép közül 37 tartozott ide. Bár ez nem jelenti automatikusan azok használhatatlanságát, a politikailag terheltebb időszakok tárgyalása – mint például a teljes XX. század – nagyobb óvatosságra és körültekintésre inti a szaktanárokat. Példánknál maradva az iskola 8-os tananyaghoz kapcsolódó hat térképeinek mindegyike régi kiadású volt, több témája (Polgárháború és intervenció Szovjet–Oroszországban, Hazánk felszabadítása) a rendszerváltás előtti időszakban fontos, ma már kevésbé hangsúlyos eseményhez kapcsolódott. (Lásd: 1. számú melléklet.)
Végül beszélhetünk az eszközök által közvetített ismeretek megújításának, a modern elvárásokhoz való igazításának jelentőségéről. Olyan eszközökre van szükség, melyek a NAT által meghatározott13– a korábbi fejlesztési célok között soha nem említett – kulcskompetenciák, mint például a digitális kompetencia, a hatékony önálló tudás, a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetenciák kialakulását is elősegítik.
Az utóbbi két pont összefügg az egész történelemoktatás megújításának kérdésével. Jakab György A történelem tanítása az ezredfordulón című kétrészes cikksorozata14 igyekezett feltárni azokat a problémákat, amelyek megoldása a tantárgy további fennmaradása érdekében mindenképpen szükségesek. Meglátása szerint a legégetőbb kérdések a következők: a történelemfelfogások rendszerváltást követő pluralizálódása és a tantárgy (egyben a tudomány) ezzel együtt járó hitelvesztése; a régi XIX. századi történetírás elavult mintáihoz való ragaszkodás; és a társadalom új kihívásaihoz való alkalmazkodás hiánya.
A történelemoktatás presztízse az elmúlt 20 évben több kutató szerint is csökkent.15 A negatív irányú folyamatok megállítását csak a történelem tantárgynak a modern társadalmi elvárásokhoz igazításával, a mai információs és technológiai társadalom fiataljainak nyújtandó új, hasznos tudásbázis kiépítésével, és az eszközök modernizációjával érhetjük el.
A megoldások részese lehet az új technológiai vívmányokat felhasználó, modern elvárásoknak – legyen az tartalmi, esztétikai vagy alkalmazhatósági elvárás – megfelelő interaktív történelmi térkép vagy atlasz. (Ha visszatérünk a pécsi általános iskola példájához, talán nem lepődünk meg, hogy ilyen eszközök – elsősorban a pénzügyi háttér hiányosságai miatt – nem álltak az intézmény rendelkezésére.16)
Azt mondhatjuk, hogy míg a történeti topográfiának a történelemoktatásban betöltött szerepe a tantárgyi kihívások ellenére sem változott, az eszközök helyzete komoly fejtörést okoz a szaktanárok és az iskolafenntartók számára. Megoldást csak az oktatási segédeszközök megújítása jelenthet, melyben nagy szerepe lehet majd az interaktív térképeknek.
Az új eszköz megismeréséhez azonban tisztázni kell, mit is jelenthet az interaktivitás fogalma az oktatásban.
2. Az Interaktivitás és az interaktív eszközök
Az interakció kölcsönös viszonyt, kölcsönös egymásra irányuló hatást jelent. Ennek megfelelően az interaktív kifejezés a kölcsönös érintkezést lehetővé tevő rendszerekre vonatkozik. A fenti megjelölésből adódóan a fogalmat előszeretettel használják a modern távközlési és informatikai eszközöknél, pedig ennél jóval többről van szó. Egy olyan kommunikációs stratégiáról, amelyben a felek egyenlő partneri viszonyban állnak egymással.
Az oktatásban – és itt nem csak a történelemoktatásról van szó – a modern reformpedagógiai nézetek megjelenéséig nem volt kiemelt szerepe az interaktivitásnak. A megváltozott társadalmi közeg, az informatika és távközlés gyorsuló fejlődése azonban új kihívás elé állította a pedagógusok közösségét, ugyanis megszűnt a tanárok tudás feletti monopóliuma. Ranschburg Ágnes, Jakab Györgyre hivatkozva, ezt úgy fogalmazta meg, hogy megszűnt, illetve csökkent az iskoláknak az információk és a szemléletformálás területén tapasztalt egyeduralma.17 Ez pedig szükségessé tette a tanítás módszertanának átgondolását. A frontális tényközlés már nem elegendő, a használható tudás átadásához új megközelítésre van szükség. A lehetőségek között pedig ott találjuk az interaktív módszereket.
Az interaktivitást vizsgálhatjuk mint módszert, de vizsgálhatjuk úgy is, mint az iskolai oktatást alapvetően meghatározó pedagógiai rendszert. Ez irányú gondolatait foglalta össze Gajdics Sándor Interaktív iskola című munkájában.18 Elképzelésének lényege a tanuló és a tanár kapcsolatának újragondolása egy sokkal egyenlőbb, kölcsönösségen alapuló viszony jegyében. A Fejlesztő pedagógia oldalain megjelent írásában19 a könyvre alapozva rövid táblázatban hasonlította össze a napjaink pedagógiáját és az interaktív pedagógiát jellemző sajátosságokat. A táblázatból kiolvasható, hogy az interaktív pedagógia olyan fontos, a NAT és a Kerettanterv által kiemelt feladatokat valósít meg, mint a proaktív tanulói tájékozódás, a képességek feltárása, a személyiségközpontúság, a változó körülményekhez való alkalmazkodás képességének kialakítása, és a problémaérzékenység kifejlesztése.
Az interaktivitás megteremtéséhez – legyen az egy új oktatási módszer, vagy akár az egész oktatást meghatározó alapelv – sokszor új eszközök használatára is szükség van, ezek pedig sok esetben kapcsolódnak az informatika vívmányaihoz. Persze nem véletlenül. Az informatikai újítások és az internet elterjedése olyan kölcsönösségen és partnerségen alapuló közegeket hoztak létre, amely az interaktív pedagógia megvalósításának is alapvető feltétele.
Farkas Zoltán is az informatikai eszközök oktatásban erősödő szerepére hívja fel a figyelmet Az informatikai eszközök felhasználása a történelem tanításában című cikkében.20 Véleménye szerint a történelemtanárok számára az egyik legfontosabb feladat az, hogy megpróbálják „áthidalni az élet és a történelem, a gyakorlat és az elmélet közé nyomuló sáncot,” hogy ezzel megteremtsék a modern történelemoktatás biztos alapjait. Ehhez pedig lehetséges megoldásként „az informatika által nyújtott adottságok felhasználását” ajánlja. A felsorolt lehetőségekből álljon itt két példa: a számítástechnika segítségével nagyobb szerepet kaphatnak például a „vizuális és auditív szemléltető eszközök”, melyek megkönnyíthetik az új ismeretek elsajátítását az egyébként is erősen vizuálissá vált világunk tanulói számára; illetve lehetővé válik a történelmi múlt és a jelen eseményeinek összehasonlítása, a kapcsolódási pontok egyszerűbb felismerése, és a szélesebb összefüggések megértése. A számítógép és az internet értő felhasználása tehát valós lehetőségeket biztosít az elvárt új kompetenciák kialakításához.21
Az új eszközök működtetéséhez jelentős ismertanyag elsajátítására van szükség. Ez még akkor is így van, ha felhasználóként nem is kell feltétlen tisztában lennünk azok teljes technikai hátterével.22 A számítógépes alapismeretektől, a legtöbbet használt szoftverek kezelésén keresztül, az interneten való keresés képességének fejlesztésén át, a projektor és az interaktív tábla használatának megismeréséig hosszú tanulási folyamat áll a pedagógusok előtt. A folyamat kellemetlen része, hogy a tanárok eddig soha nem tapasztalt módon, versenyhelyzetbe kerülnek a rájuk bízott tanulókkal.23 A feladat ráadásul megkerülhetetlen, hiszen a modern eszközök használatáról való lemondás a folyamatosan változó világtól való elzárkózást jelentené24, ez a stratégia pedig közép- és hosszútávon is egyértelműen a tanulók kárára válna.
A fellelhető interaktív eszközök formai sokszínűsége egyszerre teszi lehetővé egy témakör több oldalról való megközelítését, valamint a tanári kreativitás és a szabadság megjelenését.25 A magyar taneszközöket gyártók, tankönyvkiadók is felismerték az új lehetőségeket, és igazodva a nemzetközi trendekhez egyre több interaktív programmal jelentkeznek az oktatási piacon. Persze van is mit behoznunk, pótolnunk. Az interneten fellelhető, oktatásban használható interaktív eszközök legnagyobb része angol nyelvű, ráadásul sok esetben ingyen felhasználható.
Az interaktív eszközök tehát igazodnak az új pedagógiai elvárásokhoz, és egyben lehetőséget is teremtenek azok minél gyorsabb térhódításának.
3. Az interaktív térkép26
3.1. A topográfia eszközei a tanulás-tanítás folyamatában
Korábban már megállapíthattuk, hogy a térképek a történelemoktatás leggyakrabban használt és egyben a leghasznosabb eszközei közé tartoznak. Ennek legfőbb oka a topográfia eszközök sokirányú felhasználási lehetőségében rejlik.
A térképek a történelem tantárgy tanulás-tanítás folyamatának minden szakaszában, ennek megfelelően a folyamat megszervezése, megtervezése során alkalmazott óratípusok mindegyikében hasznosíthatók.27 Az új ismeretet átadó, képességfejlesztő, összefoglaló, valamint ellenőrző tanórák vegytiszta, vagy a négy alapesetet ötvöző úgynevezett vegyes típusai a térképek számtalan felhasználási lehetőségét rejtik magukban. A digitális, illetve a digitális interaktív térképek28 pedig csak tovább szélesítették a határokat. Az eddigi és az újabb alkalmazás lehetőségeit a következő táblázatban foglaltam össze:29
1. számú táblázat: A topográfiai eszközök alkalmazási lehetőségei óratípusonként30
A táblázatból jól kiolvasható, hogy a történeti topográfia eszközei milyen széleskörű felhasználási lehetőségeket rejtenek magukban, de ami a vizsgálat számára fontosabb, megmutatja azokat a továbbfejlődési irányokat, melyek nem csak látványosabbá, hanem a kor elvárásainak megfelelő modern ismeretek átadására, új képességek kifejlesztésére is képessé teszik a történelemoktatást.
3.2. A hagyományos és az interaktív topográfiai eszközök összehasonlítása
Az interaktív eszközök által biztosított új lehetőségek nem csak tágítják a történetoktatás lehetőségeit, hanem egyben elavulttá teszik az addig használt eszközök jelentős részét.
A digitális interaktív térképek megjelenése komoly kihívást jelent az eddig alkalmazott falitérképek számára, amelyek ráadásul nem csak a digitális technika új lehetőségei miatt kerülnek hátrányba, hanem a jelenlegi állományok (lásd a pécsi általános iskola példáját) helyzete miatt is.
A könnyebb átláthatóság érdekében táblázatban hasonlítottam össze a hagyományos falitérképek és a digitális interaktív térképek hatékonyságát:
2. számú táblázat: A hagyományos falitérképek és az interaktív térképek és atlaszok összehasonlítása
Az összehasonlítás általános kérdésekkel foglalkozó részében a felsorolt nyolc tényező közül – az infrastrukturális hátteret nem számolva – kizárólag az alkalmazáshoz szükséges ismeretek tényezője szólhat látszólag a hagyományos falitérkép használata mellett. Ám az interaktív eszközök használatához szükséges speciális ismeretek elsajátítása (projektor kezelése, interaktív tábla beállítása, az egyes eszközök beüzemelése és összekötése) ma már elkerülhetetlen a pedagógus számára. A digitális képességeknek a tanári karnak ugyanúgy birtokában kell lenni, mint a rájuk bízott tanulóknak.
A jelenlegi állományok problémáit összegző részből kiolvasható, hogy a fentebb már elemzett állapot és tartalom problémáira az interaktív eszközök jóval hatékonyabb választ képesek adni, mint a hagyományos térképek. Még beszerzésüket is – egy térképre vetítve – jóval kedvezőbb áron tudjuk megtenni, nem beszélve a további, már tárgyalt előnyökről.
Az interaktív eszközök tehát sokkal gyorsabb és hatásosabb választ képesek adni a történeti topográfia területén felmerülő kérdésekre. Alkalmazásuknak fokozatos elterjedése pedig szinte teljesen kiszoríthatja a hagyományos falitérképeket és a hozzájuk hasonló eszközöket az oktatási piacról.
3.3. Az infrastrukturális háttérigény kihívásai
A modern és hagyományos térképek összehasonlítása során szándékosan nem beszéltem az interaktív eszközökhöz szükséges infrastrukturális háttérről. Ennek oka, hogy egyelőre ez alkalmazásuk legnagyobb hátráltatója, így megérdemli, hogy külön foglalkozzunk a témával.
Az interaktív eszközök használatához minden esetben valamilyen informatikai, számítástechnikai eszköz – sokszor több egyszerre való – alkalmazása szükséges. Ezeknek nem csak a beszerzése, hanem üzemeltetése, valamint a karbantartása is óriási anyagi ráfordításokat igényel az egyébként is szűkös forrásokkal rendelkező oktatási intézményektől.
Ma már nincs olyan iskola, amely – köszönhetően a ’90-es évek beszerzési pályázatainak – ne rendelkezne kisebb-nagyobb számítógépparkkal. Az interaktív térképek mindennapi használatához azonban már projektorra van szükség, adottságainak teljes kiaknázásához pedig interaktív tábla használata is ajánlott. Ez utóbbi két eszköz beszerzése már a nagyobb iskolák számára is kihívást jelent.
Persze nem elég az eszközöket megvenni, hatékony működtetésükhöz az azt alkalmazó pedagógusokat is ki kell képezni. A továbbképzés azonban újabb pénzügyi terheket ró a fenntartóra. A képzések mellett pedig meg kell említeni a tantermekben végrehajtandó átalakításokat és beruházásokat is. Amikor valaki ilyen segédeszközöket vásárol, figyelembe kell vennie ezeket a felmerülő járulékos költségeket is.
Az iskolafenntartók pénzügyi problémái miatt az intézmények csak külső támogatók vagy pályázatok segítségével tudnak szert tenni a drága eszközökre. Ennek van kifejezetten rossz, és meglepő módon jó oldala is.
A drága eszközök beszerzését a jelentős hagyományokkal rendelkező, nagyobb elit iskolák könnyebben el tudják érni. Köszönhetik ezt nevüknek, méretüknek, tanulóik biztos családi hátterének. Ez viszont tovább fokozhatja az esélyek egyenlőtlen eloszlását, ami a magyar oktatási rendszerre egyébként is jellemző.32 Ennek hosszú távú hatása beláthatatlan következményekkel járhat a kis- és a falusi iskolákra és diákjaikra nézve.
Pozitív hozadéka lehet a helyzetnek a piaci szemlélet megjelenése az iskolavezetés filozófiájában. Az önálló támogatók, szponzorok keresése, az aktívabb közösségi szerep felvállalása és a diákok bevonása rengeteg pozitív lehetőséget hordoz magában. (Persze itt is más az esélye egy fővárosi, egy megyeszékhelyi, egy városi és egy falusi iskolának.)
4. Összegzés
A történelemoktatás számára – a térképek korábban bemutatott széleskörű felhasználási lehetőségének köszönhetően – a topográfiai eszközök folyamatos cseréje és modernizációja kiemelt fontosságú kérdés. Az interaktív térképek pedig kulcsszerepet játszanak ebben a folyamatban.
Igyekeztem részletesen bemutatni az új eszköz előnyeit és esetleges hátrányait. Míg az előzőre rengeteg példát találtam – legyen szó a térképek alkalmazási területeinek kibővítéséről, vagy a hatékonyság jelentős növekedéséről – a hátrányoknál szinte kizárólag a használathoz szükséges infrastrukturális háttér biztosításának nehézségeit tudom kiemelni. Más problémák, mint például a működtetéshez szükséges speciális ismeretek elsajátítása, nem elsősorban az interaktív térképhez, hanem az információ alapú társadalom új követelményeihez, a technikai eszközök életünket mindinkább eluraló tendenciájához kapcsolódnak. A közoktatásnak pedig igazodnia kell az új elvárásokhoz.
Az infrastrukturális háttér biztosítása viszont nem pedagógiai, hanem politikai döntés kérdése. A helyi, illetve az országos politika irányítóinak kell felismerniük azt a tényt, hogy az interaktív tananyagokhoz – köztük a történelem térképekhez – szükséges technika beszerzése hosszú távon kifizetődőbb megoldás (értve ezen a pénzügyi kérdések mellett az átadható hasznos tudás nemzetgazdaságra gyakorolt hatását) a régi eszközök további használatánál.
Ma az oktatási intézmények folyamatos forráshiánnyal küszködnek. De bármilyen furcsa, még ez a helyzet is elősegítheti az interaktív térképek szélesebb körű elterjedését. Korábban már megállapítottuk, hogy egy interaktív térkép ára töredéke egy falitérkép árának (nem beszélve az internetről ingyen letölthető térképekről). A minimálisan szükséges technikai háttérrel rendelkező iskolák számára a térképállomány felújítása során ez fontos tényezőként jöhet számításba.
A számítástechnikában jobban tájékozott tanárok viszont maguk is készíthetnek digitális vagy digitális interaktív térképeket. Ezeket a pedagógusok saját weboldalán vagy az iskola honlapján, esetleg internetes szakmai fórumokon hozzáférhetővé lehetne tenni a diákok és a kollégák számára. Az anyagokat letöltők pedig nem csak használhatnák, hanem továbbfejleszthetnék és átalakíthatnák azokat. Ezáltal létrejöhetnének olyan folyamatosan fejlődő és bővülő adatbankok, melyekből a legkülönbféle témákhoz lehetne letölteni akár egyszerre több térképet is – s mindezt teljesen ingyen.
*
Kreativitás, innováció, hatékonyság, mely egyben költséghatékonyságot is jelent – ez az interaktív térkép. Egy modern eszköz, mely nélkülözhetetlen a XXI. század történelemoktatásában.
MELLÉKLET
A pécsi általános iskola történelmi térképgyűjteménye
1/A melléklet: Az 5. és 6. osztályos történelemanyaghoz kapcsolódó térképek
1/B melléklet: A 7. és 8. osztályos történelemanyaghoz kapcsolódó térképek
JEGYZETEK
IRODALOM
ABSTRACT
|
Korpics, Zsolt Interactive maps and their possibilities in the modern history education Maps belong to the most frequently used tools during a history lesson, given to the fact of their versatile utilization facilities and their capacity of developing some vital abilities. However, development and its changing society requires to adjust our instruments to expectation of our modern era. The apperance of the interactive map is therefore just a further step in the „evolution of school instruments”. This paper tries to introduce the importance and possibilities of the interactive maps by also presenting the difficulties of school maps’ stock. The author is convinced that this is not just a technical novelty, but a kind of means that effectively contributes to the reformation of educational methods and open up until now not experienced cooperation opportunities for the colleagues dealing with history. |
A cikk letölthető:
