Ezzel az új számmal köszöntjük kollégáinkat a pedagógusnap alkalmából! Immár 6. számunkra talán a változatos tematika a legjellemzőbb, de megfigyelhetők bizonyos kapcsolódási pontok is az egyes írások között.
Az ezúttal talán kevésbé terjedelmes, de nagyon tanulságos Tanulmányok közül az egyik – Martos Ida budapesti szakdidaktikus írása – az antiszemitizmus történetének tanításához nyújt segítséget az ókortól a XX. századig, a holokausztra ezúttal nem kitérve, inkább annak előzményeit kutatva. Jól kapcsolható ehhez az íráshoz Benoit Falaize Horizont rovatban szereplő viszonylag terjedelmesebb munkája (A vitatott témák oktatása a francia iskolában: a pedagógia és a kollektív emlékezet kihívásai), melyben a zsidóüldözés a francia történelemtanítás paradigmaváltásának részeként jelenik meg. Ebben a hagyományos „fényező” nemzeti önképpel szemben a Vichy Franciaország zsidóüldözéssel kapcsolatos felelőssége mellett megjelenik az újkori gyarmatosítással és a rabszolgasággal, valamint a jelenkori bevándorlás problémáival való szembenézés igénye is.
A sorkatonaság 2004. évi eltörlése óta egyre fontosabb iskolai feladat a honvédelmi nevelés kérdése, sőt – adott esetben – a szerződéses honvédutánpótlás biztosítása. Ehhez született a katonai alapismeretek tantárgy, mely ezer szállal köthető a történelmi tanulmányokhoz is. A tantárgyat mutatja be a Tanulmányok másik írása, melyet Varga András gyakorló tanár kollégánk küldött a számunkra. A Műhely rovatunk egyik írása – Gyertyánffy András Magyarország történeti topográfiájának tanítása a történelemórán – gyakorlóiskolai vezetőtanár kollégától érkezett, és a történelmi térben, térképen való tájékozódóképesség fejlesztéséhez nyújt nagyon hasznos segítséget. Albert Gábor szakdidaktikus és tankönyvkutató írása a két világháború közötti tankönyvrevíziós mozgalom történetét mutatja be, ami az „előszobája” a napjainkban és a közelmúltban egyre szélesebben kibontakozó tankönyvkutatásnak. Ezek egyes darabjaiból korábbi számainkban már többet közreadtunk. Némiképpen ide kapcsolható Horizont rovatunk másik francia írása – Dominique Born munkája (A tankönyvek mint a nemzetközi egyetértést szolgáló eszközök) –, mely a tankönyvelemzés szélesebb kontextusát vizsgálja, a társadalmi identitás kialakítását a középpontba helyezve.
Folytatjuk a Közlemények rovatunkban a tavalyi tanév legsikeresebb OKTV-s dolgozatainak közreadását. Ifjú szerzőnk – a veszprémi Damjanovics Bence (Lovassy László Gimnázium) – a devecseri Choron család Mohács utáni évszázadát mutatja be. Feltűnő az ellentmondás a dolgozatíró csillogó tehetsége és a Kaleidoszkóp rovatban megjelenő – Tarnóczai Géza kolléga „tollából” származó – kissé keserű történelemtanári tapasztalatok között. Az írást vitaindítónak szánjuk, és nagyon örülnénk, ha a tanár kollégák minél többen hozzászólnának a témához (Tapasztalataim a történelemtanításban), hiszen tárgyunk megújításához előbb hathatós diagnózisra lenne szükség. Folytatjuk A magyar oktatás és történelemtanítás évforduló-naptára közlését is, ezúttal a második negyedévvel (április 1. – június 30.). Kissé a Nemzeti összetartozás napjához (június 4.) is kapcsolódóan – Molnár-Kovács Zsófia jóvoltából – annotált bibliográfia közlésével hívjuk fel a kollégák figyelmét „A magyarságkép a közép-európai tankönyvekben a 20. században” című rendkívül hasznos, de nem eléggé ismert pécsi kötetre.
Végezetül a Szemle rovat két írását ajánljuk olvasóink figyelmébe. Borhegyi Péter gyakorlóiskolai vezetőtanár egy új, általa készített – illetve még készülőben lévő – középiskolai tankönyvsorozat első (és részben második) darabjára hívja fel a figyelmet, mely az Apáczai Kiadó kiadásában jelent/jelenik meg. Hasznos könyvet ajánl Miszler Tamás olvasásra, amikor Hahner Péter 100 történelmi tévhit című munkájára hívja fel a figyelmet, melynek azóta egy újabb kötete is megjelent, Újabb 100 történelmi tévhit címmel.
Jó olvasást kívánunk, és várjuk, szívesen vesszük kollégáink visszajelzéseit is.
A szerkesztők
