2010 szeptemberében hirdette meg a Nemzeti Tankönyvkiadó és a CENTA Közép-európai Tanárakadémia Történelemtanári Tagozata hetedik – nyolcadik osztályosok három fős csapatai számára a „kerestetik a legjobb Töri Tudós Trió” (három fordulós, felmenő rendszerű) vetélkedőt. A verseny témája a „felemelő század” volt, nemzeti történelmünk kiemelkedő korszakának – a XIX. századnak – sokoldalú megismerése, a történelmi műveltség elmélyítése, a történelmi kompetenciák fejlesztése, az önálló ismeretszerzés bővítése. A névválasztással utalni szándékoztunk a játékosságra, a korszakra, a történelem iránti érdeklődésre, a csoportmunkára egyaránt. Mottóul Széchenyi István gondolatát választottuk:
“Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn!”
Az 1. forduló
A felhívás „értő fülekre”, sok-sok történelmet szerető diákra és az őket felkészítő, munkájukat segítő, többletmunkát vállaló tanárkollégára talált. A vetélkedőre 188 csapat jelentkezett, az ország számos iskolájából. A területi megoszlást (a postai irányítószámok alapján) a térképen tüntettük fel:
1. ábra: A vetélkedő résztvevőinek területi megoszlása
A fővárosból 76 csapat nevezett a versenyre.
2. ábra: A fővárosi résztvevők kerületi megoszlása
A verseny lebonyolításában (feladatok összeállítása, dolgozatok javítása, a döntő levezetése) tapasztalt kollégák vettek részt, akik között egyetemi oktatót éppúgy találunk, mint tankönyvszerzőt, több évtizedes „múlttal” rendelkező szaktanácsadókat, munkaközösség-vezetőket, vezetőtanárokat, más szaktárgyi szakemberekkel (Péchy Blanka díjas magyartanár, rajz – művészettörténet, könyvtár, informatika szakos kollégák) megerősítve. A javítást természetesen – az egységes elbírálás érdekében – „munkamegosztással” végeztük, ugyanazok a feladatok ugyanazon kolléga kezébe kerültek minden fordulóban.
Az első forduló témaköre az 1800 – 1830 közötti időszakot ölelte fel. Összesen 22 feladatot kellett a versenyzőknek megoldaniuk mintegy három hónap alatt. Igyekeztünk olyan feladatsort összeállítani, melyben nemcsak tárgyi tudásra, hanem kreativitásra is szükség van. Igényli a tananyagon kívüli ismeretszerzést, könyvtár- és médiahasználatot, természetesen a kronológiai, topográfiai, forrásfeldolgozó, szövegértési, manipulatív stb. képességek használata mellett. Törekedtünk arra, hogy egyre „komolyabb” kihívásokkal találkozzanak a versenyzők, így kevés ráismerés-, ám annál több felidézés-, értelmezés- és alkalmazás-szintű feladatot állítottunk össze.
Az első forduló a következő részekből állt össze:
- Széchenyi István első (12 esztendős korában írt) levelének elemzése.
- Pest – Buda lélekszámának alakulása és ennek okai (statisztikaelemzés és “mini esszé”).
- A társadalom összetétele (forrásértelmezés + képi azonosítás).
- Hamis – igaz állítások a Himnuszhoz kapcsolódóan és az előforduló helyszínek jelölése a történelmi Magyarország vaktérképén.
- Forrás értelemszerű kiegészítése az Akadémia alapításáról.
- Széchenyi utazásai – 10 helyszín megnevezése indoklással, s ezek jelölése Európa vaktérképén.
- Személyek és arcképeik párosítása.
- Ragadványnevek és “tulajdonosaik” párosítása és időrendi sorrendbe állításuk.
- Megadott szempont alapján válogatás képzeletbeli újsághírek között.
- Történelmi apróhirdetések és lehetséges feladóik.
- Évszámrejtvény, a hozzá kapcsolódó személy kiválasztása (Liszt Ferenc), s meghatározott életkorához illő öt helyszín megnevezése indoklással.
- “Titokban” kihallgatott beszélgetés résztvevőinek felismerése.
- A nyelvújítás jelentősége – esszé.
- A nyelvújítás érdekes szavai (párosítás), ma használtos idegen szavaink “nyelvújító” magyarra fordítása.
- Keresztrejtvény + a megfejtéshez kapcsolódó ún. “mini” esszé.
- Ismerkedés a korabeli sajtóval (képi és szöveges források elemzése + az újság mai címlapjának megtervezése.
- Széchenyi István nagycenki birtokán – illusztráció készítése a forrás alapján.
- A magyaros divat és jelentősége (mini esszé).
- Divatlap – úri öltözék készítése a szöveges forrás alapján.
- Fogalom meghatározások készítése.
- Ismerkedés a korabeli cenzúra működésével, képzeletbeli cenzori “ítéletek” készítése (internetes információk alapján).
Ismerkedés a debreceni Első Oskolai Átlás mibenlétével. - Széchenyi István gyermek- és ifjúkorának hatása későbbi pályafutására – esszé.
A fordulót a következő eredménnyel oldották meg a versenyzők:
3. ábra: Az 1. forduló feladatainak összesített eredménye
A 2. forduló
A második fordulóba a 200 pont (72 %) feletti eredményt elért (maximum 282 pont) 87 csapatot hívtuk meg.
4. ábra: A 2. forduló résztvevőinek területi megoszlása
A budapesti résztvevők:
5. ábra: A 2. forduló fővárosi résztvevőinek kerületenkénti megoszlása
A forduló a Hitel megjelenésétől az aradi vértanúk kivégzéséig tartó időszakot vizsgálta 20 feladatban, a következő megoszlásban:
- A tavaszi hadjáratról szóló „Hadilap” készítése (vezércikkel, riportokkal, illusztrációval, eseménytörténettel) A3 méretben.
- A Lánchídról – Barabás Miklós festményének elemzése (szereplők, hamis-igaz állítások) a híd méretei, korabeli rajzhoz párbeszéd készítése.
- Széchenyi István művei a cenzor előtt – művek és vélemények egyeztetése.
- Alkotók és alkotásaik – párosítás.
- Tankönyvi kép (Landerer-nyomda) kiegészítése.
- Énekszóval – kottaolvasás, szövegírás, kapcsolata a forradalmi eseményekkel (mini esszé).
- Képrészlet helyének megkeresése, szereplőinek megnevezése
- Fogalomlottó.
- Zászlóazonosítás.
- Személyek szöveges és képi bemutatásának egyesítése.
- „A csatatéren” – szöveges forrás alapján a csaták helyszínének, időpontjának és hadvezéreinek megnevezése + jelölés vaktérképen.
- Mária főhadnagy – önálló ismeretszerzés a megadott irodalom alapján.
- Huszár (3. huszárzered) „öltöztetése”.
- Érdekes kifejezések magyarázata.
- Betűjelek szerinti időrendi sorrend + a megfejtés magyarázata (mini esszé).
- A Szemere-kormány tagjairól.
- Az 1849. évi nagycímer – rajzos feladat.
- Kitől származik az idézet? – válogatás a megadott szakirodalomból.
- Korabeli gúnyrajz értelmezése.
- Az aradi vértanúkról – irodalmi és képzőművészeti gyűjtőmunka, a vértanúk arcképének és aláírásaiknak párosítása, a 15. vértanú bemutatása.
A megoldások eredményessége:
6. ábra: A 2. forduló feladatainak összesített eredménye
A Döntő
A kiírásnak megfelelően 10 csapatot hívtunk meg a május 28-ai döntőre, melyet a Várban, a Magyar Kultúra Alapítvány Székházában rendeztünk meg (a döntőről képes beszámoló található a www.ntk.hu, ill. a www.tanarakademia.hu oldalakon). A zsűri tagjai: Horváth Péter tankönyvszerző, tanár és Katona András metodikus, tankönyvszerző voltak, az elnöke tisztet pedig dr. Závodszky Géza történész, tankönyvszerző, az ELTE 2003-ban megszűnt Tanárképző Főiskolai Karának nyugalmazott főigazgatója töltötte be.
A döntőbe jutott csapatok
7. ábra: A döntő résztvevői
A bejutott 10 csapat útja a döntőig
Az első fordulóban elért eredményeik (átlag 65% – bejutott csapatoké 82,8%):
A döntőbe jutottak 1. fordulóban elért eredményei
A második fordulóban elért eredményeik (átlag 82% – bejutott csapatoké 89,3%) [a 100% feletti eredményt az ún. + pontokkal érték el]:
9. ábra: A döntőbe jutottak 2. fordulóban elért eredményei
A döntő feladatai
A döntőben összesen 8 feladat megoldásáról adtak számot a versenyzők. A felölelt időtartam az előző két forduló időszakát (is) érintette, de zömmel a század második felére koncentrált a millenniumi ünnepségekkel bezáróan.
A grafikonon zöld színnel jelöltük az előzetesen elkészítendő feladatok megoldását, kék színnel az írásbeli, piros színnel a szóbeli feladatokat.
A végeredmény
A komoly és szoros küzdelemben az alábbi végeredmény született:
Elismeréssel gratulálunk valamennyi versenyzőnek, akik tanújelét adták, hogy értik és magukénak érzik Széchenyi gondolatát, ’tisztelik a múltat, értik a jelent és munkálkodnak a jövőn’. Köszönjük tanáraik felkészítő munkáját. Nekik és valamennyi kollégánknak kívánunk sok energiát az új tanévre, s minél több – a fentiekhez hasonló – érdeklődő, tehetséges és szorgalmas tanítványt.
JEGYZETEK
A cikk letölthető:
