Ezúttal hármas összevont számmal jelentkezünk (2012. 2–4.), mely ismét tematikus szerkesztésű. Míg előző lapszámunk a Nemzeti alaptanterv jegyében jelent meg, a jelenlegi írásait és közleményeit a kerettantervek uralják. A Közlemények rovatban közreadjuk az ember és társadalom műveltségi terület tantárgyainak kerettanterveit, melyek részben történeti, részben jelenismereti jellegűek. A négy történelemtanterv: az általános iskolai, a négy évfolyamos középiskolai, valamint a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi (utóbbi kettő kevésben tér el egymástól). A jelenismeretiek: a hon- és népismeret, a társadalomismeret, az európai műveltség latin alapjai és a filozófia. Közöljük az új nemzeti alaptantervi és kerettantervi konstrukcióban kiemelt jelentőségű erkölcstan, etika tanterveket is, hiszen ezek is az ember és társadalom műveltségi terület alkotó tárgyai.
2012. szeptember 29-én a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, az ELTE Bölcsészettudományi Karának Történeti Intézete és a Történelemtanítás online folyóirat szervezésében és rendezésében konferenciát tartottunk az ember és társadalom műveltségi terület kerettanterveiről. Ennek előadásai szerkesztett formában szerepelnek jelenlegi számunk Műhely rovatában. Az előadók a történelem, a társadalom, állampolgári és gazdasági ismeretek, a hon- és népismeret kerettantervek készítői maguk mutatták/mutatják be a dokumentumokat. Ezek az írások hasznos segítséget nyújthatnak az iskolák vonatkozó helyi tanterveinek az elkészítéséhez, mely 2013 márciusa végéig esedékes.
Többi rovatunk írásait ezúttal is a tematikai változatosság jellemzi. A Tanulmányok írásaiban folytatjuk Makk Gábor pécsi kolléga az európai integráció tanításának kérdéseivel foglalkozó írását, a tartalmi kérdések után a módszertani oldalt erősítve. Friedrich Klára és Szakács Kálmán – a téma leavatottabb szakértői – a történelem és hon- és népismeret kerettantervekben egyaránt megjelenő magyar rovásírásról, valamint Bácsfainé Dr. Hévizi Józsa, a budai Szent Margit Gimnázium tanára pedig a hajdani Magyar Királyság etnikai és vallási megosztottságának kérdéseiről ad a tanítási gyakorlatban közvetlenül is felhasználható ismereteket. A pécsi Ravaszné Mitzki Erzsébet a történelemtanítás „örökzöld” feladatáról, az időben való tájékozódásról ad közre hasznos információkat egy felmérés nyomán.
Szemle rovatunkban az egyik írás a Németországról, ezen belül is elsősorban a német történelemről szóló hazai tankönyvi, tantervi és érettségi ismereteket és követelményeket szedi csokorba, a Goethe Intézet felkérésére írott tanulmányban. A másik írás szerzője, Bőszéné Szatmári-Nagy Anikó, egy teljesen újszerű, de máris igen sikeres helytörténeti kézikönyvet mutat be Esztergom vármegye településeiről, jelenlegi határainkon innen és túl.
Horizont rovatunkban Zahorán Csaba, címében is találó, ún. „nemzetépítő tankönyveket” mutat be a szomszédos Szlovákiából, annak sajátos, a jelent a múltba visszavetítő szemléletével, mellyel hazai történész és történelemtanítási berkeinkben nem azonosulhatunk, de megismerni azért hasznos a „szomszéd” gondolkodását. Molnár-Kovács Zsófia írása, nem először folyóiratunk három éves történetében, a braunschweigi Georg Eckert Nemzetközi Tankönyvkutató Intézetbe kalauzol el bennünket, ezúttal az ott található magyar tankönyvek után kutakodva.
Kaleidoszkóp rovatunk írásai tematikailag még távolabb állnak egymástól. Ősz Gábor, a budai Petőfi Sándor Gimnázium tanára egy évről évre ismétlődő, ezúttal Nagy Lajos jegyében szervezett nemzetközi rangú diákvetélkedőről számol be. Milkovits István ny. főiskolai tanár viszont a karácsonyi ünnepkör misztériumát idézi fel, nagyon hasznos ismereteket nyújtva a történelemtanár kollégáknak, sőt diákjainknak is. Ezzel az írással kívánunk – kissé megkésve ugyan – áldott ünnepeket, valamint – és ezzel talán nem késtünk el – sikerekben gazdag új esztendőt, minden kedves olvasónknak.
A szerkesztők
