Szomorú hírrel, tisztelgő nekrológgal kezdjük új számunkat. Pótolhatatlan veszteség érte történelemtanításunk ügyét: elhunyt Dr. Szabolcs Ottó, a jogelőd, a nyomtatásban megjelenő Történelemtanítás folyóirat 1957 és 1989 közötti „örökös” főszerkesztője, jelenlegi online folyóiratunk szerkesztőbizottságának tiszteletbeli elnöke.
Negyedik megújult évfolyamunk végén ismét igen gazdag és újra összevont számmal köszöntjük a kedves olvasót az új, 2014. esztendő küszöbén. A korábbi számainkban kialakított tematikus jelleget is igyekezzük őrizni a Tanulmányok, a Műhely és a Szemle rovatunkban egyaránt. A Horizont és a Kaleidoszkóp „változatosságával gyönyörködtet’, míg a Közleményekben ismét egy sikeres OTDK dolgozatot teszünk közzé.
A Tanulmányok rovatunk ezúttal egy kiskonferencia anyagát teszi közzé, melyről előző számunkban már beszámoltunk. Mika Sándorról emlékezett meg az MTA Pedagógiai Bizottság Tantárgy-pedagógiai Albizottsága még 2013 májusában, a neves történelemtanár és –tudós halálának 100. évfordulója alkalmából. Szép kezdeményezés, hogy ma már kevésbé reflektorfényben lévő neves elődeinkről is megemlékezünk. Az Eötvös Collégium egykori tudós tanára, a nagyszerű tankönyvszerző mindenképp felidézendő személyiség a ma tanárai számára is. A konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatai különböző megközelítésben szólnak Mika Sándorról: Garai Imre az Eötvös kollégiumi tanári tevékenységéről, Bencéné Fekete Andrea tanítási módszereiről ír, míg Albert B. Gábor a tankönyvíró, Katona András az első történelemi olvasókönyv-sorozat szerzőjének-szerkesztőjének a munkásságát állítja a középpontba. Színes, sokoldalú, követésre méltó pálya képe rajzolódik ki előttünk.
A Műhely rovat egységességét az adja, hogy valamennyi írás egy-egy korábbi közleményünkre való reagálás, némelyik vitaanyag. Kötelessége a szerkesztőségnek közölni, hogy valamennyivel nem érthetünk egyet, de Voltaire nyomán valljuk: „Nem értek egyet azzal, amit mondasz, de életem végéig harcolni fogok azért, hogy mondhasd”. Szabó László Salamon Konrád előző számunkban megjelent írását tulajdonképpen kiegészíti. Egy sajátos történelemtanári és –tudósi ars poetica bontakozik ki előttünk, sok megszívelendő tanácsot is magába foglalva. Jakab György és Gyertyánffy András Németh Györgynek a társadalomismeret tanításának kérdésében írt – szintén előző számunkban napvilágot látott – cikkére reagál. Előbbi megerősítve – inkább történeti kontextusába helyezve – a vitaindító megállapításait, míg utóbbi – elsősorban a jogi ismeretek aspektusából – kiegészítve azt, sok hasznos felvetést és ismeretet is kínálva. Örülnénk, ha a kibontakozóban lévő vita folytatódna. Vetróczy Zsolt írása igazi vitairat, mely Bácsfainé dr. Hévizi Józsa egy évvel ezelőtt megjelent, nemzetiségi-kisebbségi kérdés tárgyában megjelent írására reagál.
Közlemények rovatunkban Zeitler Ádám makói gimnazista OTDK dolgozata a magyarországi ún. kulák kérdés tárgyalásához szolgáltat, akár a tanítási gyakorlatban közvetlenül is hasznosítható adatokat, anyagokat.
Szemle rovatunk egységességét az biztosítja, hogy valamennyi írása az új kerettantervek nyomán átdolgozott új, ezúttal középiskolai tankönyveket mutat be. (Előző számunkban általános iskolai tankönyvekről tettünk közzé anyagokat.) A korábbi számunkban is jelentkező Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó (volt Nemzeti Tankönyvkiadó) és Műszaki Könyvkiadó mellett ezúttal az Apáczai Kiadó is jelentkezett könyvismertetéssel. Míg az utóbbi kiadó tankönyveit maga a szerző, Borhegyi Péter mutatja be, addig a másik két kiadó tankönyveit a szerkesztők, Pálinkás Mihály és Eszterág Ildikó népszerűsítik. Nemcsak hasznos írásokat olvashatunk ebben a rovatban, hanem mintaoldalakat is mellékeltünk a cikkekhez, melyek mai vizuális világunkban már nélkülözhetetlenek, és ezek nyomán szó szerint képet alkothatunk az új kiadványokról.
Horizont rovatunk a történelem tantárgy nemzetközi érettségi követelményeiről tartalmaz írást a legilletékesebb szerzők, a Karinthy Frigyes Két Tanítási Nyelvű Gimnázium tanárai, Drixler Ildikó és Németh Éva „klaviatúrájából”. Fogarasi Attila Norvégia egyetemi történelemoktatásáról osztja meg az olvasóval friss élményeit, míg az immár „házi szerzőnknek” minősíthető szlovákiai Vajda Barnabás a Nemzetközi Történelemdidaktikai Társaság idei tutzingi konferenciáról számol be, melynek témája ezúttal a kolonializmus volt.
Legváltozatosabb – jellegéből is adódóan – a Kaleidoszkóp rovatunk, melynek első két írása mégis szorosan összetartozik, hiszen egy hasznos kiadványt (A tankönyvkutatás magyar bibliográfiája /2000–2010/) a szerző (Molnár-Kovács Zsófia) és a recenzens (Márhoffer Nikolett) is bemutat. Terjedelmes szerkesztőségi beszámoló szól az Országházban október elején rendezett „Gróf Bethlen István és kora” konferenciáról, szintén a tanításban is hasznosítható elemekkel. Záró írásunk (Fekete Bálinté) egy érdekes helytörténeti kiadványt ajánl a figyelmünkbe: A huszadik század emlékezete a Galga mentén. Az írás elgondolkodtathat bennünket az egyéni és közösségi emlékezet hasonlóságairól és különbözőségéről is.
Annak reményében, hogy érdekes és hasznos olvasmányokat találnak új számunkban is, minden kedves olvasónknak békés, boldog karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag új esztendőt kíván.
A szerkesztő
