A neveléstörténeti kérdésekkel foglalkozó kutatók, szakemberek, diákok jól tudják, hogy az ilyen jellegű kérdések vizsgálatánál sem állhatunk meg az országhatároknál, a legtöbb magyar vonatkozású pedagógiai nézet, folyamat, esemény nemzetközi impulzusokból táplálkozik, melyek ismerete nélkül ezek szinte értelmezhetetlenek. E cikk szerzője a nemzetnevelés fogalmának értelme és eredete után kutatva talált rá egy kincset érő közgyűjteményre, melynek népszerűsítése ezen a fórumon is érdemesnek és hasznosnak tűnik.
A Bibliothek für Bildungsgeschichtliche Forschung épülete
(A kép forrása: http://bbf.dipf.de/de – 2014.március 31)
Könyvtárunk Berlinben, nem messze az egykori fal nyomvonalától, a Spree partján, az U1-es metró végállomásával szemben, a Warschauer Strasse 34-38. szám alatt található. Az intézmény németesen hosszú és viszonylag precíz neve egész pontosan így hangzik: Bibliothek für Bildungsgeschichtliche Forschung (BBF)[1] des Deutschen InstitutsfürInternationale Pädagogische Forschung (DIPF).[2] Bár az elnevezésben „csak” könyvtárat találunk, a Nemzetközi Pedagógiai Kutatások Német Intézetének Könyvtára a Neveléstudományi Kutatásokért egy levéltárat is magában rejt. Német területekről a neveléstörténeti tárgyú források és kiadványok teljes körű gyűjtését célozza meg, míg idegen nyelvű állománya értelemszerűen csak válogatás lehet.
A BBF elődje Német Iskolamúzeum (Deutsches Schulmuseum) néven 1867-ben jött létre, 1908-ban új nevet kapott, Német Tanári Könyvtárként (Deutsche Lehrerbücherei) a második világháború végéig működött, ekkor állománya már 200 ezer kötetre rúgott. 1950-ben ezt az állományt az NDK akkor alapított Központi Pedagógiai Könyvtára (Pedagogischen Zentralbibliothek – PZB) vette át s kezelte egészen 1992-ig, amikor az újraegyesített Németország pedagógiai könyvtárai és kutatóintézetei is újra egyesülhettek, ekkor nyerte el a Bibliothekfür Bildungsgeschichtliche Forschung mai szervezeti formáját.
A könyvtár állománya jelenleg több mint 730 ezer kötetet tesz ki, ezzel Németország legnagyobb pedagógiai gyűjteménye, de Európában is csak a Moszkvai Usinszkij Könyvtár és a dán Paedagogiske Bibliotek előzi meg. A BBF fő gyűjtőterülete az alábbi témákra terjed ki:
- pedagógiatörténet (tudománytörténet);
- az oktatási törvénykezés, az oktatáspolitika és az oktatásigazgatás története;
- az intézményesült nevelés és képzés története (pedagógiai intézetekre vonatkozó elméletek és intézménytörténet);
- a szocializációs folyamatok történeti kutatása;
- társadalomtörténet, kultúrtörténet, mentalitástörténet (a neveléstörténeti kutatásokhoz kapcsolódva).
Az állomány különösen értékes részét képezik a régi nyomtatványok, mintegy 12 ezer kötetnyi 1485 és 1850 között megjelent mű. Körülbelül 4800 cím szerepel az 1739 és 1945 között megjelent periodikáknál (újságok, folyóiratok, évkönyvek). Itt őrzik a porosz iskolák pedagógiai programjainak és iskolai évkönyveinek legteljesebb gyűjteményét is a XVIII. század közepétől 1940-ig.
A DIPF 2012-ben a Humboldt Egyetemmel együttműködve Neveléstörténeti Tanszéket hozott létre (Professurfür Historische Bildungsforschung), mely szoros együttműködésben áll a Neveléstörténeti Kutatások Könyvtárával, de ez utóbbinak önálló kutatási területei, illetve projektjei is vannak (például a pedagógiai munka és szervezetek kultúrtörténete, az iskola és nevelés Németországban a hidegháború idején, történeti episztemológia – a pedagógiai gondolkodásmód és tudásformák története). A szakmai kommunikációt rendszeres, évente több alkalommal, változatos témákban megrendezett konferenciákkal és kiállításokkal is elősegítik.
A külföldi, így a magyar kutatók külön örömére, a BBF nagy gondot fordít állománya (különösen a régi nyomtatványok) digitalizálására, így azok jelentős része már online is elérhető a könyvtár honlapjáról, illetve elektronikus katalógusából (Scripta Paedagogica Online adatbank[3]). A még nem digitalizált kiadványokról fénymásolatot vagy scannelt másolatot lehet rendelni a világ (de legalábbis Európa) bármely pontjára, kb. 20 eurocent/oldal áron. A könyvtári állomány mellett a levéltári anyagok bizonyos egységeit is megtalálhatjuk elektronikus adatbankokban, például Friedrich Fröbel teljes levelezését (Editionen[4] adatbank). A Pictura Paedagogica Online[5] adatbank a könyvtár összes kötetének (beleértve a periodikáikat is) és további 6 gyűjteménynek, illetve hagyatéknak a képanyagát tartalmazza. A Vox Paedagogica Online[6] a XX. századi német neveléstörténet hangzó forrásait gyűjti 2003 óta, az adatbank számos kiváló neveléstörténész hangos „önarcképét” tartalmazza.
Aki mégsem az internet előtt szeretne kutatni, hanem élvezné a könyvtári miliőt (avagy a könyvtárral éppen szemben kitartóan ácsorgó utcai Bratwurst-árus portékáját, vagy Berlin más nevezetességeire kíváncsi), annak szeretném figyelmébe ajánlani a BBF által felkínált kutatói ösztöndíjat,[7] amelyre pre- és posztdoktorok egyaránt folyamatosan pályázhatnak.
JEGYZETEK
A cikk letölthető:
