Immár 5. évfolyamunk első száma tanulmányai közvetlenül vagy részben az új kerettantervek inspirálására születtek. Kojanitz László módszertani jellegű írása a kerettanterv lehetőségei nyomán a történelmi tudás összetevőit tárja fel, és ahhoz az izgalmas kérdéshez ad tanácsokat, hogyan lehet ennek meglévő elemeit „életre kelteni” diákjainkban. Gyertyánfy András az egyetemes jelenkortörténet tartalmi kérdéseihez ad fogódzókat, feltárva az ezredforduló gazdasági, politikai és kulturális világjelenségeit, valamint tágabb hazánk, az Európai Unió közelmúltbeli folyamatait, történéseit. Ő a kerettantervek által kínált bővebb tartalmi lehetőségekre alapozott.
Műhely rovatunkban Kesjár Róbert írása az orosz történelemnek az ezredforduló magyarországi középiskolai történelemtankönyveiben való megjelenését vizsgálja, melyet a következő számunkban a – talán még izgalmasabb – szovjet történelmi időszak hasonló recepcióelemzése követi. Varga Emese újabb közlése az általános iskolai történelemtanárok filmhasználati szokásait vizsgálja egy kiterjedt, de nem reprezentatív kérdőíves felmérés kapcsán. Külön felhívjuk a figyelmet az írás végén felsorolásra kerülő bőséges játékfilm kínálatra, mely színesítheti, élőbbé teheti történelemtanításunkat.
A Közleményekben ismét egy – ezúttal 1. helyezett – OTDK-s dolgozatot teszünk közzé, melyben Rudolf Veronika az olasz egységmozgalmak 1859 és 1861 közötti magyarországi sajtóvisszhangját kutatja a Pesti Napló és a Politikai Újdonságok cikkei alapján. Érdekes a korabeli liberális és konzervatív sajtó egy-egy reprezentánsa tükrében újragondolni a tudásunkat az adott időszakról, akár a korabeli olasz-magyar viszonyról is.
Szemle rovatunkban Pálinkás Mihály szerkesztő a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó új hat- és nyolcosztályos történelemtankönyv-sorozatának első kötetét – a szorosan vett őskor és ókor történetét – mutatja be igen gazdagon illusztráltan. Gianone András szerzőtársaival két egyháztörténeti segédletet készített és mutat be 9–10. és 11–12. osztályosoknak, amely a Szent István Társulat Értékorientált pedagógia sorozatának a részeként látott napvilágot, de hasznos lehet minden középiskolás számára.
Horizont rovatunk egyik írása, amelyet Dévényi Anna jegyez, a neveléstörténeti kutatások „Kánaánjaként” szolgáló kissé hosszú nevű berlini intézetet mutatja be: Bibliothekfür Bildungsgeschichtliche Forschung des Deutschen InstitutsfürInternationale Pädagogische Forschung (Nemzetközi Pedagógiai Kutatások Német Intézetének Könyvtára a Neveléstudományi Kutatásokért), mely – és ez a nevében benne sincs – levéltárként is szolgál. Vajda Barnabás megrázó erejű írásban ecseteli a helyi és regionális történelem szlovákiai tanításának nehézségeit az ottani magyar nemzetiségű történelemtanárok szempontjából.
A Kaleidoszkóp írásai között egyrészt felhívjuk a figyelmet az első világháború kezdetének 100. évfordulója alkalmából rendezett konferenciák egy jelentős részére, másrészt – Tallózó cím alatt – bemutatunk néhány olyan új történeti kiadványt, amelyek alkalmasak arra, hogy a tanítás mindennapi gyakorlatában is felhasználhassuk őket. Örömmel vennénk, ha olvasó kollégáink is felhívnák figyelmünket újabb kiadványokra, hogy az általuk ajánlott könyveket a szélesebb történelemtanári közvélemény is megismerhesse.
A szerkesztők