Ismét összevont számmal jelentkezünk, ami ezúttal nem az írások számában, hanem azok terjedelmében tükröződik. (Több mint 200 kéziratoldal azok teljes terjedelme.) A Tanulmányok rovatban Kaposi József tárgyunk szempontjából meghatározó kérdést taglal, az állampolgárságra, demokráciára nevelését, mely nevelőmunkánk egészét át kell, hogy hassa. Katona András egy két részből álló összefoglalás első felében a hazai iskolai felügyelet történetének áttekintését kínálja 1935-ig. Nem kétséges, a téma aktualitását a felügyelet újbóli bevezetése adja. A Műhely rovatban fiatal kollégánk, Marton Gellért Ernő az információs-kommunikációs technológiák történelemtanításban való alkalmazásához nyújt hathatós segítséget, szempontokat is nyújtva a digitális segédanyagok elemzéséhez. Tarnóczai Géza folytatja mini sorozatát az erkölcstan tankönyvek történetéről. Ezúttal a Tanácsköztársaság és a Horthy-korszak ilyen vonatkozású munkáiról esik szó, két teljesen különböző világot, gondolkodást felvillantva. A Közlemények írásaiban hagyományosan a legifjabb kollégáink, OKTV-n sikeres középiskolások munkái jelennek meg. Ezúttal Hegyesi Zsolt, a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium diákja mutatja be egy elfeledett arisztokrata származású főpap, Vay Péter gróf felettébb érdekes életútját, hiszen hőse a XIX–XX. század fordulóján szinte az egész világot bejárta, és erről buzgón tudósított is.
A Szemle rovatunkban Mezei Mónika a holokauszt tanításához kínál oktatási anyagokat. (A téma jelentőségét, gondolom, nem kell ecsetelnünk.) Érsek Attila „házunk táján” tallózott. A Történelemtanítás 2010 és 2015 között eddig megjelent IKT, azaz információs kommunikációs technológiákra vonatkozó írásait gyűjtette egybe, hasznos áttekintést nyújtva róluk. Még a szerkesztőt is meglepte ezek gazdagsága – így együtt. Horizont rovatunkban egy szomorú centenárium alkalmából az első világháború tankönyvi megjelenését mutatjuk be a szomszédos, ún. utódállamokban, melyek bőséggel részesültek hazánk területéből a gyalázatos, de legalább is erősen vitatható trianoni békeszerződés – számukra – jóvoltából. Ezúttal két, akkor még önállóan nem is létező, de az államszövetségen belül meghatározó délszláv (tag)állam, a horvát és a szerb tankönyvei kerülnek bemutatásra, avatott tollú helyi szerzők, Andócsi János és Dévavári Zoltán révén. (Megjegyezzük, ezek az írások kötetben is megjelentek, amire a cikkekben felhívjuk a figyelmet.) A Kaleidoszkóp rovatban két, a Parlament felső házi termében tartott konferencia előadásait mutatjuk be: a Tisza István, két korszak határán és a Szabad választás – szabad a választás? címűjét. Előbbi egy máig vitatott történelmi személyiség életútját járta körül különböző szempontok szerint, utóbbi pedig az 1945. évi nemzetgyűlési választások kapcsán mutatja be az utolsó háborús és első békeév Magyarországának felettébb rendkívüli viszonyait.
A szerkesztők
