Újabb összevont számunk Tanulmányok rovatában az ismert történész, tankönyvíró és szerkesztő Závodszky Géza egy viszonylag ismeretlen XIX. századi politikus szerző a feledés homályába veszett háromkötetes Magyarország történetét mutatja be, felvillantva az izgalmas és a következőnél számunkra jóval dicsőségesebb század egyes történéseit is, „Egy rendhagyó Magyarország-történet. Vay Dániel gróf útja a történetírásig” című igen tartalmas tanulmányában. Katona András írása egy megkésett megemlékezés az általános iskola születésének 70. évfordulójáról. A ma is vitákat kavaró iskolatípus létrejöttének közvetett és közvetlen előzményeiről szólva a szerző természetesen a korabeli történelemtanítás alakulását is érinti, „Az általános iskola hazai bevezetésének előzményeiről – a történelemtanítás felől szemlélve” című tanulmányában.
A Közlemények rovatban ismét egy fiatal történészjelölt OKTV-s dolgozatát olvashatjuk. Simon Bálint „A feltámadás szomorúsága. Debrecen pusztulása a második világháborúban és a háború utáni újjáépítés” című izgalmas dolgozata legnagyobb vidéki városunk történetének háború alatti és utáni éveit örökíti meg, rendkívül nagy empátiával.
A Műhely rovat három különböző jellegű írást tartalmaz. Szabó László nem könnyű olvasmányként kezelhető írása ritkán tárgyalt, de nagyon fontos kérdést taglal nagy hozzáértéssel. „Szerepek és egyéb történetek (Beleélés, képalkotás, érzelmi fejlesztés történelemórán)” című munkája a történelemórai érzelmi nevelés problémáit vizsgálja, receptet is kínálva a középiskolákban tanítók kollégáknak. A már szinte házi szerzőnknek számító Molnár-Kovács Zsófia „A dualizmus kori magyar középiskolai egyetemes történelemtankönyvek és azok változatai” című dolgozata leltárba veszi az adott időszak megfelelő tankönyveit, hasznos tájékoztatást kínálva. Sándor-Schmidt Barbara „Nyomtatott és digitális tankönyvek, taneszközök elemzésének kérdései – 1956 az ukrán tankönyvekben” című elemzése akár a Horizont rovatunkban is megjelenhetett volna.
Szemle rovatunk írásai nagyon változatos témájú olvasmányokat mutatnak be. Gyertyánfy András Knausz Imrének közös gondolkodásra sarkalló, a történelemtanítás céljait taglaló rövidke könyvét mutatja be, mely „A múlt kútjának tükre” címmel a Miskolci Egyetemi Kiadónál jelent meg, de elektronikusan is hozzáférhető. Ratkai Tibor szintén rövidke könyve Losontzi István csaknem két és fél évszázaddal korábbi Hármas kis tükrének szellemét idézi fel „Rímbe szedett történelem” címmel. A Xantus Kiadó határon túli könyveket ajánló kiadványaiból ezúttal a Szent László királyunk városával kapcsolatos műveket mutatja be „Nagyváradi séták – múltban és jelenben” címmel. Feltűnően gazdag a termés!
A Horizont rovat írásai lezárják „Az első világháború a szomszédos országok és hazánk történelemtankönyveiben” sorozatot. Zubánics László írása „Az első világháború az ukrajnai történelemtankönyvekben” a kárpátaljai helyzetet is taglalja. Katona András dolgozata külön-külön vizsgálja a magyarországi általános iskolai és középiskolai tankönyveket „Az első világháború a magyarországi tankönyvekben I-II.” címmel.
Kaleidoszkóp rovatunkban ellátogatunk a XIX., a XX. és a XXI. századba egyaránt. Tarnóczai Géza „A császári pár látogatása Magyarországon 1866-ban – a korabeli sajtó tükrében” című írása igen tanulságos olvasmány a közvélemény korabeli formálása szempontjából is. „Emlékező” rovatunkban ezúttal Nagy László „Az Új Iskola célja, pedagógiai és didaktikai alapelvei, tantervének megokolása” írásával idézzük fel a nagy reformpedagógus éppen 100 éves, de igen időtálló gondolatait. Gyertyánfy András „E-learning tananyag a szíriai válságról középiskolai tanulók számára” napjaink egyik legjelentősebb világválság gócában igyekszik modern korunknak megfelelő tájékoztatást nyújtani.
A szerkesztők
