(könyvismertetés)
Már gyermekként szívesen időztem a múzeumokban, bár akkoriban főként a csontokat, koponyákat, fegyvereket rejtő vitrinek átszellemült nézése jelentette számomra a kulturális betevőt. Felcseperedvén egyre több dolgot tudtam meg a későbbiek folyamán kedvencemmé váló tantárgyról, és egy hirtelen ötlettől vezérelve elgondolkoztam azon, hogyan lehetne a legfontosabb momentumokat úgy összefoglalni, hogy ne legyen túl száraz az egymás hegyén-hátán sorjázó temérdek évszám, személy, történés. Választásom a verses formára esett, etalonnak a János vitézt és a Toldit tekintettem.
Elsődleges célként lebegett előttem a tömörség, valamint az, hogy minél több emberben felszítsam a történelem szeretetének parazsát. Már az olvasás csínjával-bínjával éppen csak megismerkedett gyermek is a potenciális olvasóközönség tagja, aki a nemzeti ünnepek ismeretén kívül kicsit többet kíván tudni arról, hogy mit is rejteget a múlt feneketlen kútja. A felső tagozatos általános iskolás, aki a témazáró dolgozat előtt gyorsan szeretné áttekinteni a számonkérésre kerülő időintervallum főbb eseményeit, szintén haszonnal forgathatja. Az érettségiző gimnazista a nagy megmérettetésre készülvén körülbelül egy órányi idő befektetésével átfogó képet kaphat az emberiség históriájáról. Miután tanulmányaink véget értek, a dolgos hétköznapok és az emlékezés rostáján szélesedő lyukak a felejtésnek adják az iskolában elsajátított ismereteinket, s bár sok különálló adat megmarad, a kapcsolat megszűnik köztük, a térben és időben történő elhelyezés pedig nehézségekbe ütközik. Őszintén bízom abban, hogy könyvemmel hozzájárulhatok ezen tudáscsomagok láncra fűzéséhez.
A „Rímbe szedett történelem” címet viselő verseskötet negyven, egyenként három versszakból álló verset tartalmaz, néhány illusztrációval színesítve. Sokan úgy tartják, hogy egy könyvet nem szabad a borítójáról megítélni, de a biztonság kedvéért próbáltam azoknak is a kedvében járni, akiknek a külcsín az elsődleges szempont, így hát felkértem az egyik kedves barátomat, aki igazi mestere a rajzolásnak és festésnek, hogy a megadott instrukciók alapján készítse el a borítóképet. Az alkotói folyamat eredménye egy görög váza lett, melyen az ősrobbanástól egészen a mai modern korunkig találhatóak az adott korszakot meghatározó képek. A könyv 2014-ben kiadásra került az Albanegra kiadó által, s hallgatva az idők szavára úgy gondoltam, hogy amennyiben a Gutenberg-galaxisból áthelyezem a digitális örökkévalóságba, akkor exponenciálisan megnő azok száma, akik hozzájuthatnak a dokumentumhoz, így felajánlottam a Magyar Elektronikus Könyvtár számára.
Különösen érdekesnek tartom a világtörténelem egyik legnagyobb uralkodójának, hadvezérének III. Alexandrosznak, ismertebb nevén Nagy Sándornak az életútját, kérem, engedje meg a kedves olvasó, hogy ízelítőként a róla szóló verssel zárjam soraimat:
„Nevelője híres, filozófus mester,
Ameddig okítja, nem egy-két szemeszter.
Arisztotelész a szóban forgó személy,
Nem hiába lesz majd győzelmes hadvezér.
Makedón trónon ül, kis ország királya,
Ám hamar orvoslást nyer elei hibája.
Perzsiát legyűri, Indiáig nyargal,
Gordiusz talányát megoldja ő karddal.
Amerre csak jár-kel, terjed a kultúra,
Görög szólamot hoz lantjainak húrja.
Borgőztől mámoros, nem figyel magára,
Be is következik korai halála.”
IRODALOM
Ratkai Tibor /2014/: Rímbe szedett történelem. Albanegra Kiadó, Vásárosnamény, 63 l. http://mek.oszk.hu/15600/15663 (Utolsó megtekintés: 2016. december 2.)
A cikk letölthető:
