Ahhoz, hogy tudjuk, merre tartunk, mit akarunk,
tudnunk kell, hogy kik vagyunk és honnan jövünk.
FELIRATKOZÁS AZ RSS-HIRCSATORNÁRA
FELIRATKOZÁS AZ RSS-KOMMENTLISTÁRA

Történelemtanitás

online történelemdidaktikai folyóirat

Betűméret növeléseEredeti betűméretBetűméret csökkentése

(hivatkozási azonosító: 09-01-01)


2018. évi első félévi összevont számunk Tanulmányok rovatának írásai történelemtanításunk alapkérdéseit tárgyalják tartalmi és módszertani szempontból. Tomka Béla szegedi professzor vitaindítónak is alkalmas eszmefuttatása különösen izgalmas, mert nem csupán azt vizsgálja, hogy milyen indítékok állnak a történelem tanulmányozása és felhasználása mögött, hanem sorra veszi annak bevallott céljai mellett a rejtetteket is. Gyertyánfy András doktorandusz viszont nagyívű tanulmányában széleskörű nemzetközi (angol és német) kontextusba helyezve az elbeszélés-központúságnak szánna nagyobb szerepet a jelenleg inkább – főleg a középiskolában – forrásközpontúnak minősített hazai történelemtanításunkban. Ez az írás is lehetne vitaindító.

Ezúttal különösen fel kívánjuk hívni a figyelmet a Közlemények rovatunkra, melyben Hermann Róbert professzor A publicista Görgei Artúr című írását adjuk közre. Ez nem csupán tisztelgés az 1848–1849-es szabadságharc tábornoka előtt születése bicentenáriumán, de fontos segédanyaga az OKTV 2018/2019-es versenykiírásában szereplő a Görgei Artúr múltszemlélete 1849–1916 pályamunkatémának, melyet versenyző tanítványaink eredménnyel használhatnak. (A szakirodalomban szereplő kötet bevezető tanulmányát közöljük.)

A Műhely rovatban a kádári konszolidáció és a rendszerváltoztatás korát idéző írásokkal jelentkezünk. Somogyvári Lajos érdekes írása egyrészt ráirányítja a figyelmet a történelemtanításunk forrásai közt még nem eléggé használt karikatúra műfajára, másrészt egy sor képes példát mutat be a dolgozat a politikai manipulációra, elemezve is azokat. Sárhegyi Tamás Felicián a rendszerváltás ábrázolását követi nyomon középiskolai tankönyveinkben – nem minden tanulság nélkül.

Szemle rovatunkban Gianone András a Forrásközpontú történelem középiskolai tankönyvsorozatot veszi komolyan górcső alá, és munkacsoportjával együtt megfogalmazott számos kritikai észrevétele javíthatja annak hatékonyabb taníthatóságát. Kamp Alfréd egy egri tanácskozás nyomán született, Egyház és társadalom viszonyát boncolgató hasznos kötetet mutat be.

A Horizont rovat írásai is felettébb érdekesek. Dévavári Zoltán délvidéki magyar kutató Az illúzió erőszaka című írásában az első délszláv állam eszme- és politikatörténetét kínálja számunkra, 1918–1941-ig. Írásának első, itt közölt része a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság létrejöttét és történetét tárja elénk, egészen 1929-ig, amikor Jugoszlávia megszületett. Azért is ajánljuk olvasóink figyelmébe ezt az írást, mert – tisztelet a kivételnek, de – oly keveset tudunk közvetlen térségünk múltjáról. Gulyás Nikolett egészen más műfajban ad érdekes és mindannyiunk számára „hézagpótló” ismereteket, amikor Spanyolország oktatási rendszerét és történelemtanítását mutatja be röviden, középpontban az ottani történelemérettségivel.

Kaleidoszkóp rovatunk „szokásosan” színes. Németh Tibor Európa egyetlen „félgyarmatát”, Gibraltárt mutatja be, amely immár három évszázada áll nemzetközi –főleg spanyol és brit – konfliktusok erőterében. (Szerencsére ezek ma már csak politikaiak.) Erről a térségről is keveset tudunk, érdemes tehát felhasználni a tájékozódási lehetőséget. Záró írásunk két jeles kolléganőnk, Engel Mária és Stróbl Terézia beszámolója egy, az Oktatási Hivatal égisze alatt szervezett történelmi tanulmányi versenyről, mely Mária Terézia születésének tricentenáriuma alkalmából került megrendezésre. Nagyon hasznos tippeket kaphatunk a beszámoló mellékletében történelmi versenyfeladatok készítésére.



A szerkesztők

Ugrás a cikk elejére