Ahhoz, hogy tudjuk, merre tartunk, mit akarunk,
tudnunk kell, hogy kik vagyunk és honnan jövünk.
FELIRATKOZÁS AZ RSS-HIRCSATORNÁRA
FELIRATKOZÁS AZ RSS-KOMMENTLISTÁRA

Történelemtanitás

online történelemdidaktikai folyóirat

Betűméret növeléseEredeti betűméretBetűméret csökkentése

(hivatkozási azonosító: 11-03-15)

 

1. A projektmódszerről általában

Ahány pedagógus – de legalábbis ahány iskola –, annyiféle olvasata létezik az oktatási projekt fogalmának. A mi általános iskolánkban immár két évtizede mindennapi gyakorlat, hogy évente és évfolyamonként 1-2 projektet valósítunk meg mind alsó, mind felső tagozatban.

Intézményünkbe közel 700 gyerek jár; többnyire 3-3 párhuzamos osztályba; ezek közül egy testnevelés tagozatos osztály, egy pedig a Jena-plan program szerint tanul. Utóbbi biztosítja számunkra az állandó megújulás igényét, a reformpedagógiai gyakorlatok – köztük a projektoktatás – elsajátítását, alkalmazását.

Kettősünk hosszú évek óta remekül együttműködik, rendkívül inspirálóak vagyunk egymás számára, szakjaink: a történelem, magyar, ének-zene is jól kiegészítik egymást (ezekhez a gyakorlatban még az osztályfőnöki óra és az etika is hozzáadódik). Csak az elmúlt években 5 közös projektet valósítottunk meg. 2017-ben az Arany-évforduló és a Szent László-emlékév inspirált 6. osztályban az Arany János- és Szent László-projektre. Szintén 6.-ban került sor az Egri csillagok; 7.-ben a Reformkor és szabadságharc; 8.-ban az itt ismertetett Diktatúrák című projektre; majd a 2019/20-as tanév novemberében az új 5. osztályunkkal a Leonardo da Vinci, a polihisztor-projekt zajlott – a Mester halálának 500 éves évfordulója kapcsán.

A mi értelmezésünkben a projekt fő jellemzője a tantárgyi határok fellazítása. Aki tanít, tapasztalja, hogy a gyerekek szétszabdaltan, az egyes tantárgyak keretei között szerzik ismereteiket, s ezeket igen nehezen képesek szintézisbe hozni. A projekt-feladatok összeállításakor igyekszünk a lehetőségekhez mérten valamiféle teljesség-élményt biztosítani; mindenkori célunk, hogy empirikusan is megéljék az adott kor életérzését. Természetesen figyelemmel kell lennünk diákjaink eltérő irányultságaira, képességeire; a feladatok tervezése mindig differenciáltan történik, ezekből azután kedvükre választhatnak.

Formailag projektjeink pillérei a következők:

  • témaexponálás
  • nyitás – szerződéskötés
  • ismeretszerzés – alkotás
  • zárás – bemutatás
  • értékelés: önértékelés, egymás értékelése, tanári értékelés.

A kidolgozásra 3-4 hét áll a tanulók rendelkezésére. 

A megvalósítás mindig több szintű kooperációt igényel: kettőnkön kívül esetenként néhány szaktanár kolléga is segít az egyes feladatok kidolgozásában, ez szoros együttműködést kíván tőlünk. A gyerekek párban, ill. 3-4 fős csoportban dolgoznak, ezt is csak együttműködve lehet; végül – ami a legnehezebben ment, de 8. osztályos korukra megértették és elfogadták – fontos a folyamatos, rendszeres konzultáció velünk, a projektvezető tanárokkal. Kiemelendő ezeken kívül a szülőkkel való kapcsolat is, ami általános iskolában nagyon fontos: kísérjék figyelemmel gyerekeik tevékenységét, természetesen csak távolból (vagyis ne helyettük oldják meg a feladatokat, ami napjainkban sajnos jellemző tendencia). Ők – többek között – ezúttal a gyűjtőmunkában voltak segítségünkre, számtalan relikviát küldtek be otthonról, amiről később még lesz szó.

 

2. Diktatúrák-projekt – Retro-túra a Rákosi- és a Kádár-korszakba

2.1. Céljaink

A diktatúrák szélesebb körű áttekintése után azért esett választásunk a Rákosi- és a Kádár-korszakra, mert ezen korszakokról személyes emlékeik vannak a diákok családtagjainak. Fontosnak tartottuk tehát a személyességet: a történelem nem távoli, elvont tudomány, hanem folyamat; saját családunk generációinak megélt valósága. A beküldött anyagok, emléktárgyak válogatása során sok-sok emlékidéző beszélgetés zajlott a családokban, s született egy hangfelvételre rögzített interjú is.

A személyessé tétel vezérelt akkor is, amikor igyekeztünk a fiatalok szemszögéből bemutatni ezeket a korszakokat. Fontosnak tartottuk az objektivitást, hiszen tanítványaink eltérő szociokulturális háttérrel bírnak; felmenőik különbözőképpen viszonyultak-kapcsolódtak e rendszerek mindennapjaihoz.

Minden korosztálynak fontos az élményszerűség, elengedhetetlen feltétele ez az interiorizációnak. Garantált élményeket adtak a megismert műalkotások; ezek között a legkomplettebb élményt a filmek jelentették. A feladatok közül a később ismertetett életképek fotózása volt leginkább emlékezetes; s nem utolsósorban élményt jelent számukra a digitális eszközök használata az anyaggyűjtés illetve a produktumok alkotása során.

 

2.2. A projekt tartalma

Bemutatott projektünk tantárgyi kapcsolódásait a következő ábra szemlélteti:

 

A tantárgyi előzmények, ismeretek:

 

A Határtalanul-program keretében hetedik osztályban egy hetet töltöttünk Erdélyben, az ott köttetett barátságok is hasznosnak bizonyultak a megvalósításban.

 

Történelemből a projekt megvalósításának idejére a tanulók már ismereteket szereztek az alábbi témákban:

  • A nagyhatalmak versengése és az első világháború
  • A történelmi Magyarország felbomlása
  • Európa és a világ a két világháború között
  • Magyarország a két világháború között
  • A második világháború
  • A szuperhatalmak szembenállása.

A témák leckékre bontása a tanmenetekben található.[2] (1, 2)

A projekt keretében, történelemórákon dolgoztuk fel Magyarország történetét 1945-től az 1956-os forradalom és szabadságharc leveréséig, és a Kádár-korszakot. A tanulók megértették, hogy a második világháború után Magyarország társadalmi berendezkedését és külpolitikai hovatartozását meghatározta az a tény, hogy az ország a szovjet érdekszférába került. Megismerték a szocialista társadalmi berendezkedés és a gazdaság legfontosabb jellemzőit.

A történelem bemutatja a mindenkori tényeket, eseményeket, ok-okozati összefüggéseket; a művészetek pedig azt, hogyan éreztek, hogyan gondolkodtak az adott korszakban élők. Műalkotások egész sorát ismertük meg, ezek egy része elemzésre, az ismeretek alátámasztására szolgált, más részük pedig továbbgondolásra serkentett, további alkotásra inspirált. Akár ilyen, akár olyan szerepük volt, mindenképpen élményt nyújtottak, érzelmi-lelki hatást gyakoroltak a gyerekekre.

 

Irodalom:

  • Radnóti versei;
  • Kertész Imre: Sorstalanság (A filmadaptációt tekintettük meg);
  • Örkény István: Tóték. (Szempont: a kisember kiszolgáltatottsága; illetve valóban zsarnok volt-e az őrnagy, vagy a család viselkedése volt félreérthető?);
  • Kukorelly Endre: 1956;
  • Háy János: A bogyósgyümölcs. (Ennek a humorral – sőt öngúnnyal! – átszőtt novellának igen pozitív fogadtatása volt a gyerekek részéről.);
  • Képversek alkotása a mindenkori diktatúrákhoz kapcsolódva. (A képverseket – bár nem általános iskolai anyag, de nagyon közel áll hozzájuk – már korábban megismerték irodalomórákon, alkottak is kalligramokat más témában. Előbb persze fel kellett lazítani, kitágítani a vers fogalmát: eljutni a páros rímű felező 12-estől a nyelvi elemek másféle rendeződéséig.) Munkáikban – bármelyfajta diktatúrához kapcsolódjon is – a negálás dominált.

 

Etika:

  • Van egy határ kisfilm, ami 1949-ben játszódik – a cím értelmezése kettős.
  • Döntési lehetőségek a diktatúrákban („mindenki szem a láncban”).
  • A „kettős nevelés”.

 

Ének-zene:

  • Ismerkedés a mozgalmi dalokkal; a régi tankönyvek vizsgálata: a mozgalmi dalok aránya a dalanyagban.
  • Az István, a király című rockopera megtekintése (Az 1983-ban bemutatott alkotást olyan szempontból vizsgáltuk, milyen rejtett társadalomkritikát, „odamondogatást” tartalmaz a szövegkönyv.)

 

Osztályfőnöki órákon az alábbi videoklipet, filmeket néztük és beszéltük meg:

  • Pink Floyd: The Wall
  • A tanú: a személyi kultusz korszakának filmszatírája.
  • Szabadság, szerelem: az 1956-os melbourne-i olimpia és a forradalom eseményeivel.
  • Made in Hungária: a ’60-as évek fiatalságát mutatja be.
  • A hullám: egy napjainkban játszódó történet, amely egy pedagógiai kísérletről szól, amely végül tragédiába torkollik.

 

Rajzórán a rajz szakos kolléganő segítségével az érdeklődő tanulók betekintést kaptak Picasso munkásságába, megfigyelték a kubizmus jellegzetességeit, majd ezek felhasználásával egy saját festményt készítettek.

 

Digitális kompetenciáikat a ppt-s prezentációk, fotók, mémek, videó, illetve a hangrögzítéses interjú készítése alkalmával kamatoztathatták.

 

2.3. A feladatok 

Érdekes, motiváló, mégis munkaigényes, utánagondolást igénylő feladatokat kínáltunk a tanulóknak, törekedtünk a pontos, célirányos feladat-meghatározásokra. A vállalásokat párosával vagy kiscsoportokban teljesítették.

A feladatok:

  1. Mutasd be a Kádár-korszak tankönyveit! Milyen nyomot hagyott ezekben a politika, hogyan próbálták a tankönyvszerkesztéssel is manipulálni a diákokat?
    Ajánlott forma: lapbook.
  2. Gyermek- és ifjúsági mozgalmak:
    1. Jellemezd az úttörőmozgalmat! (Külsőségek, szabályok, tartalma, céljai.) Mutass rá a pozitív és negatív oldalára is!
      Ezen belül: mutasd be az úttörővasutat! (Mettől meddig járt, milyen útvonalon, mi volt a gyerekek szerepe, önállósága; mai változata, elnevezése; útvonal, az állomások régi és mai elnevezése stb. Keress képeket és a róla szóló dalt is!)
    2. Milyen volt iskolánk élete a Kádár-korszakban? Keress fotókat is!
      Ajánlott forma: plakát
    3. Mutasd be a KISZ szerepét a Kádár-rendszer fiataljainak életében! Kérdezd szüleidet is!
  3. Mutasd be a „szocreál” (=szocialista realista) stílust, jellemezd az ilyen alkotásokat, épületeket, mutass példákat is! Voltak-e, vannak-e még ilyenek városunkban?
    Ajánlott forma: ppt.
  4. Kutasd fel a rendszerváltás előtti egri utca-, tér-, intézményneveket, amelyek politikai okból változtak meg azóta! Kiket-miket jelölnek a régi nevek?
    Ajánlott forma: könyvecske, benne pl. utcatáblák a régi és az új elnevezésekkel, rövid magyarázatokkal.
  5. Készíts ppt-t „Életképek a Kádár-rendszerből” címmel, saját fotókkal! Lehet parodisztikus is, kifejezetten a fiatalok életmódjáról (életmód, szórakozás, öltözködés stb.) szóljon! (Segítség: Csinibaba, Made in Hungaria c. filmek.)[3]
  6. Mutasd be, milyen volt az „ideális nő” az ’50-es években! Milyenné akarta formálni a nőket a szocialista rendszer? (Napirendje, életmódja, munkája, családja…)
    Ajánlott forma: prospektus, például Életvezetési tanácsok a szocialista nőnek címmel.
  7. Mutasd be példákkal, milyen volt az életszínvonal, az áruellátás az ’50-es, ’60-as, ’70-es években (lakáshoz, autóhoz, telefonhoz jutás; külföldre utazás; reklámok; tv)! Miért nevezhették a szocialista blokkban Magyarországot a „legvidámabb barakknak”?
    Gyűjts recepteket, amelyek az ötvenes évek silány áruellátása ellenére is változatosabbá tudták tenni az étkezéseket! Kérdezheted minderről idősebb rokonaidat.
    Ajánlott forma: kisfilm (az interjúkhoz: videó, hangfelvétel; a téma illusztrálásához: képek).
  8. Készíts rajzzal vagy gyűjtött képekkel illusztrációsorozatot Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verséhez! Ajánlott forma: papíron vagy ppt-ben (segítség: fortepan.hu).
  9. Csöndes lázadás a diktatúra ellen: a humor.
    1. a) Mutass be szemelvényeket az ’50-es, ’60-as, ’70-es évek politikai vicceiből, témák szerint csoportosítva!
      Ajánlott forma: lapbook.
    2. b) A Kádár-korszak „megmondóembere”: Hofi Géza. Miért tűrte meg a hatalom a humorista szókimondó, rendszert parodizáló produkcióit?
      Ajánlott forma: „digitális képregény”.
  10. Mutasd be a Szabad Európa Rádió szerepét a Rákosi-, majd a Kádár-korszakban! 
    Ajánlott forma: ppt, hangfelvételekkel.
  11. Mutasd be, milyen kötelező ünnepeink voltak a Kádár-korszakban, milyen külsőségei voltak ezeknek! Készíts egy ennek megfelelő lapozgatós naptárt, korabeli képekkel! Készíts ünnepibeszéd-paródiát egy ilyen ünnepre!
  12. Kereszténynek lenni a Kádár-korszakban – élmények, adatok, tények.
    Ajánlott forma: interjú (rokonnal, ismerőssel).
  13. A korszak megjelenése a művészetekben (irodalom, zene, film, képzőművészet).
    Ajánlott formák: szabad alkotás (festmény, képvers), filmajánló.
  14. A diktatúrák kora a sport tükrében; olimpiák – amikor a politika beleszólt az olimpiák szervezésébe, lebonyolításába (1956, 1972, 1980).
    Ajánlott forma: ppt.
  15. Kérdezd az erdélyi ismerősöket (rémtörténetek Ceaușescu-ról: vadászatai, falurombolás)! 
    Ajánlott forma: levél.
  16. Milyen eszközöket talált a hatalom a kommunista propagandára (sajtó, plakátok, hangszórók, rádióüzenetek, transzparensek, feliratok)?
    Ajánlott forma: ppt.

 

2.4. Az elkészült produktumok

Picasso Guernica című festménye ihletett meg néhány tanulót egy hasonló stílusú kép készítésére, amely diktátorokat és diktatúra-jelképeket ábrázol. Figyelemre méltó a kép jobb alsó sarkában a szabadság szimbóluma, amint elfújja a diktatúra egyik jelképét, a vörös csillagot.

 

1. kép: Diktatúrák és diktatúra-jelképek

 

2. kép: Tiltakozás képversekben a diktatúrák ellen I.

 

3. kép: Tiltakozás képversekben a diktatúrák ellen II.

 

4. kép: Tiltakozás képversekben a diktatúrák ellen III.

 

Ez az alkotás-sorozat irodalomórán született: a gyerekek képversekben tiltakoztak a diktatúrák ellen.

 

5. kép: Zsarnokság

 

Különleges a többi között ez az utóbbi munka, amely a pozitív értékeket helyezi rács mögé, s az előtérben, de tiltó táblán jelennek meg a zsarnokság fogalmai.

Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verse is általános jellegű, ehhez illusztrációkat mutattak be. Érdekes ppt született a „szocreál” stílusról, melynek építészeti, képzőművészeti emlékei részben még ma is jelen vannak városunkban is.

 

6. kép: Szocreál

 

Értékes, bemutató-elemző ppt keretében három, különböző korban született és különböző műfajú műalkotást ismerhettünk meg: egy film, egy rockopera és egy novella villantja fel a diktatúrák egy-egy metszetét

 

7. kép: A tanú

 

8. kép: István, a király

 

9. kép: Háy János: A bogyósgyümölcs

 

A művészeteken túl az élet minden területét igyekeztünk vizsgálni. Kulcsfontosságú volt a Szabad Európa Rádió, ennek műsoraiba bele is hallgathattunk. Hangélmény volt egy interjú is, amit nagymamájával készített egy tanuló „Milyen volt kereszténynek lenni a Rákosi- és a Kádár-korszakban?” címmel.

Tankönyveket vizsgáltunk meg: még a matematikakönyv példái között is jócskán akadt a kor propagandaszövegeit sulykoló megfogalmazás. Ide illett a két fiú előadásában megszólaltatott mozgalmi dal, ami csak egy volt az énekkönyvekben fellelhető sok közül.

 

10. kép: Matekfeladatok

 

11. kép: Nyelvtani feladat

 

12. kép: A termelés növekedése miatt új szerelőcsarnokot kellett építeni

 

Az úttörőmozgalom és a KISZ szerepe is fontos téma volt: pozitív és negatív oldalukról is szó esett. Természetesen saját iskolánk Kádár-korszakbeli évtizedeit is bemutatta egy ppt, régi plakátok alapján.

 

13. kép: Úttörőmozgalom, KISZ

 

Humoros-parodisztikus női magazint szerkesztett két vállalkozó lány, ez az ’50-es évek nőideáljának megfelelő praktikus életvezetési tanácsokat tartalmaz.

 

14. kép: Az ’50-es évek nőideáljai I.

 

15. kép: Az ’50-es évek nőideáljai II.

 

16. kép: Traktorosképző iskola Sásdon

 

A humor – mint a csendes lázadás, ellenállás eszköze is – sok formában jelen volt a munkák között: politikai viccek hangzottak el, hallgathattunk Hofi Géza előadásaiból, és megtekinthettünk saját készítésű mémeket is.

 

17. kép: Hofi

 

18. kép: Fekete autó

 

19. kép: „Nem tetszik a rendszer?”

 

A ma már elképzelhetetlen életmódot (áruellátás, életszínvonal, utazások korlátozása stb.) dolgozta fel egy parodisztikus kisfilm. A kötelező és elhallgatott ünnepekről készült egy sokatmondó, képes naptár is.

 

20. kép: Ünnepek

 

Érdekes volt a rendszerváltás után „átkeresztelt” utcákat, intézményeket bemutató füzetke is.

 

21. kép: Átkeresztelt utcanevek I.

 

22. kép: Átkeresztelt utcanevek II.

 

A politika még az olimpiák nemes szellemiségét is felülírta: három ilyen 20. századi olimpia után kutatott néhány tanuló (1956, 1972, 1980).

A tavalyi erdélyi kiránduláson köttetett barátságok is hasznosnak bizonyultak: a gyerekek levélben kérdezték egyik vendéglátójukat a Ceaușescu-éra borzalmairól, visszásságairól. A felolvasott válaszlevél mellé illusztráló ppt is készült.

A duplaórás projektzáró fénypontja az az életkép-sorozat volt, amely az osztály tanulóinak közreműködésével, a szülők által beküldött relikviák (’60-as, ’70-es évek tankönyvei, kisdobos- és úttörőnyakkendők, síp, öv, 6 és 12 pont; rendőregyenruha, piros illetve kék útlevél, kitüntetések, munkásnadrág, pöttyös kendő, lódenkabát, svájcisapkák, régi műbőr iskolatáska, alumíniumból készült tárgyak: evőeszköz, teáskanna, lábos) segítségével készült:

Az életképek a Rákosi- és Kádár-korszak egy-egy jelenetét ábrázolták jelmezekbe öltözve – természetesen itt is fő eszköz a paródia:

  • május 1-jei felvonulás transzparensekkel, politikai jelszavakkal;
  • hippit igazoltató rendőr az Ifjúsági Park (korabeli szórakozóhely) bejáratánál;
  • kokárdás fiatalok tömegét oszlató rendőr március 15-én;
  • úttörőnyakkendős iskolai életképek (feleltetés és szovjet ünnep);
  • munkásnők overallban, pöttyös fejkendőben.

(Az ezekről készült fényképeket a személyiségi jogok okán nem közölhetjük.)

A bemutatók után pedig jóízűen fogyasztottuk el a „túlélő”- receptek alapján készült falatokat: hamis (hús nélküli) húslevest, hamis (túró nélküli) túrógombócot, tojás nélküli palacsintát.

 

Összegzés

Aki gyerekekkel foglalkozik, az naponta tapasztalja, hogy milyen nehéz megszólítani és munkára fogni a tanulókat. A bemutatott projektünk is bizonyítja, hogy ez a módszer képes kellően motiválni őket. Hiányosságok is akadtak azonban: például még mindig nehezen fogadták el az internetes hivatkozásokra vonatkozó formai előírásokat.

A pedagógus, szülő, gyerek együttműködésének eredményeképpen nagyszabású projektet valósítottunk meg. A négy év ez irányú munkája nyolcadikra beérett: a tanulók nagyobb munkafegyelemmel, pontosabb szabálykövetéssel teljesítették feladataikat. A folyamatos konzultáció hozzásegítette a résztvevőket a sikeres munkához.



    JEGYZETEK

      [1] A jelen írás az Első kézből. Új megközelítések a történelmi kutatásban és a történelemtanításban címmel a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata és a Református Tananyagfejlesztő Csoport által az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán 2020. február 1-jén rendezett konferencia „Helytörténet, interaktív történeti séták és családfakutatás” szekcióján elhangzott előadásunk szerkesztett változata.

      [2] Történelem 7. FI-504010701/1 Tanmenetjavaslat (normál):
      https://player.nkp.hu/play/222830/false/undefined?fbclid=IwAR2yjbSKAR8fdnSUCOtHwRaTvi7lGWiSJzkNR0yrpmM4VjSxQft6MH7Eo6Y (Letöltés: 2020. febr. 17.);
      Történelem 8. FI-504010801/1 Tanmenetjavaslat (normál):
      https://player.nkp.hu/play/234721/false/undefined?fbclid=IwAR0kMWN3htorkuz651VNa_J79mbisWWNcrzaRv8oATu3rRWxRi9wMDT7mA8 (Letöltés: 2020. febr. 17.)

      [3] A feladatot végül együtt valósítottuk meg egy igen jó hangulatú, egész délutáni programot jelentő fotózással.


        A cikk letölthető:
        A cikk letöltése pdf-ben

        Ugrás a cikk elejére