Trianon 100. évfordulója alkalmából tematikus számmal jelentkezünk. Írásaink túlnyomó többsége – „Trianon 100” a Történelemt@nításban fejléccel jeleztük ezeket – a számunkra szomorú esemény centenáriuma jegyében fogant. A Tanulmányok rovatban a témában kutató történészeket kértünk fel, hogy valljanak erről a békeszerződésről/ békediktátumról, kijelölve helyét nemcsak XX. századi történelmünkben, egyúttal üzenve a téma iskolai feldolgozásához is. Salamon Konrád, Pritz Pál, Jeszenszky Géza, Illik Péter és Köő Artúr fogadta el felkérésünket, akik történészeink több generációját is képviselik, sőt gyakorló történelemtanárok is vannak köztük. Üzeneteik megtermékenyítőek lehetnek a téma iskolai feldolgozásához, de magyarként annak megéléséhez is. Fodor Richárd és Kojanitz László közösen jegyzett írása egy középiskolások körében végzett kismintájú kutatás részeként arról számol be, hogy milyen Trianon megítélése a 11-12. osztályosok körében. A rendszeres szerzőnknek számító Kojanitz László egy értelmező kulcsfogalmak tanításával foglalkozó tanulmánya első részének a közlésével is jelentkezik.
Közlemények rovatunk agyaga nem kapcsolódik ugyan a fő témánkhoz, de annál hasznosabbnak ígérkezik. A Segédanyagok a 2020-as történelem kerettantervek bevezetéséhez I. Adatok (lexikák) a 2012-es és a módosított, 2020-as tantervekben (5–6. és 7–8. évfolyam) című szerkesztőségi anyaggal segítséget szeretnénk nyújtani általános és középiskolai történelemtanár kollégáinknak egyaránt a módosított kerettantervek bevezetésének 2020-2023 közötti időszakára a „történelemtanításunk csontvázát” jelentő adatok (lexikák) feldolgozásához.
Műhely rovatunk is jórészt Trianonról szól. Katona András terjedelmesebb munkája a rendszerváltozás utáni 30 év általános iskolai történelemtankönyveinek Trianon-képét vizsgálja. Jakab György írása a sajátos műfajú Keserue Zsolt és munkatársai által megálmodott és megvalósított Nemzeti tankönyvet mutatja be, majd annak Trianonnal kapcsolatos anyagát tárja elénk, bemutatva, hogy mit írnak a külföldi tankönyvek erről a békéről, illetve a hozzátartozó eseménysorról. Tanulságos kép bontakozik ki előttünk.
Szemle rovatunkban ifjú kollégáink – Hengán Kamilla, Dallmann Kristóf, Fodor Richárd és Király Zoltán – mutatják be a Trianon centenáriuma környékén megjelent gazdag könyvtermés négy fontos és különböző műfajú darabját, Pritz Pál, Romsics Ignác, Ablonczy Balázs, valamint a Fucskár Ágnes – Fucskár József Attila szerzőpáros munkáit, remélhetőleg kedvet adva a fellapozásukhoz.
Horizont rovatunk ezúttal a szlovákiai történelemtanítás jegyében fogant. Vajda Barnabás és Nagy Tibor a szlovákiai tankönyvek Trianon-képét formázza meg a szemtanúk, sőt az alkotó résztvevők hitelességével. A másik munka, mely Jakab György jóvoltából született, azért érdekes, mert egy meg nem jelent közös szlovák-magyar történelemtankönyv Trianonnal kapcsolatos lapjait adja közre, afféle „feleselő történelem” formájában.
A Kaleidoszkóp rovat írásai nem kapcsolódnak Trianonhoz, de annak a 100. évében a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata és a Református Tananyagfejlesztő Csoport által megrendezett, 2020. február 1-jén megtartott „Első kézből. Új megközelítések a történelmi kutatásban és a történelemtanításban” c. konferenciáján elhangzott szekcióadások egy részének szerkesztett változatát adják közre. A dombóvári Szenyéri Zoltán a kutatótanári munkába enged bepillantást egy érdekes, etnikai tartalmú tananyagfejlesztés kapcsán. Az egri Hunyadi-Buzás Éva és Hománé Móra Éva közös munkája egy általános iskolai Rákosi- és Kádár-kori retro-túrára visz el bennünket projektbemutatásában, jó példát adva a különböző szakos tanárok gyümölcsöző együttműködésére is. Ugrai Gábor írása a békéscsabai helytörténeti kutató- és ismeretterjesztő munkába enged bepillantást, mely inspiráló lehet a trianoni Magyarország bármely szegletében, de talán azon túl is.
A szerkesztők
