2016. január 1-től dolgozom kutatótanárként munkahelyemen, a Dombóvári Illyés Gyula Gimnáziumban. Ebben az intézményben végeztem gimnáziumi tanulmányaimat 1983–1987 között, és ez az egyetlen eddigi munkahelyem a tanári pályámon, hiszen 1993-as diplomázásom után rögtön ide kerültem. 2002-ig gimnáziumi tanárként, 2007-ig igazgató-helyettesként, azóta pedig igazgatóként tevékenykedem itt. A kutatótanári programom legfőbb célja az volt, hogy végezzek saját alapkutatásokat is, s ezeket társítsam tananyagfejlesztésekkel.
A vállalásaim a hazai és külföldi nemzetiségek egykori és jelenlegi helyzetére, problémáira vonatkoznak. 2002-ben a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetében szereztem PhD fokozatot a dél-dunántúli németség etnikai-földrajzi vizsgálatának tárgyában.[2] A témaválasztást alapvetően befolyásolta, hogy történelem-földrajz szakos tanárként olyan terület felé orientálódtam, amelyik mindkét tanított tantárgyam vizsgálati területéhez szorosan kapcsolódik.
2016 őszén a dombóvári önkormányzat arra kért fel, hogy a létrehozandó Kapos-Hegyháti Natúrparkhoz írjak háttértanulmányt az érintett települések német nemzetiségi lakosságával kapcsolatosan. A munka a szakirodalom összegyűjtésével, a levéltári anyagok átnézésével indult. Hamar kiderült, hogy nagyszabású tanulmány fog keletkezni. A megrendelő dombóvári önkormányzat számára a kért tanulmány első változatával 2017 tavaszára készültem el, az eredményeket a városunk ünnepi hetének keretében megtartott előadásomon mutattam be. Nagy örömömre, a hosszú tanulmány túlnyomó többsége megjelenhetett két publikációban. A Történeti Földrajzi Közleményekben látott napvilágot a művem első része Dombóvár környéki települések német nemzetiségű lakosságának sorsa a betelepítésüktől a XVIII. század végéig címmel.[3] Nemsokára sikerült közöltetni a mű folytatását is a Modern Geográfia című internetes szakfolyóiratban Dombóvár környéki települések német nemzetségű lakosságának létszámváltozása 1941-2011 között címmel.[4] Ez utóbbi cikkre különösen büszke vagyok, hiszen tartalmazta saját levéltári és egyéb anyaggyűjtéseimet, nagyon sok saját szerkesztésű kartogramot és egyéb mellékletet a Dombóvár környéki németségre vonatkozóan.
Egykori doktori alma materem, a PTE Földrajzi Intézete is felkért egy cikk megírására egy emlékkötetbe, amibe Dövényi Zoltán professzor úr egykori tanítványai publikálhattak abból az alkalomból, hogy kedves és nagy tekintélyű mentorunk 2018-ban ünnepelte 70. születésnapját. A cikket közösen írtam kollégámmal, Szalai Gáborral, amely A második világháborút követő nemzetiségi és etnikai változások a Dél-Dunántúlon – székelyek, felvidékiek és németek a Dél-Dunántúlon címmel.[5]
A nemzetiségekkel kapcsolatos legfontosabb fogalmak áttekintő értelmezését is sikerült publikációba foglalnom. Ez a mű a Történelemtanítás című internetes szakmai folyóiratban jelent meg Etnikum, nemzet, kisebbség – az etnikai kutatások legfontosabb tudományos kategóriáinak értelmezése címmel.[6]
A vállalt tananyagfejlesztések szorosan kapcsolódnak a megjelent értekezésekhez. Az első tananyag egy 8 leckéből álló minitankönyv megalkotása volt, amelyet a történelem- és földrajzórák mellett jól lehet használni a német nemzetiségi oktatásban is. Nyolc kronologikusan egymásra épülő lecke öleli fel a Dombóvár környéki német nemzetiség történelmének legfontosabb sorsfordulóit a betelepítésektől napjainkig. A tananyag tartalmaz több olyan témakört, amely a közép- és emelt szintű történelmi érettségi követelmények szerves része. Ilyen a betelepítések kora a XVIII. század elején, s újabban nagyon markánsan megjelenik a második világháború alatti és utáni népességmozgások háttere, a kollektív büntetés az emelt szintű érettségiken.
Mivel valódi tankönyvnek szántam az elkészített leckéket, igyekeztem tipográfiai megoldásokkal is növelni a használhatóságot, az áttekinthetőséget. Más betűtípussal jelenik meg a törzs- és a kiegészítő anyag, más betűfajtával az összefoglaló feladatok, s a mellékletekhez kapcsolódó kérdések, feladatok. A fejlesztés az alábbi leckecímeket tartalmazza:
- A magyarországi németek betelepítése a XVIII. században
- A betelepítések következményei, hatásai
- A dél-dunántúli németség sorsa a XIX. században
- A dél-dunántúli németség sorsa a XX. század első felében
- A németeket érintő megtorlások sorozata 1944-1948 között 1.
- A németeket érintő megtorlások sorozata 1944-1948 között 2.
- A németek sorsa 1949-től a rendszerváltozásig (1990)
- A németek mint nemzetiség lélekszáma és jogai a mai Magyarországon
Saját kutatásaim is a kollektív megtorlás korszakára vonatkoztak elsősorban, így nem véletlen, hogy ezzel a korral két lecke is foglalkozik. Az utolsó lecke anyaga különösen jól használható a történelem tanításában, része lehet a hazai választójogi rendszer tanításának. Munkám két változatban készült el, a feladatok, kérdések megoldásaival egy tanári változatként, s külön a tanulóknak szánt verzió.
Fontos módszertani cél volt, hogy a diákok elsődleges forrásokat kapjanak, s ezekhez sokoldalú, az elemzést segítő kérdés- és feladatapparátust mellékeljek. A szöveges források mellett sok a kartogram, táblázat, de szerepel fotóelemzés is. Az érzékenyítés jegyében nyitok a művészetek felé is. Ennek szép példája az Örök tél c. történelmi film megtekintése, megadott feldolgozás szempontok alapján. Városom szomszédos faluja az a Kaposszekcső, ahonnan a film cselekménye alapján a főszereplőt elhurcolják, így számunkra és a diákok számára még átélhetőbbek a történések.
A táblázat- (adat)elemzésre példa Vályi András XVIII. század végén keletkezett helységnévtára. Az általam összeállított táblázat a kutatásban érintett helységek vonatkozó adatait tartalmazza.
1. táblázat: A kutatásban érintett helységek és főbb adatai
| Település neve | Vallás | Etnikai összetétel | Birtokos |
| Csibrák | római katolikus | tót | Jeszenszky |
| Dombóvár | római katolikus | magyar | herceg Esterházy |
| Döbrököz | római katolikus | magyar | herceg Esterházy |
| Dúzs (Dus) | római katolikus | magyar | gróf Apponyi |
| Hajmás (Nagy és Kis) | római katolikus | magyar | egyházi tulajdon |
| Hőgyész | római katolikus | – | gróf Apponyi |
| Kalaznó | római katolikus | német | gróf Apponyi |
| Kurd | római katolikus | magyar | herceg Esterházy |
| Lengyel | római katolikus | német | gróf Amadé |
| Mágocs | római katolikus | magyar-német | egyházi tulajdon |
| Mekényes | „lakosai többfélék” | német | herceg Esterházy |
| Mucsi | római katolikus | német | gróf Apponyi |
| Vejke (Kis és Nagy) | római katolikus és „másfélék” | – | gróf Apponyi |
| Závod (Zavad) | római katolikus | német | gróf Apponyi |
A táblázat feldolgozását több kérdés is segíti (a tanári verzióhoz tartozó változatot közlöm, tehát mindig szerepelnek a megoldások is):
- Kiket neveztek akkoriban tótoknak? (A szlovákokat.)
- Tudod-e, melyik az a falu, ahol a táblázattal ellentétben később az Apponyiak rendezkedtek be, s gyönyörű kastélyt építettek? (Ma a kastélyban szakközépiskola működik!) (Lengyel)
- Melyik családnak van köze a dombóvári gimnázium történetéhez is? (Esterházy)
- Mit jelenthetnek a táblázatban a „másfélék” kifejezések? (Főleg a protestánsokra )
Fontos volt számomra, hogy nehezebb elsődleges, például jogi forrásokkal is találkozzanak a tanulók. Még a szakavatottak számára sem egyszerű a kitelepítéseket elrendelő és szabályozó jogszabály értő olvasása és elemzése, ezt segíti az egyik feladat. Itt látható egy részlet ebből a szövegből:
Olvasd el a kormányrendelet szövegét, majd válaszolj a kérdésekre!
1. §. Németországba áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki a legutolsó népszámlálási összeírás alkalmával német nemzetiségűnek, vagy anyanyelvűnek vallotta magát, vagy aki magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, továbbá az, aki a magyar Volksbundnak, vagy valamely fegyveres német alakulatnak (SS) tagja volt.
2. §. (1) Az 1. § rendelkezése nem vonatkozik a nem német nemzetiségű (anyanyelvű) személy vele együtt élő házastársára és kiskorú gyermekére, valamint a velük – már a jelen rendelet hatálybalépését megelőzően is – közös háztartásban élő felmenőkre (szülők, nagyszülők), ha azok 65. életévüket 1945. évi december hó 15. napja előtt már betöltötték.
(2) Az 1. § rendelkezését nem kell alkalmazni arra, aki cselekvő tagja volt valamely demokratikus pártnak, vagy legalább 1940 óta tagja volt a Szakszervezeti Tanács kötelékébe tartozó valamely szakszervezetnek.
(3) Nem kell alkalmazni az 1. § rendelkezését azokra sem, akik bár német anyanyelvűnek, de magyar nemzetiségűnek vallották magukat, ha hitelt érdemlően igazolják, hogy a magyarsághoz való nemzethű magatartásukért üldöztetést szenvedtek.
(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti mentességeket nem lehet alkalmazni azokra, akik magyarosított nevüket német hangzásúra változtatták vissza, vagy a Volksbundnak, vagy valamely fasiszta szervezetnek, illetve katonai alakulatnak tagja voltak.”
A szöveges forráshoz bőséges kérdés- és feladatbázis tartozik:
- Kiket köteleztek az ország elhagyására? (Német nemzetiségűek vagy anyanyelvűek, akik németesre változtatták a nevüket, fegyveres testületek és a Volksbund tagjai voltak.)
- Mi vonatkozott azokra, akik magyarok voltak, de a házastársuk német volt? (Rájuk nem vonatkozott, sőt elvileg ilyen esetben a német házastársra sem.)
- Elvihették-e a nagyon idős németeket? (65 év felettieket nem szállíthattak volna ki.)
- Mi történt a németek vagyonával? (A vagyont „zár alá vették”, tehát gyakorlatilag elkobozták.)
- Hogyan korlátozták a németek személyes szabadságát? (Nem hagyhatták el a lakóhelyüket.)
- Hogyan kényszerítették őket a jogszabály betartására? (Karhatalmat, azaz a rendőrséget vették igénybe kényszerítő eszközül.)
A tananyag tartalmaz játékosabb, kreatívabb feladatokat is. Nagy gondot fordítottam arra, hogy a népszámlálások metódusával, ellentmondásaival megismertessem a tanulókat. Erre vonatkozik az egyik feladat.
Játsszunk népszámlálást!
- Mi alapján döntik el az emberek, hogy milyen nemzetiségűnek vallják magukat? (Kultúra, nyelv, származás, hagyományok, tisztelet.)
- Milyen különbség lehet napjainkban a nemzetiség és az anyanyelv fogalma között? (Az anyanyelv a legjobban ismert és a leggyakoribban használt nyelv. A nemzetiség vállalásához, a kötődéshez jól jön a nemzetiség fogalma.)
- Ki számíthat olyannak a mai Magyarországon, aki jobban beszél valamilyen nyelven a magyarnál? (Elvileg csak a nagyon idős emberek, a gyermekek nagy része otthon már inkább a magyart tanulja meg.)
A második tananyagfejlesztés az 5-8. évfolyam számára készült „Hazaszeretetre nevelés, nemzeti-etnikai konfliktusok a világban” címmel. Az elsővel megegyezik a szerkesztettsége, a tipográfiai megoldások is hasonlóak. Igyekeztem igazodni a korosztály képességeihez, előzetes tudásához, hiszen történelmi-földrajzi előismereteik nem nagyon lehetnek. Így egyszerűbb fogalmi készlettel dolgoztam, játékosabbak a feladatok is. A tematikából adódóan a kapcsolódás még tágabb körű a többi tantárgyhoz. Mivel előkerül a magyar nyelv rokonsága, így magától értetődő a csatlakozás a magyar nyelv és irodalomhoz, de emellett gyakran kerülnek elő olyan mai hétköznapi élethelyzetek, amelyek miatt az etika – hittan/erkölcstan órákon is jól használható.
A minitankönyv az alábbi leckéket tartalmazza:
- Magyarok vagyunk
- Még sok minden, amire magyarként büszkék lehetünk
- Nemzeti értéktár – különleges kincseink
- Magyarok a nagyvilágban
- Magyarországon sem mindenki magyar 1.
- Magyarországon sem mindenki magyar 2.
- Vándorló milliók 1.
- Vándorló milliók 2.
A harmadik tananyag címe: „Nemzeti-etnikai konfliktusok ma és tegnap”. A tematika részben megegyezik az előzővel, de jóval bővebb ismeretanyagot tartalmaz, s jobban törekszik a pontos történelmi háttér rekonstruálására, a nehezebb szakszókincs megtanítására. Hasonlóan az előzőhöz, a történelmen kívül a földrajz, az etika, sőt az osztályfőnöki órákon is hatékonyan használható. Az európai és világtörténelem határokat átrajzoló folyamatait akartam röviden, de találóan, sok-sok melléklettel bemutatni. A módszertan alapvetően a politikai földrajz eszköztárára támaszkodik, ezért kiemelkedő szerep jut a kartogramoknak. A magyarság szétszóródásának okai, a hazai nemzetiségek bemutatása, s a mai menekültáradat nemzetközi összefüggéseinek feltárása szerepel még a legfontosabb módszertani célok között.
A kartogramok között megtalálhatóak az általam szerkesztettek is. Például az egyik ilyen a dél-dunántúli németség elhelyezkedését ábrázolja az 1880-as népszámlálás anyanyelvi adatai alapján (a térképvázlat eredetije megtalálható a doktori értekezésemben, s későbbi könyveimben). A tanulók így megismerkedhetnek a felületi ábrázolás és a kördiagramos ábrázolás módszertanával is. Természetesen adott a tudományos elvárásoknak megfelelő hivatkozás, amely orientálja a felhasználó kollégákat, de segítségüket igénybe véve a diákokkal is el lehet sajátíttatni az etikus és szakszerű hivatkozás eszköztárát.
1. ábra: A német anyanyelvű lakosság százalékos aránya és lélekszáma a Dél-Dunántúlon 1880-ban
Forrás: Szenyéri Zoltán (2004): Német sorsok Dél-Dunántúlon (1700-2001). Dombóvári Német Kisebbségi Önkormányzat, Dombóvár, 339.
Az ábra mellől nem hiányozhatnak a megértést segítő feladatok sem.
- Olvass le a térképről olyan tolnai településeket, ahol nagy létszámban éltek németek! (Tolna, Tevel, Bonyhád, Hőgyész)
- Melyik az a baranyai település, ahol a legnagyobb volt a létszámuk, az arányuk még is kicsi volt? (Pécs, amelynél „nagy kör” található, de a német lakosság aránya alacsony.)
- Melyik volt az a két tolnai tájegység, ahol a legtöbb német falu helyezkedett el? (A Tolnai-Hegyhát és a Völgység)
Ez a tananyag is alkalmaz elsődleges történelmi forrásokat. Erre példa potsdami konferencia határozatainak elemzése. A konferencia a következő megállapodásra jutott a németeknek Lengyelországból, Csehszlovákiából és Magyarországról való kitelepítését illetően: „A három kormány, miután megvizsgálta a kérdés minden oldalát, elismeri, hogy a Lengyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon maradt német lakosságot vagy annak egy részét át kell telepíteni Németországba. Egyetértenek abban, hogy mindenfajta áttelepítésnek, amelyre ténylegesen sor kerül, szervezetten és humánus módon kell végbemennie…” (Részlet a potsdami konferencia határozataiból)[7]
Miért akarták a németeket a három országból kiszállítani? (Politikai ok – a németeket büntetni kellett a háborús cselekedeteikért. Gazdasági indokok – másokat hozzá lehetett juttatni a tulajdonukhoz, főleg a földek voltak értékesek.)
Fontos szerephez juthatnak a képi források, a mai diákok számára amúgy is nagyon fontos szempont a vizuális élmény biztosítása. A következő kép a kitelepítések idején készült.
1. kép: Svábok a vagonban, útban Németország felé
Forrás: Gonda Gábor, Rubicon online,
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/
kitaszitottsag_a_magyarorszagi_nemetek_sorsa_a_masodik_vilaghaborut_koveto_evekben/ (Letöltés: 2019. máj. 1.)
Nézz utána, miért emlékeztetett a képek alapján a kitelepítés a zsidók elhurcolására! (Természetesen a marhavagonokba zsúfolt emberekre kell gondolni, tehát a szállítás körülményei nagyon hasonlítottak.)
A tananyag legmodernebb, legaktuálisabb része az utolsó két lecke, amelyek a jelenkori népvándorlással foglalkoznak. Olyan meghökkentő, elgondolkodtató képi forrásokat is sikerült találnom, amelyek a tanulók fantáziáját jól megdolgoztathatják. Erre példa az alábbi forrás.
2. kép: Hangyaboly-ország
Források:
- https://www.google.hu/search?q=explosion+of+population&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=
0ahUKEwiakvrHp8TkAhXnUBUIHT_FAMcQ_AUIEigB&biw=1366&bih=657#imgrc=
eo4_fwp2GUJXxM: - https://www.google.hu/search?q=explosion+of+population&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=
0ahUKEwiakvrHp8TkAhXnUBUIHT_FAMcQ_AUIEigB&biw=1366&bih=657#imgrc=–xeWqN4NaMybM: - https://www.google.hu/search?q=explosion+of+population&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=
0ahUKEwiakvrHp8TkAhXnUBUIHT_FAMcQ_AUIEigB&biw=1366&bih=657
(Letöltés: 2019. szept. 9.)
Miért nevezhetik a világ méhkasának Ázsiát? Melyik a két legnépesebb ország Ázsiában? (Kína és újabban India lakossága is meghaladhatja az 1,5 milliárd főt, s vannak 100 millió fő feletti egyéb országok. Kimagasló a kontinens szerepe a világ népességében.)
Milyen veszélyeket rejtenek az emberek vasúti utazási szokásai Indiában? Miért nem akadályozzák meg ezeket a hatóságok, pl. a rendőrség? Miért nem tudja a problémákat az állam kezelni? (Szegény ország, nincsen fejlett közlekedési hálózat, ill. annak a bővülése nem tart lépést a gyorsan növekvő lakossággal. Ilyen tömegek esetén a hatóságok tehetetlenek. Mindenki hozzászokott a veszélyes utazásokhoz.)
Melyik ország alaprajza rajzolódik ki az ábrán? (Nagyon szemléletes az ábra, hiszen India kontúrjait teszik ki az emberek.)
Összesítve tehát három 8-9 leckéből álló kis tankönyvet szerkesztettem hasonló módszertan felhasználása alapján. A cél az volt, hogy a tanár kollégáknak „kész”, használható anyagot adjak a kezükbe. Kéznél legyenek a források, lehetőleg minél változatosabb tartalommal, s azok elemeztetése, feldolgozása is megtörténjen. Ehhez a célhoz mindig rendelkezésre állnak a közvetlenül mellettük álló kérdések, feladatok. A tananyagokat nem csupán a történelem órákon lehet jól hasznosítani, hanem a modern pedagógiai elvárásoknak megfelelően egyéb tanórákon is.
JEGYZETEK
Könyvváltozat: Szenyéri Zoltán (2004): Német sorsok Dél-Dunántúlon (1700-2001). Dombóvári Német Kisebbségi Önkormányzat, Dombóvár.
http://www.nyf.hu/foldrajz/sites/www.nye.hu.foldrajz/files/oktatasi_segedanyagok/konyvek/TFK-2018-1-honlapra.pdf (Letöltés: 2020. szept. 30.)
http://www.moderngeografia.eu/wp-content/uploads/2019/09/2019_II_01_szenyeri.pdf (Letöltés: 2020. szept. 30.)
http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2019/06/szenyeri-zoltan-etnikum-nemzet-kisebbseg-az-etnikai-kutatasok-legfontosabb-tudomanyos-kategoriainak-ertelmezese-10-02-04/ (Letöltés: 2020. szept. 30.)
http://www.bibl.u-szeged.hu/bibl/mil/ww2/doksi/potsdami_kozlemeny.html (Letöltés: 2020. szept. 30.)
A cikk letölthető:
