A Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata 2021. április 16–17-én a járványviszonyokra való tekintettel rendhagyó keretek között, online tartotta meg a Nézőpontok: A történelemtanítás elméletének és gyakorlatának nemzetközi és hazai trendjei című, ezúttal első ízben nemzetközi tudományos konferenciáját. A tanácskozás méreteit jelzi, hogy a kétnapos konferencia mintegy 10 munkaórája alatt összesen 40 hozzászóló volt, 35 kisebb-nagyobb előadással, melyek közel harmada (12) idegen nyelvű volt.
A konferenciát a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozatának elnöke, Dr. Kaposi József nyitotta meg. Kifejezte reményét, hogy ez a tanácskozás tanúbizonysága lesz annak, hogy a nemzetközi eredményeket be lehet és kell hozni a magyar történelemdidaktikába. Köszöntötte a konferenciát Prof. Dr. F. Dárdai Ágnes, MTT Tanári Tagozat elnökségi tagja, a konferencia Tudományos Bizottságának elnöke és Prof. Dr. Hermann Róbert történész, a Magyar Történelmi Társulat elnöke is.
A megnyitót követő 1. panel az Új megközelítések a nemzetközi történelemdidaktikában címet kapta, ahol elsőként Prof. Dr. Susanne Popp, az Augsburgi Egyetem tanára, és a Nemzetközi Történelemdidaktikai Társaság (ISHD) elnöke kapott szót. „History of Mankind” „World History” „Global History” „Big History” as Didactic Approaches for teaching History in Schools című előadásában többek között arról beszélt, hogy egy több országra kiterjedő kutatás szerint az iskolai történelemtanításnak a címben jelölt négy koncepciója létezik. Utalt arra is, hogy a nemzeti történelmi eseményeken túli megnevezésekben terminológiai sokféleség tapasztalható (egyetemes történelem, világtörténelem, „big history”). Továbbá megemlítette azt is, hogy problémás a posztkolonializmus és a globális problémák tárgyalása is a tankönyvekben.
Prof. Dr. Stéphane Lévesque, az Ottawai Egyetem tanára tartotta a második előadást Good bye Trump, Good bye Columbus: Why We Need To Learn History? címmel. Előadásában főszerepet kapott a kulturális emlékezet és a múlthoz való kötődés, amely összeköthető a kortárs eseményekkel – köztük Donald Trump volt amerikai elnök távozásával.
A harmadik előadást Prof. Dr. Karl Benziger, a Rhode Island College egyetemi oktatója, a Nemzetközi Történelemdidaktikai Társaság Tudományos Tanácsának elnöke tartotta. Előadásának a History Teaching, National Myths and Civil Society címet adta, amelyben a történelmi analógiák mentén közelítette meg a mai események folyamatát, bemutatva, hogy szerinte a legfontosabb feladat a történelemdidaktikában, hogy a hallgatók megértsék a történelmi nézőpontokat: merjenek eltérően interpretálni eseményeket.
A nemzetközi szekció negyedik előadója Prof. Dr. Arthur Chapman, a University College London oktatója What is School History for? című előadásában egyrészt bemutatta a történelemtanítás célját, melynek kapcsán a történelemdidaktikával mint diszciplínával foglalkozott, másrészt megfogalmazta a történelmi gondolkodás kialakításának fontosságát, illetve a többi előadáshoz kapcsolódóan a globális kihívásokat vette górcső alá.
A konferencia első napjának 2. paneljében Prof. Dr. F. Dárdai Ágnes (PTE) és Dr. habil. Kaposi József (PPKE) bemutatta Változó történelemtanítás Magyarországon – trendek, mintázatok, mozaikok című előadását, melyben az elmúlt 30 év hazai történelemdidaktikai és szemléletbeli változásairól esett szó. A szerzők utaltak arra is, hogy e tanulmányuk egy olyan kötetnek a bevezető írása, amelyben a 10. évfordulóját ünneplő Történelemtanítás című online történelemdidaktikai folyóirat első évtizedének válogatott írásai szerepelnek. (A Történelemt@nítás a történelemtanításért: https://pea.lib.pte.hu/handle/pea/23750). Kiemelték, hogy hazánkban a tudományos közélet sajnálatosan nem tekinti egyenrangúnak a történelemdidaktikát a történetkutatással.
Ezt követően Dr. Kojanitz László az Oktatási Hivatal munkatársa, tankönyvfejlesztő, MTT Tanári Tagozat elnökségi tagja vette át a szót Református tananyagtár című előadásával, amelyben elhangzott, hogy a tanárok a digitális tananyagok felhasználóiból a készítőivé avanzsálódtak, és folyamatos digitális tananyagfejlesztéssel szeretnék segíteni a pedagógusok és a diákok közös oktatási folyamatát.
Ezt követően Dr. habil. Bánkuti Gábor, a PTE egyetemi tanára számolt be a Pécs8 – lokális történelem, társadalmi tanulás, helyi identitás című előadásában a helyi értékek kutatásáról, megőrzéséről. Bemutatta azt a nagyszabású projektet, amelyben a pécsi történelem szakos hallgatók helytörténeti adatok gyűjtésével, feldolgozásával, interjúk készítésével és elemzésével megtapasztalhatták egy (hely)történeti problémakör komplex kutatási tervének előkészítését és végrehajtását.
Az első nap végén, a 3. panel egy kerekasztal-beszélgetés volt. A résztvevők – Dr. habil. Bánkuti Gábor (PTE), Prof. Dr. Csukovits Enikő (MTT BTK TTI, a Magyar Történelmi Társulat főtitkára), Prof. Dr. Dárdai Ágnes (PTE), Dr. habil. Kaposi József (PPKE), Dr. Kojanitz László (Oktatási Hivatal), Prof. Dr. Tomka Béla (SZTE), Dr. habil. Vajda Barnabás (Selye János Egyetem) – a nap folyamán megismert előadók és a történettudomány, történelemdidaktika jeles képviselői voltak, akik az előadásokon elhangzottakra reflektáltak. Mindenki kihangsúlyozta a történelemtanítás jelentőségét és egyben felelősségét a felnövekvő generációk történelmi tudatának, identitásának, társadalmi felelősségvállalásának formálásában. Többek között elhangzott az, hogy a történelem segít nemzedékeket összekötő ún. kulturális kódrendszer átörökítésében, valamint szó esett a múltról való közös tudás jelentőségéről, és arról, hogy ez mennyiben változtatja meg az egyének és közösségek perszonális, szocializációs és kollektív interpretációs lehetőségeit.
A második nap bevezetőjében Dr. Katona András, MTT Tanári Tagozat elnökségi tagja, a konferencia Szervező Bizottságának vezetője köszöntötte a résztvevőket. Az előző nap rövid összefoglalója után azt hangoztatta, hogy „megszűnt a pedagógus lámpás szerepe. A pedagógus főszereplő helyett rendezővé vált.” Az ezután következő 4. panelben (Új megközelítések a történettudományban) először Prof. Dr. Romsics Ignác (ELTE-EKE) történész akadémikus előadása hangzott el, Történetírás és történeti ismeretterjesztés címmel. A történelemtanítás folyamatát a történészek kutatásai és a történeti ismeretterjesztés között helyezte el. Felhívta a figyelmet arra, „rendkívüli mértékben differenciálódik a szakmánk. Egyúttal rendkívül kibővült az írástudók köre.” Ahogy a kerekasztal résztvevői, ő is utalt arra, hogy különösen az interneten számos olyan munka érhető el, amelyek tudományos minősége megkérdőjelezhető, amelyekkel szemben mind a diákoknak, mind a tanároknak elővigyázatosnak kell lenniük.
Ezután Prof. Dr. Molnár Antal (ELTE, az ELKH BTK TTI főigazgatója) következett A magyarországi oszmán berendezkedés sajátosságai: egyedülálló jelensége-e a török-magyar kondomínium? című előadásával. Kutatásának egyik fontos következtetése, hogy az oszmánok beépítették a leigázott hatalom elitjét az új hatalmi struktúrába. Ezt a tényt az oszmán pragmatizmussal magyarázta, és emiatt a magyar-török együttélést egyedülállónak és különlegesnek nevezte.
Dr. Kármán Gábor (ELKH BTK TTI) Kompromisszumképtelenség: Protestánsok és katolikusok a 17. század első felének magyarországi politikájában című előadásában kitért arra a sokkélményre, hogy a magyar katolikus egyház és protestánsok közötti ellentétek kiéleződnek, amikor azt a Bethlen Gábort királlyá választják, aki a katolikusoknak csak 3 püspököt engedélyez. Ebből leszűrhető, hogy bármely felekezet áll az uralkodói pozícióban, a lényeg, hogy mindig a másikat próbálják háttérbe szorítani.
Ezt követően az 5. panel (Új megközelítések a didaktikában) egyik előadója, Dr. Jancsák Csaba (MTA-SZTE ETTK) Oral history források, mint személyes narratívák a történelemtanításban című előadásában többek között a következő gondolatot hangsúlyozta: „A 21. századi történelemtanulás célja nem az, hogy a tanulók szöveghűen elismételjék a múltról szóló narratívákat és magyarázatokat, hanem hogy felismerjék a különböző nézőpontokból eredő eltéréseket, és ezek okait meg tudják magyarázni.”
A panel végén pedig Prievara Tibor (Tanárblog) tanár mutatta be Eljátékosított történelem – Gamifikáció a történelemtanításban című előadását. Kiemelte, hogy a gamification nem játékot jelent, sokkal inkább egy értékelési rendszert, ahol lehetőség van arra, hogy a tanulás minőségét, hasznosságát a tanulók vissza tudják jelezni, ezzel elősegítve az állandósult visszacsatolást.
A második nap harmadik paneljét (6. panel) a három szekcióban zajló eladások sora határozta meg. Itt két szekcióban pedagógusok mutathatták be innovációs anyagaikat, a harmadikban egyetemi doktori iskolák hallgatói angol és német nyelven számolhattak be eddigi kutatási eredményeikről.
A Pedagógus innovátorok I. szekciójában (Történelem és digitális kompetenciák) Dr. Kojanitz László elnökölt. Árpási Ildikó (Hódmezővásárhely) „…magunkra ismerhetünk egykori tiszta lelkek tükrében” című előadásában arról beszélt, hogy a Zachor Alapítvány a Társadalmi Emlékezetért nevű civil oktatási szervezettel együttműködésben fejlesztett különböző interaktív anyagokat középiskolás diákok számára. Az első egy hódmezővásárhelyi helytörténeti séta, mely során videóklipeket néznek meg és dolgoznak fel a diákok. A tanulási cél kapcsán rendkívül fontos, hogy a videóinterjúk által a történelem sokkal személyesebbé válik, így a diákok empatikus készsége is fejlődik.
Balogh Bence, szegedi tanár Online órák hatékonyan? című előadásában „digitális bennszülöttként” a tanórai IKT eszközhasználatot mutatta be saját pedagógiai gyakorlatából származó konkrét példákon keresztül.
Jakab Péter, az ELTE BTK Történelem Segédtudományai Tanszékének oktatója Eszközkészítés és manuális tevékenység történelemtanári nézőpontból című előadásában azt foglalta össze, mennyire fontos a motorikus eszközkészítés fejlesztése, illetve a digitális kompetenciafejlesztés nem mondhat le arról, hogy számot vessen a személyiségfejlesztéssel, így akár a digitális és vizuális kreativitás egyszerre is fejleszthető.
Kiss Károly, az Európa 2000 Gimnázium tanára A történelem tanítása a gamifikáció és a tanári kreativitás fókuszba kerülésével elnevezésű rövid összefoglalójában a Teams és a OneNote gamifikációjának bemutatásáról volt szó, melyben megemlítette, hogy az iskolájukban továbbképzések vannak a tanári digitális kompetencia fejlesztésének érdekében.
Maróti Zsolt Viktor, az Érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium tanára, valamint az Újkor.hu rovatvezető szerkesztője Online segédanyagok a történelemoktatásban című összefoglalójában megannyi lehetséges más-más applikációt felsorakoztatva színesítette az online oktatási platformok lehetőségeinek bemutatását. Szerinte az online órán kötelező a mémek alkalmazása.
Mátó Áron egyetemi hallgató (PPKE) A Dózsa György „story” – a Dózsa-mém alkalmazása a történelemtanításban című előadásában egy ötletes feldolgozási lehetőséget mutatott be Dózsa György történeti feldolgozása kapcsán: kiemelte a flow élményt és a többdimenziós intelligenciamodellt.
Szalai Eszter tanár a Digitális történelemtanítás egy budapesti középiskolában: górcső alatt a történelemtanárok öt kedvenc digitális platformja elnevezésű előadásában szóba hozta, hogy manapság a diákok a digitális bennszülöttek, viszont fontos a multitasking és flow-élmény folyamatok konstruálása. Felmérést végzett a DISC-személyiségteszt alapján, amit 1100 pedagógus töltött ki. Lényege a kiemelt öt platform (LearningApps, NKP-tankönyvek, Zanza.tv, Mozaweb, Redmenta) használatához fűződik, amelyek közül a leggyakrabban a LearningApps-et és az NKP-tankönyveket használják szívesen a tanárok és a diákok egyaránt.
A Pedagógus innovátorok II. szekcióját (Történelmi és állampolgári kompetenciák) Dr. Gyertyánfy András, a PTE BTK Történettudományi Intézet Modernkori Történeti Tanszék oktatója, az MTT Tanári Tagozat elnökségi tagja vezette. Vit Olivér, a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Katona József Technikum tanára Antik római útikalauz címmel bemutatta, hogyan érdemes játékos módszerekkel megismerni egy régi kor világát és elkalandozni abban, hogy a diák képet alkothasson egy letűnt kor világáról.
Hunyadi-Buzás Éva, az egri Kemény Ferenc Sportiskolai Általános Iskola tanára Az őshazából a Kárpát-medencébe című összefoglalójában elmondta, hogy az általános iskolai oktatásban az 5. osztályos, frissen történelmet tanulók számára fontos a közös online játék. Ebben kiemelt szempont a differenciálás és a konzultáció lehetősége.
Berényi Mónika, az Esztergomi Dobó Katalin Gimnázium tanára 1944 szomorú emlékei című előadásában elhangzott, hogy a kis történeteken keresztül lehet jól bemutatni a nagy történeteket – azaz, emberi sorsokon keresztül közelebb kerül a diák a nagyobb témához, például a holokauszthoz.
Sárhegyi Tamás, a RETÖRKI tudományos segédmunkatársa A rendszerváltás mérföldkövei: egy online tudástár mint emlékezeti reprezentáció c. előadásában bemutatta, hogy egy online tudástár egyszerre kronologikus eseménysort, életrajzi leírásokat és egyéb adatokat ismertet, amelyek különböző szűrési lehetőségekkel kereshetők. Korszerű és modern dizájn jellemző a tudástárra, hogy a befogadó közösségnek (diákoknak) ne legyen életidegen, de mégsem a legelterjedtebb képi tartalmakat használja.
Krázi Csilla, a Győri Szakképzési Centrum Jedlik Ányos Gépipari és Informatikai Technikum tanára előadásának – Tananyag feldolgozása kvízek/tesztek készítésével, Google űrlap segítségével – lényege, hogy nem csak a gyakorlás, hanem a diákok tudásának ellenőrzése és felmérése is lehetséges a címben jelzett eszközzel.
Hengán Kamilla egyetemi hallgató (PPKE) A szociális kompetencia fejlesztési lehetőségei az oktatásban című kutatásában beszámolt arról, hogy a történelemoktatás során az empatikus gondolkodás kialakításával fejleszteni lehet a diákok szociális kompetenciáját. Kiemelendő a pedagógus szerepe, valamint az, hogy ez egy tervszerű folyamat legyen, ne pedig a „pedagógiai tevékenység mellékterméke”.
Szabó Márta, a Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vezetőtanára A történelmi tanulás támogatása játékos információ-visszakereséses módszerekkel (online/offline) című előadásában kiemelte, hogy a történelemoktatás alapvető funkciója a történetmesélés, ami segít a történelmi traumák átélésében és feldolgozásában. Szerinte a történelemoktatásnak társadalomformáló szerepe van.
A doktoranduszok szekcióját Dr. habil. Vajda Barnabás, a Selye János Egyetem docense, az MTT Tanári Tagozat elnökségi tagja vezette. Az első előadó Bese László, a Selye János Egyetem Tanárképző Kar Történelemdidaktika Doktori Iskola hallgatója volt, Typology of Enemy Images in Czechoslovak History Textbooks (1948-1989) című előadásában arról beszélt, hogy milyen kollektív énképek alakulhatnak ki bizonyos tankönyvi példák alapján, ezért kiemelt egyes problémákat, amelyek korrekciója szükséges.
Dallman Kristóf, a Pécsi Tudományegyetem BTK Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola doktorandusza The international and public relations at the Hungarian Jesuit gymnasiums in the first half of the 20th century v című előadásában bemutatta, hogy milyen nemzetközi kapcsolatokat ápoltak a kora 20. századi iskolák egymással, és ebben milyen szerepe volt a jezsuitáknak.
Fodor Richárd, a Pécsi Tudományegyetem BTK Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola doktorandusza és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Vitéz János Tanárképző Központ tanársegédje Multi perspective Attitude in the English and Hungarian Regulatory Documents and Textbooks című előadásában bemutatta, milyen különbségek láthatóak az angol és a magyar oktatási rendszer között, de kitért rá, hogy több hasonlóságot is felismerhetünk az összevetés során.
Katonáné Kutai Erika, a Pécsi Tudományegyetem BTK Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola doktorandusza School Ceremonies as form of historical memory címmel tartotta meg előadását, melyben az iskolai rítusok hatásvizsgálatát vette górcső alá.
Nagy Tibor, a Selye János Egyetem Tanárképző Kar Történelemdidaktika Doktori Iskola doktorandusza Textbook Research on the Basis of History Didactics című előadásában bemutatott egy történelemdidaktikai alapú tankönyvkutatást. Ennek során kifejezetten az adott tankönyv feladatait vizsgálták, valamint, hogy milyen oktatáspolitikai, módszertani és szaktárgyi újdonság jelenik meg benne. Kiemelendő, hogy a tankönyvekkel párhuzamosan a tanári segédleteket is hasonló szempontok alapján elemezték.
Schvéd Brigitta, a Pécsi Tudományegyetem BTK Interdiszciplináris Doktori Iskola doktorandusza The first Partition of Poland and the issue of European balance of power in the visual sources of contemporary English political media (1772–1774) című előadásában beszélt Lengyelország első felosztásáról, ennek kapcsán vizsgálta a kortárs angol sajtótermékeket, kiemelten a vizuális forrásokat. A szatirikus ábrázolások felhasználhatók a reflektív és kritikus gondolkodás fejlesztése során. Így kitűnően alkalmazhatók ezek a források a történelemoktatásban
Szepessyné Judik Dorottya, a Selye János Egyetem Tanárképző Kar Történelemdidaktika Doktori Iskola doktorandusza Zum Randeiner geschichtsdidaktischen Debattedes Jahres 1913 – Wielehrte manden Gehörlosen Geschichte? című előadásában összefoglalta, hogyan alakult ki a történelemtanítás módszertana a siket tanulók számára. Kiemelten foglalkozott a Lett József által alkotott tankönyv bemutatásával, valamint az ezt követő újításokkal.
Rédli Mátyás, a Pécsi Tudományegyetem BTK Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskola doktorandusza An attitude survey of history and civic education teacher’s students of University of Pécs című előadásában arról számolt be, hogy bár a demokráciára nevelés fontos célja a hazai oktatásnak, de iskoláink mégis antidemokratikus jelleggel működnek. Arra keresi a választ, hogy a 21. században hogyan készíthetjük fel a gyermekeket, hogy a jövő aktív állampolgárai legyenek.
A kétnapos előadássorozatot Dr. Kaposi József összegző és értékelő gondolatokkal zárta. Szerinte a konferencia egyszerre jelenített meg háromféle nézőpontot. A tudomány nemzetközi és hazai képviselőiét, akik felülről „madár szemmel” látják a folyamatokat; másrészt a mindennapi gyakorlatot művelő tanárokét, akik egészen közelről a „rovar szemével”, figyelik a jelenségeket; illetve doktoranduszokét, akik leginkább érzékelik az áramlatokat, miként a vízben élő halak. Mindez a résztvevők gondolataiban is olyan komplexitást biztosított, amely záloga lehet a közmegegyezésen alapuló hazai történelemtanítás folyamatos megújulásának. A szervező és rendező Magyar Történelemi Társulat Tanári Tagozatának elnöke sikeresnek értékelte a tanácskozást, és megköszönte a résztvevők munkáját.
A cikk letölthető:
Történelemtanítás (LVI.) Új folyam XII. 1-2. szám 2021. május
