Őszi számunk homlokterében a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata áprilisi „Nézőpontok: A történelemtanítás elméletének és gyakorlatának nemzetközi és hazai trendjei” című nemzetközi konferenciájának külföldi előadóinak referátumai állnak, ezek töltik ki Tanulmányok rovatunkat. Közös volt az előadásokban, hogy valamennyi a globális kor kihívásaiból indult ki, tehát roppant aktuális volt.
A tekintélyes történelemdidaktikus professzorok közül a német Suzanne Popp, a Nemzetközi Történelemdidaktikai Társaság elnöke az „Emberiség történelme”, „egyetemes történelem”, „globális történelem”, „nagy történelem” mint az iskolai történelemtanítás didaktikai megközelítései c. előadásában egy nemzetközi felmérés alapján az angolszász word history különböző értelmezéseit vizsgálja, és nem tartja szerencsésnek ezek bármelyikének szembeállítását a nemzeti történelmekkel. A kanadai Stéphane Lévesque Viszlát, Trump, viszlát, Columbus: Miért kell történelmet tanulnunk? kissé aktuálpolitikai című és tartalmú előadásában sorra veszi, hogy melyek azok a kihívások, amelyekkel a XXI. századi plurális társadalmaknak szembe kell nézniük, és hadat üzen ezek leegyszerűsített megoldásainak, feladatot szabva ezzel a történelemtanításnak is a tanulók történelmi tudatának formálásában. Az amerikai Karl P. Benziger „Történelemtanítás, nemzeti mítoszok és civil társadalom” című előadásában egyetemi történelmi kurzusát bemutatva ad mintát arra, hogyan lehet küzdeni a nemzeti mítoszok hamissága ellen. Előadása jó példa az eltérő interpretációk különböző értelmezéseinek a fontosságára is. Az angol Arthur Chapman Mi a történelemtanítás célja? Nehézségek és lehetőségek című eladása az angol történelemtanterv céljainak felvillantásával bemutatja, hogy a történelem elemző tudomány, nem szabad leragadnunk annak puszta tartalmán. Felhívja a figyelmet arra a veszélyre is, hogy a diákok nem üres kézzel jönnek az osztályterembe, hanem sok elképzelést, gondolatot hoznak magukkal az iskolába, amelyek közül jó néhány akadályává is válhat a történelemtanulásnak.
Műhely rovatunkban Schütter Vera Egy szakmai innováció története alcímű írásában tanulásban akadályozott tanulók számára nagy szakértelemmel és empátiával készült munkafüzeteit mutatja be, bepillantást engedve azok használatának eredményeibe is. Fekete Áron Digitális szövegértési képességek mérése a történelem tantárgy keretén belül az általános iskola 8. évfolyamában című munkája egy történelmi tartalomba ágyazott digitális szövegértési mérésről szól. A kutatás elsődleges célja az volt, hogy olyan digitális történelmi feladatok segítségével mérje fel a szerző a nyolcadik osztályos tanulók szövegértési képességeit, amelyek igazodnak a 2018-as PISA-mérés egy-egy képességszintjéhez.
Szemle rovatunk első írása Katona András egy korábban indult Trianon „reneszánsza” a demokratikus Magyarország történelemtankönyveiben (1990–2020) című sorozatának a harmadik, záró közleménye. Jelen írás a középiskolai történelemtankönyvek Trianon egyetemes történeti hátterét bemutató vizsgálódását követően nemzeti történelmünk szempontjából elemzi Trianon és következményeit. Bár a téma nem vidító, de a kép annyiban megnyugtató, hogy szélsőséges és érzelmektől túlzottan determinált megállapítások szinte egyetlen tankönyvben sem olvashatók. Előző számunkat meghatározó Trianon témánkat jól zárja le Balatoni Monika közlése, Nemzeti identitás kérdései, önreflexió Trianon után címmel, mely alapos továbbgondolást is igényel mindannyiunk részéről.
Horizont rovatunk írásai – bár témájukban távol állnak egymástól, de – egyaránt érdekesek. Fodor Richárd Ügyvédek az iskola tárgyalótermében? címmel az EuroClio „Learning to Disagree” című kézikönyvét mutatja be, mely az „Útmutató az egyet nem értés tanulásához” izgalmas alcímet viseli. A kiadvány áttekintést és részletes segédletet nyújt az iskolai párbeszéd – megbeszélés – vita megközelítésének elősegítéséhez, amelyeket az állampolgári nevelés európai kulcskompetencia alapköveiként definiál. Ebbe a dokumentumba kínál betekintést a színvonalas ismertető. Németh Tibor írása egy nagyobb vállalkozás részeként jelenik meg, mely különböző kontinenseken élő őslakosok közösségfejlesztő gyakorlatait elemzi és értékeli. Az Alaszkai őslakos gyermekek bölcsessége című írás az észak-amerikai francia telepesek XVI. századi megjelenésétől napjainkig követi nyomon az alaszkaiak közösségteremtési szándékait és lehetőségeit, a gyermekek oktatását is ideértve. Az írás végkicsengése az, hogy sokat tanulhatunk az őslakosoktól, az indián öregektől az eszkimó gyerekekig.
Kaleidoszkóp rovatunk Hunyadi-Buzás Éva Őshazából a Kárpát-medencébe című projektbemutatójában arról számol be, hogy a tantermen kívüli digitális munkarend idején milyen új módszerekkel dolgozta fel online formában ötödikes tanítványaival Az Árpád nép című tankönyvi fejezetet. Érdekes és tanulságos ötletekkel találkozhatunk. Mezeiné Rumpf Anita Az iskolai rituálék és nevelési jelentőségük egy csurgói iskola példáján keresztül című munkájában az iskolai élet kevéssé kutatott járulékos elemeivel foglalkozik. A témával kapcsolatos általános értékű megfogalmazásai mellett a saját, a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium vonatkozó példái is igen értékesek.
A szerkesztők
