Ahhoz, hogy tudjuk, merre tartunk, mit akarunk,
tudnunk kell, hogy kik vagyunk és honnan jövünk.
FELIRATKOZÁS AZ RSS-HIRCSATORNÁRA
FELIRATKOZÁS AZ RSS-KOMMENTLISTÁRA

Történelemtanitás

online történelemdidaktikai folyóirat

Betűméret növeléseEredeti betűméretBetűméret csökkentése

Konferenciabeszámoló

 

(hivatkozási azonosító: 12-04-02)

 

 

A Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum 2021. december 11-én szervezte meg közös információs konferenciáját. A Vajdahunyadvár Vadászterme adott helyszínt ennek a témákban változatos eseménynek. A járványhelyzetre való tekintettel személyesen és online is bekapcsolódhattak az érdeklődők.

A múzeum részéről Dr. Estók János főigazgató köszöntötte a résztvevőket, majd Prof. Dr. Herman Róbert a Történelmi Társulat elnöke nyitotta meg a konferenciát. Beszédében felhívta a figyelmet az előnyös témaválasztásra: a magyar nép hajlamos a pesszimizmusra, ezen túllépni jól lehet, ha felfedezzük, milyen sok téren jeleskedünk mégis mi magyarok.

 

 

 

Az első előadást Dr. Estók János tartotta meg, a Magyar elsők az agráriumban címmel. Ebben hallhattunk Széchenyi István és Wesselényi Miklós európai útjainak a magyar mezőgazdaságra gyakorolt hatásairól, melyek az agráripar és a diéta elválaszthatatlanságát eredményezték az évek során. Betekintést nyerhettünk abba is, hogy a reformkori intézmények, mint például a lóverseny, hogyan nyitották meg a lehetőséget a különböző társadalmi rétegek közötti együtt gondolkodásra, munkára, melyek a jelentős fejlődést segítették elő.

 

 

Ezt követően Dr. Zsigmond Gábor, a Magyar Műszaki Közlekedésügyi Múzeum, főigazgató-helyettese, Balázs Mór és a kontinens első földalattija című előadásában emlékezett meg a méltatlanul elfeledett tudósról, aki forradalmasította a fővárosi közlekedést. Nemcsak a „kisföldalatti” atyja, de ő hozta mozgásba Budapestet is. Érdekes okfejtést hallhattunk a villamosvonalak és a közösségi terek kapcsolatáról, és arról, hogy milyen nagy változásokat okoztak a metróvonalak a városkép alakulásában. A konferencián említett szereplők közül Balázs Mór az egyik, akinek sikereit már életében is elismerték külföldön. A világ minden tájáról érkeztek mérnökök, hogy tanulmányozzák a „mágikus szekerét”, a villamost és a földalattit, ami 2021-ben ünnepelte 125. születésnapját.

 

 

Dr. Riedel Miklós, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet Fizikai Kémiai Tanszék nyugalmazott egyetemi oktatójának előadása nagyban színesítette a konferenciát, hiszen előadása – Görgey Artúr vegyészi tevékenysége a szabadságharc előtt, alatt és után – bár egy kiemelten fontos történelmi személyről szólt, de annak egy ismeretlenebb oldalát mutatta be. Görgey Artúr természettudományos munkáját ismerhettük meg, melynek fő kutatási témája a kókuszzsír és a szerves savak volt. Szakmai pályafutásáról elmondható, hogy zseniális alkotó és pontos szakértő volt, de érdekes, hogy kémikusi pályára a szabadságharc után sem tért vissza.

 

 

Balatoni Mónika, a Pannon Egyetem és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem mesteroktatója Klebelsberg Kuno és a kulturális diplomácia bölcsője címmel adott elő a legnagyobbat álmodó kultuszminiszterről. A népoktatási, elitképzési tervein túl bemutatta Botka Saroltával kötött házasságát, amely rendkívül maghatározó volt szakmai pályáját tekintve. Közösen jártak tanulmányutakra, amelyek biztosították számára az inspiráló hátteret, és elősegítették áttörő kultúrpolitikai sikereit.

 

 

Rövid kávészünetet követően Dr. Katona András a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozatának elnökségi tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézet nyugalmazott docense, Első olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd – Egy sokoldalú életpályacímmel mutatta be a „magyar delfin” -t, és érdekességeket hallhattunk az athéni olimpia körülményeiről. Sportolói karrierje mellett megismerhettük Hajós újságírói és építészi munkásságát, valamint humanitárius oldalát is. Ez megmutatkozott az általa tervezett épületekben (például a kolozsvári Vakok Intézete), továbbá a zsidó sportolók háború alatti mentésében vállalt szerepében is.

A konferencia második felében a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Oktatás és Társadalom Neveléstudományi Doktori Iskolának három PhD-s hallgatója is megtarthatta előadását egy-egy különleges magyar „elsőből”.

 

 

Dallman Kristóf a jezsuita teológusról, Bangha Béla SJ – A modernkori magyar katolikus közélet úttörőjéről szólt. A sajtóapostolkodás nagy alakja teljesen megújította ez egyházi tömegtájékoztatást. Megalapította a Magyar Kultúra című folyóiratot, melynek fő célja volt a rekatolizáció és a közéleti kérdések tudományos megközelítése egyházi szempontokkal. Bangha Béla munkásságából nem maradhatott ki természetesen egyik legjelentősebb alkotása: az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusa himnusza sem.

 

 

Tóth Judit, a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozat titkára Első Félegyházán, “második” az űrben – Magyari Béla élete címmel tartotta meg előadását. Kevesen tudják ma már, hogy Farkas Bertalan mellett Magyari Béla volt a másik űrhajós jelölt, aki társával együtt kaphatott kiképzést a Szovjetunióban. Munkássága és élete is igen figyelemre méltó. Már vadászpilótaként is kiemelkedő tehetség volt, így nem véletlen, hogy beválasztották az Interkozmosz programba. A képzés során végig baráti és támogató viszonyban volt társaival, s bár végül nem ő lett a kiválasztott űrpilóta, de ez nem törte meg. Doktori iskolába jelentkezett és egyetemi tanár lett. Személyében egy feledésbe merült elsőt tisztelhetünk, akinek jelentősége abból is érződik, hogy generációk pilótái tanulhattak tőle egészen élete végéig.

 

 

Fodor Richárd, a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozatának titkára, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanársegédje a Dél-amerikai Pampák meghódítója – Czetz János honvédtábornok karrierútja és emlékezete című előadásával folytatódott a konferenciát. Az örmény és székely gyökerekkel rendelkező Czetz János előtt ígéretes tiszti karrier ált. Bem József mellett is szolgált, ám a szabadságharc után emigrációba kényszerült, és a legkülönfélébb munkakörökben tevékenykedett. Az egykori honvéd élete több mozifilmbe illő fordulatokat vett, és végül Argentínában telepedett le, ahol megalapította az első katonai akadémiát.

 

 

A konferenciát záró előadást Dr. Kaposi József, a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozatának elnöke, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Vitéz János Tanárképző Központjának egyetemi docense tartotta meg, Egy az elsők és utolsók közül – Bánffy Miklós portréja címmel. Erdély első nemesi családjának utolsó képviselője, Bánffy Miklós minden oldalát megismerhettük: külügyminiszter, színházi intendáns, országgyűlési képviselő, katona és drámaíró. A trianoni veszteségek után visszatért szülőföldjére, és Romániában az erdélyi magyarok érdekképviseletének szentelte az életét. Az Ady Endre által is elismert író azonban végül földönfutóvá lett, de az előadás végére nyilvánvalóvá vált érdemessége az „utolsó reneszánsz arisztokrata” címre.

Lezárásképpen Kaposi József hangsúlyozta a nemzeti összefogás jelenőségét, és felelősségünket, hogy legyenek továbbra is ilyen nagy alakjai a magyar történelemnek, akikre büszkék lehetünk. A polgári társadalomnak meg kell teremtenie polgári öntudatát, hogy sikereket érhessen el. Nem szabad a régieket elfelejtenünk, időt kell szentelni az emlékezetükre, és mintaként állítani a fiatalok elé, hogy példát kapjanak a jövő építéséhez.

 

Fotók: Welker Gábor, Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár

 
 

A KONFERENCIA KÉPEI

     

     

     

     

     

     

     

     
     

    A cikk letölthető:
    A cikk letöltése pdf-ben

    Ugrás a cikk elejére