Konferenciaszámnak is nevezhetnénk 2021. évi utolsó megjelenésünket, mert három történelemtanítással kapcsolatos tanácskozás eseményei elevenednek meg benne. Ezek az éppen tucatnyi írás csaknem felét (szám szerint ötöt) jelentik. Az első, a számunk élén álló, Hengán Kamilla tudósítása a legújabbról, a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata „Az elsők – Magyar felfedezők, újítók, feltalálók” című, mely december elején került megrendezésre a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban közönség előtt, de online formában is hozzáférhető volt. Érdekes és változatos témájú előadások (szám szerint kilenc) váltogatták ezen egymást.
Ez már a megújult Tanári Tagozat negyedik konferenciája volt, valamennyiről tudósítottunk. Sőt, ezen tanácskozások számos előadásának szerkesztett változatát is közreadtuk. Ezt tesszük most is a „Nézőpontok – A történelemtanítás elméletének és gyakorlatának nemzetközi és hazai trendjei” áprilisi konferencia további anyagainak a közlésével. (Előző számunkban a külföldi előadók referátumait adtuk közre.) Most a Tanulmányok rovatunkban Bánkuti Gábor előadását jelentetjük meg (Pécs8 – lokális történelem, társadalmi tanulás, helyi identitás), mely egy újszerű helytörténeti kutatómunka rejtelmeibe nyújt – az internetes anyagokkal együtt – plasztikus betekintést.
Folytatódik a Történelemtanítás gyakori szerzőjének, Kojanitz Lászlónak értékes és érdekes sorozatos Az értelmező kulcsfogalmak tanítása és tanulása tárgyában. Ezúttal a történelmi jelentőség fogalomkörét járja körül a kutató szerző újszerű szemlélettel és plasztikus példákkal. Kojanitz Műhely rovatunkban megjelenő másik írása is igen tanulságos. Egy kérdőíves felmérés kapcsán keresi a választ arra, hogy „Mivel magyarázzák a középiskolások a történészek közti vitákat?” Hengán Kamilla másik írása A szociális kompetencia fejlesztési lehetőségei az oktatásban témára irányítja figyelmünket, tárgyunk nevelési lehetőségeihez kínálva hasznos tanácsokat.
A Közleményekben egy új, széles érdeklődésre számító sorozatot indítunk útjára Forrásközlések történelemtanításunk közelmúltjából címmel. Ezzel folyóiratunk különböző dokumentumok közreadásával szeretne hozzájárulni a hazai történelemtanítás rendszerváltozás utáni közelmúltjának feldolgozásához. Elsőként „A Zsidó Közösségi Kerekasztal Konferencia Oktatási Tagozatával folytatott tárgyalások és megállapodások dokumentumai a 2012. évi Nemzeti alaptanterv és kerettantervek kapcsán” tárgykörben adunk közre igen tanulságos forrásokat, erősítve a nyilvánosság erejében bízó attitűdünket.
Szemle rovatunkban egy némileg kuriózumnak számító és egy nagyon is történelemtanítási gyakorlatunkat segítő anyagot adunk közre. Albert B. Gábor munkája az egyébként is elhanyagolt szakoktatás egy periférikus területére visz el bennünket (Történelem vízmestereknek). Krázi Csilla munkája egy olyan innovációt mutat be, amely a járványos idők egy igen pozitív terméke: Tananyag feldolgozása kvízek készítésével – Google-űrlap felhasználásával. Erősen ajánljuk megújulni kívánó kollégáinknak.
Horizont rovatunk első írása – Nagy Tibor: A történelemtankönyvek változásai a XX. században. Kísérlet egy történelemdidaktikai alapú tankönyvkutatás megvalósításához – szintén a Nézőpontok… konferencián elhangzott előadás szerkesztett változata. Újszerű megközelítése a tankönyvkutatásnak, számos vitatható elemmel. Fodor Richárd – Tóth Judit beszámolója a Nemzetközi Történelemdidaktikai Társaság 2021. évi konferenciájáról, mely a „Miért tanítunk történelmet?” banálisnak látszó, de elég nehezen megválaszolható kérdést tette fel, a címével is válaszol: „A történelemtanításban rejlő lehetőségek megmutatása a mi feladatunk”. Ezeket a lehetőségeket járta körül az igen tekintélyes nemzetközi előadói gárda.
Kaleidoszkóp rovatunk írásai is a Nézőpontok… konferencia előadásaiból fogantak. Mátó Áron munkája, A Dózsa György-sztori a parasztvezér és a személyével is fémjelzett parasztháború nehezen változó történelmi értékelését, de még inkább a parasztvezér kollektív emlékezetének látszólagos változatlanságának okait vizsgálja érdekes és számos ponton újszerű írásában. Katonáné Kutai Erika is érdekes területre visz el bennünket: Az ünnepi műsor mint a történelmi emlékezet egyik formája. Az emlékezeti szakirodalom által elméletileg megalapozott tanácsai hasznosak lehetnek a tanári munka ezen nem mindig kedvelt területén.
A szerkesztők
