Jelen tanulmány a két világháború közötti korszak csehszlovákiai tankönyvterméséből húsz kötet didaktikai szempontok szerinti elemzésére vállalkozik. A vizsgálat tárgya a tankönyvek általános felépítése, a tankönyvek képi elemei, a tankönyvekben szereplő kérdések és feladatok, valamint ezek összefüggései, továbbá a leíró/szerzői szövegek tulajdonságainak elemzése. A két világháború közti Csehszlovákiában sajátságos helyzete volt a magyar nyelvű tankönyvkészítésnek. Ezért indokolt a tankönyvszerzői életutak felvillantása is.
A tankönyvszerzők
Érdemes szemügyre venni a két világháború közti csehszlovákiai tankönyvek keletkezését abból a szempontból, hogy kik készítették őket. Ez alapján három kategória rajzolódik ki:
- Cseh és szlovák szerzők által írt, magyarra lefordított tankönyvek.
- Cseh és szlovák szerzők munkái, amelyeket tartalmilag átdolgoztak a magyar diákok számára.
- Magyar társszerzővel vagy teljes egészében magyar szerzők által írt tankönyvek.
A legjelentősebb cseh történelemtankönyvek szerzői közé sorolhatjuk Josef Horčičkát, aki 1870-ben született České Třebové településen (a mai Csehország területén). Tankönyvszerzői munkája mellett elemi iskolai tanítóként tevékenykedett Hradec Královéban, valamint a polgári leányiskolában, Ústínad Orlicí településen.[1]
Stanislav Nikolau szintén az ismert tankönyvszerzők közé tartozott. Ő 1878-ban született,[2] földrajz-történelem szakon végzett a Karlo-Ferdinand, későbbi nevén Károly Egyetemen. Tanári és tankönyvszerzői munkássága mellett földrajzi szaklapokban is publikált. Az egyik legismertebb ezek közül a Širým světem – Zeměpisný měsíčník, azaz A nagyvilág – Földrajz havilap címmel és alcímmel megjelent képes lap, amelynek a társszerkesztője volt.[3]
Stanislav Klíma szintén számos tankönyv társszerzője volt a két világháború közötti történelmi periódusban. A többi tankönyvszerzőhöz hasonlóan ő is tanárként dolgozott.[4]
A szlovák szakemberek közül a rózsahegyi (Ružomberok) születésű, Pozsonyban teológusként végzett Jozef Koreňt kell megemlíteni. Tankönyvei miatt vált jelentőssé, bár nemcsak történelemtankönyveket írt, hanem nyelvészettel is foglalkozott.[5]
Pavol Bujnák szintén jelentős szlovák tankönyvszerző volt. 1882-ben született Alsókubínban (Dolný Kubín). Foglalkozott hungarológiával és szlavisztikával, emellett irodalomkritikus, történész, nyelvész, fordító és egyetemi tanár is volt egy személyben. Összehasonlító nyelvtudományi munkái máig jelentősek. A prágai és pozsonyi egyetem magyar nyelv- és irodalomtanára volt egészen 1932-ben bekövetkezett haláláig.[6]
Martin Ježo szintén kiemelkedő szlovák tankönyvszerző volt, aki állami tanfelügyelőként, egyúttal a szlovák tanítóegyesület (ZUS) titkáraként is tevékenykedett. A Magyar Tanító című érdekvédelmi, pedagógiai és módszertani tanügyi közlöny első száma az ő neve alatt, Ježo Márton szerkesztésében jelent meg. Komáromban 1920 és 1932 között volt tanfelügyelő, majd Besztercebányán folytatta tanfelügyelői pályáját 1932 és 1946 között. Számos magyar nyelvű történelemtankönyv szerzője volt.[7]
A cseh és szlovák tankönyvszerzők mellett a magyar tankönyvszerzők és fordítók szerepe különösen fontos ebben az időszakban, mivel ők azok, akik elkészítették azoknak a tankönyveknek a magyar verzióit, amelyeket a diákok és a tanárok végül az iskolákban kézhez kaptak. Közülük kiemelkedő személyiség Magyar Győző, aki számos magyar nyelvű középiskolai tankönyv szerzője volt. 1873-ban született Pozsonyban, történelem-földrajz szakos tanár volt, de leginkább tankönyvírói tevékenységével hívta fel magára a figyelmet. 1918 előtt a pozsonyi evangélikus líceumban, később a magyar reálgimnáziumban tanított. Több mint tíz tankönyvet írt a közép- és polgári iskolák számára, de a tankönyvei mellett napilapokban és folyóiratokban is jelentek meg cikkei és tanulmányai, például az Új Aurórában, a Híradóban, az Esti Újságban és a Prágai Magyar Hírlapban is.[8]
A magyar nemzetiségű tankönyvszerzők közül kiemelkedik még Banai Tóth Pál, aki nemcsak lefordította a magyar iskolák számára a két világháború közti csehszlovák tankönyveket, de számos esetben átdolgozta ezeket, és több könyv társszerzője is volt. 1887-ben született, és a tankönyvek mellett számos természettudományi és pedagógiai jellegű szakmunka szerzője is volt. Aktív szereplője volt a két világháború között a felvidéki magyarság kulturális életnek. Cikkei jelentek meg a Baráti Szó című református ifjúsági havi lapban. Részt vett a Szlovenszkói Általános Magyar Tanítóegyesület kéthetente megjelenő hivatalos lapja, a Magyar Tanító szerkesztésében.[9]
Érdemes még megemlíteni Gisztl Margit nevét is, aki a polgári iskolák számára német történelemtankönyveket fordított magyar nyelvre. Ő volt több éven keresztül a pozsonyi városi polgári leányiskola igazgatónője.[10]
A tankönyvek általános felépítése
Valamennyi korabeli tankönyvről megállapíthatjuk, hogy a leíró/szerzői szöveg teszi ki azok nagy részét. Olykor ezekhez a szövegekhez társulnak szómagyarázatok, valamint azt is láthatjuk, hogy a szöveg fontosabb fogalmait és tényeit kiemelik, melyek egyrészt arra szolgálnak, hogy segítsék a tanulók tájékozódását a tankönyvekben, másrészt a megtanulandó fontosabb adatokra ráirányítsák a figyelmet.
A leíró/szerzői szöveg mellett olykor ábrákat, illusztrációkat, ritkábban térképeket és diagramokat találunk a tankönyvekben. Az időben előre haladva azt figyelhetjük meg, hogy bár a tankönyvek szövegdominanciája mindvégig megkérdőjelezhetetlen, de 1927 után az általam vizsgált tankönyvek már nem készültek képek nélkül.
A kérdésekkel és feladatokkal kapcsolatban ez már nem mondható el. A tankönyvi képek szerepe mára már elengedhetetlen, ahogyan a kérdések és a feladatok szerepe is megkérdőjelezhetetlen, ellentétben a két világháború közti időszakkal. Szemléletes példa erre, hogy a 2021-ben használatos szlovákiai alapiskolai tankönyvek rengeteg képet tartalmaznak (pl. az 5. évfolyamosban 207, a 6. évfolyamosban 270, a 7. évfolyamos tankönyvben pedig 234 képet találunk).[11] A három könyv közül a legkevesebb képpel rendelkező is több ábrát tartalmaz, mint bármelyik két világháború közti tankönyv. Ez egyrészt a technika folyamatos fejlődésével, másrészt a képek tanításban betöltött szerepének felértékelődésével is magyarázható.
A két világháború között ritka az az eset, mikor a tankönyvek kérdésekkel és feladatokkal vannak ellátva. A vizsgált tankönyvek képeinek és feladatainak a számát következő diagram szemlélteti:
1. ábra: A tankönyvek képeinek és feladatainak mennyiségi mutatói
A diagramból láthatjuk, hogy Csehszlovákiában a két világháború között a magyar iskoláknak szánt tankönyvekben nem volt általános gyakorlat a kérdések és feladatok szerepeltetése.
Az ábrák és a feladatok között is találhatunk némi összefüggést. A diagramon ugyanis világosan kirajzolódik, hogy amely tankönyvek tartalmaznak kérdéseket és feladatokat, azok minden esetben képeket is tartalmaznak. Azonban azok a tankönyvek, amelyek képeket tartalmaznak, azok nem minden esetben vannak kérdések és feladatok. Ez is rámutat arra a jelenségre, hogy tankönyvi képek már egyre inkább nélkülözhetetlenek lettek a tankönyvekben, miközben a kérdések és feladatok továbbra is nélkülözhetők, elhanyagolhatók voltak. Ez arra világít rá, hogy a tanár tudásközvetítő szerepe, valamint a tankönyv, mint információtároló eszköz ebben a korban dominált. Az oktatási folyamatot leginkább a frontális tanítási módszerek alkalmazása jellemezte, valamint a tudnivaló információk tankönyvből való kinyerése.
A leíró/szerzői szöveg, mint tankönyvi elem az egész 20. század során megőrizte a vezető szerepét. Különösképpen a 20. század elején, de még ma is a szerzői/leíró szöveg tartalma jelenti a történelmi ismeretek fő forrását.[12]
Itt szeretnék röviden kitérni arra a kapcsolódó témára, hogy a két világháború közti időszakban, hasonlóan a magyarországi tankönyvek leíró/szerzői szövegeihez,[13] a tartalmukat tekintve a nemzeti történelem kiemelten fontossá vált: a mi esetünkben ez a csehszlovák nemzet története. Bár csehszlovák nemzet igazából nem létezik (csak külön cseh és szlovák nemzet),[14] azonban a két világháború közötti időszakban a csehszlovákiai tankönyvek folyamatosan ezt a kifejezést használják. Ezzel egyrészt a cseh és szlovák nemzet újonnan kialakult egységét próbálták megerősíteni, másrészt ezzel utólag kívánták a két nép történelmét egybeolvasztani. Így tehát a történelem mint tantárgy legfontosabb céljának azt tekintették, hogy megismertessék a tanulókat a csehszlovák nemzet történetével, valamint a legfontosabb világtörténelmi eseményekkel.[15] Elsődleges céljuk a csehszlovák nemzeti összetartozás erősítése, a csehszlovák közös történelem méltatása és előtérbe helyezése kellett, hogy legyen.[16]
A másik feltűnő jelenség, hogy a középiskolás tankönyvek egyike sem tartalmaz kérdéseket és feladatokat. Bár elvétve képeket tartalmaznak – az elemi és polgári tankönyvekhez képest kevesebbet –, azonban feladatokat, kérdéseket és gyakorlatokat nem. Feltevésem szerint ez abból adódhat, hogy a középiskolás diákok tudását már fejlettebbnek és önállóbbnak gondolták a tankönyvszerzők, ezért úgy vélték, hogy számukra elegendőek a leíró szövegben rejlő információk, amelyek elsajátítását nem szükséges a kérdések és feladatokkal segíteni és elmélyíteni, hiszen a középiskolás diák már képes a leíró szövegből önállóan kinyerni a legfontosabb megtanulandó információkat.
Tankönyvi forrásokról ebben az időszakban nem beszélhetünk. Sem szöveges, sem képi forrásokat nem találunk ezekben a tankönyvekben.
A tankönyvek bevezetői többnyire a tankönyv tartalmáról ejtenek szót, valamint a tankönyv keletkezésének körülményeiről, például arról, hogy melyik törvény értelmében kellett rajta módosítani. Módszertani ajánlást ekkoriban nem fogalmaztak meg.
A tankönyvek képi elemei
A tankönyvek képi elemeiről megállapítható, hogy ezek kizárólag csak illusztrációknak tekinthetők, ha abból a meghatározásból indulunk ki, hogy a tankönyvek képi elemei akkor tekinthetők forrásnak, ha azokhoz kérdések vagy feladatok kapcsolódnak.[17]
A tankönyvekbe beemelt képek műfajilag nagyon sokszínűek, bár egy-egy tankönyvben vannak külön jellemző képtípusok. A rajzolt grafikák egy adott történelmi eseményről szólnak, amelyet a készítője szabadon alkotott meg.
Ami a fényképeket illeti, ha átlapozzuk ezeket a tankönyveket, láthatjuk, hogy egyes fotók gyakran ismétlődnek. Más esetben, ha nem is ugyanazok a képek, de a témával vagy személlyel szorosan összefüggő ábrák igen. Például Ľudovít Štúr portréja, Tomáš Garrigue Masaryknak, Csehszlovákia első köztársasági elnökének az ábrázolásai a tankönyvek lapjairól kihagyhatatlanok. A portrék mellett gyakorta megjelenő képek még a különböző épületek rajzai, amelyek többnyire a korstílusokat hivatottak bemutatni, például a román építészeti korstílus ábrázolására a jáki templomot használják rendszeresen.
Kérdések és feladatok
A leggyakoribb kérdéstípus a két világháború közti tankönyvekben a leíró szövegre rákérdező, amely nem vár el a diákoktól magasabb szintű gondolkodási műveletet, mindössze azt, hogy egyes információkat keressenek ki és/vagy mondjanak vissza egy adott szövegrészből.
2. ábra: A leggyakoribb kérdéstípusok
Forrás: Pálesch Ervin- Banai Tóth Pál: Történelem II. rész. A csehszlovák köztársaságbeli magyar tannyelvű háromosztályos polgári iskolák II. osztálya számára. Academia Könyvkiadóvállalat, Bratislava, 1927, 8.
A tankönyvrészletből láthatjuk, hogy mind a 21 kérdés az előző fejezet adatainak kikeresésére korlátozódik. Ezek a kérdések a tananyag reproduktív elsajátítását segítik, de nem ösztönzik a diákokat önálló gondolkodásra.
3. ábra: A kis történész feladatai
Forrás: Koreň József – JežoMárton (magyar verzió: Banai Tóth Pál): Történelem és alkotmánytan a magyar tannyelvű népiskolák elsőbb osztályai számára. Stehr-féle könyvkereskedés és könyvkiadóvállalat, Prešov, 1923, 2.
A magasabb szintű kognitív műveleteket megcélzó kérdések és feladatok nem jellemzőek a tankönyvre. Olykor azonban találhatunk a 21. század tankönyveihez viszonyítva is meglepően korszerű kérdéseket és feladatok, de ezek inkább csak üdítő kivételek. Ilyen kedvező eset, amikor a tanulókat megismertetik a történészi munkamódszerekkel.
A másik előre mutató eset, amikor a tanulókat aktivizálják a feladatok, például saját produktum létrehozására.
4. ábra: Tanulókat munkáltató feladat
Forrás: Janoška Miloš—Banai Tóth Pál: A szülőföld és honismeret könyve. A Csehszlovák Köztársaságbeli magyar tanításinyelvű elemi iskolák negyedik és ötödik évfolyama számára, A csehszlovák Grafikai Unió r. t. kiadása, Praha—Prešov, 1935, 26.
A térképhasználat során fejlődik a tanulók a térbeli tájékozódási képessége.[18] Az ilyen és ehhez hasonló feladatok nagyszerűek, hiszen a diákok, ha megfelelő módon és mennyiségben gyakorolják a térképeken történő tájékozódást és a térképrajzolást, akkor a későbbiekben a térképolvasással, a térbeli gondolkodással nem lehet gondjuk.[19]
Hasonlóan önálló kutatásra ösztönzi a tanulókat például az alábbi kérdés: Hány analfabéta van a községünkben?[20] Bár ma már etikátlannak tűnik egy ilyen kérdés feltevése, mégis egyfajta kutatómunka szükséges a megválaszolásához, ami szintén a tanulókat önálló munkára serkenti, amely a történészi munkához hasonló. Azáltal, hogy a diákok történészi munkamódszereket alkalmaznak, például forrásokat elemeznek, adatokat gyűjtenek, forráskritikát alkalmaznak, szakértői tudásra tesznek szert, amely magának a történelemtudománynak a megértését lehetővé teszi.[21]
Az ilyen típusú feladatok azonban a szlovákiai tankönyvekben még ma is ritkák, nemhogy a két világháború között, ezért nevezem ezeket üdítő kivételeknek.
A leíró/szerzői szöveg tulajdonságai
A kutatott tankönyvek nyelvezete legtöbb esetben az iskolatípushoz alkalmazkodik. Tehát az elemi iskoláknak[22] szánt tankönyvek nyelvezete megfelel a kisgyermekek számára, addig a gimnáziumoknak és tanítóképzőknek szánt tankönyvek nyelvezete egy már majdnem felnőtt műveltségi szintjéhez áll közelebb.
A szövegek terjedelméről és tartalmáról szintén ez mondható el. Például a Csehszlovák Köztársaság alkotmányos berendezkedése című fejezet egy gimnáziumi és tanárképzőknek szánt tankönyvben 5 oldalból áll, addig az elemi iskoláknak szánt tankönyvben hasonló fejezet mindössze fél oldalt tesz ki. A nyelvezet, a nyelvi igényesség szempontjából a szöveg bonyolultságában a mondatszerkezetek tagoltságában vehetünk észre különbségeket a különböző korosztályoknak szánt könyveknél. Például az elemi iskoláknak szánt tankönyvek sokkal kevesebb többszörösen összetett mondatot tartalmaznak. Például: „A falu magyar népének fő tulajdonsága a becsületesség, őszinteség és értelmesség. A tudását inkább tapasztalatból, mint a könyvből szereti meríteni. A község ügyei iránt lelkiismeretesen érdeklődik…”[23] Látható az egyszerű, gyermeki fogalmazásmód.
Az alábbiakban nézzük meg Cyril és Metód tevékenységéről szóló szövegrészeket különböző korosztálynak és iskolatípusnak szánt tankönyvekben:
„A csehszlovákok ősei sok évszázadon keresztül éltek pogány hitben. A keresztény vallásra csak a Krisztus utáni 9-ik században tértek rá. Ebben az időben a csehszlovákok okos és hatalmas uralkodója, Rastislav fejedelem, birodalmába két szláv hittérítőt hívott meg. 863-ban jött Szlovenszkora két keresztény apostol, Cyril és Metod, hogy a népet a keresztény hitre térítsék.”[24]
„A csehszlovák néphez a keresztény hit tanai a IX. század kezdetén jutottak el és pedig a német és frank keresztény papok útján. Először a nemzet fejei barátkoztak meg az új hittel. Pribina és Rastislav fejedelmek csakhamar belátták, hogy a csehszlovák nép nem maradhat meg ősi pogány hitében a keresztény államok szomszédságában. Pártolták tehát a hittérítőket, sőt Pribina keresztény templomot is építtetett Nitrán…”[25]
„A német császár hatalma alá akarta hajtani a Nagymorva Birodalmat, de mivel ez háború útján nem volt lehetséges, a kereszténység elterjesztése útján akarta célját elérni. A kereszténység a Nagymorva Birodalomban terjedni kezdett ugyan, de ezért a Nagymorva Birodalom mégsem került a német császár befolyása alá, mert Rastislav fejedelem, hogy országát a német papok befolyásától megmentse, behívta Cyrillt és Methódot, a két görög testvért. Ezek szent buzgalommal terjesztették Krisztus tanítását a nép nyelvén…”[26]
„A bizánci császár két szaloniki származású testvért, Konstantint és Methodot küldte Nagymorvaországba. Minthogy szülőföldjük környékén szlávok laktak, mindkét apostol tudott szlávul. Konstantin és Methodius éppen hazatértek a kazárok földjéről, ahol mint missionáriusok működtek. Ez útjukról magukkal hozták Szent Kelemennek, az első római püspöknek (pápának) a maradványait. Mielőtt újabb térítő útra indultak volna, egyes istentiszteleti könyveket és a biblia egyes részeit lefordították arra a nyelvre, amelyen a Szaloniki környékén lakó szlávok beszéltek. Ezek nyelve őseink nyelvétől nem nagyon különbözött. Konstantin új írást állított össze, az ún. glagol írást vagy glagolikát. Nagymorvaország népe örömmel fogadta a saloniki testvéreket. A morvák megértették őket az istentiszteletnél is, mivel azt szláv nyelven végezték…”[27]
,,De Rastislav rájött, hogy a hittérítő német papok és szerzetesek egyúttal a német befolyás úttörői is. Ezért keletre, a bizánci császárhoz fordult hittérítőkért. Így került 863-ban az országába két Szalonikiből való görög testvér-szerzetes: Methód és Konstantin v. Cyrill, akik már a kazárok között sikerrel terjesztették Krisztus hitét. Ezek szlávul is jól tudtak, sőt a görög abc felhasználásával külön szláv írást, az ún. glagolit (hlahol) írást alapították: ezt némi változtatással, mint cyrill-írást ma is használják a gör. kel. szláv egyházban.”[28]
Ezekből a részletekből is láthatjuk, hogy ugyanazzal a témával kapcsolatban a különböző korosztályok számára készült könyvekben észrevehetők kisebb különbségek. Például az elemi és a polgári iskolák számára ugyanazzal a tematikával foglalkozó szövegrész kevésbé részletes, kevesebb adatot tartalmaz, mint a középiskolás tankönyvekben. Az egyre idősebb korosztálynak szóló tankönyvek egyre részletesebbek, és sokkal több adattal, névvel dolgoznak. Például a polgári iskolák tankönyveiben már megjelenik egy újabb szempont az alapiskolai tankönyvekhez képest, ami nem csak a csehszlovák fejedelem okos ötletének láttatja a keresztény hit bevezetését, de egy külső erő, a német birodalom befolyásának kiterjesztését is megemlíti. Másrészt a középiskolai tankönyvekhez képest a mondatok sokkal tagoltabbak és a megfogalmazás is egyszerűbb az elemi és polgári iskolák esetében.
Bár a leíró/szerzői szöveg tartalmi elemzésére nem kívánok bővebben kitérni, mégis fontosnak tartom megjegyezni, hogy ezek a tankönyvi szövegek számos olyan állítást tartalmaznak, amelyek olykor teljesen egyértelműen, máskor nehezebben észrevehetően lapulnak meg a sorok között. Számos ezek közül a magyar és a szlovák együttélés egyes eseményeire vonatkozik.
Összegzés
A tankönyvek felépítése a két világháború közti Csehszlovákiában nagyon hasonló volt. Jelentős különbségek vehetők észre ugyanakkor a középiskolai és az alacsonyabb évfolyamú iskoláknak szánt tankönyvek között. A középiskolai tankönyvekben kevésbé találunk kérdéseket és feladatokat. Bár a polgári és elemi iskolás tankönyvek tartalmaznak olykor feladatokat, azonban nagyon ritka az olyan feladat, amely nem a leíró/szerzői szövegre kérdezne rá. Forrásokat ezekben a tankönyvekben még nem találunk.
A többségük már tartalmaz képeket, azonban ezek többnyire ugyanazoknak a személyiségeknek a portréi, esetleg épületek, művészeti alkotások fotói, amelyek mindössze illusztrációknak tekinthetők, hiszen nem társul hozzájuk kidolgozott didaktikai apparátus.
A leíró/szerzői szövegek nyelvezete legtöbb esetben megfelel a diákok életkorának. A fiatalabbak számára szánt leíró/szerzői szövegek rövidebbek, meseszerűbbek, sokkal kevesebb adatot tartalmaznak és a megfogalmazásuk is gyermekibb, mint egy gimnazistáknak szánt tankönyvben.
Összességében ezek a tankönyvek egyre inkább dekoratívabbakká váltak, azonban többségükben csak a frontális oktatás módszerét támogatták, és nem fektettek nagyobb hangsúlyt a diákok képességeinek fejlesztésére.
IRODALOM
Szakirodalom
- Biografický lexikón Slovenska (2002). Zväzok I A – B. Martin: Slovenská národná knižnica; Národný biografický ústav, 638.
- Engel Enikő – Vajda Barnabás (2021): A képi források és az illusztrációk didaktikai szempontjairól – szlovákiai alapiskolás történelemtankönyvek vizsgálata alapján. Belvedere Meridionale, 33. évf. 2. sz. Belvedere Meridionale Kft, Szeged, 133-151.
- Engel Enikő (2021): A történelemtanítás problémái a felvidéki magyar iskolákban az első világháború utáni időszakban. Tanulmánykötet II. XXIV. Tavaszi Szél Konferencia. Doktoranduszok Országos Szövetsége, Budapest.
- Fónod Zoltán (2004): A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona 1918—2004. Madách-Posonium.
- Jireček, Miroslav (2014): Vývoj vyučovacího předmětu dějepis v letech 1918 – 2013. Masarykova Univerzita,
- Kaposi József (2020): Közelítések a történelemtanítás elméletéhez és gyakorlatához. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest.
- Katona András – Sallai József (2002): A történelem tanítása. Tantárgy-pedagógiai összefoglaló. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest.
- Klíma, Stanislav: N. É. N.: Könyvadatbázis:
https://www.databazeknih.cz/zivotopis/stanislav-klima-111383 (Letöltés: 2022. márc. 4.) - Koreň, Josef: N., É. N.: A szerző rövid életrajza:
https://www.phil.muni.cz/fil/scf/komplet/koren.html (Letöltés: 2022. márc. 4.) - Kránitz Zsolt (szerk. 2013): „A késő idők emlékezetében éljenek…” A Dunántúli Református Egyházkerület lelkészi önéletrajzai, 1943 – A Pápai Református Gyűjtemények Kiadványai, Forrásközlések 13. Jubileumi kötetek 2. Pápa.
- Martínek, Jiří – Martínek, Miloslav (1998): Kdobylkdo – našicestovatelé a geografové, Libri.
- Nagy Tibor (2021): Didaktikai trendek a történelemtankönyveken keresztül – hogyan és mi változott száz év alatt a történelemtankönyvekben? In: Fodor Richárd – Karainé Gombocz Orsolya – Miklós Ágnes Kata (szerk.) Pedagógiai változások – a változás pedagógiája III. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest, 179-189.
- Ottův slovník naučný, Encyklopedie obecných Vědomostí. dvacátý osmy díl, (1909)
https://pdfknihy.maxzone.eu/books/OSN/otto28-doplnky.pdf (Letöltés: 2022. márc. 4.) - Stanislav, Nikolau: Születési anyakönyvi kivonat, Matrika narozených, Humpolec M 124.
https://digi.ceskearchivy.cz/3939/123/1477/2755/83/0 (Letöltés: 2022. márc. 4.) - Száray Miklós (2010): A térkép szerepe és elemzése a történelemórán. Történelemtanítás (XLV.) Új folyam I. évf. 2. sz.
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/05/szaray-miklos-a-terkep-szerepe-es-elemzese-a-tortenelemoran/ (Letöltés: 2022. márc. 4.) - Szerényi Ferdinánd (szerk. 1933): A csehszlovákiai magyar tanítók almanachja. Slovenská Grafia Műintézet, Bratislava.
- Vajda Barnabás (2018): Bevezetés a történelemdidaktikába és történelemmetodikába. Komárom, Selye János Egyetem.
A vizsgált tankönyvek kiadásuk sorrendjében
- Klíma Szaniszló (ford. J. L. és P. K. 1920): Csehszlovák köztársaság honismertetése (Földrajz és történelem). Elemi népiskolák számára. Pazicky D. Könyvnyomdája, Myjava.
- Koreň Jozef (1921): Dejepis československé národa pre ludové skoly (a pre opakovacie skoly) Knih-tlaciareň Arpáda Kóscha, Prešov.
- Hlavnika Károly (ford. Dr. Bancík Samu, 1923): A csehszlovák nemzet rövid története a középiskolák alsóbb osztályai számára. Bratislava.
- Koreň József – Ježo Márton (magyar verzió: Banai Tóth Pál, 1932): Történelem és alkotmánytan a magyar tannyelvű népiskolák felsőbb osztályai számára. Stehr-féle könyvkereskedés és könyvkiadóvállalat, Prešov.
- Pešek József (ford. Bujnák Pál, 1925): Haza és világ II. Képek az ókori és középkori történelemből. A középiskolák alsóbb osztályai számára. Profesorské nakladatelstvi v Kníhkupectvi, Praha.
- Pešek József (ford. Bujnák Pál, 1925): Haza és világ III. Képek a középkori és újkor történetéből. A középiskolák alsóbb osztályai számára. Profesorské nakladatelstvi v Kníhkupectvi, Praha.
- Pekář József (ford. Orbán Gábor, 1925): A csehszlovák nemzet történelme. A középiskolák legfelső osztályai számára. Profesorské nakladatelstvi v Kníhkupectvi, Praha.
- Stanislav, Nikolau – Baxa, Bohumil – Stocky, Ján (ford. Orbán Gábor, 1925): Csehszlovák honismeret. A középiskolák legelső osztályai és a tanítóképző intézetek III. évfolyama számára. Profesorské Nakladatelství a kníhkupectví, Praha.
- Banai Tóth Pál – Pálesch Ervin (1925): Történelem és alkotmánytan I. rész. A magyar tannyelvű polgári iskolák I. osztálya számára. Academia Könyvkiadó. Bratislava.
- Reinhard Frigyes (ford. Gisztl Margit, 1926): Történelem, polgári iskolák számára I. rész, Stiepel testvérek Könyvkiadó Vállalata, Liberec.
- Magyar Győző (1926): Világtörténelem a középiskolák felső osztályai számára. „Komensky” Kiadó és Irodalmi Társaság, Bratislava.
- Magyar Győző (1927): Világtörténelem II. rész. A középkor és újkor 1648-ig. A középiskolák VI. osztályai számára. „Komensky” Kiadó és Irodalmi Társaság, Bratislava.
- Pálesch Ervin – Banai Tóth Pál (1927): Történelem II. rész. A csehszlovák köztársaságbeli magyar tannyelvű háromosztályos polgári iskolák II. osztálya számára. Academia Könyvkiadóvállalat, Bratislava.
- Magyar Győző (1931): Világtörténelem I. rész, Az ókor és a középkor a XII. század végéig. A középiskolák III. osztályai számára. Spitzer Könyvkiadó Vállalata, Komárom.
- Koreň József – Ježo Márton (magyar verzió: Banai Tóth Pál, 1932): Történelem a csehszlovák köztársaság magyar tannyelvű elemi iskoláinak 6–8. évfolyama számára. II. kiadás. Stehr-féle könyvkereskedés és könyvkiadóvállalat, Prešov.
- Magyar Győző (1933): Világtörténelem a középiskolák alsó osztályai számára: II. rész. A középkor utolsó századai és az újkor 1789-ig a III. osztály számára. Spitzer Sándor, Komárom.
- Magyar Győző (1934): Világtörténelem a középiskolák alsó osztályai számára: III. rész. Az újkor 1789-től és a legújabb kor, valamint a haza történelem összefoglalása a IV. oszt. számára. Spitzer Sándor, Komárom.
- Janoška, Miloš – Banai Tóth Pál (1935): A szülőföld és honismeret könyve. A Csehszlovák Köztársaságbeli magyar tanítási nyelvű elemi iskolák negyedik és ötödik évfolyama számára, A csehszlovák Grafikai Unió r. t. kiadása, Praha-Prešov.
- Horčička–Ledr–Banai: A magyar tanítási nyelvű polgári iskolák egyéves tanfolyama számára. A csehszlovák Grafikai Unió r. t. kiadása, Praha-Prešov, 1938.
JEGYZETEK
https://pdfknihy.maxzone.eu/books/OSN/otto28-doplnky.pdf (Letöltés: 2022. jan. 26.)
https://digi.ceskearchivy.cz/3939/123/1477/2773/83/0 (Letöltés: 2022. jan. 26.)
https://epa.oszk.hu/00000/00016/00016/960601.htm (Letöltés: 2022. márc. 20.) (A tanulmányban a szerző a csehszlovakizmust fikciónak nevezi.)
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2010/05/szaray-miklos-a-terkep-szerepe-es-elemzese-a-tortenelemoran/ (Letöltés: 2022. márc. 3.)
A cikk letölthető:
