Bevezetés
A 2000-es évek elején Európában több mint 20 ország tért át a standardizált vizsgarendszerekre, beleértve Skóciát is.[2] Ezzel egy időben került sor több országos vagy országokon átívelő, a 21. századi képességek fejlesztését célzó modell elkészítésére is. Ilyen például az Európai Unió által az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning, LLL) kulcskompetenciáinak meghatározása, az Egyesült Államokban a P21 keretrendszer bevezetése. 2010-ben elindult az ATC (Assessment and Teaching of 21stCenturySkills) program is, de az UNESCO is közzétette 2015-ben a „21. századi alapkészségek”-re vonatkozó modelljét.[3] Az Európai Unió kulcskompetenciákról, míg az OECD Learning Compass 2030 transzverzális kompetenciák fejlesztéséről ír.[4]Hangsúlyossá vált a tanulók gondolkodásának fejlesztése, az iskolai tudás adaptálhatóságának mint szempontnak megjelenése, magával hozva a komplexebb gondolkodási műveletek elsajátításának képességét.[5]
Jelen írás célja, hogy röviden kontextusba helyezve bemutassa a skót National 5 történelem kurzusának vizsgafeladatait. A bemutatásban nemcsak példafeladatokat, hanem példamegoldásokat is közlünk, segítve a vizsga jellegének megértését, a 21. századi készség- és képességmérés skót változatának megismerését.
Ezen írás értékét növeli, hogy a skót történelem vizsgáról magyar ismertetés még nem készült. A skót oktatási rendszerről, vizsgarendszerről korábban Kákonyi Lucia,[6] valamint Gönczöl Enikő[7] készítettek tanulmányokat. Amennyiben az angol nyelvű kifejezések, megnevezések magyar megfelelői nem lelhetők fel ezekben a munkákban vagy a magyar szakirodalomban, úgy azok a szerző saját fordításai.
A National 5 vizsga a skót oktatási rendszerben
Skócia oktatásügye nemzetközileg jelentős szerepet tölt be a 21. századi készségek fejlesztésében.[8] A fejlesztendő képességek kiszélesítésének, átformálásának egyik eredménye a Tanterv a kiválóságért (Curriculum for Excellence)[9] alaptanterv bevezetése lett.[10] Ezen alaptanterv magában foglalja mindazokat a célokat és pedagógiai értékeket, melyekre a 3–18 év közötti diákok nevelés-oktatásában hangsúlyt kell fektetni. Az iskolák ez alapján saját tantervet is készítenek (helyi tanterv), az intézmény kontextusába helyezve konkrétabbá téve a fejlesztést.[11] A skót oktatási rendszer kurzusalapú, ami azt jelenti, hogy a diákok nem tantárgyakat, hanem krediteknek megfeleltethető kurzusokat teljesítenek,[12] így a történelem tantárgyat is kurzusok mentén tanulják.
A mai Nemzeti képesítések (National Qualifications)[13] címen megszerzett képesítés elődje 1888-ben jött létre, Scottish Leaving Certificate néven (magyarul: Skót Érettségi Bizonyítvány), melyet 1999 óta egy közfeladatokat ellátó civil szerv, a Skót Képesítések Hatósága[14](Scottish Qualifications Authority, a továbbiakban: SQA) koordinál. A testület a kormány megbízásából végez munkát, mely nem tartozik közvetlen elszámolási kötelezettséggel a parlamentnek. Miniszterek által meghatározott keretek között működik, de saját személyzetet alkalmaz, akik nem köztisztviselők.[15]
A skót oktatási rendszerben változatos módon tehetnek vizsgát a diákok, beleértve a portfóliót, a projektfeladatot vagy az esettanulmányt.[16] Az oktatási rendszerben National 3, 4, 5, emelt (Higher) és haladó emelt (Advanced Higher)[17] szintű vizsgákat találunk, ebből a National 3 kivételével mindegyik külső értékelésű és a felső középiskola három évében tehetik le a tanulók.[18] Az értékeléseket a tanév alatt folyamatosan a SQA irányításával végzik a tanárok. A National 5 kurzus a középszintű értékelés második felében történik, amikor a diákok a tanév során különböző feladatokkal, valamint a vizsgakurzussal szereznek képesítést. Azok a hallgatók, akik szeretnének egyetemi tanulmányokat folytatni, emelt és haladó emelt vizsgakurzusokat is teljesítenek.[19] A skót oktatási rendszer emellett kreditalapú, a Skót Kredit- és Képesítési Keretrendszer (Scottish Credit and Qualifications Framework, SCQF)[20] alapján a megszerezhető képesítéseket kreditekké alakítják, melyek segítik a különböző képzettségek nehézség szerinti összehasonlíthatóságát. Míg a kreditek a képesítés megszerzéséhez szükséges szintet jelölik, addig a szintek a képesítés megszerzésének komplexitását mutatják. A National 5 vizsga a tizenkét SCQF szintből az ötödiken helyezkedik el, a Nemzeti Képesítések kreditrendszerében a 6–32 közötti kreditpontból 24 kreditpontot ér.[21]
Skóciában a brit típusú vizsgarendszer van érvényben, melyben a vizsgáknak magas a presztízse, nagy hagyományai vannak, ugyanakkor a belső értékelés szerepe nem jelentős. A skót vizsgáztatási rendszer sajátosságait a középiskola sajátos szerkezete adja. A tankötelezettség 16 éves korig (az oktatási ISCED 3 első két évének szintjéig) tart, jellemzően ekkor veszik fel a diákok a National 5 kurzusokat (a hat évfolyamos gimnázium, az alsó gimnázium, a lower secondary education zárásaként),[22] melyet az ugyanezen a szinten fémjelzett vizsgák zárnak (1. táblázat). Ezzel zárul le az általános oktatás (broad general education),[23] a gimnázium második három éve fakultációkból áll. A felsőoktatás 17 éves kortól kezdődik, napjainkban azonban a diákok közel 90%-a emelt vagy haladó emelt szintű vizsgát is tesz, hogy a továbbtanulási esélyeiket, választási lehetőségeiket növeljék.[24]
A vizsgákat oktatóközpontok (learning centres) értékelik standardizált értékelési paraméterek segítségével.[25] A ponthatárokat évente, vizsgaidőszakonként újratárgyalják, hogy azok a lehető legigazságosabb eredményt tükrözzék. Ehhez a SQA munkatársai tantárgyspecialistákkal karöltve tárgyalják meg az értékelés szintjeit, megbizonyosodva arról, hogy a képesítések által elért eredményeknek megfelelően bemértek, standardok. A standardokat „kalibráló” bizottság éves értekezletére mindig a májusi vizsgaidőszak után kerül sor egy négyhetes periódusban, június és július között. Az üléseken megállapítják a tantárgyakhoz kapcsolódó ponthatárokat, ügyelve arra, hogy az osztályzatok tükrözzék a tesztkészítők által elképzelt, a tesztben meghatározott célokat. Mindezek megállapításánál három ponthatárt (C, A és felső A osztályzatok)[26] állítanak be, a B és D osztályzatok[27] automatikusan kerülnek megállapításra. Először a felső A (upper A) osztályzatot szerzők arányát határozzák meg, majd becslésekre, utólagos korrigálásra kerül sor, illetve azon tanulók számának megállapítására, akiknek ily módon az osztályzatát korrigálták. Az ülésről készül egy központi moderációs jelentés (central moderation report), melyben az ülés végén megerősítik a jóváhagyott határértékek arányait.[28]
| Tantervi szint és képesítés | Képesítés | teljesítésének jellege |
átlagos száma |
||
| ISCED 2 | 11-14 / 15 | általános oktatás (Broad General Education) | kötelező | 12-15 | |
| ISCED 3 | 14-15 / 15-16 |
felső középiskola (upper-secondary education/senior phase) | National 4 (belső értékelésű) |
6-9 | |
| National 5 (vizsga/kurzus-munka) |
|||||
| 15-16 / 16-17 |
Emelt (Higher) |
opcionális | 5 | ||
| 16-17 / 17-18 | Haladó Emelt (Advanced Higher) |
2-3 |
Források: Stobart (2021); OECD (2021); Kákonyi (2015); Gönczöl (2019) alapján saját szerkesztés
A National 5 vizsga történelem tantárgyból
A National 5 vizsgakurzust a skót diákok 15–16 éves korukban kötelezően teljesítik, ahol a történelem választható tantárgy.[29] Ezen kurzus célja a múlt és jelen megértése, a felelős állampolgárrá válás, attitűdformálás, valamint a forráselemzés képességének elsajátítása.[30] A diszciplináris tudás és a történelmi folyamatok megértése segíti a felelős állampolgárrá válást, a kritikai gondolkodás kialakulását, az empátia fejlesztését és nyitottságot is.[31] A kurzus a képességfejlesztés köré épül, a Skót Képesítések Hatósága (SQA) a Skills for Learning, Skills for Life and Skills for Work kereszttantervi dokumentumban[32] három főbb képességterület (olvasási készség; foglalkoztathatóság, vállalkozói készség, állampolgárság; gondolkodási készségek) fejlesztését nevezi meg a történelem tantárgyra vonatkozóan.[33]
A Nemzeti Képesítések (National Qualifications) rendszerében nem jellemző a szóbeli vizsgarész alkalmazása,[34] így a National 5 történelem tantárgy is két írásbeli részből áll (2. táblázat): egy kutatómunkát megelőző tudományos esszéírásból (assignment), valamint egy rövid esszéfeladatokat tartalmazó feladatlapból (question paper). A kurzus teljesítésére 160 óra került meghatározásra.[35]
2. táblázat: A National 5 vizsga felépítése történelem tantárgyból
| Tudományos esszéírás (assignment) | Feladatlap (question paper) | |
| Időtartam | kutatómunka (8 óra), esszéírás (1 óra) | 3 modul összesen 2 óra 20 perc |
| Feladat | választott történeti téma/probléma kidolgozása kutatómunkát követően (Resource Sheet) | feladatlap kitöltése (skót, brit, világtörténelem):1-1-1 témakör, összesen 14 feladat (7 leíró, 7 forráselemző feladat) |
| Vizsgarész időpontja | tavasz (március körül) | vizsgaidőszakban (május) |
| Pont | 20 pont | 80 pont |
Források: Kerr, John A. – Teale, Jerry (2018): How to Pass: National 5 History. Second Edition. Hodder Gibson, Glasgow; McLennan, Neil–Baxby, Andrew–Dunlop, Denise– Sherrington, Thom (2020): National 5 History: For SQA 2019 and beyond: Revision and Practice. Leckie and Leckie és Scottish Qualifications Authority (2021b) alapján saját szerkesztés.
A tudományos esszé megírása képezi a vizsga első felét, melyet a diákok a tavaszi félévben (jellemzően március közepéig) teljesítenek, még a májusi vizsgaidőszak előtt.[36] A tudományos esszé „problémamegoldó feladat jól érthető iránymutatással, struktúrával és terjedelemmel”.[37] E vizsgarész két részből áll: egy nyolcórás kutatási fázisból, ekkor a diákok anyagot gyűjtenek az adott témával kapcsolatban. A kutatási probléma szempontjából felhasználható és releváns információkat 200 szó terjedelemben egy A/4-es méretű forráslapra (Resource Sheet) rögzítik, melyet az esszé megírásánál használnak. Ezen a lapon[38] kapnak helyet a források, idézetek, az esszé tervezett struktúrája, a tartalmát viszont nem értékelik, így funkciója egy piszkozati laphoz hasonlítható, melyet a diákok a vizsgáig megtarthatják. Ha akarják, sokszorosíthatják, a legfontosabb funkciója, hogy a vizsgán szabadon használhatják, ugyanakkor nem másolhatják át betűről betűre a lap tartalmát. A maximum pontszám eléréséhez a diákoknak legalább két különböző forrásra kell hivatkozniuk.[39] A kutatási témát a diákok általában előre kiválasztják, a tanárral megvitatják. Olyan témát is választhatnak, amely akár vizsgakérdésként is megjelenhet.[40] Fontos, hogy az esszé témája ne leíró jellegű legyen, hanem ok-okozati összefüggésekre támaszkodó, valós történeti problémára/kérdésre[41] irányuljon, így megfeleltethető – az egyébként a feladatlapban is szereplő és jelen tanulmányban bemutatandó – „Milyen mértékben…?” (To what extent…?)” feladattípusnak. E kérdés lehetővé teszi magyarázat, értékelés megfogalmazását. Maximum pontszámért olyan problémát kell választani, melynek legalább egy jól elemezhető tényezője/faktora van.[42] Terjedelemi korlátok miatt itt nem közlünk példamegoldást,[43] de egy lehetséges esszékérdést igen: „Mennyiben játszott jelentős szerepet a nők munkába állása abban, hogy 1918-ban szavazati jogot kaptak [Nagy-Britanniában és Írországban]?”[44]
A kutatómunka alapulhat kollaboratív együttműködésen (csoportmunkán) is,[45] amennyiben az önálló, független munka minden egyes csoporttag esetében megvalósul.[46] A vizsgarész második szakaszában (szövegalkotás) egy óra alatt kell – a kutatási periódussal ellentétben – komoly felügyelet alatt, kommunikáció nélkül a választott történelmi problémára/kérdésre vonatkozóan felkutatott adatokat szintetizálni.[47]
A vizsgarész 20 pontos, a SQA pontozza az esszé szerkezetét (1. ábra), az esszéhez felhasznált forrásokat, azok elemzésének módját, az esszé megszerkesztettségét, a kérdés több szempontú elemzését/több tényező bemutatását.[48] Elvárásként fogalmazódik meg továbbá a többféle forrás felhasználása, azok ütköztetése, a kérdés megvitatása is. Végeredményben tehát a diákok nemcsak információt gyűjtenek, de azokból következtéseket is megfogalmaznak a rendelkezésükre álló információk értelmezésével.[49] A National 5 történelem vizsgán nincs büntetésből adódó pontlevonás, hacsak a vizsgázó nem a feladatok „protokolljának” megfelelően oldotta azt meg, vagy a forráslapot nem adja be.[50]
1. ábra: A tudományos esszé javasolt felépítése
Forrás: McLennan –Baxby–Dunlop– Sherrington (2020) alapján saját szerkesztés.
Az írásbeli vizsga második fele, a májusi vizsgaidőszakban megírandó feladatlap három részből áll.[51] Első része skót modul (Scottish Contexts), a második modul brit történelem (British Contexts), míg a harmadik modul világtörténelem (European and World Contexts) néven öt-öt, illetve tíz történelmi témakört tartalmaz (3. táblázat), [52] amiből látható, hogy a történelmi korok közül a jelenkor a leghangsúlyosabb (a témák fele), míg ókori témakört egyáltalán nem találunk. Tananyagát tekintve tehát a feladatlap három modulból (skót, brit és világtörténelem) és 20 témakörből tevődik össze. Összesen 14 feladatot kell teljesíteni, melynek eloszlása: öt skót, öt brit, valamint négy világtörténelmi feladat. A feladatlap moduljainak tipológiájánál azt láthatjuk, hogy a skót rész a leginkább leíró jellegű és a brit modul inkább forrásközpontú. Előbbit az is alátámasztja, hogy a javítási-értékelési útmutató alapján a skót témakör feladatainál pontosabb, konkrétabb ismeretközlés az elvárt. Minden egyes témakör további négy altémára bontható, és ezen négy altémához kapcsolódnak a vizsgalap feladatai. Ha például „Hitler és a náci Németország, 1919-1939” témakörét vizsgáljuk, akkor a National 5 kurzusleírása[53] alapján négy további témára (key issue) (weimari Németország, nácik hatalomra jutása, náci Németország, a nemzetiszocialista társadalom-gazdaságpolitika) bonthatjuk. A vizsgán minden témakör minden altémájához kronologikus elrendezésben találunk feladatot.[54] A vizsgázók feladata, hogy mindhárom modulból egy-egy témakör feladatait megoldják. A három rész megoldására összesen 2 óra 20 perc áll a tanulók rendelkezésére, összesen 80 pontot lehet szerezni, a skót történelmi modul 25, a brit 29, a világtörténelmi modul pedig 26 pontos. A vizsgán minden pont egy itemnek[55] feleltethető meg, így részpontok nincsenek.[56]
3. táblázat: Témakörök a National 5 vizsgán[57]
| Skót történelem (Scottish Contexts) |
Brit történelem (British Contexts) |
Világtörténelem (European and World Contexts) |
| 1. A függetlenségi háborúk, 1286–1328
2. I. (Stuart) Mária skót királynő és a reformáció, 1542–1587 3. Egyesülési szerződés, 1689–1707* 4. Migráció és birodalom, 1830–1939 5. A nagy háború időszaka, 1900–1928 |
1. A középkori királyságok létrejötte, 1066–1406*
2. A három királyság háborúja, 1603–1651* 3. Az atlanti-óceáni rabszolgakereskedelem, 1770–1807 4. A változó Nagy-Britannia, 1760–1914 5. A modern Nagy-Britannia kialakulása, 1880–1951 |
1. A keresztes hadjáratok, 1071–1192*
2. Az amerikai függetlenségi háború, 1774–1783* 3. Az Amerikai Egyesült Államok, 1850-1880* 4. Hitler és a náci Németország, 1919–1939 5. Lenin és az orosz forradalom, 1894–1921 6. Mussolini és a fasiszta Olaszország, 1919–1939* 7. Amerikai polgárjogi mozgalmak, 1918–1968 8. A megbékélési politika és a háborúhoz vezetőút, 1918–1939 9. A második világháború, 1939–1945 10. A hidegháború, 1945–1989 |
Forrás: Kerr – Teale (2018), (2019) alapján saját szerkesztés.
Feladattipológia
A feladatlap hat típusfeladatot tartalmaz, ezek mindegyike egy rövidebb, 6–10 mondatos, korlátozott vagy kiterjesztett típusú válasz (restricted response, extended response) megfogalmazását követeli meg. A korlátozott, valamint a kiterjesztett esszé típusú válasz közötti különbség, hogy előbbinél a válaszadás módja szorosan strukturált, míg kiterjesztett esszé esetében az interpretációk, érvek, saját ismeretek sajátos rendszerét a diákok maguk rendezhetik rendszerbe. Ezek mindegyike ún. ügyintézői esszé (transactional writing)[58] megírását követeli meg, ahol a diákoktól – különböző típusfeladatokon, különböző kognitív képességek mérésén keresztül – a tényszerű információ rögzítését, a különböző álláspontok melletti/elleni érvelést (az objektivitást és a rendelkezésre álló bizonyítékokat szem előtt tartva) várják el. Jellegéből adódóan ezen feladatok fejlett szövegírási készségeket (technical writing skills), továbbá logikus gondolatvezetést igényelnek. Az esszéfeladatok magasabb kognitív műveletek mérését is lehetővé téve ideálisak az analízis, szintézis, értékelés mérésére, hiszen általuk lehetőség nyílik a diákok nyelvhasználatának, elemzőképességének, érvelési készségének, a források szelektálási képességének az értékelésére.[59]
A hat típusfeladatból három kérdés az ismeret és megértés (knowledge and understanding), míg további három a forráshasználati készségek-képességek (source handling skills) mérésére használhatók,[60] a forrásfeldolgozó feladattípusokat a 4. táblázatban vastaggal jelöltük. A táblázat alapján látható, hogy a vizsgán összesen 14 feladatot kell teljesíteni, mely feladatok a három tartalmi modulban egy 25, egy 26 és egy 29 pontos feladatstruktúrában kapnak helyet. E három feladatstruktúrában a hat feladattípus különböző kombinációjának eredménye, és vizsgaidőszakonként e struktúrák a három tartalmi modul között véletlenszerűen rotálódnak.[61] A táblázatban az idei adatokat közöljük.
4. táblázat: A National 5 feladatlap különböző feladattípusainak megoszlása a három tartalmi modulban (2022-es vizsgaidőszak)
Feladatlap
| Skót modul | Brit modul | Világtörténelem modul |
| 1. Ismertesse! (describe) | 1. Ismertesse! (describe) | – |
| 2. Magyarázza meg! (explain) | 2. Magyarázza meg! (explain) | 1. Magyarázza meg! (explain) |
| 3. Milyen mértékben…? (to what extent?) | – | 2. Milyen mértékben…? (to what extent?) |
| – | 3. Értékelje! (evaluate the usefulness) | 3. Értékelje! (evaluate the usefulness) |
| 4. Hasonlítsa össze! (compare) | 4. Hasonlítsa össze! (compare) | – |
| 5. Helyezze kontextusba! (how fully?) | 5. Helyezze kontextusba! (how fully?) | 4. Helyezze kontextusba! (how fully?) |
| 29 pont | 25 pont | 26 pont |
Forrás: Scottish Qualifications Authory (2021b és 2022b) alapján saját szerkesztés.
Az ismeret-megértés típusú feladatok, leíró típusú kérdések a vizsgán összesen 44 pontot, míg az forráshasználati készségek-képességek mérését szolgáló feladatok összesen 36 pontot érnek, tehát nem szignifikánsan, de hangsúlyosabbak az ismeretek mérésére irányuló kérdések. A javítási-értékelési útmutató[62] alapján sémától függetlenül a skót témakör feladatainál pontosabb, konkrétabb ismeretközlés az elvárt. A vizsgafeladatok oly módon vannak összeállítva, hogy a 14 feladatból hét inputot, azaz forrást nem szerepeltető, hét pedig forrást tartalmazó feladat. A feladatokat oly módon állítják össze, hogy az ismeretközpontú feladatok ne legyenek megválaszolhatók a forrásközpontú feladatban szereplő forrásokból. A feladatlapban felhasznált források korábban már nyilvánosságra hozott anyagok, melyeket rendszerint átalakítanak, hogy azok nyelvi megformáltságukban és tartalmukban illeszkedjenek a National 5 vizsgaszint követelményrendszeréhez.[63]
A korlátozott és kiterjesztett válaszadást igénylő feladatok tehát az ismereteket, az ismeretek megértését, valamint a kurzuson elsajátított készségek alkalmazását várják el. Mindezen feladattípusok alkalmasak arra, hogy a diákok bemutassanak, elmagyarázzanak egy eseményt, folyamatot, elemezzenek egy történeti témát, a forrásokat kontextusba helyezve értelmezzék, összehasonlítsanak két forrást, valamint forráskritikai szempontok figyelembevételével a forrásértéket is meghatározzák.[64] Pontozás tekintetében ugyan kevésbé megbízhatóbbak a zárt itemű feladatokhoz képest,[65] a skót standardizált értékelési útmutató mégis kellően objektívvá teszi a tanulói válaszok értékelését.
A továbbiakban a National 5 feladatlap hat típusfeladatát tekintjük át. Az instrukciók lefordításánál az eredeti szöveg jelentéstartalmát igyekeztünk megőrizni.
Ismeretet-megértést ellenőrző feladatok:
1. Ismertesse! „Describe” típusú feladatok
E típusfeladatnál nem található inputként szolgáló forrás, tehát ismeretek alapján kell megválaszolni egy leíró jellegű kérdést 4 pont értékben. A feladatban releváns, tényszerű információk rögzítése az elvárt, mely történhet egyszerű (short fact) vagy kifejtett tények (developed fact) útján. Ez a kétféle információrögzítési folyamat az összes feladattípus pontozásában helyet kap. Az egyszerű tények egy, a kifejtett tények két pontot érnek, így akár négy egyszerű információt, vagy kevesebb, de kifejtett tényből következő információt rögzíthetünk.[66] E feladattípus kétszer szerepel a megoldandó feladatok között.
| Példafeladat: Világtörténelem / 10. témakör: A hidegháború, 1945–1989
Ismertesse azokat az 1956-os magyarországi eseményeket [forradalom], melyek a nemzetközi válsághoz vezettek![67] Pontot érő példamegoldások:[68]
|
2. Magyarázza meg! „Explain” típusú feladatok
Ennél a feladattípusnál az érvelés az elvárás 6 pontért. A pontozás megegyezik az első feladatéval, valamint forrással itt sem találkozunk. Jelen feladat megköveteli, hogy a diákok releváns okokkal magyarázzák meg a feladatban szereplő történelmi élethelyzetet/eseményt.[69] A kifejtésben nem elvárás, hogy a diák súlyozza/fontossági sorrendbe állítsa ezeket az okokat, továbbá elméleti okokat is megfogalmazhat,[70] de rögzíteni szükséges, hogy az eseményeket több tényező is befolyásolja.[71] A korábbi feladattípussal egyetemben az értékelés történhet egyszerű vagy kifejtett válaszadás útján, így az egyszerű és kifejtett indokok számának lehetősége a maximum pont elérésért sokszínű lehet.[72] E feladattípus mindhárom tartalmi modulban helyet kap.
| Példafeladat: Skót történelem / 1. rész: A függetlenségi háborúk, 1286–1328
Magyarázza meg, miért győztek a skótok a bannockburni csatában![73] Pontot érő példamegoldások: Szerepeltetni kell: több ok is közrejátszott a győzelmükben.
|
3. Milyen mértékben / Milyen sikerrel / Milyen fontosságú…? „To what extent” / „How successful” / „How important”… ?) típusú feladatok
A szabályozó dokumentumok[75] elnevezése alapján ezt a feladatot tekinthetjük rövid esszének (short essay). Ebben a feladattípusban már megjelenik az ok-okozati összefüggések, az eseményt alakító tényezők priorizálása, de források itt sem szerepelnek. Fontos elvárás, hogy a tanulói produktumnak strukturáltnak kell lennie, mivel a pontozásnál ez is szerepet játszik, a megszerezhető 9 pontból ez önmagában 4 pontot ér, így a bekezdésben a kérdés történelmi kontextusba helyezése/releváns tényezők meghatározása jelenik meg szempontként. A tárgyalásban további, okokat, tényezőket befolyásoló ismeretek bemutatására kerül sor, míg a befejezésben általános összegzés és/vagy értékítélet megfogalmazása rögzítendő. További elvárásként fogalmazódik meg, hogy a vizsgázók kitérjenek arra, hogy egyes történéseket több tényező befolyásol, és ezek együttes vizsgálata során lehet konklúzióra jutni, vagyis a fogalmazásban olyan tényezőkről is be kell számolni, melyek a forrásban nem jelennek meg. Ebből adódóan tehát rögzíteni kell, hogy csak részben tudunk választ adni a kérdésre a rendelkezésre álló információk/terjedelem alapján. A feladatot többek között azért is soroljuk az ismeret-alapú típusfeladatok közé, mert itt adatok strukturált rögzítése történik.[76] E feladattípust kétszer kell a diákoknak teljesíteni.
| Példafeladat: brit történelem / 4. rész: A változó Nagy-Britannia, 1760–1914
Mennyiben tekinthető a nyomornegyedek felszámolása a 19. század javuló lakás- és életkörülményei legfőbb következményének?[77] (Használja ismereteit a különböző ható tényezők kiértékeléséhez, összegzését indokolja!) Pontot érő példamegoldások:[78]
|
Forráselemző feladatok:
A forráshasználat szerves része a kurzus tananyagának, készségek elsajátításának. Az ehhez kapcsolódó segédletet a melléklet tartalmazza.
4. Értékelje! „Evaluate the usefulness” típusú feladatok
E feladattípusban a forrásérték meghatározása a cél, tehát a tanulónak mérlegelnie kell, hogy az adott forrás – mely jelen feladatnál 75-85 szó terjedelmű, és három jól elkülöníthető tartalmi egységet, de legalább egy disztraktort[79] is tartalmaz – mennyiben lehet adekvát a feladatban megfogalmazott történelmi valóság rekonstruálásában. Ezen vizsgálathoz a forrás keletkezésének okát, idejét, a forrás szerzőjét és a forrás tartalmát kell elemezni, mindezt 5 pontért. Értékelést kell megfogalmazni a forrás azon tartalmára vonatkozóan is, mely a kérdés megválaszolásában szignifikáns, de a forrás erre nem tér ki. Mindezen szempontokat az utasítás is tartalmazza.[80] A feladattípus kétszer fordul elő, egyik esetben elsődleges (világtörténelem modul), míg másik alkalommal másodlagos forrás (brit modul) áll a tanulók rendelkezésére.[81] Ennél a feladattípusnál a forrásértéket befolyásoló tényezőket (a forrás keletkezésének ideje, körülményei, forrás típusa és szerző személye) az utasítás előtt olvashatjuk.
| Példafeladat: világtörténelem / 5. rész: Lenin és az orosz forradalom, 1894–1921
A forrás egy forradalmi eszméket közvetítő lapban jelent meg 1917 februárjában. Értékelje a forrás hasznosságát [forrásértékét] az orosz nép 1917-es közhangulatának tükrében! (Térjen ki a forrás típusára, a szerző személyére, a forrás keletkezésének idejére, annak céljára/funkciójára, forrás tartalmára, forrásból kimaradt tényezőkre!) „Amikor több mint két évvel ezelőtt háborúba indultunk, gyors győzelmet ígértek nekünk, most mégis fagyoskodunk és éhezünk. Csizma nélkül menetelünk és fegyver nélkül harcolunk. Ki vezetett bennünket ebbe a katasztrófába? A tábornokaink? Vagy a cárunk, aki egy személyben irányítja a hadseregünket? Bízunk-e még a „Mi Kis Apánkban” és német származású feleségében? Ideje a változásnak. Családjaink szenvednek a városokban. Ennek a háborúnak nincs vége. Változás kell!”[82] Pontot érő példamegoldások:[83] A nyitó megállapításban ki kell térni arra, hogy a forrás alkalmas az 1917-es orosz közhangulat bemutatására. A forráskritikai megállapítások:
A forrás tartalmára vonatkozó megállapítások:
|
5. Hasonlítsa össze! „Compare” típusú feladatok
Ebben a feladattípusban két forrást kell összehasonlítani 4 pontért. Mindkét forrás 65–75 szó terjedelmű, melyek három fő tartalmi pontot és szintén legalább egy disztraktort jelenítenek meg. Egy pont annak megállapítása, hogy a két forrás álláspontja megegyező-e, valamint a forrásokban megjelenő álláspontot azokat szintetizálva kell megválaszolni. A javítási-értékelési útmutató többféle megoldási „útvonalra” is lehetőséget biztosít többek között az egyszerű és kifejtett válaszadás miatt. A típusfeladat kétszer szerepel a vizsgafeladatok között, mely egyszerre két olyan forrást vonultat fel, melyek álláspontjukban megegyeznek (mint a példafeladat), a másik esetben azonban két ellentétes álláspontú forrást kell a diákoknak összevetniük.[84] Az instrukció előtt mindig szerepel egy tételmondat, mely kijelöli a feladat témáját.
| Példafeladat: Brit történelem /3. rész: Az atlanti rabszolga-kereskedelem, 1770–1807
Az „A” és „B” forrás az ültetvényeken dolgozó rabszolgák ellenállásáról szól. Hasonlítsa össze az „A” és „B” forrás álláspontját az ültetvényes rabszolgák ellenállásáról. (A forrásokat egészében és/vagy részletében vesse össze!). „A” forrás: „Bár a rabszolgák féltek a gazdáik által kiszabott büntetéstől, mégis megtalálták a módját, hogy ellenálljanak anélkül, hogy ténylegesen fellázadtak volna. A lehető leglassabban dolgoztak, mert tudták, hogy ez árt a gazdáik nyereségének. Olyan dolgokat is tettek, amelyek lelassították [a munkafolyamatot] vagy megrongálták a gépeket és a szerszámokat. Az állatok a nyitva hagyott kapukon keresztül szöktek meg. A rabszolgák hatalmas kockázatot vállaltak azzal, hogy ellenálltak, vagy megpróbáltak elszökni. Sokukat a legbrutálisabban büntették. Büntetésként gyakran levágták a fülüket, az orrukat és az ujjaikat. Mások azonban elszöktek a hegyekbe és az erdőkbe, ahol egy ideig biztonságban voltak az újbóli fogságtól”.[85] „B” forrás: „A karibi ültetvényeken rabszolgák végezték a munkát, az ültetvénytulajdonosok minden hasznot megtartottak maguknak. A rabszolgák nehezményezték, hogy a semmiért dolgoznak, és hogy megbüntetik őket, csak azért, mert a rabszolgatartónak úgy tartotta kedve. Ezért a rabszolgák több módszert is kidolgoztak, amelyekkel megnehezíthették az ültetvényesek életét. A legegyszerűbb ellenállási forma a lassan és rosszul elvégzett munka volt, de megpróbáltak elszökni is. Az ellenállásnak ára volt. A rajtakapott rabszolgákat felakasztották, megcsonkították halálközeli állapotig korbácsolták. De az ellenállás még így is folytatódott a nyugat-indiai[86] szigeteken.”[87] Pontot érő példamegoldások:[88] ─ A diákoknak először meg kell határozniuk, hogy a források álláspontjukban megegyeznek-e vagy sem, majd a forrásokból származó bizonyítékokkal kell alátámasztaniuk döntésüket. Jelen esetben a nyitómondat: Az „A” és a „B” forrás azonos álláspontot képvisel az ültetvényes rabszolgák ellenállásával kapcsolatban.
|
6. Helyezze kontextusba! „How fully?” típusú feladatok
Ebben a feladatban egy 80–90 szavas forrás alapján a tanulónak arról kell beszámolnia, hogy az adott forrás mennyiben írja le/magyarázza meg a feladatban megfogalmazott történelmi problémát, melyet jelen esetben is egy felvezető mondatban olvashatunk. Ennél a feladatnál is meg kell állapítani azt a tényt, hogy „egy forrás nem forrás”, vagyis, hogy a forrás alapján csak részben kaphatunk választ a faladatban megfogalmazott problémára. A forrás jelen esetben négy elkülöníthető tartalmi-értelmezési egységet, valamint legalább egy disztraktort tartalmaz. A maximum pontszámot e 6 pontos feladattípusban szintén többféleképpen meg lehet szerezni.[89]
Ez a feladattípus egy kontextualizációs kérdés, mely mindhárom témakörben helyet kap. Az utasítás alapján e feladattípus kétféle követelményt támaszthat. Így a „Mennyiben magyarázza a forrás, hogy miért… ?” (How fully does source X explain the reasons why…”) utasítás alapján a tanulóknak értelmezni kell a forrásból származó indokokat, valamint saját ismereteik alapján további indoklást és/vagy magyarázatot kell az esszé tárgyává tenniük, e kérdéstípus egyszer fordul elő a vizsgakérdések között (brit modul). A másik, kétszer szereplő típus (skót és világtörténelem modul) a „Mennyire írja le teljes körűen a forrás, hogy…?” („How fully does source X describe…”) utasítást jelöli meg, melynél a diákoknak értelmezniük kell a forrásból származó tényeket saját ismereteik felhasználásával.[90] A megszerezhető 6 pontból maximum 3 pontot a forrásból választott, a tételmondathoz releváns információ ismertetésével lehet megszerezni. Az esszé további részében olyan információkat kell említeni, melyek a forrásban nem szerepelnek, és az esemény mélyebb, tágabb megértését szolgálják. Ebben a részben maximum 4 pontot lehet elérni. Végső soron az esszében (érték)ítéletet/bírálatot is meg kell fogalmazni.[91] A feladatban nem elég a forrásból származó mondatok egyszerű átemelése, a megértés érdekében azokat saját szavakkal kell megmagyarázni, valamint jelen feladat esetében is szükséges egy olyan tényező feltárása, mely a forrásban nem szerepel, de a kérdés szempontjából jelentős.[92]
| Példafeladat: Világtörténelem / 10. rész: A hidegháború, 1945–1989
A forrás a Varsói Szerződés létrejöttéhez kapcsolódik. Mennyiben ad magyarázatot arra a forrás, hogy a Szovjetunió miért hozta létre 1955-ben a Varsói Szerződést? (Használja a forrást és saját ismereteit az ítéletalkotáshoz!) „Amikor a NATO 1949-ben megalakult, a Szovjetunió azonnal felháborodott, hogy ez egy 12 katonai hatalomból álló szervezet, melynek célja a Szovjetunió elpusztítása. Valójában a NATO létrehozása indokot szolgáltatott a Szovjetuniónak saját atombombájának tesztelésére, azt állítva, hogy az egy védelmi fegyver volt. Hat évvel a NATO megalakulása után, 1955-ben létrehozták annak szovjet irányítású megfelelőjét, a Varsói Szerződést. Európát ismét katonai szövetségek osztották meg, mindegyikük azt állította, hogy országaiknak védelemre van szükségük az agresszív ellenséggel szemben.”[93] Pontot érő példamegoldások:[94] Nyitómondat: A forrás részben arra ad magyarázatot, hogy a Szovjetunió miért hozta létre a Varsói Szerződést. Forrásból három tényező kikövetkeztetése:
|
Összegzés, kitekintés
„Nemcsak az számít, hogy mit tudunk a múltról, hanem az is, hogyan tudjuk azt.”[95] A történelemdidaktika szemszögéből a 21. század kontextusában ez egy alapvető jelentőségű, aktuális megállapítás. A skót történelemoktatásban a National 5 vizsga felépítésének bemutatása alapján látható, hogy a skót oktatási rendszerben ismertek a nemzetközi történelemdidaktika trendjei, a történelemtanítás céljai, funkciói, és hogy a legfontosabb trendeket igyekeznek gyakorlatba is átültetni. Többek között ezt láthatjuk a forráskritika, a történelmi gondolkodás és a történészi látásmód kialakítása igényének tükrében is.
E bemutató írásnak nem volt célja a feladatok részletes kritikai elemzése, de konklúzióként megfogalmazható, hogy mind a feladatok, mind a szabályozó dokumentumok és a javítási-értékelési útmutató követelményei alapján a skót vizsgarendszer National 5 történelem vizsgája letisztult, sematikus, ugyanakkor általánosabb, világosabb gondolatmenetet vár el a magyar történelemérettségi vizsgarendszerhez képest.
Érdemes átgondolni e vizsga azon pontjait, melyek a magyar vizsgarendszerben – az adott kulturális-társadalmi kontextust figyelembe véve – adaptálhatók lehetnek.
MELLÉKLET
Szempontrendszer a források elemzéséhez[96]
| Forrástípus | Megjegyzés |
| Tankönyv/történelmi szakkönyv | Forrásérték alapja: valószínű, hogy a benne található információ alapos kutatásokon alapul, emellett pártatlan/objektív. |
| Személyes levél/napló | Forrásérték alapja: valószínűleg őszinte, személyes beszámolót ad. |
| Jelentés | Forrásérték alapja: kutatásokon alapul. |
| Beszéd | Forrásérték alapja: tükrözi a kor attitűdjeit, véleményeit. |
| Újságcikk | Forrásérték alapja: a kor hangulatát (szellemét) és véleményét kell tükröznie. |
| Reklám | Forrásérték alapja: informatív és könnyen értelmezhető. |
| Interjú | Forrásérték alapja: általában tényszerű és részletes. |
| Propaganda plakát | Alacsonyabb forrásérték alapja: nem pártatlan. |
| Forrás szerzője | Megjegyzés |
| Modern kori történész | Forrásérték alapja: a szerzőnek alapos ismeretei vannak az adott történeti korról. |
| Az eseményeket átélő személy | Forrásérték alapja: szemtanúja volt az eseményeknek. |
| Igazságügyi szakértő (social investigator) |
Forrásérték alapja: a szerző fontos tényeket tárt fel kutatásai során. |
| Támogató/csodáló | Alacsonyabb forrásérték alapja: a szerző nem pártatlan. |
| Forrás keletkezésének ideje | Megjegyzés |
| Valamikor az esemény megtörténte után | Forrásérték alapja: visszatekintés előnye. |
| Az eseménnyel nagyjából egy időben | Forrásérték alapja: elsődleges forrás a kérdés megismerésében. |
| (Jóval) az esemény megtörténte után | Alacsonyabb forrásérték alapja: a szerző nem volt szemtanúja az eseményeknek. |
| Forrás keletkezésének oka | Megjegyzés |
| Tájékoztatás | Forrásérték alapja: releváns, részletes információval szolgál. |
| Meggyőzés | Forrásérték alapja: érthetően elmagyarázza az esemény fontosabb pontjait. |
| Történések rögzítése | Forrásérték alapja: releváns, részletes információval kell szolgálnia. |
| Meggyőzés (manipuláció) | Alacsonyabb forrásérték alapja: nem pártatlan. |
IRODALOM
- Bedő Orsolya (2010): A lengyel történelemérettségi. Történelemtanítás (XLV.) Új folyam I. évf. 1. sz.
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/wp-content/uploads/2010/02/Bedo1.pdf (Letöltés: 2022. szept. 5.) - Drixler Ildikó – Németh Éva (2012): A történelem tantárgy a Nemzetközi Érettségi (International Baccalaureate – IB) Programban. Történelemtanítás (XLVIII.) Új folyam IV. évf. 3. sz.
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/wp-content/uploads/2013/12/04_03_15_Drixler_Nemeth.pdf (Letöltés: 2022. szept. 5.) - Erdmann, Elisabeth (2010): Történelemtanítás az Európai Unió országaiban. Történelemtanítás (XLV.) Új folyam I. évf. 1. sz.
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/wp-content/uploads/2010/02/Muhelykonf11.pdf (Letöltés: 2022. szept. 5.) - Einhorn Ágnes (2007): Az idegen nyelvi érettségi vizsga reformja. In: Vágó Irén (szerk.): Fókuszban a nyelvtanulás. Budapest, Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 73–105.
- European Union (2004): Implementation of „Education and training 2010” Work Programme. Working Group B „Key Competences”. Key Competences for Lifelong Learning. A European Reference Framework. (Magyarul: Oktatás és képzés 2010 munkaprogram végrehajtása. B munkacsoport: Kulcskompetenciák. Európai Unió – Európai Tanács)
https://ofi.oh.gov.hu/tudastar/nemzetkozi-kitekintes/egesz-eleten-at-tarto (Letöltés: 2022. okt. 9.) - Földváry Miklós (2010): A bajor történelemérettségi. Történelemtanítás (XLV.) Új folyam I. évf. 2. sz.
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/wp-content/uploads/2010/05/208-Foldvary1.pdf (Letöltés: 2022. szept. 5.) - Gönczöl Enikő (2015): Nemzetközi jó gyakorlatot bemutató elemzés. Úton a kiválóság felé: A mindenki számára kötelező oktatás és támogató rendszerének megújítása Skóciában a 21. század elején. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest,
https://ofi.oh.gov.hu/sites/default/files/attachments/
fedlappal_Skocia_orszagtanulmany_GE_2014_0930.pdf (Letöltés: 2022. jún. 20.) - Gönczöl Enikő (2019): Hidak az iskola és a munka világa között Skóciában. Új Pedagógiai Szemle, 69. évf. 9-10. 142-162.
http://www.epa.hu/00000/00035/00195/pdf/EPA00035_upsz_2019_09-10_142-162.pdf (Letöltés: 2022. jún. 20.) - Gulyás Nikolett (2018): Spanyolország oktatási rendszere és a történelemérettségi. Történelemtanítás (LIII.) Új folyam IX. évf. 1-2. sz.
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/wp-content/uploads/2018/08/09_01_10_Gulyas.pdf (Letöltés: 2022. szept. 5.) - Hódi Ágnes – Tóth Edit (2020): Mérőfeladatok és kérdőívtételek szerkesztése. Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, Szeged.
- Kákonyi Lucia (2015): Érettségi vizsgák a XXI. század elején. Nemzetközi kitekintés. In: Bánkuti Zsuzsa – Lukács Judit (szerk.): Tanterv, tankönyv, vizsga. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 85-103.
https://ofi.oh.gov.hu/sites/default/files/attachments/
1505771_tanterv_tankonyv_vizsga_beliv.pdf (Letöltés: 2022. szept. 30.) - Kákonyi Lucia (2014): Érettségi vizsgák a 21. század elején. Új Pedagógiai Szemle, 64. évf. 7-8. 104-113.
https://folyoiratok.oh.gov.hu/sites/default/files/journals/upsz_7-8_teljes_nyomdai.pdf (Letöltés: 2022. szept. 14.) - Kojanitz László (2013): A történelmi gondolkodás fejlesztése. Iskolakultúra, évf. 2. sz. 28-47.
http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21365/21155 (Letöltés: 2022. jún. 20.) - Kerr, John A. – Teale, Jerry (2019): Essential SQA Exam Practice: National 5 History Questions and Papers. Hodder Gibson, Glasgow.
- Kerr, John A. – Teale, Jerry (2018): How to Pass: National 5 History. Second Edition. Hodder Gibson, Glasgow.
- McLennan, Neil – Baxby, Andrew – Dunlop, Denise – Sherrington, Thom (2020): National 5 History: For SQA 2019 and beyond: Revision and Practice. Leckie and Leckie.
- OECD (2019): Learning for 2030.
https://www.oecd.org/education/2030-project/ (Letöltés: 2022. okt. 9.) - OECD (2021): Scotland’s Curriculum for Excellence: Into the Future, Implementing Education Policies. OECD Publishing, Paris.
- Racskó Réka (2020): A kultúraváltás hatása az egyének készség- és képességrendszerére: új modellek. In: Lengyelné Molnár Tünde (szerk): A kultúraváltás hatása az egyéni kompetenciákra: a digitális kompetencia modelljei. Eszterházy Károly Egyetem Líceum Kiadó, Eger, 8-37.
http://real.mtak.hu/120266/1/8_37_Racsko.pdf (Letöltés: 2022. márc. 30.) - Scottish Credit and Qualifications Framework (2017).
https://scqf.org.uk/media/nizmn1eu/scqf-diagram-2017-a6-web.pdf (Letöltés: 2022. okt. 6.) - Scottish Credit and Qualifications Framework: Ready Reckoner for SQA Qualifications in the SCQF (2019).
https://www.sqa.org.uk/sqa/files_ccc/ready-reckoner-for-SQA-qualifications.pdf (Letöltés: 2022. okt. 7.) - Scottish Government (2019): Public bodies in Scotland: guide.
https://www.gov.scot/publications/public-bodies-in-scotland-guide/ (Letöltés: 2022. dec. 5.) - Scottish Government (2022): National public bodies: directory. Executive non-departmental public bodies.
https://www.gov.scot/publications/national-public-bodies-directory/pages/executive-non-departmental-public-bodies/ (Letöltés: 2022. dec. 5.) - SQA (2020a): Set, maintain and monitor standards:
https://www.sqa.org.uk/sqa/75283.html (Letöltés: 2022. szept. 12.) - Scottish Qualifications Authority (2017a): A Guide to Setting Grade Boundaries.
https://www.sqa.org.uk/sqa/files_ccc/A_Guide_to_Setting_Grade_Boundaries_v1.3.pdf (Letöltés: 2022. szept. 12.) - Scottish Qualifications Authority (2019a): Guide to Assessment.
https://www.sqa.org.uk/files_ccc/Guide_To_Assessment.pdf (Letöltés: 2022. ápr. 25.) - Scottish Qualifications Authority (2019b): National Qualifications. 2019 History National 5 Finalised Marking Instructions.
https://www.sqa.org.uk/pastpapers/papers/instructions/2019/mi_N5_History_mi_2019.pdf (Letöltés: 2022. jan. 25.) - Scottish Qualifications Authority (2019c): History National 5 Course Report.
https://www.sqa.org.uk/files_ccc/2019N5CourseReportHistory.pdf (Letöltés: 2022. jan. 28.) - Scottish Qualifications Authority (2021a): Guidance on modifications to the National History question paper: session 2021-2022.
https://www.sqa.org.uk/sqa/files_ccc/question-paper-guidance-n5-history.pdf (Letöltés: 2022. jan. 25.) - Scottish Qualifications Authority (2017b): Guidance on conditions of assessment for course work.
https://www.sqa.org.uk/files_ccc/
Guidance_on_conditions_of_assessment_for_coursework.pdf (Letöltés: 2022. márc. 8.) - Scottish Qualifications Authority (2022a): Session 2022-23 modification summary: History. National 4, National 5, Higher and Advanced Higher.
https://www.sqa.org.uk/sqa/files_ccc/modification-summary-history.pdf (Letöltés: 2022. szept. 17.) - Scottish Qualifications Authority (2020): Technical Report. National Qualifications 2020 Awarding – Methodology Report.
https://www.sqa.org.uk/sqa/files_ccc/SQAAwardingMethodology2020Report.pdf (Letöltés: 2022. márc. 8.) - SQA’s Skills Framework: Skills for Learning, Skills for Life and Skills for Work.
https://www.sqa.org.uk/files_ccc/skills_for_learning_life_and_work_framework_final.pdf (Letöltés: 2022. jan. 21.) - Scottish Qualifications Authority (2021b): Course specification National 5 History.
https://www.sqa.org.uk/files_ccc/HistoryCourseSpecN5.pdf (Letöltés: 2022. jan. 25.) - Scottish Qualifications Authority (2019d): National 5 exam: [Feladatlap]
https://www.sqa.org.uk/pastpapers/papers/papers/2019/N5_History_QP_2019.pdf (Letöltés: 2021. dec. 14.) - Scottish Qualifications Authority (2022b): National 5 exam– modified: [Feladatlap]
https://www.sqa.org.uk/pastpapers/papers/papers/2022/N5_History_QP_2022.pdf (Letöltés: 2022. dec. 7.) - Scottish Qualifications Authority (2019e): National Qualifications Subject Update Autumn 2019. History.
https://www.sqa.org.uk/sqa/files_ccc/2019SubjectUpdateHistory.pdf (Letöltés: 2022. márc. 10.) - Stobart, Gordon (2021): Upper-secondary education student assessment in Scotland: A comparative perspective. OECD Education Working Papers, No. 253, OECD Publishing, Paris.
https://www.oecd-ilibrary.org/docserver/d8785ddf-en.pdf?expires=1666000550&id=id&accname=guest&
checksum=E64C6A9A828B0C13C42F1BC013F0E7C5 (Letöltés: 2022. okt. 17.) - Turcsányiné Szabó Márta (2005): Kollaboratóriumok – a Colabs-projekt eredményei. Új Pedagógiai Szemle. 7-8.
http://epa.oszk.hu/00000/00035/00094/2005-07-in-Turcsanyine-Kollaboratoriumok.html (Letöltés: 2022. dec. 7.) - Understanding Standards: National 5 History Assignment: Candidate 1. Assignment. [Tanulói megoldás] (2018):
https://www.understandingstandards.org.uk/National5_images/History/
HistoryN5Assignment2018Candidate1.pdf (Letöltés: 2022. okt. 17.) - Understanding Standards: National 5 History Assignment: Candidate 1.Commentary. [Értékelés] (2018):
https://www.understandingstandards.org.uk/National5_images/History/
HistoryN5Assignment2018Commentary1.pdf (Letöltés: 2022. okt. 17.) - Understanding Standards (2021a): History – additional resources for Session 2022-23. New National 5 History Webinar Question Paper (reference library) December
https://www.understandingstandards.org.uk/Subjects/History/AR2020-21 (Letöltés: 2022. okt. 17.) - Understanding Standards (2021b): History – additional resources for Session 2022-23. New – National 5 History Webinar Question Paper December 2021 – Q&A.
https://www.understandingstandards.org.uk/Subjects/History/AR2020-21 (Letöltés: 2022. okt. 17.)
JEGYZETEK
[1] Kákonyi Lucia (2014): Érettségi vizsgák a 21. század elején. Új Pedagógiai Szemle, 64. évf. 7-8. 104-113.
https://folyoiratok.oh.gov.hu/sites/default/files/journals/upsz_7-8_teljes_nyomdai.pdf (Letöltés: 2022. szept. 14.) alapján nevezzük a National 5 vizsgaszintet érettséginek. Bár funkcióját tekintve inkább egy alapvizsgához hasonlít.
http://real.mtak.hu/120266/1/8_37_Racsko.pdf (Letöltés: 2022. márc. 30.)
https://ofi.oh.gov.hu/tudastar/nemzetkozi-kitekintes/egesz-eleten-at-tarto (Letöltés: 2022. okt. 9.)
és OECD (2019): Learning for 2030.
https://www.oecd.org/education/2030-project/ (Letöltés: 2022. okt. 9.)
http://www.iskolakultura.hu/index.php/iskolakultura/article/view/21365/21155 (Letöltés: 2022. jún. 20.)
https://ofi.oh.gov.hu/sites/default/files/attachments/1505771_tanterv_tankonyv_vizsga_beliv.pdf (Letöltés: 2022. szept. 30.)
https://ofi.oh.gov.hu/sites/default/files/attachments/fedlappal_Skocia_orszagtanulmany_GE_2014_0930.pdf (Letöltés: 2022. jún. 20.) és Gönczöl Enikő (2019):
Hidak az iskola és a munka világa között Skóciában. Új Pedagógiai Szemle, 69. évf. 9-10. 142-162.
http://www.epa.hu/00000/00035/00195/pdf/EPA00035_upsz_2019_09-10_142-162.pdf (Letöltés: 2022. jún. 20.)
https://www.oecd-ilibrary.org/docserver/d8785ddf-en.pdf?expires=1666000550&id=id&accname=guest&checksum=E64C6A9A828B0C13C42F1BC013F0E7C5 (Letöltés: 2022. okt. 17.)
https://www.sqa.org.uk/files_ccc/HistoryCourseSpecN5.pdf (Letöltés: 2022. jan. 25.)
https://www.sqa.org.uk/files_ccc/Guide_To_Assessment.pdf (Letöltés: 2022. ápr. 25.);
https://www.sqa.org.uk/files_ccc/skills_for_learning_life_and_work_framework_final.pdf. (Fordítás forrása: Kákonyi, 2014.)
https://www.gov.scot/publications/public-bodies-in-scotland-guide/ (Letöltés: 2022. 12. 05.)
https://www.gov.scot/publications/national-public-bodies-directory/pages/executive-non-departmental-public-bodies/ (Letöltés: 2022. dec. 5.)
https://www.sqa.org.uk/files_ccc/2019N5CourseReportHistory.pdf (Letöltés: 2022. jan. 28.)
https://www.sqa.org.uk/sqa/files_ccc/SQAAwardingMethodology2020Report.pdf (Letöltés: 2022. márc. 8.)
https://www.sqa.org.uk/sqa/files_ccc/A_Guide_to_Setting_Grade_Boundaries_v1.3.pdf (Letöltés: 2022. szept. 12.)
https://www.sqa.org.uk/sqa/75283.html (Letöltés: 2022. szept. 12.)
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/wp-content/uploads/2010/02/Muhelykonf11.pdf (Letöltés: 2022. szept. 5.);
Bedő Orsolya (2010): A lengyel történelemérettségi. Történelemtanítás (XLV.) Új folyam I. évf. 1. sz.
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/wp-content/uploads/2010/02/Bedo1.pdf (Letöltés: 2022. szept. 5.);
Földváry Miklós (2010): A bajor történelemérettségi. Történelemtanítás (XLV.) Új folyam I. évf. 2. sz.
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/wp-content/uploads/2010/05/208-Foldvary1.pdf (Letöltés: 2022. szept. 5.);
Drixler Ildikó – Németh Éva (2012): A történelem tantárgy a Nemzetközi Érettségi (International Baccalaureate – IB) Programban. Történelemtanítás (XLVIII.) Új folyam IV. évf. 3. sz.
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/wp-content/uploads/2013/12/04_03_15_Drixler_Nemeth.pdf (Letöltés: 2022. szept. 5.)
és Gulyás Nikolett (2018): Spanyolország oktatási rendszere és a történelemérettségi. Történelemtanítás (LIII.) Új folyam IX. évf. 1-2. sz.
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/wp-content/uploads/2018/08/09_01_10_Gulyas.pdf (Letöltés: 2022. szept. 5.).
https://www.sqa.org.uk/files_ccc/National5HistoryAssignmentResourceSheetForPrinting.pdf (Letöltés: 2022. dec. 11.)
https://www.sqa.org.uk/sqa/files_ccc/2019SubjectUpdateHistory.pdf (Letöltés: 2022. márc. 10.)
értékelés: https://www.understandingstandards.org.uk/National5_images/History/HistoryN5Assignment2018Commentary1.pdf (Letöltés: 2022. márc. 10.)
https://www.understandingstandards.org.uk/National5_images/History/HistoryN5Assignment2018Candidate1.pdf (Letöltés: 2022. okt. 17.)
http://epa.oszk.hu/00000/00035/00094/2005-07-in-Turcsanyine-Kollaboratoriumok.html (Letöltés: 2022. dec. 7.)
https://www.sqa.org.uk/files_ccc/Guidance_on_conditions_of_assessment_for_coursework.pdf (Letöltés: 2022. márc. 8.)
https://www.sqa.org.uk/sqa/files_ccc/modification-summary-history.pdf (Letöltés: 2022. szept. 17.)
https://www.sqa.org.uk/pastpapers/papers/papers/2019/N5_History_QP_2019.pdf (Letöltés: 2021. dec. 14.)
http://otherwisegood.blogspot.com/2017/01/ugyintezoi-level-minta-az-irasbeli.html, valamint a Euroexam weboldalán is lehet tájékozódni.
https://www.sqa.org.uk/pastpapers/papers/instructions/2019/mi_N5_History_mi_2019.pdf (Letöltés: 2022. jan. 25.)
A cikk letölthető:
