Ahhoz, hogy tudjuk, merre tartunk, mit akarunk,
tudnunk kell, hogy kik vagyunk és honnan jövünk.
FELIRATKOZÁS AZ RSS-HIRCSATORNÁRA
FELIRATKOZÁS AZ RSS-KOMMENTLISTÁRA

Történelemtanitás

online történelemdidaktikai folyóirat.

Betűméret növeléseEredeti betűméretBetűméret csökkentése

 

(folyóiratszám: 2023. évi 3.)
(hivatkozási azonosító: 14-03-11)

 

Előzmény

Az iskolánkba érkező diákok földrajzi, topográfiai ismeretei sajnálatosan igen nagy hiányosságokat mutatnak. A földrajzi térben nehezen igazodnak el, nemcsak a Föld országai, városai, de a magyarországi települések, tájak elhelyezése is problémát jelent. Különösen nagy kihívás a történelmi tájak ismereteinek az előzőeknél is nagyobb hiánya. Ez utóbbi problémának a kezelésére szeretnék egy új módszert bemutatni, melynek eszköze egy történelmi/földrajzi puzzle.

 

Megvalósítás

Feladatunk egy a történelmi Magyarország tájait bemutató puzzle elkészítése úgy, hogy a puzzle hátsó oldalán a tájak rövid jellemzése is olvasható legyen. A projekt megvalósítása során mire támaszkodhatunk?

  • a diákok informatikai ismereteire;
  • a digitális kultúra tantárgy vektorgrafikai tananyagára;
  • a Digitális Közösségi Alkotóműhely támogatására.

A projekt első részében a diákok megkapják a történelmi Magyarország tájainak neveit, melyekhez rövid jellemzéseket kell készíteniük. Ehhez használhatják az internetet. A szövegszerkesztő programmal elkészített leírásokat kinyomtatjuk.

 

1. ábra: Leírások

 

A következő lépésben megrajzoljuk a térképet, melyben elhelyezzük a tájak neveit. Ehhez vektorgrafikus képszerkesztő szoftvert (mi az Inkscape-et, ingyenesen letölthető az internetről) alkalmazunk. A vektorgrafikai ismeretek a 9. évfolyamon a digitális kultúra tantárgy része, ezért ennél a pontnál kérjük az informatikus kollégák támogatását. Az elkészült térképeket átküldjük a DKA-ba.

 

2. ábra: A Digitális Közösségi Alkotóműhely (DKA) térképe[2]

 

De mi az a DKA? Digitális Közösségi Alkotóműhely. Nyugat-európai mintára létrehozott, XXI. századi eszközökkel felszerelt műhely. Olyan technikákat és technológiákat érhetünk itt el, mint

  • 3D nyomtatás;
  • lézervágás;
  • CNC-megmunkálás;
  • hegesztő-szimulátor;
  • mobiltelefonról (is) vezérelhető robot.

De ami ennél is fontosabb, hogy a tanulók XXI. századi módszerekkel dolgoznak:

  • kreativitásra,
  • aktivitásra,
  • együttműködésre,
  • csapatmunkára

alapozva, játékos körülmények között ismerhetik meg a hagyományos és modern eszközöket, technológiákat.

A projekt következő szakaszában az itt bemutatott eszközök közül a lézervágót fogjuk használni. Lézervágóval fát, műanyagot, üveget, papírt tudunk vágni, gravírozni. Az elkészült térképek kivágása és gravírozása történik most meg.

 

3. ábra: A lézervágó használata

 

Utolsó lépésként a tájak hátuljára felragasztjuk az első lépésben elkészített jellemzésüket. Így összességében két játékhoz jutunk:

  • puzzle (történelmi kirakó) és
  • egy olyanhoz, ahol jellemzés alapján kell a tájat felismerni, megnevezni.

 

4. ábra: Puzzle (történelmi kirakó)


 

5. ábra: Tájfelismerő

 

A projekt utóélete

Az elkészült termék kisméretű, asztalon elférő, ott játszható. Innen jött az ötlet, hogy nagyítsuk fel és egy közösségi térben elhelyezve tegyük bárki számára elérhetővé. A megvalósítás során az iskola folyosóján lévő táblára mágnessel rögzítve került elhelyezésre, szép sikert elérve.

 

6. ábra: A puzzle elemei a táblán

 

7. ábra: Az összeállított térkép

 

Tapasztalatok

  • a diákok szívesen és tevékenyen vesznek részt a projektben;
  • örömmel fogadták, hogy a létrejött termék a sajátjuk lehet;
  • a topográfiai ismeretek elsajátítása iránti motivációjuk nőtt, de azt is látni kell, hogy az ismeretek rögzítése érdekében a folyamatos gyakoroltatást és a hagyományos módszereket sem kell elfelejteni.

 
 

JEGYZETEK

    [1] A jelen írás a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága és a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár által 2022. október 1-jén szervezett és rendezett „Diktatúra és demokrácia. A Kádár-korszak és a rendszerváltás történelmi fogalmai” című tudományos konferencia Jógyakorlatok szekciójában elhangzott kiselőadás szerkesztett változata.

    [2] A térkép didaktikai céllal készült, történeti földrajzi szempontból helyenként pontatlan. A Kárpát-medence tájegységeinek tudományosan elfogadott leírását lásd: A Kárpát-medence természeti tájai. In: Bak Borbála (1997): Magyarország történeti topográfiája. A honfoglalástól 1950-ig. História – MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 33-36.  https://tti.abtk.hu/kiadvanyok/kiadvanytar/online-kiadvanyok/bak-borbala-magyarorszag-torteneti-topografiaja-a-honfoglalastol-1950-ig (A szerk.)

     

    A cikk letölthető:
    A cikk letöltése pdf-ben

    Ugrás a cikk elejére