Ahhoz, hogy tudjuk, merre tartunk, mit akarunk,
tudnunk kell, hogy kik vagyunk és honnan jövünk.
FELIRATKOZÁS AZ RSS-HIRCSATORNÁRA
FELIRATKOZÁS AZ RSS-KOMMENTLISTÁRA

Történelemtanitás

online történelemdidaktikai folyóirat.

Betűméret növeléseEredeti betűméretBetűméret csökkentése

 

(folyóiratszám: 2023. évi 4.)
(hivatkozási azonosító: 14-04-10)

 

A komáromi Selye János Egyetem 2023. szeptember 14-ei Nemzetközi Tudományos Konferenciáján második alkalommal került megrendezésre a Történelem mint tudomány és mint iskolai tantárgy című szekció, amelyet az SJE Tanárképző Kar Történelem Tanszékén futó Történelemdidaktika PhD tanulmányi program szervezett prof. Dr. Tóth Péter, PhD és Dr. habil. Vajda Barnabás, PhD gesztorsága alatt.

A résztvevők hat különböző, történettudományhoz és történelemdidaktikához kapcsolódó előadást hallgathattak meg.

A szekciót Dr. Tóth Péter professzor (SJE TKK Történelemdidaktika PhD program) előadása nyitotta meg. A bevezető gondolatok után Tóth professzor a női szakképzés dualizmuskori helyzetéről tartott eladást társadalomtörténeti nézőpontból. Előadásában részletesen kifejtette, hogy milyen költségekkel járt a 19. század végén a szakképzés az egyes családoknak, „ezért nem volt magától értetődő, hogy minden társadalmi csoport ezen oktatási formában taníttassa gyermekét.”

A panel második előadójaként Dr. Eged Alice, PhD (Debreceni Református Hittudományi Egyetem) Nyúlpaprikáshoz nyúl, monarchiához király kell – Vilmos ex trónörökös és a nemzetiszocialista mozgalom kapcsolata a birodalmi elnök megválasztásakor 1932-ben című kutatását prezentálta. Az előadás cizelláltan és árnyaltan taglalta a trónörökös 1930-as évekbeli (szélső-) jobboldali mozgalmakhoz és pártokhoz fűződő viszonyát, emellett kitért a trónörökös családi vagyonának visszatérítési perére, annak történészi és jogtudományi fogadtatására és értelmezésére is.

Ezután Mgr. Fekete Áron és Mgr. Varga Krisztina (mindketten SJE TKK Történelemdidaktika PhD program) előadása következett. A két PhD-hallgató térképekkel kísért előadása bemutatta, hogyan jelenítik meg az Osztrák-Magyar Monarchiát, valamint a 19. század végi – 20. század eleji balkáni eseményeket a közép-európai tankönyvek. A szerzők vizsgálatukhoz négy különböző ország összesen tíz taneszközét használták fel, melyek közül digitális tananyagokat is megvizsgáltak.

Az előadópáros reflektált arra a felvetésre, hogy „a digitális tananyagok pedagógiai szempontból nem minden esetben haladják meg a hagyományos taneszközök hatékonyságát.”

Dr. habil Vajda Barnabás PhD az előadását, amelynek a címe A történelem mint elbizonytalanodott iskolai tantárgy? volt, a köré a központi gondolat köré építette, hogy folyamatosan megkérdőjeleződik a történelemtanítás létjogosultsága akár szülői, akár munkaerőpiaci szempontból. Vajda konklúziója szerint a történelemtanítás megszűnésének nemcsak a turizmus és a múzeumok, hanem a diákok forrásfeldolgozó képességei és a civilizált vitakultúrájuk is kárvallottjai lennének, nem is beszélve a történelem mint identitásképző tényező elhalványulásáról. Továbbá a történelemtanítás értelmével kapcsolatos bosszantó kétségek ellenére úgy gondolja, hogy a következő nagyon erős ellenkérdéseink lehetnek: „Melyik tantárgy tanítja a tanulókat arra, hogy mérlegelje egy forrás megbízhatóságát, ha nem a történelem? A történelmen kívül melyik tantárgy tanít meg bennünket az egyoldalúság vagy az elfogultság felfedezésére? Melyik tantárgy tanít meg a bennünket a különböző nézőpontok tolerálására, ha nem a történelem?” (Vajda Barnabás előadását távollétében Fekete Áron olvasta fel.)

A szekció végén a Történelemdidaktika Doktori Iskola két elsőéves hallgatója ismertette a saját kutatási projekttervét: Jeszenszki Kornélia munkája a primer történelmi források játékos tanulási lehetőségeit célozza meg. A szerző szerint „Az elsődleges kútfők amellett, hogy kézenfekvők minden tanár számára, a tanulók szövegértését is támogathatják.”

Hudár Zoltán kutatási terve a kontroverzív történelmi források iskolai célú felhasználására irányul. A doktorandusz kiemelte, hogy „A kontroverzív tanítás a tanulók számára nemcsak intellektuális, hanem egyben emocionális tanulási folyamat, valamint a kontroverzív forrás a tanulói motiváció szempontjából is kiemelkedően fontos eszköz.”

A Selye János Egyetem Nemzetközi Tudományos Konferenciája Történelem mint tudomány és mint iskolai tantárgy című szekciójának anyagaiból a Történelemdidaktika Doktori Iskola önálló konferenciakötetet tervez megjelentetni.

 
 

JEGYZETEK

    [1] A Selye János Egyetem XIV. Nemzetközi Tudományos Konferenciájának Történelem mint tudomány és mint iskolai tantárgy című szekcióban 2022 őszén elhangzott előadásai Engel Enikő – Korpás Árpád (szerk., 2023): Történelem mint tudomány és mint iskolai tantárgy. I. (Selye János Egyetem Tanárképző Kar, Komárom) című kötetében olvashatóak, melyről előző számunkban adott ismertetést Gyertyánfy András: Rejtett tankönyvi üzenetek címmel: Történelemtanítás (LVIII.) Új folyam XIV. évf. 2023. 3. sz.
    https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2023/11/gyertyanfy-andras-rejtett-tankonyvi-uzenetek-14-03-09/ (Letöltés: 2023. dec. 10.)

     

    A cikk letölthető:
    A cikk letöltése pdf-ben

    Ugrás a cikk elejére