|
Először az 1978-ban bevezetett általános iskolai történelem-állampolgári ismeretek tarterv tartalmazta a történelmi fogalmakat, tematikailag is rendezett formában. Szebenyi Péternek ezt a kezdeményezését folytatta Foki Tamás, amikor – immár a marxista ideológiai sallangoktól (pl. törvényszerűségek, világnézeti-erkölcsi-politikai követelmények, osztályharcok) megfosztottan – az 1995-ben megjelent Nemzeti alaptantervhez is elkészítette a fogalmak összefüggésrendszerét. Azóta jelentősen változott a tantervi és fogalomrendszer: 2000-ben kerettantervek születtek, 2012-ben pedig azon belül megjelentek az értelmező és tartalmi kulcsfogalmak, melyek a 2020-as kerettantervekben megerősítést nyertek. Mi jelen írásunkban azonban ezek mellett elsősorban a tanórákon és tankönyvekben használatos „hétköznapi” tartalmi fogalmakkal foglalkozunk, azokat témánkénti rendszerbe foglalva, az általános iskolai történelemtanítás tervező munkájának és napi gyakorlatának segítése céljából. |
Az 1978-ban bevezetett történelem-állampolgári ismeretek tarterv útmutatója hálókba rendezve tartalmazta a történelmi fogalmakat azzal, hogy „… a konkrét tények ismeretén nyugvó világos fogalmak … csak abban az esetben szolgálhatják hatékonyan a tanulók szemléletének … fejlesztését, ha jól áttekinthető logikus rendszert alkotnak …”[1] Foki Tamás, amikor az 1995-ben megjelent Nemzeti alaptantervhez is elkészítette a fogalmak összefüggésrendszerét, a következő magyarázatot fűzve hozzá: „A fogalmi hálók nem fedik le a teljes történelmi anyagot, hanem különböző metszetekben át- meg átszabják azt. Közöttük nagyobb számban találhatunk az új ismeretanyagokra, vagy új szemléletre vonatkozókat. Ilyen például a vallások és egyházak legfontosabb fogalmait bemutató ábra. Ugyanúgy fontosnak tartottuk a technikatörténeti, eszmetörténeti jogtörténeti, kultúrtörténeti összefüggések megjelenítését is.” Hozzáteszi, hogy bár „a fogalmak túlnyomó többsége a Nemzeti alaptanterv fogalomrendszerével azonos, illetve arra épül”, de „a fogalomrendszer magába foglalja más műveltségterületek egyes fogalmait is.”[2]
Mindehhez hozzátehetjük, hogy a történelmi fogalmak nagyon differenciáltan kezelendők, mert jelentős minőségi, tipizálási és feldolgozásukat illetően történelemmetodikai különbségek is vannak közöttük. A fogalomkutatással kapcsolatban már az 1960-as évek óta jelentek meg könyvek pszichológus[3] és történelemdidaktikus kutatóktól[4] egyaránt. Az utóbbi időkben Kojanitz László foglalkozik a témával. A Történelemtanításban a kulcsfogalmakkal kapcsolatban – melyek először az 2012-es tantervekben jelentek meg – egy három részből álló sorozatot jelentetett meg az értelmező fogalmak tanításával és tanulásával kapcsolatban,[5] legutóbb pedig A történelmi fogalmak tanításának nehézségei[6] összefoglalására is vállalkozott. Fő jellemzője írásainak, hogy a történelmi fogalmakat mindig a történelmi gondolkodás kontextusában vizsgálta, bár a történelmi lexikák (fogalmak, személynevek, kronológiai és topográfiai adatok) egyik fontos eleméről van szó. Mi most beszéljünk az értelmező fogalmak helyett a tartalmi fogalmakról, melyek az alábbi fogalomábrákban zömmel szerepelnek.
A történelmi fogalmakhoz általában azokat a fogalmakat soroljuk, amelyek a múlt társadalmi valóságának a lényegét történelmi (idő- és térbeli) kapcsolataiban, változásaiban általánosítják, azaz tartalmuk történelmi összefüggést foglal magába. A történelmi megismerés végcélja nem a fogalomalkotás, hanem a múlt valóságának a feltárása. Éppen ezért nem fogalmakról, hanem fogalmakban gondolkodunk. Fontos áttekintenünk a történelmi fogalmak jellemzőit egy korábbi munka alapján, mely szintén Szebenyi Péter kutatásain alapul.
- A történelmi fogalmak nem csupán a történelmi tények közös vonásait, jellemző, lényeges, meghatározó jegyeit összegzik, hanem a „konkrét és az absztrakt, az egyes és az általános egységét” testesítik meg. (Pl. Amerika felfedezése és a felfedezések általában.)
- A történelmi fogalmakban mindig emberi, társadalmi kapcsolatok, ember és ember, ember és a természet, az ember és az általa létrehozott dolgok közötti összefüggések, kölcsönös történelmi viszonyok összegződnek.
- A történelmi fogalmak tartalma időtől és helytől függően változik – például mást jelentett a demokrácia Periklész korában, mint a XX. században –, sőt azonos időben is más lehet a fogalom tartalma, mint például a munkanélküliségnek az állástalanok és a statisztikusok körében.
- Nyelvi szempontból a fogalom a történelmi ténynél egyszerűbb, mert rendszerint egyetlen szóval vagy szókapcsolattal fejezzük ki (rabszolga, Mohács, Eger ostroma, a trianoni békeszerződés). Tartalmilag viszont a fogalom az összetettebb.[7]
Számos csoportosítása lehetséges a fogalmaknak, például szerkezetileg egyszerű és összetett, tartalmuk szerint konkrét és absztrakt, terjedelmük szerint egyedi és általános, didaktikai szempontból új és bővítendő fogalmakról is beszélhetünk. Kojanitz László idézett munkájában az értelmező és tartalmi kulcsfogalmak mellett megkülönböztet egyedi, adott történelmi kontextushoz kötődő fogalmakat (pl. hiánygazdaság, gulyáskommunizmus), különböző történelmi kontextusokban is előforduló általános fogalmakat (pl. forradalom, restauráció), valamint ún. kolligációs fogalmakat, melyek különböző eseményeket és jelenségeket fűznek össze egy közös gyűjtőfogalom alá (pl. felvilágosodás, hidegháború).[8]
Gyakorlati problémát jelent tantervkészítők, tankönyvírók és gyakorló tanárok számára is a fogalmak száma, mennyisége. Bár az 1978/80-as általános iskolai történelem-állampolgári ismeretek tanterv által előírt fogalmak száma egyetlen évfolyam anyagához is több (5. osztály: 207!) mint a jelenlegi teljes tantervileg előírt fogalomkészlet (190), mégis jogosan sokallható a tantervi fogalmak jelenlegi mennyisége. Már csak azért is, mert ehhez a tankönyvírók is hozzáteszik a maguk fogalomkészletüket, a tanító tanárok úgyszintén. Ugyanakkor fogalomhálóink jól mutatják, hogy pusztán a jelenlegi kerettanterv fogalmai alapján – melyeket vastag betűkkel jelöltünk – nem lehet témákat feldolgozni, hiszen a fogalmak történelmi szaknyelvünk alapját is jelentik. Ezért lényegesen több fogalmat jelenítenek meg fogalomhálóink, melyek viszont így alkalmasak tematikus áttekintésekre a politika-, a társadalom-, gazdaság-, eszme-, vallás-, tudomány- és kultúrtörténeti szempontból egyaránt.
Célszerűnek látszik tantervi témakörönként is ilyen fogalomhálók összeállítása a történelmi szemlélet formálása, az összefüggések jobb felismerése érdekében. Egyet ne tegyünk, hogy fogalmakat „magoltassunk” tanulóinkkal, mert azokat nem meghatározni, hanem elsősorban használni kell tudni. Mivel az alapok az általános iskolában létesülnek, ezért ennek az iskolatípusnak igyekeztünk a segítségére sietni.
A szerkesztő Katona András
I. Értelmező történelmi kulcsfogalmak
II. Politikai tartalmi fogalmak
- Az állam területe
- Államformák
- Államszervezet (törvényhozó és végrehajtó hatalom)
- Törvények, törvényhozás
- Jogszolgáltatás
- Politikai jogok – emberi jogok
- Fegyveres erők – háborúk
- Nemzetközi kapcsolatok
Kulcsfogalmak: politika, állam, államszervezet, államforma, köztársaság, egyeduralom, törvény, birodalom, demokrácia, jog, monarchia, önkormányzat.
II. 1. Az állam területe
II. 2. Államformák
II.3. Államszervezet
II.4. Törvények, törvényhozás
II. 5. Jogszolgáltatás
II. 6. Politikai jogok – emberi jogok
II. 7. Fegyveres erők – háborúk
II. 8. Nemzetközi kapcsolatok
III. Társadalom
- Nép – nemzet
- Társadalmi rétegek, csoportok
- Pártok – szervezetek
Kulcsfogalmak: társadalom, társadalmi csoportok, életmód, nemzet, város, falu, népcsoport, társadalom, társadalmi csoport/réteg, életmód, nemzet, nemzetiség, migráció, város, falu, népcsoport.
III. 1. Nép – nemzet
III. 2. Társadalmi rétegek, csoportok
III. 3. Pártok – szervezetek
III. 4. Életmód
IV. Gazdaság
- Munkaeszközök, technikai találmányok
- A gazdasági élet fő jellemzői
- A termelés szervezeti keretei, az elosztás módja
- Kereskedelem, pénzgazdálkodás
- Közlekedés, hírközlés
- Települések
Kulcsfogalmak: gazdaság, kereskedelem, piac, adó, pénz, mezőgazdaság, ipar, önellátás, árutermelés.
IV. 1. Munkaeszközök, technikai találmányok
IV. 2. A gazdasági élet fő jellemzői
IV. 3. A termelés és elosztás módja
IV. 4. Kereskedelem, pénzgazdálkodás
V. Eszme-, vallás-, tudomány- és kultúrtörténeti fogalmak
- Tudomány – művelődés
- Vallások és eszmék
- Eszmerendszerek
- Művészetek
Kulcsfogalmak: kultúra, vallás, művészet, hit, egyház, világkép.
V.1. Tudomány – művelődés
V. 2. Vallások és eszmék
V.3. Eszmerendszerek
V.4. Művészet
Fontos záró megjegyzés: a fogalomháló struktúra tovább finomítható, átrendezhető, kiegészíthető, ha kell, redukálható, de semmiképp nem kötelező előírás, inkább segítség, javaslat.
ABSTRACT
|
Concept networks for teaching primary school history – based on the 2020 framework curriculum The primary school history-civics curriculum introduced in 1978 was the first to contain history concepts that were also organised in topical form. This initiative of Péter Szebenyi was continued by Tamás Foki, when – now deprived of Marxist ideological trappings (e.g. objective regularities, worldview-moral-political requirements, class struggle) – he also prepared the concept correlation system for the National Core Curriculum in 1995. Since then, the curriculum and concept system has changed significantly: new curricula were introduced in 2000, interpretative and content key concepts appeared within these in 2012, and they were affirmed in the 2020 curricula. In addition to these, we deal in our present paper with useful “everyday” content concepts in lessons and in textbooks, placing them in a topical system with the aim of supporting planning work and classroom practice of history teaching in the primary school. |
JEGYZETEK
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2020/11/kojanitz-laszlo-az-ertelmezo-kulcsfogalmak-tanitasa-es-tanulasa-i-11-03-04/ Történelemtanítás (LV.) Új folyam XI. évf. 3-4. sz.;
Kojanitz László (2021a): Az értelmező kulcsfogalmak tanítása és tanulása II.Változás és folyamatosság.
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2021/05/kojanitz-laszlo-az-ertelmezo-kulcsfogalmak-tanitasa-es-tanulasa-ii-12-01-04/ Történelemtanítás (LVI.) Új folyam XII. évf. 1-2. sz.;
Kojanitz László (2021b): Az értelmező kulcsfogalmak tanítása és tanulása III.
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2022/02/kojanitz-laszlo-az-ertelmezo-kulcsfogalmak-tanitasa-es-tanulasa-iii-12-04-03/ Történelemtanítás (LVI.) Új folyam XII. évf. 4. sz.
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2023/11/kojanitz-laszlo-a-tortenelmi-fogalmak-tanitasanak-nehezsegei-14-03-02/
A cikk letölthető:
