14. évfolyamunk utolsó számának élén közöljük Susanne Poppnak, az Augsburgi Egyetem történelemdidaktika professzorának, a Nemzetközi Történelemdidaktikai Társaság leköszönő elnökének a köszöntőjét, melyet a Magyar Történelemi Társulat Tanári Tagozatának a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltárban 2023. október 16-án tartott könyvbemutatójára küldött. A köszöntő ténye és szövege nemzetközi kapcsolataink erősödését mutatja.
Tanulmányaink ezúttal a szerkesztők munkái. Gyertyánfy András A történelemóra tervezésében a tanítási gyakorlatot közvetlenül is támogatva a dokumentációs céllal és a saját használatra készült óravázlatra hoz saját példát, főleg tanár szakos hallgatók vagy kezdő tanárok munkájának támogatására. Katona András folytatja A magyar történelemdidaktika múltja és jeles személyiségei című sorozatát, ezúttal a Horthy-korszak időszakát bemutatva A pozitivizmustól a szellemtörténeten át a reformpedagógiáig címmel, mely tehát jóval színesebb volt annál, mintsem csupán a szellemtörténeti sablont ráhúzhatnánk.
A Közleményekben a 2024 májusában bevezetésre kerülő érettségihez kíván segítséget nyújtani a két szerző, Kaposi József és Katona András A történelemérettségi követelmények 2024-től érvényes lexikái címmel, melyben nemcsak az adatok teljes állományát közlik érettségi témakörök szerinti csoportosításban, hanem abban kiemelik az új érettségi vizsga 2005-ös bevezetése óta folyamatosan élő lexikákat is. A bevezető tanulmány főként ennek arányát vizsgálva, mely alig több a teljes állomány egyharmadánál, és tesz megállapításokat, fogalmaz meg javaslatokat az adatok esetleges jövőjét illetően is.
A Műhelyben az alapiskolában tanító kollégáinknak kívánunk segítséget adni Fogalomhálók az általános iskolai történelem tanításához – a 2020-as kerettanterv alapján című gyűjteményünkkel. A rövid bevezető végigfutja a történelmi fogalmak tantervi bevezetésének útját a 2020-as kerettantervig, érintve a „mezei” fogalmak tanításának egyes problémáit is. (A kulcsfogalmakkal több korábbi számunkban foglalkoztunk.) Illik Péter Hősnarratívák és hősképzés: végváriak a középiskolában című tanulmánya a végvári vitézség és hősiesség narratíváját és annak képzési technikáit követi nyomon a XIX. századi eleji tankönyvektől 1989-ig úgy, hogy 2020-ig kitekintéssel is szolgál.
Szemle rovatunk első tanulmánya Zsinka László munkája Oswald Spengler A Nyugat alkonya című klasszikusnak számító Európa-képét elemzi. Bár Spengler következtetései a Nyugat hanyatlásáról csak részben bizonyultak helytállónak, de kivételes hatást gyakoroltak a korabeli európai értelmiségre. Tanulságai mának szólóak, melyeket a szerző külön is megfogalmaz a középiskolai történelemtanítás számára. Stróbl Terézia: „Erdélyország-Tündérország” (1541–1699) címmel számol be az immár jelentős tradícióval rendelkező és évente megrendezésre kerülő László Gyula középiskolai országos történelemversenyről.
Horizont rovatunkban Fekete Áron számol be a Selye János Egyetem 2023-as Nemzetközi Tudományos Konferenciája „Történelem mint tudomány és mint iskolai tantárgy II.” szekciójának munkájáról. A rovat másik írása egy végzős tanár szakos hallgató, Pataki Dzsenifer szakdolgozatának egy részlete A holokauszt tanításának tervezése – egy tanórai kutatás eredményei címmel, mely egyrészt bemutatja a holokauszt tanításának egy lehetséges módját, másrészt az ezzel kapcsolatos kutatását, mely a téma tanításának, feldolgozásának új útjait keresi tanulói bevonásával. Fő célja a dolgozattal, illetve kutatással annak a bizonyítása, hogy a holokauszt, mint tankönyvi lecke, csupán általános ismereteket és adatokat közöl, és ezért keresni kell annak tanításakor a nevelési lehetőségeket is.
A Kaleidoszkóp első két írása a Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata által 2022 októberében rendezett konferencián elhangzott két referátum szerkesztett változata. Jáger Amália Nyomozzunk! Bűntény a palotában – Záh Felicián merénylete című munkája a nevezetes 1330. évi esemény 9. osztályos feldolgozásának egy érdekes lehetőségét mutatja meg, eredeti és feldolgozott szöveges és képi források, szépirodalmi mű és történészi elemzés segítségével. Mátó Áron Retorika, dilemma diszkusszió és gondolatkísérlet – a „mi lett volna, ha?” kérdésének felélesztése című munkája a történetírás és –tanítás régi kérdését vizsgálja a lezárás szándékával, de csak új lapot nyitva a vita történetében. Töttős Gábor Tegezéstörténeti tallózás című „kis színese” korabeli forrásokat is felvillantva kalauzol el bennünket az érdekes témában.
A szerkesztők
