Az érettségi vizsga részletes követelményei
Tervezet – 1997
|
A magyar közoktatás paradigmaváltását jelentő Nemzeti alaptanterv (NAT) 1995-ös elfogadását követően 1997-re készült el az első tervezet az Országos Közoktatási Intézet Értékelési és Érettségi Vizsgaközpontjában a történelemérettségi követelményeiről, hiszen az ún. bemeneti követelményeket rögzítő NAT ekkor még csak 16 éves korig szabályozott, és a kerettantervek bevezetésére is csak 2000-ben került sor. Tanulságos ezeket felidézni az új, 2024-ben életbe lépő érettségi követelmények bevezetésekor, mert ez jelentette a kimeneti szabályozásban az első kísérletet a tananyagtartalom és fejlesztési (képességjellegű) követelmények egyensúlyának a megteremtésére, létrehozva a kompetencialapú szabályozás alapjait. Bár a tervezet bevezetésére éppen a kerettantervek későbbi megjelenése miatt ekkor még nem került sor, de értékes kordokumentumként szolgál az új típusú történelemérettségi vizsga 2005-ös bevezetéséhez vezető úton. |
Kommentár az 1997-es Tervezethez
(Összeállította: Kaposi József)[1]
Tartalomfejlesztő innovációk
A lentebb olvasható Tervezet 1996-1997 között készült az Országos Közoktatási Intézet (OKI) Érettségi és vizsgafejlesztő Központjában. A tervezetben megjelenő kompetenciák és tartalmak összhangban vannak az ebben időszakban elkészült 100/1997-es kormányrendeletben[2] megjelenő Történelem érettségi általános követelményeivel, mivel a két dokumentum ugyan azon fejlesztői munkacsoport által párhuzamosan készült. A közölt tervezetet az OKI 1998 elején benyújtotta a minisztériumhoz jóváhagyásra, de az időközben lezajlott kormányváltás után a dokumentum nem került a széles nyilvánosság elé, és így nem is fogadták el. 1998 nyarától az átalakuló Oktatási Minisztériumban nem az érettségi fejlesztése, hanem a Nemzeti alaptanterv és a helyi tantervek közé ékelődő kerettantervek készítése volt a meghatározó szakmai feladat. A közel két éven keresztül folyó tantervfejlesztésbe számos ponton beépültek a részletes érettségi követelmények tervezetében megjelenő nézőpontok, tartalmak. A 28/2000. OM rendelet[3] megjelenésével, amely a Kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szólt, lezárult a minisztérium tartalmi fejlesztési munkájának első szakasza.
Ezt követően került a minisztériumi tartalmi fejlesztési munka központjába az érettségi ügye. A kontinuitás jegyében a tantárgyakra vonatkozó ún. általános követelmények alig-alig változtak, és 2001-ben az OKI kiemelt feladata lett az 1996-ban elkezdett érettségi követelmények hozzáigazítása a kerettantervekhez és a korábbi anyag továbbfejlesztése. A 2002-ben a miniszter által kiadott 40/2002-es rendeletben[4] kiadott dokumentumban, a mostani forrásközlésben megjelenő 1997-es tervezethez képest lényeges változás a tartalmi követelményeknél történt, mivel a lexikai adatok teljesen kikerültek. A döntés hátterében az állt, hogy a kiadott kerettantervek tartalmaztak lexikai adatokat, így az a szakmai döntés született, hogy az érettségi vizsga lexikai adatai a kerettantervekre támaszkodjanak mindkét vizsgaszinten. Arról természetesen vita folyt, hogy az emelt szintnél szükséges-e további lexikai kiegészítés, de a szakmai fejlesztő munkacsoport azt az álláspontot képviselte, hogy ne a bővebb lexikai anyagok jelentsék az emelt szintű elvárásokat, hanem a követelményekben és feladatokban megjelenő magasabb rendű és összetettebb gondolkodási műveletek elvárása jelezze a két szint közötti különbséget. (Ez a szabályozási szemlélet 2022-ig érvényesült is, de az új érettségi átalakítások nyomán 2024-ben az emelt szintű vizsga – bővebb lexikai bázisra építve – ma már közel 400 adattal többet vár el a diákoktól, mint a középszintű vizsga.)
Végül a Tervezet lett a legfőbb szakmai kiindulópontja és alapja a 2002 tavaszán kiadott 40/2002-es, az érettségi részletes követelményeit szabályozó miniszteri rendelet történelem tantárgyra vonatkozó részének.
Az 1996-2002 közötti érettségi fejlesztési időszak talán legtanulságosabb tapasztalata az, hogy végül miként tudott változó kormányzati és oktatáspolitikai feltételek között a megőrzés és megújítás egyensúlyára épülve érvénybe lépni. Mindez azt is mutatja, hogy a hosszú idő és a kiérlelt konszenzusok alapján létrejövő oktatáspolitikai dokumentumok a legidőtállóbbak.
A rendszerváltozás után heves szakmai viták folytak elsősorban a történelemoktatás tartalmi megújulásáról. A viták – összhangban a történettudomány tartalmi megújulásával – érintették a történelem tantárgy tanításának célját, feladatait és helyét az oktatási rendszerben. A Nemzeti alaptanterv kiadása nemcsak a korábbi központi tantervi szabályozás egész rendszerét változtatta meg, de megreformálta magát a tantervet mint szabályozó eszközt is, hiszen középpontjába nem a tananyagot állította, hanem a tanulók fejlesztését. Módosította a hagyományos tantárgyi kereteket (tíz műveltségterületet hozott létre). A NAT több szempontból is átértékelte a történelem tantárgy korábbi helyzetét. A történelem az Ember és társadalom műveltségi terület részévé vált (a társadalomismeret és az emberismeret mellett), és a tantervi koncepcióból következően a korábban megkövetelt tartalmak és az elvárt lexikai ismeretek mennyisége lényegesen csökkent.
A tartalmi modernizáció élharcosai a változásokat sikerként értékelték, hiszen „… az iskolai követelmények komplex műveltségi területek formájában történő megfogalmazása helyet adott a korábban csak elszórt kísérletként létező tantárgyi területek »nagykorúsításának« (például emberismeret, mozgóképkultúra és médiaismeret), valamint lehetővé tette egyes tantárgyi területek differenciálódását is (például társadalmi ismeretek, állampolgári és gazdasági ismeretek), illetve kerettantervi megjelenésüket (hon- és népismeret, kapcsolódás Európához).”[5]
A történelemtanárok jelentős része a változásokat a történelemoktatás megcsonkításának ítélte, vagy – ahogy akkor megfogalmazták – „Trianonként” élte meg. Ezt a véleményt Szabolcs Ottó 1996 decemberében egy konferencián ekként fogalmazta meg: „Amíg a műveltség-terület többi tantárgyát jórészt most kreálták, tehát felépíteni kell őket, addig a történelem óriási hagyományokkal rendelkezik, s hagyományos óraszámait kb. egyharmadára, egynegyedére csökkentésével le kell építeni. Egy rossz hasonlattal élve a NAT tulajdonképpen a történelemtanítás Trianonja.”[6]
A Nemzeti alaptanterv implementációjának egyik legfőbb kudarcát az okozta, hogy a tantervben „meghatározott pedagógiai ciklusok nem illeszkedtek a korábbi iskolaszerkezethez,[7] és ez különösen súlyosan érintette mind az általános iskolában, mind a középiskolában a történelem tantárgyat. Mindez azt eredményezte, hogy a történelmet tanító pedagógusok körében a Nemzeti alaptanterv elutasítottsága lényegesen magasabb volt a többi tantárgyénál.
A kilencvenes évek közepének szakmai – bár több vonatkozásban politikai síkon is folyó – vitái azt eredményezték, hogy a történelem tantervi szabályozása lényegében csak „papíron” létezett,[8] és a gyakorlatban a tankönyvek vették át a tantervek tartalmi szabályozó funkcióját. Abban, hogy a tankönyvből, mely eredeti funkcióját tekintve segédeszköz, meghatározó tartalmi és módszertani szabályozó lett, feltétlenül szerepe volt az elhúzódó és sokszor terméketlen tantervi vitáknak, valamint a kiépülő és folyamatosan bővülő tankönyvpiacnak, mely a szabályozatlanságban kiváló piaci értékesítési lehetőséget ismert fel.
A tantervi folyamatok elhúzódó vitái, az időközben terjedő decentralizáció, a helyi tantervi döntések mozgásterének növelése az 1990-es években azt eredményezte, hogy a történelem tantárgy érettségi vizsgája a politikai, a társadalmi és az ideológiai változások ellenére lényegében az 1978-as tantervek előírásai szerint folyt. Változás legfeljebb csak abban történt, hogy az oktatási kormányzat, illetve különböző háttérintézményei (Országos Közoktatási Intézet, Országos Közoktatási Szolgáltató Iroda) többször is módosította az érettségin számon kérhető témaköröket, illetve a kialakult gyakorlat alapján egyszerűsítette a vizsga konkrét lebonyolítását. Bár a tartalmi változások többsége a rendszerváltozással szorosan összefüggő politikumot érintette, a vizsga tartalma továbbra is ismeret- és politikatörténet centrikus maradt. A szóbeli vizsga formája és gyakorlata az évek során még ennyit sem változott, így az előre ismert, egytételes, tanári kérdések nélküli, a reproduktív ismereteket számon kérő megmérettetés vált általános gyakorlattá, melyen nagyon kevéssé volt mérhető a tanulók ismeretfeldolgozási képessége, történelmi látás- és gondolkodásmódja.
A történelemérettséginek – a szó szakmai értelmében – nem volt tartalmi követelményrendszere. A kilencvenes évek elején a Nemzeti Tankönyvkiadó által korábban kiadott – Jóvérné Szirtes Ágota-féle[9] – „meghúzott”, társzerzővel megsegített tankönyv volt érvényben,[10] melyből hiányoztak az 1945 utáni tananyagrészek, és érettségin sem lehettek jelen ilyen témakörök. Egy ideig a felvételin sem lehetett ilyen témákat kérdezni.
A vizsgaszabályzat olyan széles értelmezési lehetőséget biztosított az iskolák és a szaktanárok számára, hogy az elvben egységes (egyszintű) elvárások a praxisban különböző szinteken teljesültek. Az iskolai (ún. belső) záróvizsgán a központilag kiadott, de lazán megfogalmazott előírások szerint elvben nagyon sok mindent kellett tudni, de valójában a konkrét elvárások, érdemjegyek leginkább egy-egy iskola saját maga által felállított követelményeitől, illetve az adott szaktanár szubjektív megítélésétől függtek. Ez azt eredményezte, hogy az egyes tanulói és iskolai eredmények teljes mértékben összemérhetetlenek lettek, és gyakorlatilag a vizsgaeredmények előrejelző funkciója (prediktív validitása) értelmezhetetlenné vált. Nem véletlen tehát, hogy az 1990-es évek elejétől – összefüggésben a relatíve nagyobb létszámú korosztályok továbbtanulási igényeinek bővülésével – a felsőoktatás a korábbi évtizedekben megszokottnál is erőteljesebben szorgalmazta az érettségi és a felvételi vizsga szétválasztását, és ez utóbbi szelekciós funkcióinak megerősítését.
Ebben az időszakban a korábbi évtizedben kialakult egyetemi, főiskolai felvételi gyakorlat lényegében változatlanul fennmaradt. Bár a rendszerváltozás politikai következményeként csökkent a XX. század történetének számonkérhetősége (például érvénytelenné váltak a Tanácsköztársaságról vagy az 1956-ról korábban tanultak), és a marxista ideológia kiiktatásaként háttérbe szorultak a gondolkodást igénylő esszéfeladatok, amely azt eredményezte, hogy általánossá vált a történelmi adatokra (név, évszám stb.) építő, tesztekkel való felvételiztetés. A felvételi írásbeli vizsga feladatai lényegében tényismeretet kértek számon, és a reproduktív ismeretek ellenőrzését végezték el. A felkészülés eredményessége attól függött, hogy ki tudott adott idő alatt nagyobb mennyiségű adatot memorizálni, függetlenül azok jelentőségétől, kontextusától és alkalmazhatóságától. Ráadásul a tesztekben szereplő tényanyag arra a politikatörténeti szemléletre épült, amely hagyományosan a történelemtanítás középpontjában állt, így egyik legfőbb akadályozójává vált annak, hogy a középiskolai történelemtanítás figyelembe vegye a történettudomány fejlődési tendenciáit, és elmozduljon a társadalom-, a művelődéstörténet, a technika, a mentalitás, valamint a mindennapi élet történetének feldolgozása felé.
A felvételi vizsgák problémáját a fentieken túl az is növelte, hogy változatlanságával gyakorlatilag fölülírta a közben módosuló (NAT, kerettantervek) középiskolai tantervet, és a maga képére formálta a 11–12. évfolyam tananyagát. Ez többek között a középiskoláztatás utolsó éveiben abban nyilvánult meg, hogy a szaktanárok úgymond „diákjaik érdekében” nem a történelem fontos kérdéseinek felvetésére, megvitatására, a gondolkodás fejlesztésére, hanem az adatok mechanikus megtanítására törekedtek, és valljuk be, kényszerültek.[11]
A középfokú oktatás expanziójának kiteljesedésével az 1990-es évek közepétől egyre jobban kinyílt az egyes iskolák közötti olló a vizsgateljesítményeket illetően. Ebben az időszakban sok érettségizett tanuló rohamozta meg az alacsony felvételi keretszámokkal rendelkező felsőoktatási intézményeket, így merült fel az oktatáspolitika számára a kimeneti vizsga követelményei standardizációjának szükségessége, és ezzel párhuzamosan a keményebb, szelekciót biztosító, ún. külső, emelt szintű vizsga bevezetése. E szándékokat tükrözte az 1997-ben kiadott 100/1997-es érettségi vizsgaszabályzat[12] is. Az egyetemek és főiskolák az 1990-es évek közepétől kezdődően egyszerre támogatták és utasították el a szelektáló vizsga bevezetését. A támogatást az elitképzés színvonalának fenntartási igénye, az elutasítást pedig a bővülő keretszámok, a csökkenő létszámú érettségiző korosztályok indokolták.
A Nemzeti alaptanterv kiadása után, 1995-ben elindult vizsgafejlesztő munka, mely jelentős tartalmi és strukturális átalakítást kívánt elérni a közoktatási rendszer egészében, hiszen két kötelező vizsgát kívánt bevezetni (alapvizsga és új, többszintű érettségi). A kétfokozatú vizsgarendszer első lépcsőfoka, az általános tankötelezettséget lezáró alapvizsga arra lett volna hivatott, hogy garanciát építsen be az alaptantervben meghirdetett tartalmi modernizáció megvalósítására, és közvetett módon ösztönözze az iskolaszerkezet átalakulását. A koncepció éppen ezért a vizsgakövetelmények számára az oktatás tartalmi megújításában viszonylag szűk pályát jelölt ki, a hangsúly a strukturális átalakításra került (két különböző felkészítési útvonal és vizsgaszint). A kezdeti elképzelésekben a második lépcsőfok, az érettségi vizsgarendszer meghatározó módon a középiskolai expanzió és a felsőoktatás felvételi szándékainak összehangolását, illetve a 10. évfolyamig szóló alaptanterv kiegészítését szándékozott megvalósítani oly módon, hogy a vizsgakövetelmények a 11–12. év tananyagát visszafelé szabályozták volna. A fejlesztőmunka során a tartalmi modernizáció kifulladása, illetve az egyre riasztóbb hazai és nemzetközi mérési eredmények, valamint a felsőoktatás kezdődő szerkezeti reformja következtében egyre bővült a vizsgarendszerrel, illetve követelményekkel megvalósítandó oktatáspolitikai célok köre.
Az új történelemérettségi vizsgakoncepciója[13]
Az 1995-ös NAT kiadását követően meginduló érettségi vizsgafejlesztés azt tekintette céljának, hogy miként lehet a bemeneti követelményekben már megújult tartalmakat a kimeneti követelményeken keresztül is érvényesíteni, így többek között a képességfejlesztést előtérbe állítani. Ezzel párhuzamosan természetesen az a probléma is megjelent, hogy a középiskolai expanzió nyomán miként lehet a vizsga tömegessége mellett garantálni az országosan egységes színvonalat. Fontos kérdés volt az is, hogyan lehet a megújult tartalmakat és a képességjellegű követelményeket (kompetenciákat) a vizsgán mérni.
Az új történelemvizsga abból a vizsgafejlesztési szándékból indult ki, hogy korszerű történelmi műveltséggel ma az rendelkezik, aki gazdag és sokrétű ismeretanyag birtokában van, gondolatait képes mind szóban, mind írásban árnyaltan kifejezni, szemléletét a nyitottság, a problémaérzékenység jellemzi, és aki ugyanakkor tisztában van a múlt rekonstruálásának objektív és szubjektív korlátaival. Filozófiai alapvetése az, hogy „a történelem megismerése során a tanulók tényeket, adatokat, ismereteket, összefüggéseket tanulnak meg, amelyek általános történelmi műveltségük fundamentumát képezik. Történelmi tényismeretük és tudásuk azonban csak abban az esetben válik saját maguk és a társadalom számára is releváns, hasznos tudássá, ha a történettudomány által kínált konstrukciókat, sémákat, fogalmakat rugalmasan képesek adaptálni a múlt, valamint a jelen megértéséhez. […] A történeti tanulás mindenekelőtt történelmi gondolkodást jelent, annak a képességnek a birtoklását, hogy a tanuló a múlt-jelen-jövő hármas dimenziójában tudjon gondolkodni, hogy életkori sajátosságainak és fejlettségi szintjének megfelelően ismerje és tudja alkalmazni a történettudomány vizsgálati eljárásainak legfontosabb alkotóelemeit (történeti probléma felismerése, megfogalmazása – a heurisztika, a kritika, az interpretáció módszereinek ismerete és alkalmazása – történeti probléma megoldása válaszadással és ítéletalkotással).”[14]
A történelem tantárgy általános és részletes vizsgakövetelményei abból indultak ki, hogy a középiskolai történelemtanítás akkor tekinthető eredményesnek, ha a tartalmak elsajátításával párhuzamosan megtörténik azoknak a képességeknek a kialakítása is, amelyek elengedhetetlen elemei a sokoldalú történelmi műveltségnek. Az új érettségi vizsgakövetelmények ezért azt célozták meg, hogy a tantárgy oktatási céljait illetően helyreálljon az ismeretátadás, a képességfejlesztés és a normaközvetítés hármasának belső egyensúlya. E változtatásra azért volt szükség, hogy érvényesülhessen a nevelési-oktatási folyamatban a nemzeti és európai azonosságtudat, a humanista és demokratikus értékrend közvetítése. A tartalmi újítás elsősorban azt szolgálta, hogy az eseménytörténeti ismeretek mellett több figyelmet kapjanak a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok, illetve azok a tartalmak, amelyek az egyes korszakok komplex, életszerű bemutatásához szükségesek.
A képességjellegű követelmények (kompetenciák) hangsúlyossá tétele a történelem tantárgyban azt jelentette, hogy a források használata és értékelése, a szaknyelv alkalmazása, a térbeli és időbeli tájékozódás, az eseményeket alakító tényezők feltárása, a történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása kiemelt fejlesztési célként fogalmazódott meg. A vizsgafejlesztés egyik fontos tartalmi szempontja volt, hogy a tanítási folyamatban és a vizsgán nagyobb súllyal szerepeljenek azok a konkrét történelmi tartalmak és elemzési szempontok, amelyek a jelen világának megértéséhez szükségesek. A követelmények ugyanakkor figyelembe veszik a tantervi decentralizáció hazai eredményeit, így kedvező megvalósítási feltételeket biztosítanak – a központi igényeken túl – a helyi szakmai önállóságból adódó lehetőségeknek.
A vizsgaszabályzat két szinten határozza meg az érettségi követelményeit. Kiindulópontja az, hogy középszinten a mai társadalomban tájékozódni tudó ember történelmi ismereteit és képességeit kell megkövetelni, míg az emelt szintű érettségi esetében elsősorban a felsőoktatásban történelmet tanuló diákok felkészítése történik. A középszintű vizsga a jelöltektől az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességet, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint a történelmi ítéletalkotás készségének meglétét igényli. Ez azt jelenti, hogy a legfontosabb tényeket, adatokat, ismereteket, egyszerű összefüggéseket, a kreativitás és a történelmi ismeretek alkalmazásának alacsonyabb fokait szükséges számon kérni. Az emelt szintű vizsga a jelöltektől a középszintű követelményeket meghaladó, bonyolultabb ismeretszerzési és kifejezőképességet, összetettebb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontok alkalmazását, valamint magasabb fokú gondolkodási műveleteket, önállóbb ítéletalkotási készségeket, továbbá a történelmi tények, adatok tágabb körének ismeretét követeli meg. A két szint közötti különbség az adott téma megközelítési módjában, a tényanyag mennyiségében, a történeti források terjedelmében, sokféleségében, valamint a feladatok eltérő nehézségi fokában jelenik meg. A középszintű követelmények teljesítése nélkülözhetetlen az emelt szintű követelmények teljesítéséhez, noha azokat az emelt szint követelményei között nem tüntetik fel.
A témakörök konkrét meghatározásánál és megfogalmazásánál a fejlesztők abból indultak ki, hogy érvényesüljenek az általános vizsgakövetelményben megfogalmazott korszerűsítő szándékok, így a vizsga a lexikális ismeretek lényegesen szűkebb körét jelölte ki. Biztosította a magyar és az egyetemes történelem 60–40%-os megoszlását, és meghatározó módon jelent meg a XIX-XX. század története. Azáltal, hogy a vizsga két szintje közötti lényeges tartalmi és egyéb különbségek csak a 11. évfolyam anyagában jelennek meg, időben kitolja az osztálykereteket is befolyásoló differenciált oktatás elkezdését. A témakörök mindkét szinten azonosak, de emelt szinten több altémát tartalmaznak. Az egyes témakörökhöz rendelt ún. altémák megfogalmazásakor az alábbi szempontok is érvényesültek: a politikatörténet mellett a társadalom-, a gazdaság-, a művelődés-, az életmód- és a mentalitástörténetnek is fontos szerep jusson, illetve a témakörökhöz kapcsolódó konkrét tartalmak meghatározásakor a történettudomány legújabb eredményei is megjelenjenek.
A vizsgareform korszerűsítő törekvéseinek meghatározó eleme volt az írásbeli vizsgarész bevezetése, melyet a vizsgateljesítmények összemérhetősége, a vizsga követelményeinek és feltételeinek egységesítése, az új – nemzetközi szempontból is újdonságnak számító – mérési, értékelési gyakorlat elterjesztése, a szemléleti, tartalmi, módszertani reformok gyakorlati érvényesítése indokolt. A változások az írásbeli vizsgafeladatok oldaláról elemezhetőek a legközérthetőbben, hiszen ezek mutatják leginkább azokat a szemléletbeli különbségeket, amelyek a hagyományos adatközpontú, valamint az alkalmazott tudás mérését célzó feladatok között húzódnak. Ilyen módon az érettségi feladatai nem egyszerűen a megtanultak visszaadását (reprodukálását), hanem a tanultak új helyzetekben történő (produktív) alkalmazását várják el. Minden írásbeli feladat magában foglal valamilyen ismeretforrást (szöveget, képet, térképet, diagramot, grafikont, karikatúrát stb.), amely vagy tartalmazza a szükséges információkat, vagy segít előhívni azokat az ismeretelemeket (például fogalmakat), amelyekkel a feladat sikerrel megoldható. A megfogalmazott követelmények újszerű eleme, hogy a vizsgán tudatosan jelennek meg azok a segédeszközök, ismeretforrások (például térkép, helyesírási tanácsadó szótár, segédletek stb.), amelyeket a szaktanárok, illetve a diákok a mindennapi munkában gyakorta használnak.
A szóbeli vizsga a történelmi jelenségek és események problémaközpontú bemutatását várja el a tanulóktól. E vizsgaforma elsődleges célja az, hogy kiderüljön, a diákok szóbeli kifejezőképessége milyen színvonalon áll, illetve miként tudnak a történelem különböző dimenzióiban (például gazdaság-, társadalom-, politikatörténet) eligazodni, és a tételben meghatározott problémát összefüggéseiben ismertetni, elemezni és értelmezni. A vizsga témakörei: gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra; népesség, település, életmód; egyén, közösség, társadalom; nemzetközi együttműködés és konfliktusok; politikai intézmények, eszmék, ideológiák; a modern demokráciák működése. Középszinten az ún. szabad téma felhasználási lehetőségével ugyanakkor a követelmények arra is módot adnak, hogy az iskolák a helyi tanterveikben megfogalmazott sajátosságokat (például helytörténet) is számon tudják kérni.
A vizsgakövetelmények első változatának kidolgozása (1995–1997)
A történelem tantárgy új érettségi követelményeinek kidolgozása szakmai körökben a kezdetektől folyamatosan a viták kereszttüzében állt. A koncepciókészítés és a kidolgozás során a viták szorosan összefüggtek a tartalmi modernizációt meghirdető Nemzeti alaptanterv implementációjának ellentmondásaival, valamint az ún. kétszintű érettségi vizsgarendszer egészének megítélésével, funkciójának változásaival és a benne érintettek (iskolahasználók és iskolafenntartók) helyzetének átalakulásaival. A fejlesztőmunka során ezért a tantárgyi követelmények konkrét megítélését a NAT elfogadottságának fentiekben jelzett ellentmondásai és/vagy a vizsgarendszer egészéhez, illetve új elemeihez (alkalmazott tudás mérése, egységesség, kétszintűség, standardizáció stb.) való hozzáállás, egyetértés vagy egyet nem értés határozta meg. Számos esetben azonban nem a tantárgyi szándékok nyomán módosult a követelmények felépítése, struktúrája, és a szakmai megjegyzések gyakran nem igazán magáról a tantárgyról szóltak, hanem a már kiadott bemeneti (NAT) és a tervezett kimeneti követelmények (vizsgaszabályzat) egészéről.
Az új érettségi vizsga reformkoncepciója 1995-ben, a NAT elfogadását követően született meg. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium felkérésére készült vitaanyag az egységes követelmények alapján, standardizált, két különböző szintű tudás mérését célzó vizsgakoncepciót fogalmazott meg. A reformelképzelés alapjaiban kívánta átalakítani a középiskolai vizsgákat megelőző felkészülési kurzusokat, útvonalakat és a záróvizsgát. Nem tantárgyakban, hanem tantárgycsoportokban gondolkodott (kommunikációs tantárgyak, humán tárgyak, reáltantárgyak, szakmai alapozó tárgyak), ezzel megszüntette volna a történelem kötelező jellegét az érettségi vizsgán, hiszen a tárgy a kötelezően választhatók közé került volna. A koncepció óriási szakmai vitákat eredményezett. A történelem esetében ez azért is okozott komoly szakmai felháborodást, mert ebben az időszakban szembesült a tanártársadalom azzal, hogy a korábban elfogadott Nemzeti alaptanterv átalakította a megszokott történelemtanítás struktúráját, hiszen a hetedik évfolyamra tette a kronologikus történelemtanítás kezdetét, és a társadalomismeret javára lényegesen csökkentette a történelem tantárgy iskolai tanításának szerepét, lehetőségét.
A viták eredményeként az oktatási tárca elvetette a vizsgarendszer teljes átalakításának elképzelését. Ennek egyik lényeges lépéseként az 1996 nyarán átdolgozott közoktatási törvény[15] kiiktatta a tantárgycsoportokban való érettségiztetés lehetőségét, illetve a tízedik évfolyam végén kötelezően teljesítendő alapvizsga bevezetése 2008-ra tolódott.[16] A törvénymódosítás rögzítette, hogy a vizsgák két szinten teljesíthetők, a történelem tantárgy pedig kötelező vizsgatantárgy marad. Ugyanakkor az eredeti reformelképzelésekből továbbra is megmaradt az a szándék, hogy a későbbiekben elkészítendő vizsgadokumentumok visszafelé szabályozzák a középiskola utolsó két évfolyamának tanítási rendjét és tananyagtartalmát.
A tantárgyi vizsgakövetelmények koncepciójának kidolgozási munkálatai 1996 őszén kezdődtek meg. A minisztériumi megrendelés értelmében a NAT implementációját jelentő helyi tantervek kidolgozásához rendkívül gyors ütemben, néhány hónap alatt kellett elkészíteni az egyes vizsgatárgyak általános követelményeit, és vele egyidejűleg megkezdődött a részletes vizsgakövetelmények kidolgozása is.
A történelem vizsgakoncepció kidolgozását alapvetően megnehezítette az a körülmény, hogy az alaptanterv lényegében más iskolaszerkezetet (6+4+2) feltételezett, mint ami a gyakorlatban létezett. Ráadásul a történelem tantárgy esetében ennek alkalmazásához mind az általános, mind a középiskola képzési struktúráját lényegesen meg kellett volna változtatni. Nem véletlen tehát, hogy a koncepciót kidolgozó munkabizottságban a legjelentősebb vita az érettségi vizsga tartalmáról folyt, hiszen egészen más kiindulópontot indukált volna az a megközelítés, hogy a vizsga csak a 11–12. évfolyam anyagát kéri számon, mint az, amit a korábbi gyakorlat jelentett. A munkabizottságban Knausz Imre javaslata[17] egyértelműen az akkor hatályos NAT alapján állt, és abból indult ki, hogy az érettségin egy „szűkített” történelmi anyagot kell számon kérni, mert ez elejét veszi annak, hogy a 11–12. évfolyamon rövidebb időkeretben megismétlődjék a teljes kronologikus történelemtanítás. Javaslatában azt rögzítette, hogy az érettségi témakörök összeállításánál a mélységelvűség (study of depth) érvényesüljön, és a témakörök ne fedjék le a teljes történelmi anyagot, hanem csupán a történelmi eseményeket, folyamatokat leginkább bemutató példák legyenek.[18] A munkabizottság többsége ezzel az elképzeléssel szemben – kimondva, kimondatlanul az alaptantervvel ellentétesen – azt képviselte, hogy az érettségi vizsga hagyományosan a középiskola 9–12. évfolyamának szinte teljes anyagát kérje számon. Ez utóbbi álláspontot kezdetben a minisztérium nem támogatta, de a későbbiekben tudomásul vette, már csak azért is, mert számos tantárgy esetében is hasonló szándékok fogalmazódtak meg.
A koncepció kidolgozása során az írásbeli vizsga bevezethetőségének kérdései jelentették a munkabizottságban (és különösképpen a szakmai közvéleményben) a másik komoly vitakérdést. Az írásbeli vizsgát ellenzők közül sokan attól tartottak, hogy ez a számonkérési forma kevésbé teszi majd lehetővé a történelmi gondolkodás fejlesztését, a „tesztelés” nem kívánatos leegyszerűsítésekhez vezet, és ráadásul elősegíti a szóbeli kifejezőkészség további romlását.[19] A követelményeket összeállító munkabizottság végül is egyetértett az írásbeli bevezetésével, melyben döntő szerepe volt annak, hogy áttekintette az írásbeli vizsgáztatás nemzetközi tapasztalatait, és ennek alapján javaslatokat dolgozott ki új szemléletű – a képességjellegű követelményeket középpontba állító – írásbeli vizsga hazai meghonosítására. Az írásbeli vizsga bizottsági javaslatát az is befolyásolta, hogy a többség egyetértett azzal, hogy ez a vizsgaforma ellensúlyozhatja a tagolt iskolaszerkezetből adódó tudásbeli különbségeket, valamint az egységes követelmények gyakorlati érvényesítését.
Az írásbeli vizsga bevezetését azért is támogatta a munkabizottság, mert a képesség jellegű követelmények (ismeretszerzési képességek kialakítása, rendszerezés és alkalmazás, forráselemzési gyakorlat stb.) hangsúlyosabbá tételét ezzel az eszközzel kívánta a gyakorlatba átültetni, valamint ennek révén gondolta megvalósíthatónak a hagyományos politika- és eseménytörténeti megközelítés fölpuhítását, valamint a társadalom-, a gazdaság- és művelődéstörténeti elemek előtérbe állítását. Megállapítható tehát, hogy a munkabizottság ezzel a döntésével közvetlenül támogatta a korszerű tananyagtartalmak megjelenését, valamint a tantárgy tartalmi kereteinek társadalomismerettel történő kitágítását, illetve közvetve elő kívánta segíteni a tantárgy tanításának és tanulásának módszertani (szakdidaktikai) megújítását is.
A tartalmi és módszertani megújítás eredményeként a munkabizottság új típusú szóbeli vizsga bevezetését javasolta, melyben az újszerűen megfogalmazott szóbeli témakörök (például „Vallás, egyház, társadalom”; „Anyagi és szellemi kultúra”; „Népesség, település, életmód”; „Egyén, közösség, társadalom”) tematikusan csoportosítva kérdeznek rá egy-egy történelmi problémára. Az újszerű szóbeli témakörök bevezetését a megjelent munkaanyag azzal indokolta, hogy ezek – a korábbi gyakorlattól eltérően – sokkal inkább alkalmasak az ismeretforrások önálló feldolgozására, a történelmi gondolkodásmód és kifejezőkészség fejlesztésére, hiszen a tanulók egy-egy problémakör komplex kifejtése kapcsán számot tudnak adni problémaérzékenységükről, gondolkodási képességükről és árnyalt kifejezőképességükről.
A koncepció alapján elkészült általános vizsgakövetelmények első nyilvános változata 1996 decemberében jelent meg. A dokumentum első részében megfogalmazta a történelem tantárgy szerepét az oktatásban, a tantárgyi érettségi általános céljait és sajátos pedagógiai feladatait. Ezek kapcsán megállapította, hogy a „történelem tantárgy tanításának kiemelt jelentősége van: hiszen olyan humán ismereteket és értékeket közvetít, amelyek az általános műveltség alapjait jelentik; meghatározó szerepet játszik a nemzeti és európai azonosságtudat kialakításában, és ezáltal fontos szerepe van a tanulók értékorientálásában és személyiségformálásában; komplex tantárgyként a társadalomtudomány szinte minden területét magába foglalja; közéleti gondolkodásra nevel; a múlt megismerése és feldolgozása által jelentős mértékben elősegíti a jelenkor helyi és globális problémáinak megértését; tudatosítja a diákokban az egyes ember és az emberiség mindenkori történelmi felelősségét.”[20]
A vizsgadokumentum további része javaslatokat fogalmazott meg az érettségi vizsga korszerűsítésének elveire és gyakorlatára, rögzítette az írásbeli és szóbeli vizsga átalakításának jellemzőit, az egyetemes és a magyar történelem tartalmi arányait, valamint a képességjellegű és a tartalmi követelményeket. A tartalmi követelményekre alternatív javaslatok jelentek meg. Az A változat a 9–12. évfolyam meghatározó tartalmainak számonkérését fogalmazta meg, kronologikus írásbeli (az ókori keleti civilizációktól kezdődően a jelenkorig) és tematikus szóbeli témakörökkel („Anyagi technikai és szellemi kultúra”; „Kontinentális világméretű konfliktusok és nemzetközi együttműködés” stb.). A B változat mélységelvű, egységes írásbeli és szóbeli témaköröket javasolt, melyek csak részben fedték le a középiskolai történelmi anyagot.
Az írásbeli vizsga bevezetéséről és a vizsgadokumentumban megfogalmazott alternatívákról az 1997-es közvélemény-kutatás eredményeinek elemzése alapján a kormány döntött. A széles körű szakmai véleményezés több mint 500 oktatási intézményre terjedt ki, és eredménye nyomán megállapítható volt, hogy a történelem tantárgy vizsgakoncepciója közel 75%-os támogatottságot kapott. A válaszadó iskolák meghatározó többsége egyetértett a képességjellegű követelmények előtérbe kerülésével, és közel 60%-a támogatta a történelem írásbeli vizsga bevezetését, a felkínált alternatív javaslatok közül lényegesen többen (közel 80%) az ún. A változatot támogatták, mely a 9–12. évfolyam anyagát kronologikus megközelítésben rögzítette. Így a továbbiakban a vizsgafejlesztésben dolgozó munkabizottság a B változatban megjelenő mélységelvű megközelítéssel már érdemben nem foglalkozott. Ezt egyébként az is indokolta, hogy a munkabizottság több tagja úgy vélekedett, hogy az A változat szóbeli témakörei lényegében megjelenítik és beviszik a gyakorlatba azokat az elképzeléseket (a témák tematikus megközelítése), melyeket a B változat felvetett.
Az új vizsgaszabályzat és az általános vizsgakövetelmények kormányrendeletként való megjelenése (1997. június) megteremtette a feltételét a részletes vizsgakövetelmények kidolgozásának. A munkafolyamatba, mely gyakorlatilag 1996 végétől párhuzamosan folyt, számos gyakorló középiskolai tanár és a felsőoktatás képviselői is bekapcsolódtak. A dokumentum első munkaváltozata 1997 őszére készült el, szakmai lektorálásában számos jeles szakember vett részt, majd 1997 végére elkészült a részletes vizsgakövetelmények első nyilvános változata, mely alapját jelentette a hozzá kapcsolódó vizsgamodell (vizsgaleírás) elkészítésének.
A továbbiakban ennek a részletes vizsgakövetelménynek a közlésére kerül sor!
Kaposi József
Az érettségi vizsga részletes követelményei
Tervezet
Készítették:
- Fischerné Dr. Dárdai Ágnes egy. adjunktus JPTE, Pécs
- Estók János főiskolai tanár ELTE TFK, Bp.
- Hermann Róbert tud. munkatárs Hadtörténeti Intézet, Bp.
- Katona András főiskolai docens ELTE TFK, Bp.
- Kóbor Zoltán középiskolai igazgató VIK, Bp.
- Kojanitz László középiskolai tanár Kempelen Farkas Gimnázium, Bp.
- Lukács Kálmán középiskolai tanár VIK, Bp.
- Nagy Péter szaktanácsadó Fejér Megyei Pedagógiai Intézet, Székesfehérvár
- Rózsavölgyi Gábor egyetemi vezetőtanár KLTE, Debrecen
- Sávoly Mária középiskolai tanár Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola, Bp.
Vezető szerkesztő: Kaposi József OKI munkatárs, Bp.
Bírálják:
- Engel Pál főigazgató MTA könyvtára, Bp.
- Horváth Jenő egyetemi docens BKE, Bp.
- Knausz Imre főigazgató FPI, Bp.
- Párdányi Miklós igazgató Szent Imre Gimnázium, Bp.
- Závodszky Géza főigazgató ELTE TFK, Bp.
Országos Közoktatási Intézet (OKI)
Értékelési és Érettségi Vizsgaközpont
1997. szeptember
BEVEZETŐ
1. A történelem oktatás célja, szerepe
A történelem bemutatja az évezredek, évszázadok gazdag örökségét, földolgozza a társadalmi, gazdasági és kulturális változásokat, az ok-okozati összefüggéseket, valamint segít a különböző korokban és helyeken élt, illetve élő emberek gondolkodásának, élethelyzeteinek, döntéseinek megismerésében és megértésében.
Kiemelt jelentősége van e tárgy tanításának, hiszen
- olyan humán tartalmakat és értékeket közvetít, amelyek az általános műveltség nélkülözhetetlen részét jelentik;
- meghatározó szerepet játszik a nemzeti és európai azonosságtudat kialakításában, és ezáltal fontos szerepe van a tanulók értékválasztásában és személyiségformálásában;
- komplex tárgyként a társadalomtudomány szinte minden területét magába foglalja;
- közéleti gondolkodásmódra nevel;
- a múlt megismerése és földolgozása által elősegíti a jelenkor helyi és globális problémáinak megértését;
- tudatosítja a diákokban az egyes ember mindenkori történelmi felelősségét.
Korszerű történelmi műveltségűnek ma az tekinthető, aki gazdag és sokrétű ismeretanyaggal rendelkezik, ezt a tudását képes folyamatosan gazdagítani, minderről pedig gyakorlottan és élvezetesen tud szóban és írásban előadni, vitatkozni. A történettudomány eredményeivel kapcsolatban problémaérzékeny, felfogását a nyitottság jellemzi, tisztában van a múlt tudományos rekonstruálásának objektív és szubjektív korlátaival.
Az iskolai történelemtanítás csak akkor tekinthető eredményesnek, ha a tartalmak elsajátításával párhuzamosan megtörténik azoknak a képességeknek a kialakítása is, amelyek elengedhetetlen elemei a sokoldalú történelmi műveltségnek. A demokratikus társadalmi és politikai rendszer körülményei között a különböző világnézetek, vallások, értékrendek és politikai felfogások egymással párhuzamosan érvényesülnek, s egymástól eltérő történelmi szemléletben is megnyilvánulnak. Az iskoláknak arra is fel kell készíteniük tanulóikat, hogy eligazodhassanak a sokféle nézőpontból fakadó és gyakran egymással vitatkozó történelmi értékelések között, és képesek legyenek kiválasztani a humanista és demokratikus értékvilágnak megfelelő értelmezéseket.
2. Általános fejlesztési követelmények történelemből
- Ismerjék a középiskolát befejező diákok az alapvető történelmi tényeket (időpontok, személyiségek, helyszínek stb.).
- Tudják használni a történelmi fogalmakat.
- Legyenek képesek történelmi ismereteiket szóban és írásban előadni.
- Sajátítsák el azokat a képességeket és készségeket, amelyek a társadalomtudományi ismeretek megszerzéséhez, rendszerezéséhez és alkalmazásához szükségesek.
- Rendelkezzenek a történeti gondolkodásmód kialakulásához szükséges alapokkal.
- Legyenek képesek a történelmi ismeretforrásokat – eredetieket vagy feldolgozásokat – vizsgálni és elemezni, a múlt emberének életét hitelesen elképzelni.
- Tudják felhasználni történeti ismereteiket arra is, hogy a jelenkor társadalmi jelenségeit értelmezzék és megértsék.
3. A részletes követelményrendszer kidolgozásának alapjai
A történelem tantárgy minden középiskolát befejező diák számára kötelező érettségi tárgy.
A részletes érettségi vizsgakövetelmények magukban foglalják a Nemzeti alaptanterv teljes anyagát, és a MKM által 1997 júliusában elfogadott, ún. általános követelményekből indulnak ki, illetve az abban megfogalmazottak bővebb kifejtését adják.
Az általános követelmények kidolgozására felkért bizottság olyan érettségi koncepciót dolgozott ki, mely egyszerre támaszkodik a történelemtanítás értékes magyarországi hagyományaira (pl.: a nemzeti és európai történelem együttes számonkérése, a szóbeliség fontossága), de teret adnak a világban az elmúlt időben kialakult korszerűsítő, új törekvéseknek is (pl.: képességek vizsgálata, írásbeliség).
Ennek szellemében a dokumentum úgy készült, hogy
- az eseménytörténeti ismeretek mellett több figyelmet kapnak a társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatok, illetve azok a tartalmak, amelyek az egyes korszakok komplex, életszerű bemutatásához szükségesek;
- a politikatörténet mellett a társadalom-, a gazdaság-, a művelődés- és mentalitástörténetnek is fontos szerep jut;
- nagyobb súllyal szerepelnek azok a konkrét történelmi tartalmak és elemzési szempontok, amelyek a jelen világának megértéséhez szükségesek;
- a témakörök kijelölésekor és a hozzájuk kapcsolódó konkrét tartalmak meghatározásakor a történettudomány legújabb eredményei érvényesülnek.
Az érettségi vizsgaszabályzat az érettségi követelményeit két szinten határozza meg:
középszinten a mai társadalomban tájékozódni tudó ember történelmi ismereteit és képességeit kell megkövetelni, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a legfontosabb tényeket, adatokat, ismereteket, egyszerű összefüggéseket, a kreativitás és a történelmi ismeretek alkalmazásának alacsonyabb fokait szükséges és kell számon kérni;
emelt szinten elsősorban a felsőoktatásban történelmet használó, illetve tanuló diákok felkészítése történik, így értelemszerűen tartalmazza a középszint követelményeit, vagyis az itt elvárt követelmények magasabb fokú gondolkodást, önálló tanulói ítéletalkotást, kreativitást, összehasonlítási és elemzési készséget feltételeznek vagy kívánnak meg.
4. A részletes követelményrendszer felépítése
A követelményrendszer nem tanterv, így tudatosan nem tartalmazza a tanítandó ismeretek teljességét, és felépítése sem feltétlenül a tanítási sorrendet tükrözi, hanem a vizsgán elvárt történelmi tartalmak és képességek összeségét adja. Funkciója kettős, egyrészt segítséget nyújt a tanárok számára a középiskolai tananyag megtervezéséhez és tanításához, másrészt az érettségiző, felvételiző diákok felkészítését biztosítja. Az iskolának lehetősége és feladata a követelményrendszert helyi elvárásokkal kiegészíteni, bár a vizsgán elsősorban a központilag leírt követelmények kérhetők számon.
A követelményrendszer alapján történő érettségi pontos formáját és menetét a későbbiekben elkészítendő vizsgamodell határozza meg.
4.1 A részletes követelményrendszer használata
A követelményrendszer két fejezetből áll:
- az első a képesség jellegű követelmények részletes megfogalmazását adja, példákkal,
- a második a vizsgán számon kérhető ismereteket, tartalmi követelményeket határozza meg.
A képesség jellegű követelmények meghatározzák, hogy a kifejezőképességek, az ismeretforrások feldolgozása és az ismeretek alkalmazása terén milyen szintre kell eljutniuk a tanulóknak. A fölsorakoztatott példák utalnak azokra a lehetséges feladatokra, feladattípusokra, melyek az előírt követelményekhez kapcsolódhatnak, és jelzik a két vizsgaszint közötti különbségeket is.
A tartalmi követelményeket kronologikus és tematikus bontásba rendezve határozzuk meg. A kronologikus megközelítésben felsorolt tartalmak (nevek, évszámok, fogalmak stb.) egyben a tematikus megközelítés tartalmait is magukba foglalják, vagyis nem igényelnek más és több konkrét ismeretet, hanem a meglévő tudásanyag másfajta csoportosítását (elemzés, előre- és visszatekintés, összehasonlítás stb.) kívánják meg a tanulóktól.
A középszintű követelményeket értelemszerűen emelt szinten is teljesíteni kell, így az emelt szintű követelmények oszlopban csak a középszintet meghaladó magasabb szintű követelményeket tüntetjük föl.
A vizsgakövetelmények tételes fölsorolásakor a közép- és emelt szinten egyaránt számon kérhető ismeretek normál betűkkel, a kizárólag emelt szinten számon kérhetők dőlt betűkkel szerepelnek.
RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
I. A vizsga képesség jellegű követelményei
- Ismeretszerzési eljárások, kifejezőképességek
1.1 Elsődleges források használata
1.2 Másodlagos források használata
1.3 Művészeti források használata
- Rendszerezés és alkalmazás
2.1 Tájékozódás térben és időben
2.2 Történelmi korok összehasonlítása
2.3 Az eseményeket alakító tényezők feltárása
2.4 A speciális szókincs elsajátítása
- A múlt rekonstruálása
3.1 A forrásanyag értékelése
3.2 A múltról szóló ismeretek értékelése
|
FONTOS A vizsga képesség jellegű követelményeit részletező táblázatokat az írás online változatában ide kattintva lehet elérni! Az írás letölthető PDF változatában a teljes (táblázatokat is tartalmazó) Tervezetet olvasható. |
II. A vizsga tartalmi követelményei
A) Kronologikus megközelítés
Az egyes témakörök összeállításánál abból indultunk ki, hogy a témakör kapcsán minden, vizsgán elvárható tartalom megjelenjen. Így a követelményrendszerben egyes konkrét nevek, fogalmak, évszámok többször is előforduhatnak, hiszen egy-egy személyiség tevékenysége fontos lehet több történeti korszakban is, illetve egy-egy fogalom mást és mást jelenthet különböző történelmi időszakban. Sőt olyan értelemben is lehet ismétlődés, hogy egy esemény vagy személyiség az egyik témakör kapcsán csak emelt szintű követelmények között szerepel, míg egy másikban a középszintű követelmények között is megtalálható.
A témaköröknél a magyar történelmi személyiségek mindenkor keresztnévvel együtt szerepelnek, míg az egyetemes történelmi alakoknál ez utóbbit csak nagyon kivételes esetben tüntetjük föl ezt. Tudatosan nem szerepeltetjük a nevek között a ma még élő politikusokat, mivel a le nem zárult életpálya miatt történelmileg nehezen megítélhetők.
A fogalmak között tudatosan szerepelnek olyan sajátos kifejezések is, melyek valójában nem fogalmak, de a kor vagy korszak megértéséhez és feldolgozásához rendkívül fontosak.
Néhány témakörben tudatosan eltértünk a táblázatban vállalt egységektől. E változtatásoknak kettős okuk van: egyrészt felhívják valamire a figyelmet (pl. ipari forradalomnál, a találmányokra), másrészt csökkentik a fogalomkörhöz nem tartozó szavak számát és áttekinthetővé teszik az anyagot.
A források között általában csak azok szerepelnek a követelményekben, melyek egy korszak tekintetében meghatározó jelentőségűek, és jellemző részleteit a vizsgán a tanulóknak vagy fel kell ismerniük, vagy magát a forrást kell elemezniük, értelmezniük.
Témák
- Az ókori keleti civilizációk és előzményeik
1.1 Az ősi társadalmak születése, az újkőkori változások
1.2 Az egyiptomi civilizáció története
1.3 Az egyiptomi civilizáció jellegzetességei és kulturális öröksége
1.4 Az ókori keleti társadalmak
- A nagy világvallások kialakulása és főbb tanításaik
2.1 Az ókori keleti népek vallásai
2.2 A zsidó vallás és a Biblia
2.3 A kereszténység kialakulása és elterjedése
2.4 A hódító iszlám
- Az ókori görögök
3.1 A poliszrendszer kialakulása és jellemzői
3.2 Athén felemelkedése és bukása
3.3 A hellenizmus kora
3.4 Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége
- Az ókori Róma
4.1 A köztársaságkori Róma története
4.2 A császárság kora
4.3 A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége
- Európa az V–X. században
5.1 A frank állam- és társadalomszerveződés
5.2 Keletrómai Birodalom és az arab hódítás
5.3 Küzdelem az arab, a normann és a magyar támadások ellen
- A magyar nép őstörténete
6.1 A magyar nép kialakulása és útja a Kárpát-medencéig
6.2 Honfoglalás és letelepedés
- Európa a XI–XIII. században
7.1 A hűbériség kora Európában
7.2 A hűbériség létrejötte és a gazdasági élet átalakulása
7.3 A középkori keresztény kultúra
7.4 A császárság és a pápaság küzdelme
- Az Árpád-kori Magyarország
8.1 Az államalapítás és a királyi hatalom megszilárdítása
8.2 Magyarország beilleszkedése és helye a keresztény Európában
8.3 A XIII. századi Magyarország
8.4 Béla és a tatárjárás
- Európa a XIV–XV. században
9.1 A rendi államok kialakulása
9.2 Az angol és a francia rendi fejlődés
9.3 Gazdasági, társadalmi és kulturális változások
- Az Európán kívüli világ a nagy földrajzi felfedezések előtt
10.1 Kelet- és Délkelet–Ázsia kultúrái
10.2 Az amerikai kontinens népei, kultúrájuk
- A magyar királyság a XIV–XV. században
11.1 A királyi hatalom megerősödése és a rendiség
11.2 A török elleni küzdelem
11.3 A magyar királyság hanyatlása
- Európa az újkor hajnalán
12.1 A nagy földrajzi felfedezések
12.2 Gazdasági és társadalmi fejlődés Európában
12.3 A megerősödő állam
12.4 Hatalmi és vallási küzdelmek
- Magyarország két világ határán
13.1 Magyarország részekre szakadása
13.2 Törekvések és küzdelmek Magyarország egyesítéséért
13.3 Küzdelem a török ellen
13.4 A Habsburg uralkodók és a magyar rendek viszonya
13.5 Az Erdélyi Fejedelemség
- A világ 1648–1789 között
14.1 A polgárosodás és a felvilágosodás Nyugat-Európában
14.2 A nagyhatalmi erőviszonyok átrendeződése
14.3 Az Amerikai Egyesült Államok megalakulása
- Magyarország 1686–1790 között
15.1 A török kiűzése
15.2 A Rákóczi–szabadságharc
15.3 Magyarország a Habsburg Birodalomban
- Európa 1789–1914 között
16.1 A nagy francia forradalom és a napóleoni háborúk
16.2 Az ipari forradalom és következményei
16.3 A nemzetállamok kialakulása
16.4 Nagyhatalmi versengés 1871 után
- Az Európán kívüli világ a XIX. században
17.1 A gyarmati rendszer kialakulása
17.2 Japán és Kína
17.3 Az Amerikai Egyesült Államok a XIX. század második felében
- Magyarország 1790–1849 között
18.1 A francia forradalom hatása Magyarországon
18.2 A reformkor
18.3 Az 1848–1949 évi forradalom és szabadságharc
- Magyarország 1849–1914 között
19.1 Önkényuralom és kiegyezés
19.2 Magyarország az Osztrák–Magyar Monarchiában
- Európa és a világ 1914–1945 között
20.1 A nagyhatalmak és szövetségeseik háborús céljai
20.2 A világháború és következményei
20.3 Kelet-Közép-Európa az első világháború után
20.4 Demokráciák és diktatúrák
20.5 A második világháború
- Magyarország és a magyarság 1914–1945 között
21.1 A világháborús vereség következményei
21.2 Magyarország a két világháború között
21.3 A második világháború és Magyarország
- A kétpólusú világ
22.1 Az Egyesült Államok és a Szovjetunió szembeállása
22.2 A kettészakadt Európa
22.3 Az Egyesült Államok világhatalmi szerepe
22.4 A gyarmati rendszer megszűnése
22.5 A Szovjetunió és a kommunista rendszer összeomlása
- Magyarország 1945–1990 között
23.1 Politikai küzdelmek és társadalmi átalakulás a negyvenes évek végén
23.2 Magyarország a sztálini szovjet birodalomban
23.3 Az 1956-os forradalom és szabadságharc előzményei és következményei
23.4 Az 1956-os forradalom és szabadságharc
23.5 A Kádár–rendszer
- A jelenkor
24.1 Az Észak – Dél probléma
24.2 Az európai integráció kialakukása és elmélyülése
24. 3 Magyarország kapcsolatai a szomszédos államokkal
24.4 A parlamentarizmus és az önkormányzatiság érvényesülése Magyarországon
|
FONTOS A vizsga tartalmi követelményeit kronologikus megközelítésben részletező táblázatokat az írás online változatában ide kattintva lehet elérni! Az írás letölthető PDF változatában a teljes (táblázatokat is tartalmazó) Tervezetet olvasható. |
B) Tematikus megközelítés
A tematikus megközelítésben a tartalmi elemeket, (neveket, évszámokat, fogalmakat, topográfiai helyeket) felsoroló lista nem készült, mert a témakörökhöz kapcsolódó feladatok mind megoldhatók a kronologikus témaköröknél szereplő konkrét tartalmak felhasználásával.
A történelem érettségi vizsga általános követelményeiben elfogadott témaköröknek megfelelően dőlt betűvel jelezzük a csak emelt szintű témaköröket és az egyes témakörökhöz kapcsolódó emelt szintű példákat, feladatokat.
Témák
- Gazdaság és gazdaságpolitika
Például:
- Európa nagy gazdasági régiói az újkor hajnalán
- Centrum és periféria Európában és a világban a XX. század második felében
- Az állam gazdasági szerepe a XX. században
- Egyén, közösség, társadalom
Például:
- Az állami közmunka szerepe az ókori társadalmakban
- Szegények és gazdagok a XIX–XX. század fordulóján Magyarországon
- A magyar társadalom szerkezetének változása a XI–XV. században
- A társadalom átalakulása az ipari forradalom nyomán Nyugat-Európában
- Vallás, egyház, társadalom
Például:
- A görög és a római vallás sajátosságai
- A keresztény egyház társadalomszervező szerepe a középkorban
- Vallásháborúk, vallási türelem és vallásszabadság Európában
- Anyagi-technikai és szellemi kultúra
Például:
- A gazdasági életet alapvetően átalakító technikai találmányok
- Nagy magyar tudósok és feltalálók
- A munkamegosztási rendszerek a céhektől a gyáripar kialakulásáig
- A modern ipari társadalmak kialakulása az ökológiai következménye
- Népesség, település, életmód
Például:
- A középkori városok kialakulása, lakóinak élete
- Az urbanizáció és a modern nagyváros kialakulása
- A nők szerepváltozásai a XX. században
- A három részre szakadt Magyarország jellegzetes települései lakóinak élete
- A városiasodás következményei, gondjai mai világunkban
- Birodalmak, kis államok, szabadságharcok
Például:
- A Római Birodalom hanyatlásának okai és körülményei
- A spanyol világbirodalom hanyatlásának okai, körülményei
- Nemzetközi erőviszonyok és a magyar szabadságharc esélyei 1849-ben és 1956-ban
- Az oszmán-török terjeszkedés balkáni sikereinek okai
- Az erdélyi fejedelmek harcai a XVII. században
- Művelődés és kultúra
Például:
- A magyarországi iskoláztatás hagyományai és története (a XIX. században)
- Egy meghatározó korstílus (pl. barokk) bemutatása
- A modern demokráciák működése
Például:
- Az alkotmánybíróság szerepe
- A választási „küszöb” problémája
- A parlamentalizmus és önkormányzatiság Magyarországon
- Helytörténeti téma
Például:
- Néphagyományok a településen
- Az egyesületek szerepe a település közéletében a két világháború között
- A vallási felekezetek helyzete és szerepe a településen 1867–1914 között
- Lakásviszonyok és társadalmi mobilitás a településen
- Szabad téma a helyi tanterv alapján
- Tudomány, művészetek, társadalom
Például:
- Az egyiptomi és a görög tudományok összehasonlítása
- A középkori tudomány és művészet
- Etnikum, nemzet, nemzetiség, kisebbség
Például:
- A Magyar Királyság népei, nemzetiségei a XVIII–XIX. században
- Népek, nemzetek, vallások a Balkánon a XIX–XX. században
- A magyar kisebbség helyzetének változásai a szomszédos országokban
- Hatalmi rendszerek, politikai intézmények, ideológiák
Például:
- A felvilágosult abszolutizmus korszerűsítő törekvései
- A XIX. század uralkodó eszméi
- A „vezér” és „vezérelv” a XX. századi diktatúrákban
- Forradalom, reform, kompromisszum
Például:
- Reform és forradalom a szabadelvű magyar nemesség politikájában
- Kiegyezések a magyar történelemben
- Hadsereg és társadalom
Például:
- A föld és a hadsereg Rómában
- Állandó hadsereg fönntartása és háborúk a XVII–XVIII. században
- Kontinentális, világméretű konfliktusok és nemzetközi együttműködés
Például:
- A francia hegemón kísérletek és a Napóleon-ellenes koalíciók
- Versengés és együttműködés a Hitler-ellenes koalíción belül
- Az ENSZ – a világméretű kollektív biztonsági rendszer kísérlete
ABSTRACT
|
References from the recent past of our history teaching VII Detailed requirements of the matriculation examination Draft – 1997 After the approval of the 1995 National Core Curriculum (NCC), which represented a paradigm shift for Hungarian education, the first draft of the requirements for the history matriculation examination was prepared at the National Education Institute’s Evaluation and Matriculation Examination Center, because the so-called input requirements recorded in the NCC were only regulated up to the age of 16 at the time, and the introduction of framework curricula were also introduced only in 2000. It is instructive to recall these at the time of the introduction of the new matriculation exam requirements coming into force in 2024, because that was the first attempt in the outcome regulation to establish a balance between curricular content and development (ability-related) requirements, laying the foundations for a competency-based regulation. Although the draft was not introduced at the time, precisely because of the later rollout of the framework curricula, it serves as a valuable document of the period on the path to the introduction of the new type of history matriculation exam in 2005. |
JEGYZETEK
https://njt.hu/jogszabaly/1997-100-20-22 (Letöltés: 2024. máj. 1.)
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0000028.OM&txtreferer=99700026.MKM (Letöltés: 2024. máj. 1.)
https://njt.hu/jogszabaly/2002-40-20-45 (Letöltés: 2024. máj. 1.)
https://mkogy.jogtar.hu/getpdf?docid=99600062.TV&printTitle=1996.+%C3%A9vi+LXII.+t%C3%B6rv%C3%
A9ny&targetdate=fffffff4&referer=lawsandresolutions (Letöltés: 2024. ápr. 3.)
A cikk letölthető:
