A megújult online Történelemt@nítás folyóirat 15. évfolyamának 1-2. összevont számát kínáljuk olvasóinknak, ezúttal rovatonként 3-3 írással, tehát a szokásosnál is gazdagabb választékkal. A Tanulmányok írásai különösen szerteágazó témájúak. Kerepeszki Róbert izgalmas munkája igazi 21. századi, mert a Történészek, a „digitális történelem” és mesterséges intelligencia témáját és kapcsolatrendszerét kutatja. A „házi szerzőnek” számító Kojanitz László viszont a történelemtanítás régi, de manapság ritkán emlegetett kérdését, A történelmi empátia fejlesztését vizsgálja nagyon közérthető módon, külföldi szakirodalmat és példákat is bőven felsorakoztató munkájában. A szerkesztő Katona András pedig folytatja úttörő vállalkozását és kalandozását A magyar történelemdidaktika múltja és jeles személyiségei témakörében, ezúttal a IV. résszel, A Rákosi-diktatúra árnyékában – a szovjet didaktika vonzásában címmel felidézve egy nem túl dicsőséges korszakunkat, az ún. ötvenes éveket.
A Közlemények rovatunk is visszatekintés Forrásközlések történelemtanításunk közelmúltjából sorozatcím alatt. A jelenlegi VII. közlés szerves folytatása a megelőzőnek, mely a 2024-ben életbelépő történelemérettségi lexikai anyagát hasonlította össze a korábbiakéval. Ezúttal a 2005-ben megújult történelemérettségi „ősforrásának” számító, közvetlenül az 1995-ös NAT megjelenését követően készült Az érettségi vizsga részletes követelményei teljes anyagát adjuk közre, mely alkalmat ad a mai követelményekkel való összehasonlításra, nem kevés tanulsággal szolgálva. Ehhez az akkori vezető szerkesztő Kaposi József Kommentár az 1997-es Tervezethez című bevezetője nyújt hathatós segítséget.
A Műhely rovat témái is felettébb szerteágazóak. Szintén visszatérő szerzőnk, Illik Péter tankönyvtörténeti visszapillantása ezúttal egy történészi vita köré csoportosítva vizsgálja Bocskai mozgalmának (szabadságharcának?) elnevezését, célját, eredményeit és a korona kérdését csaknem két évszázad tankönyveiben Bocskai szabadságharca és koronája a középiskolai tankönyvekben címmel. Izgalmas témát választott Dancs Katinka és Majkić Maja, amikor potencionális tanárjelöltek történelmi tudására és annak elérésére vonatkozó elgondolásokat vizsgálták egzakt módszerekkel Egyetemi hallgatók episztemológiai nézeteinek árnyalása – egy fejlesztő kísérlet eredményei című írásukban. A rovat harmadik munkája témájában rezonál a Tanulmányok vezető írásával, amennyiben Kőműves Edina Mesterséges intelligencia a történelemtanításban – útkeresés és problematikák című dolgozatában a nagy nyelvi modelleken alapuló mesterséges intelligencia platformok történelemoktatásban való felhasználási lehetőségeit kutatja, egy esetleges paradigmaváltás lehetőségét is felvillantva.
Szemle rovatunk vezető írása Szabó L. Dávid és Horváth Kinga Tanári interakció a történelemórán a tanulók szemszögéből igen komoly kutatásmódszertani tudást bizonyító munka, kitűnő kutatói kérdésekkel, látványos ábrákkal. Fontos lehet olvasóink számára mind a felvetett kutatási probléma, mind a megoldására tett adaptációs kísérlet bemutatása. Jáger Amália dolgozata gyakorlati fogantatású, amennyiben egy helytörténeti vonatkozású témát mutat be Interaktív séta Szombathelyen. A város zsidó közösségének társadalmi-gazdasági és kulturális emlékei címmel. A rovat harmadik, Juhász Fanni által jegyzett írása egy közelmúltban megjelent többszerzős alapvető munka, a Bevezetés a történettudományba és a történelemkutatás módszereibe című vaskos kötet recenziója, Iránytű a történelemhez igen beszédes címmel.
Horizont rovatunk kitekintés Európára, a visegrádi négyek országaira és a szomszédos Szlovákiára. Fodor Richárd Európai állampolgárok Teaching European History in the 21st century Teaching European History in the 21st century történelemtankönyve című recenziója a 7 országból 12 európai történész (köztük voltak az ELTE kutatói is) által készített Teaching European History in the 21st century (A európai történelem tanítása a 21. században) című kötetet mutatja be. Az átfogó munka újszerű, transznacionális tematikus szerkesztésben tekinti át az öreg kontinens történetét 1500-tól napjainkig. Hud’ár Zoltán Történelmi oktatás a visegrádi négyek országaiban című munkája egy hat írásból álló tanulmánykötetet mutat be (Historická edukácia v krajinách wyšehradskej štvorki pro ruku 1989), mely a társadalomtudományok helyzetét vizsgálja a földrengésszerű változásokat hozó 1989 utáni időszakban a térség országaiban. Fekete Áron a Szlovákiai Magyar Történelemtanárok Katedrától a katedráig című konferenciájáról ad képes beszámolót.
A Kaleidoszkóp rovat első írása Hunyadi-Buzás Éva és Hománé Móra Éva egri tanárok folyóiratunkban immár harmadik bemutatásra kerülő általános iskolai projektje, mely ezúttal Kalandozásaink a legnagyobb magyarral címmel a reformkor tanításának izgalmasan újszerű és komplex feldolgozását mutatja be. A másik két írás két nagyon eltérő tematikájú, a tanításban is felhasználható „kis színes“. Mindkettő szintén visszatérő szerzőnk munkája. Töttős Gábor írása történelmünk egy nagyon szomorú eseményéhez kapcsolódik, Miért nem akasztották az első felelős magyar miniszterelnököt? címmel. Németh Tibor A kiirtástól a befogadásig – az ausztrál őslakosok rögös útja című munkája egy nagyon távoli, de eléggé tipikus történetű gyarmati nép sorsába enged bepillantást.
A szerkesztők
