Az Értékorientált Tanárok a filmhasználatról
|
Előző közlésünkben[1] a szerző a történelmi témájú játékfilmek audiovizuális szemléltetőeszközként való hasznosításáról írt. Bemutatta a dokumentumfilmek és játékfilmek hasonló és eltérő vonásait, az oktatás során használható történelmi tárgyú játékfilmeket, valamint azokat a filmeket, amelyeket az új történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek kerettanterv kapcsolódási pontként javasolt, továbbá adatlapokat közölt a történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek kerettanterv által javasolt filmekhez. Ezúttal az általános iskolai történelemtanárok filmhasználati szokásait vizsgálja egy kiterjedt, de nem reprezentatív kérdőíves felmérés kapcsán. |
Kérdőív általános elemzése
Általános iskolai történelemtanítás és a játékfilmek[2] címmel készítettem egy kérdőívet[3] (1. melléklet), amelyben arra voltam kíváncsi, hogy a jelenleg gyakorló történelemtanárok alkalmaznak-e audiovizuális szemléltetőeszközöket, használják-e a 2012-es kerettanterv által ajánlott filmeket vizuális szemléltetés céljából, illetőleg milyen más filmeket használnak. A kérdőívet a google űrlapszerkesztővel készítettem. A kérdőív célcsoportját az általános iskolai történelemtanárok képezték. Kevert mintavételt alkalmaztam, egyrészről célirányosat, mivel a kérdőívet 1985 általános iskolához tartozó e-mail címre küldtem el elektronikusan. Az intézmény igazgatóit megkértem, hogy továbbítsák történelemtanár kollégáiknak a kérdőív linkjét. Emellett egyszerűen elérhető alanyokra is összpontosítottam, a kérdőív linkjét megosztottam a legnagyobb közösség portálon. A válaszadás önkéntes volt és anonim, a kérdőívben több kötelezően kitöltendő kérdés volt. Kérdéseimre kizárólagos válaszadási lehetőségeket és többszörös választási lehetőséget adtam, valamint a válaszadók véleményük szöveges kifejtésére is lehetőséget kaptak. 237 kitöltött kérdőív válaszait elemzem a következő oldalakon, számos egyéni véleménnyel, következtetésekkel, fejlesztési javaslattal.
A kérdőív elején bizonyos háttérkérdéseket tettem fel, például a válaszadó nemére, vagy arra vonatkozóan, hogy mióta gyakorolja hivatását. Érdekelt, hogy az intézmény, amelyben tanít, mekkora lélekszámú településen található.
A válaszadók 26%-a férfi (62 fő) és 74%-a nő (175 fő). A válaszadók 42%-a több mint 20 éve gyakorolja hivatását, 30% 10–20 éve, 12% 5–10 éve, 14% kevesebb mint 5 éve. Egyéb válaszadók több mint 30 éve oktatnak, egy válaszadó három évig oktatott, de jelenleg pályaelhagyó.
A közoktatási intézmény székhelye, ahol a válaszadók oktatnak: 21% Budapesten, 11% valamely nagyvárosban, 18% középvárosban, 17% kisvárosban, 33% községben. /1 fő 5 ezer alatti kisvárosban/
A válaszadók közül 56 közölt egyéb fontos információt intézményéről, miszerint egyházi iskola, nemzetiségi vagy két tanítási nyelvű iskola, sportiskola, alapítványi iskola, jelezték, hogy különleges vagy alternatív oktatási módszereket alkalmaznak az oktatás során. Nyilatkozták, hogy intézményük nyolcosztályos vagy tizenkét évfolyamos gimnázium-e, többen jelezték, hogy intézményükben integrált oktatás folyik: „Autista gyermekeket és egyéb fogyatékkal élő SNI-s gyerekeket integráltan oktatunk”; „Hallás- és mozgássérült gyerekeket integráló iskola.” Egyéb információkat is megosztottak, amelyek főleg a tanulók szociális helyzetére vonatkoztak: „Minimális a felsőfokú végzettséggel rendelkező szülő, sok a munkanélküli, szociális támogatásból, GYES-ből és családi pótlékból élő család. Magas a HH-s és HHH-s tanulók száma. Egyre több gyermeket utaztatnak be a 25 km-re lévő középváros valamely általános iskolájába.”; „Halmozottan hátrányos helyzetű roma tanulók járnak iskolánkba.”; „Főleg hátrányos helyzetű (kb. a diákok 80%-a) tanulók járnak az intézménybe!”; „A körzethatárok módosítása óta sok az átlag alatti képességű, alulszocializált gyermek érkezett iskolánkba.”
Audiovizuális szemléltetés
A válaszadók 6%-a (15 fő) nem használ audiovizuális szemléltetőeszközöket a tanórán. Válaszaikat többszörös választással indokolhatták, súlyozott sorrendben: nem állnak rendelkezésére eszközök, továbbá túl időigényesnek tartja használatukat vagy más eszközöket használ, de csak egyetlen válasz érkezett azzal kapcsolatban, hogy nem látja szükségét az audiovizuális szemléltetőeszközök használatának.
Nemleges válasz esetében is volt lehetőség egyéb megjegyzés megfogalmazására. Egy válaszadó jelezte, hogy más eszközöket használ, mert az audiovizuális szemléltetőeszközöket – feltehetően az interaktív táblára gondolt a válaszadó – „nem tudja még igazán használni.” Egy válaszadó pedig főleg a tankönyv képeit, forrásait elemezte, tehát pusztán vizuális elemeket használt. Egy válaszadó további megjegyzésével jelezte, hogy: „Egyre kevesebb idő jut az ilyetén típusú szemléltetésekre. Nagyon szigorú és feszített tempójú az órakeret, ideiglenes lemaradásokat okoz. A távlatokat és az új kerettantervet figyelembe véve a jövőben az efféle szemléltetésre az évfolyamonkénti anyagátcsoportosítások miatt szinte semmi idő nem áll majd rendelkezésre.”
A válaszadók 94%-a (222 fő) használt valamilyen audiovizuális szemléltető eszközt az oktatás során. A válaszadók sokszínűségéből adódóan – különböző típusú településeken oktató és eltérő rutinnal rendelkező pedagógusok adtak válaszokat – úgy gondolom, hogy ez a szám igen magas.
Az audiovizuális szemléltetés típusai
A válaszadó különböző típusú eszközöket használhat. Ennél a kérdésnél négyfokozatú skálán értékelni kellett, hogy a megnevezett eszközt milyen gyakorisággal használja az oktatás során. A válaszok: előnyt élveznek egyéb multimédiás eszközök, a dokumentumfilmek és a játékfilmek. Legkevésbé használják a hírműsorokat, politikai műsorokat, magazinokat és a riportfilmeket.
|
soha |
ritkán |
gyakran |
mindig |
|
| ismeretterjesztő filmek |
6% |
52% |
34% |
8% |
| dokumentumfilmek |
5% |
40% |
41% |
13% |
| játékfilmek |
13% |
57% |
20% |
10% |
| riportfilmek |
44% |
44% |
9% |
4% |
| animációs filmek |
28% |
51% |
14% |
6% |
| hírműsorok, politikai magazinok |
54% |
35% |
8% |
4% |
| egyéb multimédiás eszközök |
9% |
26% |
39% |
26% |
Az előző válaszadások és a következő kérdés válaszai között némi ellentmondást vélek felfedezni, mert bár a fentebb elemzett válaszok szerint 87% valamilyen rendszerességgel (ritkán, mindig, gyakran) használ játékfilmeket az oktatás során, direkt kérdésemet, hogy alkalmaz-e történelmi témájú játékfilmeket az oktatás során, már csak a válaszadók 83%-a erősítette meg.
A válaszadók 83% (185 fő) alkalmaz történelmi témájú játékfilmeket az oktatás során és 17% (37 fő) alkalmaz csak egyéb multimédiás eszközöket. Ez utóbbi esetben a digitális felmérésekre vagy az interaktív tábla használatára, oktatási szoftverekre kell gondolni.
Az eredmények messze felülmúlták az általam elvártat, meglepődtem a kérdőív kitöltési arányán, hiszen a 237 válaszadó, a témával kapcsolatban jól használható kutatási mintát jelent. Természetesen biztos voltam benne – személyes élmények, beszélgetések és iskolalátogatások tapasztalataira támaszkodva –, hogy a történelemtanárok használják a filmipar történelmi tárgyú játékfilmjeit audiovizuális szemléltetés céljából, de korántsem gondoltam, hogy ilyen számottevően nagy arányban. Ez a magas szám további kérdéseket vet fel. Nem kellene-e beépíteni a tananyagba, és nem csak kapcsolódási pontként javasolni? Nem kellene-e korszerű, online címlistát készíteni a használható filmekből, egy közös adatbázist elérhetővé tenni? Nem kellene-e egy használható online felületet létrehozni – akár meglévő portálok csatornáiként –, ahol esetleg előre megvágott jeleneteket lehetne megtekinteni?
A tartalmi válaszok áttekintése
A továbbiakban arra voltam kíváncsi, hogy akik alkalmaznak történelmi témájú játékfilmeket, ismerik-e, említik-e, használják-e a kerettanterv által kapcsolódási pontként jelölt filmeket, illetőleg milyen más játékfilmeket használnak. A válaszokból kiderül, hogy bizonyos filmek népszerűbbek vagy felhasználhatóbbak, míg más alkotásokról a válaszadók túlnyomó többsége nem is tud. A kerettanterv által javasolt tematikai egységek szerint csoportosítottam a filmeket, és a válaszadó hatfokozatú skálán határozhatta meg, hogy a filmet ismeri-e, csak említés szinten foglalkoznak vele a tanórán, vagy részleteiben vetíti, esetleg a teljes filmet megtekintik valamilyen körülmények között.
5. évfolyamhoz javasolt játékfilmek használatának gyakorisága
Az ötödik évfolyamon a felsorolt filmekből a válaszadók 45%-a Ridley Scott: Gladiátor című filmjének jeleneteit használja, de ennél is többen vetítik William Wyler: Ben Hur című filmjét, hiszen nem csak, hogy 44%-a részleteiben használja a filmet, de 9% a teljes filmet bemutatja a tanulóknak, míg a Gladiátor című filmet teljes hosszában csak a válaszadók 4%-a mutatja be, így szemléltetés szempontjából az ötödik évfolyamon a Ben Hur című filmet, illetve annak jeleneteit használják a legtöbbet. Érdemes megfigyelni a grafikonon, hogy teljes hosszában Koltay Gábor magyar történelemre vonatkozó filmjeit – Honfoglalás (19%), István, a király (18%) – használják ezen az évfolyamon a legtöbben. Figyelemfelkeltő adat továbbá, hogy a válaszadók 23%-a (44 fő) egyátalán nem látta Luc Besson: Jeanne d’Arc című filmjét.
Ridley Scott Gladiátor című filmje időszámításunk szerint a II. század elején játszódik, és képet ad a gladiátorharcokról, hősként ábrázolva egy rabszolgasorba került hadvezért. Véleményem szerint a film a látványos harcjelenetekre és a főhős céljaira összpontosít, jelenetei kis mértékben hangsúlyozzák a gladiátorharcok „szórakoztató” szerepét is.[4] A film gyakori használatának oka lehet, hogy közös tudásbázisra épít, tehát több diák láthatta iskolán kívül is, hiszen a filmet a televízió is műsorára tűzi időnként. A főszereplő, Russell Crowe népszerűsége és ismertsége is fontos szempont lehet a film kiválasztása során. A kérdőív nyílt kérdésére érkezett filmajánlatok között 11 válaszadó jelezte, hogy a gladiátor fogalomkörének szemléltetésénél Stanley Kubrick 1960-ban forgatott Spartacus című filmjét használja. William Wyler: Ben Hur című filmjének kocsiverseny[5] jelenét többek között azért érdemes megmutatni a diákoknak, hogy tisztában legyenek, a kocsi időszámításunk kezdetekor nem hasonlított a mai autókra. Valamint a történelemtanár Jézus életének pillanatait és a keresztény vallás kezdeteit is be tudja mutatni. A fenti filmek olyan korszakokat ábrázolnak, amelyek megértéséhez fokozott vizuális bemutatás szükséges.
Koltay Gábor Honfoglalás című filmjét számos kritika[6] érte 1996-ban, vitathatatlan tény viszont, hogy az első olyan magyar színes játékfilm, amely a magyarok letelepedéséről, honalapításáról szól. A válaszadók Koltay Gábor egyéb filmjeit is használják más évfolyamokon a történelemtanítás során: Ketten említik Horthy, a kormányzó című filmjét, amely Horthy Miklós életét mutatja be, szintén ketten említik Juliánus című filmjét, amely Juliánus barát életét mutatja be, négyen tesznek említést a Velünk élő Trianon című sorozatra, nyolcan említik a Sacra Corona című filmet, amely a Szent korona történetét eleveníti meg.
A válaszadók által az 5. évfolyamon használt audiovizuális szemléltető anyagok között szerepelt több animációs film is. Többen említették Albert Barillé: Az Egyszer volt… az ember című francia animációs ismeretterjesztő rajzfilmsorozatot, amely az emberiség történelmét mutatja be 26 epizódon keresztül. Említést tettek a fáraók életéről szóló filmek használatáról, ismeretterjesztő sorozatokról, egy válaszadó megemlítette Claude Zidi: Asterix és Obelix című filmjét, amelyet szintén műsorára tűzött már több kereskedelmi televízó is. Az ötödikes évfolyamon szívesen mutatnak be animációs technikákkal készített filmeket, mivel a 10-11 éves korosztálynál a szemléltetés az elsődleges szempont, itt kevésbé lehet figyelembe venni a történelmi rekonstrukciót.
A 6. évfolyamhoz javasolt játékfilmek használatának gyakorisága
Ezen az évfolyamon a válaszadó történelemtanárok a török hódoltságot bemutató regényadaptációt, az Egri csillagokat (78%), valamint a reformkor alakjáról, Széchenyi Istvánról szóló A Hídember (64%) című filmeket használják részletekben vagy teljes hosszában szemléltetés céljából. Andrzej Wajda: Danton című filmjét, a válaszadók több, mint fele, 62% nem is látta.
Szívet melengető adat volt számomra, hogy a kitöltők között nincs olyan válaszadó, aki ne látta volna Várkonyi Zoltán rendezésében Gárdonyi Géza regényének adaptációját, az Egri csillagokat. Az 1968-ban készült film követi a regény szövegét, Buda elfoglalásától Eger vár ostromáig mutatja be Cecey Éva és Bornemissza Gergely irodalomóráról is ismert történetét. (A válaszadók megemlítették a török korszakhoz szemléltető filmként Fekete Isván regényadaptációját, A koppányi aga testamentumát Zsurzs Éva rendezésében.) Várkonyi Zoltán: Egri csillagok című filmjén keresztül szemléltethetőek Bornemissza Gergely hadi találmányai, a tüzes kerék és a tüzes hordó, valamint a harcoló asszonyok.[7] Vitathatatlannak tartom a film sikerességét, mely mind irodalomtörténeti, mind filmtörténeti szempontból kiemelkedő alkotás, mégis az a véleményem, hogy a film csak nagyvonalú illusztrációja a korszaknak. Jelmezei, helyszínei tükrözik az 1950-es és 1960-as évek magyar játékfilmgyártásának sajátosságait.
A Hídemberből jó szemléltető jelenetsor lehet a Lánchíd gondolata[8], vagy Széchenyi a Magyar Tudmányos Akadémia alapításával kapcsolatos beszéde[9]. A Hídember című film megosztotta a közönségét. Tény és való, hogy a nem lineárisan futó cselekmény nem segít a film megértésében. A filmből csak kiragadott kulcsjeleneteket vetítenék le órán, mert a teljes film elemzéséhez a 12-13 éves korsztály kritikai érzékénél fejlettebbre van szükség.[10]
A válaszadók több, általuk használt filmet is felsoroltak az évfolyamhoz, például lovagkorral kapcsolatos játékfilmet: Jerry Zucker: Az első lovag, Brian Helgeland: Lovagregény, Richard Thorpe: A kerekasztal lovagjai. Fejér Tamás: A Tenkes kapitánya című művét többen használják a Rákóczi-szabadságharchoz kapcsolódó lecke szemléltető filmjeként. De a szabadságharchoz kapcsolódóan megemlítették Fejér Tamás: A beszélő köntös című filmjét, amely Mikszáth Kálmán azonos című regényének filmadaptációja, illetve Keleti Márton, Mészáros Gyula: Csínom Palkó című filmjét.
A 7. évfolyamhoz javasolt játékfilmek használatának gyakorisága
A kerettanterv ajánlásai között, a hetedik évfolyamon szinte csak háborús filmet lehet találni. A szemléltető eszközként legtöbbet használt filmek: Steven Spielberg: Ryan közlegény megmentése és a Schindler listája című alkotásai, a válaszadók 74%-a mutatja be részleteiben vagy egészében. Az amerikai alkotásokat követi egy német film, Joseph Vilsmaier: Sztálingrád, amely a sztálingrádi csata eseményeit dolgozza fel. A kerettantervi ajánlások közül legkevésbé használt film ezen az évfolyamon Andrzej Wajda: Csatorna című filmje, összesen 10 válaszadó használja, ebből egy teljes hosszában bemutatja, 9 pedig részleteiben.
A jól használható háborús filmek nagy költségvetéssel rendelkező, sok statisztát felvonultató alkotások, terjedelmük általában meghaladja a 120 percet, ezért teljes egészében csak három tanóra alatt lehetne bemutatni a diákoknak. A háborús filmek legtöbbje aránytalanul sok csatajelenetet, véres képsort és közeli haláltusát mutat be. Ezen filmek használatánál ügyelni kell a tanulók lelki állapotára is, olyan jeleneteket kell választani, amelyekben haditechnikai eszközök szemléltetésére van lehetőség, vagy vetítésükkel a katonaság mindennapjait, a szokásokat, életmódot lehet bemutatni.
A válaszadók megneveztek több, általuk használt hetedik (új kerettanterv szerint már hatodik) évfolyami tananyagokhoz illeszkedő filmet is: 19-en említették Várkonyi Zoltán: A kőszívű ember fiai című filmjét, amely Jókai Mór azonos című regényének adaptációja. Ezzel a filmmel kapcsolatban – az Egri csillagokhoz hasonlóan szintén – előzetes információjuk lehet a diákoknak az irodalomórákról. Valamint említettek további két Jókai Mór adaptációt Várkonyi Zoltán rendezésében: az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán című filmet című filmet.
A háborús filmek közül 17-en említik meg Roman Polanski: A zongorista című filmjét, amely a II. világháború idején játszódik és egy lengyel zsidó zongoristáról, Władysław Szpilmanről szól, amely önéletrajzi regény alapján készült. 11-en említik Roberto Benigni: Az élet szép című filmjét, a történet szintén a II. világháború idején játszódik. 7-en tesznek említést arról, hogy Koltai Lajos Sorstalanság című filmjét használják a tanórákon. Az alkotás Kertész Imre azonos című Nobel-díjas regénye alapján készült.
Azon kapcsolódási pontok esetében, amelyek nem csak a történelem tantárgynak, de az irodalom tantárgynak is szolgálatában lehetnek, érdemes kooperálni a magyartanárral, hogy a szemléltetés több szempontból is hasznos lehessen.
A nyolcadik évfolyam történelemtanításához felhasználható filmek zömmel az 1950-es évekről és a hidegháború koráról forgatott filmek. A nyolcadik évfolyam tananyaga sokkal szélesebb repertoárból enged válogatni, mint az ötödik évfolyam leckéi. A kerettanterv által javasolt öt filmből kettőt gyakran használnak a történelemtanárok, a további három filmet pedig alig vagy nem használják, sőt nem is láttak a válaszadók. A két magyar film, amelyet szemléltetés céljából többen is bemutatnak: A tanú és a Szabadság, szerelem.
A válaszadók 80%-a mutatja be Bacsó Péter: A tanú című filmjét, ezen belül is 50% teljes hosszában levetíti. Goda Krisztina: Szabadság, szerelem című filmjét, amelyet 71% használja részleteiben, vagy teljes hosszában.
A 8. évfolyamhoz javasolt játékfilmek használatának gyakorisága
A Szabadság, szerelem című filmet 2006-ban mutatták be, a film producere Andrew G. Vajna, akit személyesen is érintett a forradalom, családja 1956-ban emigrált. A filmet október 23-a környékén – akár párhuzamosan – több csatorna is műsorára szokta tűzni. A film az 1956-os forradalom mellett egy sporttörténeti eseményt is bemutat. Ugyanis a forradalom leverése után az 1956 késő őszén megrendezett olimpiai játékokon, Melbourne-ben a magyar vízilabda válogatott 4:0-ra megverte a Szovjetunió csapatát, a mérkőzésen egy magyar vízilabdázó megsérült. A sporttörténeti eseményről magyar nyelven beszélő, amerikai dokumentumfilm is készült, Colin K. Gray, Megan Raney rendezésében, A szabadság vihara[11] címen.
A tanú című filmszatíra 1969-es forgatása óta kultuszfilm lett, mondatai szállóigék lettek. („Magyar narancs”; „Hagyjuk a szexualitást a hanyatló nyugat ópiumának.”; „Pelikán elvtárs, egyszer kérni fogunk magától valamit!” „Isten hozott! – Meg egy fekete autó.”) Egy Pelikán József nevű gátőrről szól a film, akit felesége elhagyott, gyermekeit egyedül neveli. Feketevágás miatt börtönbe kerül, majd a börtönből szabadulva több intézmény vezetője lesz. Majd tanúskodnia kell régi mozgalmi ismerőse, Dániel Zoltán miniszter ellen. A film egy korszak kifigurázása, egy olyan korszaké, amely egyre távolabb kerül a mai 14 éves fiataloktól. A filmszatíra megértése kifinomult és absztrakt gondolkodásmódot igényel, így teljes egészében csak a nyolcadik osztály végén vetíteném le a tanulóknak. Előkészítést, megbeszélést igényel, de mivel komoly filmtörténeti alkotás, ezért akár külön filmdélután keretében is lehetővé tenném megtekintését.
A kerettanterv ajánlása szerinti összesített lista
Összesített lista a válaszadók – kerettanterv által ajánlott filmek – felhasználásának szokásai alapján:
|
Film címe |
Felhasználás |
|
Bacsó Péter: A tanú |
80% |
|
Várkonyi Zoltán: Egri csillagok |
78% |
|
Steven Spielberg: Ryan közlegény megmentése; Schindler listája |
74% |
|
Goda Krisztina: Szabadság, szerelem |
71% |
|
Bereményi Géza: A Hídember |
64% |
|
Koltay Gábor: István, a király |
62% |
|
Koltay Gábor: Honfoglalás |
55% |
|
William Wyler: Ben Hur |
53% |
|
Michael Bay: Pearl Harbor – Égi háború |
49% |
|
Ridley Scott: Gladiátor |
49% |
|
Wolfgang Petersen: Trója |
47% |
|
Joseph Vilsmaier: Sztálingrád |
43% |
|
Ridley Scott: A Paradicsom meghódítása |
43% |
|
Oliver Hirschbiegel: A bukás |
40% |
|
Chaplin: Modern idők; A diktátor |
38% |
|
Franco Zeffirelli: Jézus élete |
34% |
|
Oliver Stone: Nagy Sándor |
34% |
|
Ken Annakin: A leghosszabb nap; A halál ötven órája |
28% |
|
Delbert Mann: Nyugaton a helyzet változatlan |
24% |
|
Mel Gibson: A hazafi |
21% |
|
Andrzej Wajda: Katyń |
19% |
|
Rob Green: A bunker |
18% |
|
Mel Gibson: A rettenthetetlen |
18% |
|
Luc Besson: Jeanne d’Arc |
16% |
|
Eric Till: Luther |
15% |
|
Florian Henckel von Donnersmarck: A mások élete |
13% |
|
Dror Zahavi: Légihíd – Csak az ég volt szabad |
9% |
|
Andrzej Wajda: Csatorna |
6% |
|
Andrzej Wajda: Danton |
6% |
|
Andrzej Wajda: Hamu és gyémánt |
5% |
Érdekes megállapítás, hogy a válaszadók szívesen használnak a magyar történelem szemléltetéséhez is játékfilmeket.
Egyéb játékfilmek
A válaszadóktól nyílt kérdésben szöveges válaszadási lehetőséggel azt kértem, hogy ha használnak a kerettantervi ajánláson kívül filmeket, akkor sorolják fel azokat. Válaszaikból 117 játékfilmet listáztam, amelyek mellé pár szavas ismertetőt is írtam. 111 válaszadó írta le, hogy milyen filmeket használ az ajánláson kívül, nem csak játékfilmeket, de dokumentumfilmeket, animációs sorozatokat, televíziós műsorokat és ismeretterjesztő filmeket is ajánlottak. Mellékletben közlöm a 117 játékfilm címét és rövid leírását. (2. melléklet)
Technikai eszközök
Az audiovizuális szemléltetéshez szükséges technikai felszereltségre is kíváncsi voltam.
A felsoroltak közül több választ is meg lehetett jelölni. A válaszadók nagy arányban rendelkeznek laptoppal, projektorral, dvd lejátszóval, interaktív táblával, televízióval, meg videó lejátszóval is. Egyéb technikai eszközként hangfalat és erősítőt jelöltek meg.
Tapasztalatok
Zárt végű, választásos kérdéssel, a játékfilmek használatával kapcsolatos pozitív tapasztalatokra voltam kíváncsi. Legtöbben a „diákok szeretik” és a „jól használható szemléltető eszköz” válaszokat adták.
A válaszadóknak lehetőségük volt szövegesen is kifejteni tapasztalataikat, amelyeket összegeznék néhány gondolatban:
- sokkal jobban megragad a diákokban az információ, ha az előzőleg hallottakat képekkel, történetekkel tudják összekapcsolni;
- nyitottabbak, fogékonyabbak lesznek egy-egy leckére, új kérdéseket fogalmaznak meg;
- a jelenlegi Y generációnak szüksége van a mozgóképi megjelenítésre, ez elengedhetetlen;
- ezek érzelmileg is hatnak a diákokra;
- közelebb hozza számukra a történelmet, kötetlenebb formát kap az oktatás, szinte összekacsintanak a tanárral;
- szórakozva tanulnak;
- lehetőséget kínál az önálló ismeretszerzésre.
Negatív tapasztalatok:
- a filmek történelmileg nem tényszerűek, fontos az érteni, értelmezni segítő tanári magyarázat, párbeszéd, közös film, jelenetelemzés, kritizálás;
- nem minden esetben köti le a diákokat;
- előfordul, hogy a bemutatott filmrészlet nem egyértelmű számukra;
- technikai nehézségekbe ütközik a bemutatás, hosszas előkészítést, szervezést igényel;
- alacsony az óraszám;
- gyakran nem könnyen elérhetőek ezek a filmek;
- nem szabad minden órán alkalmazni őket, mert akkor elveszítik különlegességüket.
Fejlesztési lehetőségek, feladatok
A kérdőívben kíváncsi voltam arra is, hogy mely esetben lenne könnyebb használni a történelmi játékfilmeket. 140 válaszadó munkáját könnyítené meg, ha a filmek jelenetei adathordozón szerkesztve, vágva elérhetőek lennének, 136 válaszadó munkáját könnyítené meg, ha a filmek jelenetei egy bizonyos online felületen elérhetőek lennének. 42 válaszadó oktatása során jelentene segítséget, ha a használható filmek címei és rövid leírásuk kiadványban elérhető lenne.
A legnagyobb nemzetközi videómegosztó portálon számtalan film megtalálható jeleneteiben vagy teljes hosszában. A Magyar Televízió honlapján, a videótárban szintén megtalálhatóak játékfilmek. Közösen, a gyakorló tanárok által is szerkeszthető online film adatbázis létrehozása sem lehetetlen, így a fejlesztési lehetőségek adottak, hogy minél kényelmesebben lehessen hozzáférni az audiovizuális szemléltetés játékfilmes formájához.
Összegzés
A történelemtanítás fontos feladat. Személyes fejlődésünkben is kiemelkedő szerepet játszik. Hogyan tekintsen a jövőbe, aki nem ismeri múltját, jelenét? A világ és hazánk, népünk történelmének ismerete meghatározza identitásunkat, gondolkodásmódunkat. A történelemtanítást nem lehet lenézni, összecsapni, elnagyolni.
A fizikai, kémiai, biológiai laborokban kísérletezhetnek a diákok, matematikaórán az egyenleteknek hamar megoldása lesz. A társadalomtudományokhoz tartozó történelemnek a szemléltetés nagyon fontos eszköze.
Mint az a kérdőív válaszaiból is kiderült, a történelmi témájú játékfilmek jól használható szemléltető eszközök, a diákok szeretik. Lazít a történelem, mint komoly, tekintélyes tantárgy fegyelmén. A filmek ismert szereplői még hétköznapibbá varázsolják a korszakokat. Több történelmi témájú filmet lehetne forgatni, amelyeket a tananyagba is be lehetne építeni. Még könnyebb lenne megjegyezni például Tutanhamon fáraó történetét, ha Daniel Radcliff[12], vagy képzeljük el, hogy egy Napóleonról szóló filmben Selena Gomez[13] játssza Josephine-t. A magyar történelmi alakokat is megszemélyesíthetnék közkedvelt énekesek, képzeljük el Mátyás királyként SP-t,[14] vagy Fluor Tomit,[15] mint Kossuth Lajost.
Több történelmi témájú játékfilm megtekintése után döntöttem úgy, hogy nem térek ki az alkotások hitelességére, mert bármennyire is igyekeznek a készítők, élvezhető játékfilmet nem lehet teljes mértékben a történelmi hűségre alapozva forgatni. Hiszen figyelembe kell venni a nézők aktuális életkörülményeit, a jelen állapotát. Ezeknek az alkotásoknak más kell, hogy legyen a célja a nagyközönség számára is, és tanórai használatuk során sem elemezhetőek jelenetei. A játékfilmek szerethetőbbé teszik a történelmet, tisztázhatnak egy tévképzetet, elindítanak egy új gondolatsort, megmutatják, hogy a tanult korszakokban is éltek emberek, sorsokat változtattak meg döntések, és hogy az uralkodó családoknak, hatalmasságoknak is voltak hétköznapjaik.
Külön öröm volt számomra, hogy a kérdőívet ilyen sokan kitöltötték, és hogy a játékfilmek használatáról 185 történelemtanár gondolkodik hozzám hasonlóan. A kérdőív elemzése további gondolatokat ébresztett bennem. Milyen módszertani eredményeket lehet elérni egy-egy játékfilm jelenetéhez kapcsolódó feladatokkal? Jó lenne tudni, hogy a válaszadók szeretnének-e egy közös adatbázist kialakítani, dolgoznának-e együtt egy szerkesztett kiadványon, és összehasonlítanám azon tanulók történelemtantárgyhoz való hozzáállását, akiknek oktatása során nem használnak audiovizuális szemléltető eszközöket azon tanulókéval, akiknél igen.
Az általános iskolai történelemoktatás filmes szakszóval élve, csak trailer-e, előzetese egy hosszabb, nagyobb lélegzetvételű „filmnek”, a középiskolai történelemoktatásnak, s mi is csak akkor vagyunk kíváncsiak az egész filmre, ha az előzetes jó volt.
MELLÉKLET
1. MELLÉKLET: A kérdőív szövege
Tisztelt Válaszadó!
Munkámhoz általános iskola felső tagozatában oktató történelem szakos tanárok audiovizuális eszközhasználatára vagyok kíváncsi. Anonim válaszaival hozzájárul annak sikerességéhez. Kérem, csak abban az esetben töltse ki a kérdőívet, ha Ön aktív történelem szakos pedagógus valamely magyarországi általános iskolában és jelenleg felső tagozaton oktat! A kérdőív kitöltése maximum 10 percet vesz igénybe. Válaszait, segítségét előre is köszönöm, amennyiben teheti, küldje tovább a kérdőívet történelem szakos pedagógus kollégáinak!
*Kötelező
Neme? *
- férfi
- nő
Mióta gyakorolja hivatását? *
- kevesebb mint 5 éve
- 5 – 10 éve
- 10 – 20 éve
- több mint 20 éve
- Egyéb:
Közoktatási intézmény székhelye? *
Válassza ki, hogy az intézmény, ahol tanít, népességszám szerint mely településtípushoz tartozik!
- Budapest
- nagyváros (lakosság: 100 ezer felett)
- középváros (lakosság: 20 ezer és 100 ezer között)
- kisváros (lakosság: 5 ezer és 20 ezer között)
- község (lakosság: 5 ezer alatt)
- Egyéb:
Egyéb fontos információ az intézményéről:
Audiovizuális szemléltető eszközök
Használ audiovizuális szemléltető eszközöket a történelemtanítás során? *
Ismeretterjesztő filmek, dokumentumfilmek, játékfilmek, történelmi tárgyú sorozatok, riportfilmek, animációs filmek, hírműsorok, politikai magazinok, multimédiás eszközök.
- igen
- nem
Audiovizuális szemléltető eszközök használata
Az alábbiakban a tanórák során használt audiovizuális szemléltető eszközök használatának gyakoriságára vagyok kíváncsi.
Egy tanéven belül, a felső tagozatos évfolyamok bármelyikén.
Audiovizuális szemléltető eszközök használatának gyakorisága *
Osztályozza az alábbi audiovizuális eszközöket használatuk gyakorisága szerint (egy tanévben), ahol 0 jelentése soha; a 3 jelentése minden alkalommal, amikor a tananyag lehetővé teszi.
(0 – soha, 1 – ritkán, 2 – gyakran, 3 – minden alkalommal, amikor a tananyag lehetővé teszi)
- ismeretterjesztő filmek
- dokumentumfilmek
- játékfilmek
- riportfilmek
- animációs filmek
- hírműsorok, politikai magazinok
- egyéb multimédiás eszközök
Játékfilmek alkalmazása az oktatás során: *
Dolgozatomban a történelmi tárgyú játékfilmek felhasználhatóságával foglalkozom. Kérem, válasszon az alábbi két állítás közül!
- alkalmazok történelmi témájú játékfilmeket
- csak egyéb multimédiás eszközöket alkalmazok
Játékfilmek a kerettanterv ajánlásával
Az alábbiakban 2012-es kerettanterv (http://kerettanterv.ofi.hu/2_melleklet_5-8/index_alt_isk_felso.html) által ajánlott filmeket sorolom fel évfolyamonként. Kérem, jelölje a rácson a filmekkel kapcsolatos állításokat aszerint, hogy mennyire igazak. (Nem ismerem/nem láttam; tudok a filmről, de nem láttam; láttam, de nem használom a tanórán; láttam, de csak hivatkozok a tanórán; láttam és részletekben szemléltetéshez is használom tanórán; láttam és a teljes filmet használom szemléltetéshez tanórán.)
5. évfolyam *
- Wolfgang Petersen: Trója
- Oliver Stone: Nagy Sándor
- Ridley Scott: Gladiátor
- William Wyler: Ben Hur
- Franco Zeffirelli: Jézus élete
- Mel Gibson: A rettenthetetlen
- Luc Besson: Jeanne d’Arc
- Koltay Gábor: Honfoglalás
- Koltay Gábor: István, a király
6. évfolyam *
- Ridley Scott: A Paradicsom meghódítása
- Eric Till: Luther
- Mel Gibson: A hazafi
- Andrzej Wajda: Danton
- Várkonyi Zoltán: Egri csillagok
- Bereményi Géza: A Hídember
7. évfolyam *
- Delbert Mann: Nyugaton a helyzet változatlan
- Chaplin: Modern idők; A diktátor
- Andrzej Wajda: Katyń
- Michael Bay: Pearl Harbor – Égi háború
- Joseph Vilsmaier: Sztálingrád
- Andrzej Wajda: Csatorna
- Ken Annakin: A leghosszabb nap; A halál ötven órája
- Steven Spielberg: Ryan közlegény megmentése; Schindler listája
- Rob Green: A bunker
- Oliver Hirschbiegel: A bukás
8. évfolyam *
- Dror Zahavi: Légihíd – Csak az ég volt szabad
- Andrzej Wajda: Hamu és gyémánt
- Florian Henckel von Donnersmarck: A mások élete
- Bacsó Péter: A tanú
- Goda Krisztina: Szabadság, szerelem
Játékfilmek a kerettanterv ajánlásán kívül
Használ-e egyéb történelmi tárgyú játékfilmeket, vagy sorozatokat a tanórák során, amely nem szerepel a 2013-as kerettantervi ajánlásban?
Sorolja fel, mely évfolyamokon, milyen filmeket használ a fentieken kívül:
Fejlesztési lehetőségek
Válasszon az alábbi állítások közül, hogy mely esetekben lenne könnyebb használni történelmi tárgyú játékfilmeket szemléltetés céljából:
Ha a történelmi tárgyú játékfilmek … *
Válasszon akár többet is az alábbi állítások közül:
- kiadványban szerkesztett címei és rövid leírásai elérhetőek lennének;
- jelenetei valamilyen adathordozó formájában, szerkesztve elérhetőek lennének (a kerettanterv által javasolt filmek);
- jelenetei online felületen elérhetőek lennének;
- egyéb!
Tapasztalat
Kérem, ossza meg velem a történelmi tárgyú játékfilmek használatával kapcsolatos pozitív tapasztalatát!
Válasszon akár többet is az alábbi állítások közül:
- megtöri a frontális oktatást;
- megdöbbentő hatást ér el;
- a diákok szeretik;
- jó hivatkozási pont;
- jól használható szemléltető eszköz;
- egyéb!
Szöveges formában is kifejtheti tapasztalatait:
Amennyiben a fentieket kiegészítené, vagy ellentétes tapasztalati vannak.
Technikai eszközök
Milyen technikai eszközök állnak rendelkezésére (az oktatás során)? *
Többet is választhat az alábbi eszközök közül:
- televízió;
- videó lejátszó;
- dvd lejátszó;
- laptop;
- táblagép;
- számítógép;
- projektor;
- interaktív tábla;
- egyéb!
Az előző válasza alapján ön nem használ audiovizuális szemléltető eszközöket.
Miért nem használ audiovizuális eszközöket? *
Az alábbiakban indokolja (több válasz is lehetséges), hogy miért nem használ audiovizuális eszközöket:
- nem állnak rendelkezésemre eszközök;
- nem látom szükségét használatuknak;
- időigényes;
- más eszközöket használok;
- egyéb!
Köszönöm, hogy kitöltötte a kérdőívet!
Ha bármilyen megjegyzése van a témával kapcsolatban, kérem, ossza meg velem.
2. MELLÉKLET: Válaszadók által használt, javasolt filmek
|
1. |
Edward Zwick: Az 54. hadtest |
Az amerikai polgárháború néger hadtestéről szóló film. |
|
2. |
Edward Zwick: Az utolsó szamuráj |
Japán szamuráj élet egy amerikai szemével. |
|
3. |
Fejér Tamás: A Tenkes kapitánya |
Rákóczi-szabadságharc, kuruc kor. |
|
4. |
Jean-Jacques Annaud: A tűz háborúja |
Őskorban játszódik, a tűz felfedezése. |
|
5. |
Jean-Paul Salomé: Kémnők |
1944. május, Franciaország, kommandós nők. |
|
6. |
Jerry Zucker: Az első lovag |
Lovagkor, Artúr király, Lancelot. |
|
7. |
Mészáros Márta: A Temetetlen halott – Nagy Imre naplója |
Nagy Imre élettörténete. |
|
8. |
Peter Nicholson: Pompei – Egy város utolsó napja |
A vulkán kitörése előtt egy nappal. |
|
9. |
Philippe de Broca: Huhogók |
Francia történelmi filmdráma a XVIII. század végéről. |
|
10. |
Randall Wallace: A vasálarcos |
XIV. Lajosról szóló film. |
|
11. |
Andrei Konchalovsky: Odüsszeusz |
A film címe magáért beszél. |
|
12. |
Agnieszka Holland: Európa, Európa |
Egy lengyel-orosz zsidó fiú története a II. világháborúban. |
|
13. |
Alejandro Amenábar: Agora |
Alexandria történetének részlete. |
|
14. |
Andrzej Wajda: A márványember |
Egy sztahanovista munkás élete. |
|
15. |
Bacsó Péter: Te rongyos élet |
1951-ben játszódik, egy színésznő élete a kitelepítések idején. |
|
16. |
Baltavári Tamás és Kiss Rómeó: 1526 Mohács (animációs) |
A film címe magáért beszél. |
|
17. |
Bán Frigyes: Rákóczi hadnagya |
Bornemissza Jánosról szóló film, a Rákóczi-szabadságharc idején. |
|
18. |
Bernardo Bertolucci: Az utolsó császár |
Az utolsó kínai császár története. |
|
19. |
Boris Sagal: Anna Frank naplója |
II. világháború – a holokauszt ideje. |
|
20. |
Brian Helgeland: Lovagregény |
Lovagkorról szóló amerikai kalandfilm. |
|
21. |
Bryan Singer: Valkűr |
A Hitler elleni merénylet története. |
|
22. |
Charles McDougall: Tudorok |
VIII. Henrik uralkodásának korai éveit dolgozza fel. |
|
23. |
Charlie Chaplin: Aranyláz |
1925: némafilm – korszakos alkotás. |
|
24. |
Claude Zidi: Asterix és Obelix |
Fikció, mese. Caesar, Egyiptom, Gallia. |
|
25. |
Clint Eastwood: Levelek Ivo Dzsimáról |
Amerikai háborús filmdráma. |
|
26. |
Damiano Damiani: A Lenin-vonat |
Az I. világháború vége. |
|
27. |
Dennis Gansel: A hullám |
Hatalomátvétel – tanári kísérlet. |
|
28. |
Dennis Gansel: Napola – A Führer elit csapata |
Német háborús film a Német Birodalom elitképző intézetéről. |
|
29. |
Donna Deitch: Az ördög számtana |
II. világháború – holokauszt, fiatal lány visszaemlékezése, időutazása. |
|
30. |
Edward Bazalgette: Hannibál, Róma rémálma |
Hannibál karthágói hadvezér. |
|
31. |
Edward Zwick: Véres gyémánt |
Az afrikai gyémántkereskedelemről szóló amerikai-német akcióthriller. |
|
32. |
Ernst Marischka: Sissi |
Ferenc József felesége, Erzsébet királyné életéről szóló három részes film. |
|
33. |
Fábry Zoltán: Az ötödik pecsét |
II. világháború – magyar filmdráma Sánta Ferenc regénye nyomán. |
|
34. |
Fejér Tamás: A beszélő köntös |
Mikszáth adaptáció (török kuruc kor). |
|
35. |
Franc Roddam: Kleopátra |
A film címe magáért beszél. |
|
36. |
Franco Zeffirelli: Napfivér és Holdnővér |
Itália a XII. században – kultuszfilm Szent Ferenc életéről. |
|
37. |
Gárdos Péter: Szamárköhögés |
Magyar filmszatíra, 1956 októberéről szól. |
|
38. |
Gertler Viktor: Én és a nagyapám |
Magyar kalandfilm az 1950-es évekről. |
|
30. |
Gothár Péter: Megáll az idő |
1956 novembere, a forradalom utáni időszak. |
|
40. |
Herendi Gábor: Magyar vándor |
Fikció a magyarok történelméről, vígjáték. |
|
41. |
Horváth Ádám: Szomszédok |
Sorozat – Hétköznapi történetek a rendszerváltás után. |
|
42. |
Horváth Z. Gergely: Erdély aranykora |
Magyar tévéfilm a XVII. század közepéről. |
|
43. |
Hugh Wilson: Csapás a múltból |
Amerikai vígjáték egy 35 éven át a világtól elzártan élt fiúról. |
|
44. |
Ivan Passer: Sztálin |
Amerikai-magyar életrajzi dráma Sztálin életéről. |
|
45. |
James Cameron: Titanic |
A Titanic története. |
|
46. |
Jancsó Miklós: Szegénylegények |
Az 1848-as szabadságharcban részt vett betyárok összegyűjtése. |
|
47. |
Jean-Jacques Annaud: Ellenség a kapuknál |
II. világháborús filmdráma. |
|
48. |
Jean-Jacques Annaud: Hét év Tibetben |
Amerikai filmdráma Tibet függetlenségének utolsó éveiről. |
|
49. |
Jean-Pierre Jeunet: Hosszú jegyesség |
I. világháborús romantikus filmdráma. |
|
50. |
Jerzy Kawalerowicz: A fáraó |
XIII. Ramszesz fáraóról szóló film – lengyel alkotás, amely 1966-ban készült. |
|
51. |
Joseph L. Mankiewicz: Julius Caesar |
Amerikai történelmi film Julius Caesar életéről (ff. 1953.) |
|
52. |
Justin Chadwick: A másik Boleyn lány |
Film Boleyn Annáról. |
|
53. |
Kabay Barna, Gyöngyössy Imre: Jób lázadása |
II. világháború: egy zsidó házaspár örökbe fogad egy keresztény gyereket, de koncentrációs táborba kerülnek. |
|
54. |
Káel Csaba: Bánk bán |
Katona József azonos című drámája alapján. |
|
55. |
Kathryn Bigelow: A bombák földjén |
Irakról szóló háborús film. |
|
56. |
Keleti Márton, Mészáros Gyula: Csínom Palkó |
A Rákóczi-szabadságharc idején játszódó történet. |
|
57. |
Keleti Márton: A tizedes meg a többiek |
II. világháború vége Magyarországon: vígjáték. |
|
58. |
Ketan Mehta: A lázadás – Mangal Pandey balladája (A felkelés) |
India brit gyarmat, 1857-es szipoj lázadás előzményei. |
|
59. |
King Vidor: Háború és béke |
Tolsztoj azonos című regényének film adaptációja. |
|
60. |
Koltai Lajos: Sorstalanság |
Kertész Imre azonos című regényének filmadaptációja. |
|
61. |
Koltay Gábor: Horthy, a kormányzó |
Film Horthy Miklósról. |
|
62. |
Koltay Gábor: Juliánus |
Két részes magyar-olasz történelmi játékfilm Julianus barátról. |
|
63. |
Koltay Gábor: Sacra Corona |
A Szent korona története. |
|
64. |
Koltay Gábor: Velünk élő Trianon |
Sorozat – a film címe magáért beszél. |
|
65. |
Kovács András: Vörös grófnő |
Andrássy Katalin naplója nyomán készült film Károlyi Mihályról. |
|
66. |
Lugossy László: Szirmok, virágok koszorúk |
Egy huszárfőhadnagy élete a világosi fegyverletétel után. |
|
67. |
Mark Herman: A csíkos pizsamás fiú |
A II. világháború gyermekszemmel. |
|
68. |
Mark Robson: Elveszett dicsőség |
Amerikai háborús film. |
|
69. |
Markos Miklós: Rab ember fiai |
A XVII. századi Erdély. |
|
70. |
Markus Imhoof: A csónak megtelt |
II. világháború: Menekülés Svájcba. |
|
71. |
Matúz Gábor: A legbátrabb város |
A csehek kiverése Balassagyarmatról. |
|
72. |
Michael Chapman: A barlangi medve népe |
A szakóca használatának bemutatásához. |
|
73. |
Michael Radford: 1984 |
George Orwell azonos című regényének filmadaptációja. |
|
74. |
Milos Forman: Hair |
Hippi történet és életérzés. |
|
75. |
Nádasdy Kálmán, Ranódy László: Föltámadott a tenger |
Az 1848-49-es szabadságharcról szóló film, Illyés Gyula alapján. |
|
76. |
Oliver Stone: A szakasz |
Vietnami háborús történet. |
|
77. |
Palásthy György: A szalmabábuk lázadása |
Az 1848-49-es szabadságharc után két árváról szóló film. |
|
78. |
Paul W. S. Anderson: A három testőr |
Athos, Porthos és Aramis története. |
|
79. |
Peter Kassovitz: Hazudós Jakab |
II. világháborús történet. |
|
80. |
Peter Webber: Leány gyöngy fülbevalóval |
Életrajzi mű. |
|
81. |
Peter Weir: Kapitány és katona: A világ túlsó oldalán |
Napóleoni háborúk ideje, amerikai kalandfilm. |
|
82. |
Phil Alden Robinson, Richard Loncraine, Tom Hanks, David Frankel: Elit alakulat |
II. vh. – az Amerikai hadsereg egy különítményének története. |
|
83. |
Quentin Tarantino: Django elszabadul |
Amerikai western, két évvel az amerikai polgárháború előtt. |
|
84. |
Radványi Géza: Valahol Európában |
II. vh. – háború gyerekszemmel –1947-es film |
|
85. |
Ranódy László: Árvácska |
Móricz Zsigmond azonos című regényének adaptációja. |
|
86. |
Richard Attenborough: Gandhi |
A film címe magáért beszél |
|
87. |
Richard T. Heffron: Észak és Dél |
Amerikai kalandfilm-sorozat az amerikai polgárháború előtti, alatti és követő évekről. |
|
88. |
Richard Thorpe: A kerekasztal lovagjai |
Középkori film szerelemről, lovagokról. |
|
89. |
Ridley Scott: Mennyei királyság |
A XII. század elején játszódik Francia földön. |
|
90. |
Ridley Scott: Robin Hood |
XIII. századi Anglia, Robin Hood a tolvajok fejedelme, a szegények védelmezője. |
|
91. |
Robert Enrico, Richard T. Heffron: A francia forradalom I-II. |
A film címe magáért beszél. |
|
92. |
Robert Zemeckis: Forrest Gump |
Amerikai filmszatíra. |
|
93. |
Robert Zemeckis: Vissza a jövőbe |
Fikció, az időutazásról – amerikai kalandfilm |
|
94. |
Roberto Benigni: Az élet szép |
II. vh. – olasz filmdráma, szerelmi szállal. |
|
95. |
Roman Polanski Twist Olivér |
Charles Dickens azonos című regényének film adaptációja. |
|
96. |
Roman Polanski: A zongorista |
II. vh. – lengyel zsidó zongorista életéről, Władysław Szpilman önéletrajzi regénye alapján. |
|
97. |
Sam Wood: Akiért a harang szól |
Hemingway azonos című regényének film adaptációja. |
|
98. |
Sára Sándor: 80 huszár |
1848-as szabadságharcról szóló film. |
|
99. |
Sergio Mimica-Gezzan: A katedrális |
Sorozat a XII. századi Angliáról. |
|
100. |
Sofia Coppola: Marie Antoinette |
XVI. Lajos felesége, Marie Antoinette életéről szóló film. |
|
101. |
Stanley Kubrick: Spartacus |
Spartacus életét bemutató film, 1960-ban készült |
|
102. |
Steven Spielberg: Hadak útján |
I. vh. – Amerikai-indiai háborús filmdráma. |
|
103. |
Szabó István: A napfény íze |
II. vh. – Három generáció története. |
|
104. |
Terry Jones (Monty Python): Brian élete |
Vígjáték a Monty Pythont vígjátéka Krisztus korszak |
|
105. |
Thomas Berger: Berlin – A fal leomlik |
A film címe magáért beszél. |
|
106. |
Tímár Péter: 6:3, avagy játszd újra Tutti |
1953-as angol magyar mérkőzésről szóló film. |
|
107. |
Tímár Péter: Csinibaba |
1962. Ki mit tud – magyar zenés vígjáték, kultuszfilm. |
|
108. |
Várkonyi Zoltán: A kőszívű ember fiai |
Jókai Mór azonos című regényének film adaptációja. |
|
109. |
Várkonyi Zoltán: Egy magyar nábob |
Jókai Mór azonos című regényének film adaptációja. |
|
110. |
Várkonyi Zoltán: Kárpáthy Zoltán |
Jókai Mór azonos című regényének film adaptációja. |
|
111. |
Victor Fleming: Elfújta a szél |
Amerikai polgárháború idején játszódó film – filmklasszikus |
|
112. |
Volker Schlöndorff: A kilencedik nap |
II. világháború – pap személyén keresztül. |
|
113. |
Wolfgang Becker: Good bye, Lenin! |
A berlini fal leomlása, rendszerváltás, német vígjáték. |
|
114. |
Wolfgang Petersen: A tengeralattjáró |
NSZK háborús filmdráma |
|
115. |
Zack Snyder: 300 |
Spártai háborúkról szóló film |
|
116. |
Zsurzs Éva: A koppányi aga testamentuma |
török korszak |
|
117. |
Zsurzs Éva: Abigél |
Szabó Magda azonos című regényének film adaptációja. |
IRODALOM
Felhasznált irodalom
- Ardai Zoltán (1997): Go West – Koltay Gábor: Honfoglalás. Filmvilág, 40. évf. 2 sz. 56-57.
- Falus Iván – Ollé János (2008): Az empirikus kutatások gyakorlata. Adatfeldolgozás és statisztikai elemzés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
- Katona András (2012): A megőrizve változtatás jegyében az új történelem kerettantervekről. Történelemtanítás. (XLVII.) Új folyam III. évf. 2-4. sz. (hiv. a. 03-02-09)
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2013/01/katona-andras-a-megorizve-valtoztatas-jegyeben-az-uj-tortenelem-kerettantervekrol-03-02-09/ (Utolsó letöltés: 2013. 04. 10.) - Kerettanterv az általános iskola 5–8. osztálya számára. 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet, 2. melléklet:
http://kerettanterv.ofi.hu/02_melleklet_5-8/2.2.04_tort_tars_5-8.doc (Utolsó letöltés: 2013. 04. 10.) - Kovács András Bálint (2009): Mozgóképelemzés. Palatinus, Budapest.
- Loránd Gábor (1981): Televízió és történelem – Egy tanácskozás tanulságai. Filmvilág, 24. évf. 5. sz. 57-59.
- Miltényi Miklós (1993): Képesség- és személyiségfejlesztő módszerek a történelemtanítás megújításában. In: Új törekvések a történelemtanításban. Szerk.: V. Molnár László. Keraban Kiadó, Budapest, 150-172.
- Molnár András Péter (2009): Audiovizuális andragógia. Szakdolgozat, Debreceni Egyetem.
- Porcsalmy János (2000): Iskolánkban használható történelem videofilmekről. In: Történelempedagógiai füzetek 7. MTT Tanári Tagozata és ELTE BTK Budapest, 47-54.
- Schubert Gusztáv (2002): Lobogónk, Széchenyi – Bereményi Géza: A Hídember. Filmvilág, 45. évf. 6. sz. 4-7.
- Szilágyi Gábor (1995): A film fogalma, A sajátság természetrajza, Szerk.: Forgács Iván, Magyar Filmintézet, Budapest,.
- Történelemmetodikai műhelytanulmányok. Szerk.: V. Molnár László, Tárogató Kiadó, Budapest, 1996.
- Ungváry Rudolf: Dokumentumfilm tipológia. Filmontológia. www.magyar.film.hu
Online források:
- http://natgeotv.com/hu
- www.belga.hu
- www.filmvilag.hu
- www.index.hu
- www.iskolakultura.hu
- www.kerettanterv.ofi.hu
- www.magyar.film.hu
- www.mozaik.info.hu
- www.rubicon.hu
- www.rtlklub.hu
- www.tortenelemtanitas.hu
- www.youtube.com
- www.port.hu
- www.imdb.com
A kérdőív linkje:
- A link eléréséhez kattintson ide. (Utolsó letöltés: 2013. 04. 10.)
A válaszok táblázatának linkje:
- A link eléréséhez kattintson ide. (Utolsó letöltés: 2013. 04.10.)
- Az elemzésnél a 237. válaszig vettem figyelembe a táblázatot.
ABSTRACT
|
Varga, Emese Historical Feature Films in History Teaching, Part 2 In our previous report, the author wrote about the use of historical-themed feature films as an illustrative teaching aid. She presented the similarities and differences between documentary films and feature films, historically-themed films that can be used in the course of instruction, and those films that are recommended as an interface in the new history, social and civic studies core curriculum. She showed a textbook lesson and its context and connection to the scenes of a feature film. This time, she examines the practices of primary school history teachers who use films, with a broad, although not representative, questionnaire survey. |
JEGYZETEK
https://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2013/07/varga-emese-tortenelmi-jatekfilmek-a-tortenelemtanitasban-04-02-07/ (Utolsó letöltés: 2014.02.21.)
A cikk letölthető:
