Rövid bevezetőként – emlékeztetőül – a szocializmus idején mindössze 16 állami könyvkiadónk működhetett, mind szigorúan csak a fővárosban. (Magánkézben vagy vidéken egy sem!) A rendszerváltás után ennek százszorosára, azaz mintegy másfél ezerre „ugrott” a hivatásos kiadók száma. Döntő többségben privát-vállalkozói, alapítványi, illetve egyházi vagy akár állami intézményi kiadók minden régióban és nagyobb városban gyorsan létrejöttek.
A merészen vállalkozó és szakavatottan dolgozó kiadók – mint a Héjjas Zoltán nyomdaipari mérnök nevéhez fűződő Eötvös József Könyv-, Lap- és Zeneműkiadó – mintegy fele, harmada egy vagy két évtizedig is fennmaradva – ragyogóan bizonyítva a „magyar géniusz” tehetségét, életerejét és tettre készségét – napjainkban is élteti, gyarapítja kulturális kincseinket.
Az Eötvös Kiadó fennállásának 20. évében – mintegy 400 könyv gondozásával, tehát évente másfél tucatnyi könyv kiadásával – hatalmas munkát végzett. Részben átvállalta a haldokló, majd megszűnő Szépirodalmi Kiadó szerepének egy szeletét, a magyaron kívül spanyol, olasz és más nyelvek irodalmának és más értékeinek felmutatásával, terjesztésével. Másrészt pedagógiai-pszichológiai kiadóként is funkcionált (e téren is az eddig kevésbé művelt területek és témák – mint például az óvodai nevelés, a játék, vagy a magyar neveléstörténet – felkarolásával). Harmadrészt hézagpótló szerepet töltött be jogi jegyzetek és szakkönyvek kiadásában, továbbá – mintegy érdekes kuriózumként – zenével kapcsolatos munkák, dalszövegek megjelentetésével. Az Eötvös klasszikusok sorozat külön elemzést és méltatást érdemelne! Most csupán annyit, hogy az ide tartozó könyvek száma – igen változatos és meglepően színes tematikát felölelve – meghaladja a százat.
A témák és alkotók megkapó változatosságáról, bőségéről a kiadó címjegyzéke „önmagáért beszél”. Ezt Héjjas Zoltán alapító és két évtizede kiadóvezető rövid tájékoztatóban foglalja össze, tisztességgel említve a legtöbb munkával rendelkező – továbbra is szívesen látott – szerzőket, s azokat is, akik már befejezték életművüket. A világhálón a Google segítségével felkereshető információs bázisai: a TANOSZ Tanulást, tanítást segítő kiadványok jegyzéke (www.tanosz.ini.hu) vagy a Flaccus Kiadó és terjesztő könyvajánlója stb. révén tényszerűen és elemezhetően elénk tárul az Eötvös Kiadó értéktára, amelyet ünnepi összejövetelünkön is igyekszünk felmutatni.
*
Közel négyszáz könyv és számos szerző közül nagy merészség néhányat kiemelni, mégsem tekinthetünk el ettől, hiszen így tudjuk érzékeltetni a szerzők állhatatosságát és műveik változatosságát. A kiadó egyik leghűségesebb szerzője dr. Mészáros István neveléstörténész. Emlékezetes kötete – többek között – a Magyar iskola 996-1996”, vagy újabban a Művelődéstörténeti tanulmányok 1960-2009. E tanulmánykötetek a magyar művelődéstörténet messzire világító értékei. A neves szerző legújabb füzeteiben Mindszenty Józsefről tár fel érdekes, értékes adalékokat. Bámulatos teljesítmény, hogy Simor András 30, Simon Gyula 14, Scholz László 13, Madarász Imre 9, Perényi Péter 9, Zilahi Józsefné 8, Szabolcs Éva 8, Bernáthné Vámosi Judit 8, Baranyi Ferenc 6 könyvet „jegyez”. Tisztelettel hajtunk fejet az elhunyt Hárs Ernő, Hársing László, dr. Fehér Erzsébet, Perényi Éva, Sallay Géza, Vassné Kovács Emőke és több más kedves szerző előtt.
A kiadó repertoárjának vidám és színes tablóján találhatjuk az óvodai játékkal, mesével foglalkozó munkákat, így Zilahi Józsefné: Mese, rajz az óvodában c. könyvét, jól használható, tanítható játékpszichológiai összefoglaló munkákat, s több más olyan téma feldolgozását is, amelyben az Eötvös Kiadó messze előremutató, úttörő szerepet játszik. Ilyen például Mócz Dóra: Az andragógiaelmélete, története, társadalmi funkciói, gyakorlata, Bábosik István: Az iskola optimalizálásának lehetőségei vagy Torgyik Judit: A tanulás színterei felnőtt- és időskorban, illetve a Pedagógusmesterség az Európai Unióban, mintegy bizonyítva, hogy a kiadó érdeklődési köre minden életkorra és igen változatos nevelési területre kiterjed.
Az Eötvös Kiadó vállalkozási bátorságát dicsérik az olyan pedagógiai-pszichológiai, jogi, irodalomtudományi, történelmi, a nyelvoktatást, nyelvtudást szolgáló, avagy a zeneoktatással kapcsolatos összefoglaló munkák vagy becses érdekességek, mint a Játékpszichológia, Személyiséglélektan nevelőknek, Szemben a képernyővel, Neveléstani alapkérdések, Roma gyerekek nevelésének egyes kérdései, Sajtó és nevelés Magyarországon, A pedagógusszerep változása, Kiégés- elkerülhetetlen? Az iskola szocializációs funkciói, A felsőoktatási pedagógia kihívásai a 21. században, Új szakma, új profil, új lehetőségek – ifjúságsegítés a határon innen és túl, Szellemi alkotások joga, Magánéletünk védelmében, Salve I–V.(olasz tankönyvek), Horvát Költők Antológiája, Olasz-magyar fordítóiskola, Kalandozások az olasz Parnasszuson, Az amerikai irodalom története, A gyermek és az idegen nyelv, Az irodalomtudomány jelenkori irányzatai, Eötvös, Petőfi Szibériában, Az olasz irodalom története, Arany és Tasso, Az Erdélyben található nemzetek nemzeti jellegéről, Geográfia de Espana, A kínai történelem rejtelmei, Az Európai Unió, A sosem létezett szocializmus, Oboaiskola, A zene zarándokútján.
Szólnunk kell a könyvek kivitelezéséről is. Először is a gondosan tervezett, a könyv lényegére utaló színes képes borítólapok kelthetik fel érdeklődésünket. Kinyitva a könyveket, meggyőződhetünk a szakszerű, az olvasást, tanulást segítő szerkesztésről, a „belbecs és külcsín” együttesének igényes jeleiről. Ez – immár másfél évtized óta – Nagyistók Mária tördelőszerkesztőnek köszönhető.
Érdemes megemlíteni néhány, az Eötvös Kiadóhoz hasonló termékeny kis kiadót. Ilyen az APC-Stúdió (Gyula), az Első Szorobán Alapítvány (Makó), Generál Press Kiadó (Budapest), a Jedlik Oktatási Stúdió (Szigethalom), a Konsept-H Kiadó (Piliscsaba), a Kráter Műhely Egyesület (Pomáz), a Kulcs a muzsikához Alapítvány (Pécs), az OKTKER-Nodus Kiadó (Veszprém), a Romi-Suli (Mogyoród). Bővebb információkat az érdeklődők a www.tanosz.ini.hu Tanulást, tanítást segítő kiadványok jegyzéke címjegyzékeiben találhatnak nemcsak az említett kiadók, hanem számos más, az oktatásban közreműködő fővárosi és vidéki könyvműhely munkáiról. A rendszerváltozás egyik jelentős, noha nemigen hangoztatott eredménye, hogy – a központosítás 40 éve után – feltámadt a fél évezredes magyar könyvkultúra, amely napjainkban ismét különféle megpróbáltatásoknak van kitéve.
Meggyőződésem, hogy az olyan eltökélt, bátor és szorgalmas vállalkozások, mint Héjjas Zoltán Eötvös Kiadója egyrészt a magyar tehetséget, másrészt a rendszerváltozás adta lehetőségek kihasználását példázzák.
Reméljük azonban, hogy az olyan jó példák, mint az Eötvös József Kiadóé, bizonyítják az alkotás, építés, vállalkozás életképességét, eredményességét. Azt, hogy mostoha körülmények között, csodával határos módon is lehet jól működő kiadói műhelyeket létrehozni és folyamatosan működtetni.
A cikk letölthető:
