Ahhoz, hogy tudjuk, merre tartunk, mit akarunk,
tudnunk kell, hogy kik vagyunk és honnan jövünk.
FELIRATKOZÁS AZ RSS-HIRCSATORNÁRA
FELIRATKOZÁS AZ RSS-KOMMENTLISTÁRA

Történelemtanitás

online történelemdidaktikai folyóirat

Betűméret növeléseEredeti betűméretBetűméret csökkentése

(hivatkozási azonosító: 06-01-06)


Két részletben közölt tanulmányunkban általános iskolai történelemtankönyvek női aspektusát vizsgálja és elemzi a szerző az összehasonlító tankönyvelemzés módszerével. Alapvetően arra volt kíváncsi, hogy a kétezres évek után íródott történelemtankönyvekben – melyek az új évszázad kihívásaira próbálnak reflektálni – milyen mértékben érvényesül a női dimenzió, illetve megjelennek-e bennük a legújabb nőtörténeti kutatások eredményei. A tanulmány első része a nőtörténetírás és a nemekre érzékeny pedagógia tudomány-rendszertani helyének meghatározása után a tankönyvelemzés kutatás-módszertani koncepcióját mutatja be, majd pedig a tankönyvek csoportos és globális kvantitatív elemzését vázolja. A következő számunkban megjelenő második rész a tankönyvek összehasonlító tartalomelemzését tárja fel a kategóriák kvalitatív vizsgálata alapján, valamint szaktudományos és didaktikai szempontok szerint elemzi a tankönyvsorozatokat, bemutatva azok tankönyvprofiljait.

    A nőtörténetírás és a nemekre érzékeny pedagógia tudomány-rendszertani helyének meghatározása

    A nőtörténetírás a XIX. században intézményesült, az ún. „hagyományos” történettudománnyal szemben kifejtett ellenállás eredményeként jött létre. Ennek a tradicionalista szemléletű történetírásnak legfőbb jellemzője az volt, hogy az általa meghatározott történelmi tudáskánon csakis férfiak történetéről szólt, a férfit azonosította az általánossal és azon a címen, hogy az „emberek“ történetét meséli el, valójában férjek, fivérek, fiúk és apák történetét mondta el, írta le.[1]

    Ez a helyzet az 1970-es években változik meg alapvetően, amikor is nyugati történetírói iskolák jóvoltából többféle, a nők történelmét különböző nézőpontból feldolgozó tudományos mű lát napvilágot. A nőtörténetírás története Pető Andrea felosztása szerint három korszakra és egyben megismerési modellre osztható.[2] Az első (1970-80-as évek) az ún. alapítási korszak, melynek legfőbb célkitűzése az volt, hogy a nőt a történelmi elemzések középpontjába helyezze. A második nőtörténet-írói iskola az ún. integrációs iskola volt, mely a nőket mint társadalmi csoportot a társadalomtörténet keretein belül vizsgálta. Az 1980-as évek második felétől –felismerve azt, hogy a feminitás nem állhat önmagában, hanem bináris rendszert alkot a maszkulinitással – elkezdték vizsgálni a nemek közötti kapcsolatokat, viszonyrendszereket. A women’s studiest felváltotta a genderstudies, vagyis a társadalmi nemek kritikai vizsgálata, ami pedig elvezetett Joan Kelly, illetve Joan Wallach Scott nevével fémjelzett harmadik nőtörténeti iskola létrejöttéhez.[3] Napjainkra már számos nőtörténeti munka jelent meg, melyeket sokféleképpen lehetne csoportosítani irányzatok, iskolák, országok, forráscsoportok, téma-együttesek, illetve metodológiák alapján.[4]

    Hazánkban a nőtudományok intézményesülése, a nőtörténetírás kutatási infrastruktúrája, illetve a nőtudományos gondolkodás még gyerekcipőben jár. Nagyfokú tematikai és műfaji egyenlőtlenség jellemző a nő- és nemtörténeti kutatásokra, így a nők és a társadalmi nemek története – Virginia Wolf kifejezését használva – csak „függelékként“ tud megjelenni a hazai tudományos színtéren.[5]

    Ezek után felmerül a kérdés, hogy a nőtörténeti kutatások eredményei milyen mértékben és hogyan manifesztálódnak az oktatás elméletében, módszereiben és gyakorlatában, valamint a tankönyvekben. Látszólag a XIX. századtól bevezetett általános és kötelező, mindenkire kiterjedő, mindkét nem számára egyenlő esélyeket nyújtó közoktatás valójában a fiúnevelés gyakorlatát vitte tovább, vagyis maszkulin mintákat, tudástartalmakat és értékvilágot közvetített, módszertana pedig még napjainkig sem alkalmazkodott a két nem közötti különbségekhez.[6] Ezt a problémakört hivatott vizsgálni a nemekre érzékeny pedagógia, ami Magyarországon csak marginális helyet foglal el a pedagógiai diskurzusban, mivel ennek elmélete és gyakorlata a mainstream oktatásban és a tanárképzésben alig érezteti hatását.[7]

    Ekképpen a nőtudományos és gender-szemléletű tankönyvi feltárások, elemzések száma is kevés, illetve összefoglaló, rendszerező művek sem születtek eddig a témában. A kevés számú kutatás fő problémája, hogy a szerzők eljutnak ugyan alapvető megállapításokig – mint például a nők alulreprezentáltsága, illetve sztereotipizált szerepeiknek megfelelő bemutatásuk –, de ezen túlmutató problémafelvetésekre, konklúziók megtalálására, további konkrét lépések meghatározására már nem vállalkoznak (H. Sas Judit tankönyvelemzése, Czachesz-Lesznyák-Molnár kötelező olvasmányok gender aspektusú vizsgálata, Dálnokiné Pécsi Klára kutatása, Ligeti Csákné elemzése).[8] Kereszty Orsolya kutatása – aki a 6-10 éves korosztály számára készült nyelvtan tankönyvek analízise során vizsgálta a férfi-női reprezentációt, a nő és férfi szerepek ábrázolásának módjait és megjelenési formáit – abban mutat előrelépést a többi női szempontú vizsgálatokhoz képest, hogy már gender-specifikus hátteret, valamint ok-okozati összefüggéseket is igyekszik feltárni és bemutatni.[9]

    A hazai gender–szemléletű történelemdidaktikai kutatásokról ugyancsak elmondható, hogy csekély számúak, szegényesek és töredezettek. Kutatási eredményeik nem tudnak beépülni a tanítás elméletébe, módszertanába és gyakorlatába, illetve az ilyen irányú tankönyvelemzések száma szintén nagyon kevés. A fent említett okok miatt vállalkoztam tanulmányomban a magyarországi általános iskolákban használt történelemtankönyvek női aspektusú analízisére.


    Az elemzés kutatásmódszertani koncepciójának bemutatása

    A tankönyvelemzés kutatásmódszertani koncepciójának gerincét a Fischerné Dárdai Ágnes által kidolgozott tankönyvelemzési modell adta.[10] Azért választottam ezt a vizsgálati módszert, mivel a kutatás témája szempontjából ennek a metodológiának a logikai felépítése tűnt a legésszerűbbnek, illetve ez a vizsgálati szisztéma látszott a legoptimálisabbnak a mérési eredmények validitásának és reliabilitásának biztosítása szempontjából. Továbbá fontosnak tartottam, hogy a tankönyvek analízise minél szélesebb keresztmetszetű legyen, vagyis ne csak szimpla témaelemzést végezzek, hanem didaktikai szempontok is érvényesüljenek a kutatás során, amit a Fischerné Dárdai Ágnes-féle elemzési modell teljes mértékben meg is valósít.

    A tankönyvminta kiválasztása során alapvetőnek tartottam azt az elvet, hogy a Magyarországon legfontosabb, legmeghatározóbb kiadók tankönyvei képviseltessék magukat, hiszen ezen kiadók tankönyvei széles körben elterjedtek és használatosak. Így választásom a Mozaik Kiadó, az Apáczai Kiadó, illetve a Nemzeti Tankönyvkiadó/ Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó tankönyveire esett. A tankönyvelemzés során a következő rövidítéseket alkalmaztam: M = Mozaik Kiadó, A = Apáczai Kiadó, N = Nemzeti Tankönyvkiadó. A tankönyvek tantervi hátterét a Nemzeti Alaptanterv 2003-as verziója adta, melyben már több alkalommal is tanulási célként fogalmazódik meg a nemek közötti egyenlőség alapelve. Dolgozatomban elsősorban arra kerestem a választ, hogy ezek a tantervi célok milyen mértékben és formában realizálódnak a történelemtankönyvekben.          Az elemzés célját és tárgyát tekintve a tankönyvelemzés bázisát a kategóriák jelentették, melyek egyszerre jelölik ki a mérés tárgyát, az elemzés típusát, illetve annak módszereit is. Így elemzésem elsősorban klasszikus témaelemzés, vagyis azt vizsgáltam, hogy a tankönyvi tartalmak mennyiben felelnek meg a témára vonatkozó nőtörténeti kutatások eredményeinek. Ezen kívül – mint, ahogy már említettem – didaktikai szempontokat is figyelembe vettem a kutatásom során, mivel fontosnak tartottam megvizsgálni azt is, hogy a tankönyvi tartalmak, illetve a tankönyvek didaktikai gyakorlata mennyiben segítik a nőtörténelemmel kapcsolatos ismeretek megértését és elmélyítését. Az elemzés tárgya a nőkkel kapcsolatos ismeretelemek, illetve azok alkategóriái voltak.[11] A tankönyvelemzés módszereinek és mérési eljárásainak kiválasztásában a fő szempont az volt, hogy a témával összefüggésben felmerülő kérdésekre választ tudjak adni. A tankönyvek átolvasása után a témával kapcsolatos kérdéseimet tartalmi és didaktikai szempontok mentén fogalmaztam meg:[12]


    A) Tartalmi dimenzió: mit tanulnak a magyar 11-14 évesek a nőtörténelemről, illetve a nők és férfiak közötti kapcsolatok történelmi változásairól?

      I. Konkrét női történelmi személyiségek

      1. Milyen ismereteket szerezhetnek a tanulók a női történelmi személyekről?
      2. Milyen státuszúak a konkrét női történelmi személyiségek?
      3. Milyen női cselekedetek jelennek meg a tankönyvekben? Jellemző-e a statikusság a női szereplők vonatkozásában, illetve milyen mértékben alakítók, befolyásolók a női történelmi személyiségek?
      4. Milyen a női történelmi személyiségek megítélése?
      5. Milyen mélységben tárgyalják a tankönyvek a női történelmi személyiségeket? Megjelennek-e női életutak?
      6. Megjelenik-e a tankönyvekben a női tapasztalat, illetve látásmód?
      7. Megjelennek-e sztereotípiák (szelektivitás-kiegyensúlyozatlanság, elhallgatás, láthatatlanság, fragmentáció-izoláció, nyelvi előítéletesség) a női történelmi személyiségekkel kapcsolatban?[13]
      8. Megjelennek-e tankönyvi illusztrációkban a női történelmi személyiségek, és ha igen, akkor ezek hogyan manifesztálódnak?

        II. Nőkkel kapcsolatos témák

        1. Milyen ismereteket szerezhetnek a tanulók a női témákkal kapcsolatban?
        2. Milyen státuszúak a női szereplők a tankönyvekben?
        3. Milyen női cselekedetek jelennek meg a tankönyvekben? Jellemző-e  a női szereplők vonatkozásában a statikusság, illetve milyen mértékben alakítók, befolyásolók?
        4. Megjelenik-e a tankönyvekben az az aspektus, amely azt mutatja be, hogy az egyes történelmi, társadalmi, ideológiai változások hogyan hatottak a nők életére?
        5. Milyen a nőkkel kapcsolatos témák megítélése?
        6. Milyen történelmi témák kapcsán jelenik meg a tankönyvekben a női aspektus?
        7. Milyen mélységben tárgyalják a tankönyvek a nőkkel kapcsolatos témaköröket?
        8. Megjelennek-e sztereotípiák (szelektivitás-kiegyensúlyozatlanság, elhallgatás, láthatatlanság, fragmentáció-izoláció, nyelvi előítéletesség) a női vonatkozású témákkal kapcsolatban?[14]
        9. Megjelennek –e a női témákkal kapcsolatban tankönyvi illusztrációk, és ha igen, akkor ezek hogyan manifesztálódnak?

          III. Női emancipáció

          1. Milyen ismereteket szerezhetnek a tanulók a női emancipáció kérdéséről?
          2. A női emancipáció folyamata milyen tankönyvi témákban, milyen mélységben, illetve hogyan jelenik meg?
          3. Milyen a női emancipáció témájának megítélése?
          4. Megjelennek-e sztereotípiák (szelektivitás-kiegyensúlyozatlanság, elhallgatás, láthatatlanság, fragmentáció-izoláció, nyelvi előítéletesség) a női emancipáció témájával kapcsolatban?[15]
          5. Megjelenik-e tankönyvi illusztrációkon a női emancipáció története, és ha igen, akkor ez hogyan manifesztálódik?

            IV. Szaktudományos kérdések

            1. Milyen ismereteket szerezhetnek a tanulók a nőtörténeti kérdésekről?
            2. Megjelennek-e a tankönyvekben a legújabb nőtörténeti kutatások eredményei?
            3. Megjelennek-e a nőtörténelemmel kapcsolatos problémák, sztereotípiák, illetve megmagyarázzák-e ezeket a tankönyvek?


            B) Didaktikai dimenzió: a tankönyvek milyen didaktikai segítséget nyújtanak a nőtörténelemmel kapcsolatos ismeretek, készségek, jártasságok megszerzéséhez, illetve a nemek közötti egyenlőség eszméjének megértéséhez és elsajátításához?

            1. A nőkkel kapcsolatos tartalmak milyen didaktikai struktúraelemekben fordulnak elő?
            2. Mekkora a női témákkal foglalkozó olvasmányok aránya?
            3. Hangsúlyozzák-e a tankönyvek, hogy a nőkkel kapcsolatos tanulási tartalmak elsajátítása fontos a tanulók számára?
            4. Megjelennek-e a tankönyvekben olyan feladatok, amelyek a tanulók nemétől idegenek?
            5. Kapnak-e ösztönzést a diákok arra vonatkozóan, hogy megértsék a téma jelentőségét, illetve van-e lehetőségük, hogy a tankönyvi tartalmak elsajátítása által közelebb kerülhessenek a nemek közötti egyenlőség eszméjéhez?
            6. Erősítik-e a tankönyvek a nemekkel kapcsolatos sztereotípiákat, vagy inkább tompítják azokat? Megmagyarázzák-e a tankönyvek a sztereotípiákat?
            7. Tartalmaznak-e a tankönyvek nemi esélyegyenlőséget sértő tartalmakat, előítéleteket, illetve torzításokat?

            A didaktikai elemzés során terjedelem- és frekvenciaelemzést, a tartalmi súlypontok vizsgálata során pedig kvantitatív tartalomelemzést, illetve deskriptív-hermeneutikus elemzési módszert alkalmaztam.[16]

            Az elemzés legnagyobb egysége a nőkkel kapcsolatos ismeretelemek, ezen belül pedig a tartalmi súlypontok voltak, legkisebb egységként a szavak és szimbólumok funkcionáltak. A tartalmi súlypontok alapkategóriáját három kategóriára osztottam, ezek elemeit pedig további 24 alkategóriába soroltam be. A tankönyvek átolvasása után – a tankönyvi szövegek tartalma alapján – előbb listát, majd pedig katalógust állítottam fel a tartalmi elemekből. Ezen kategóriák felsorolásával szemléltetni lehet a mérés célját (Mit akarunk mérni?), illetve a megvalósítás mikéntjét (Milyen eszközzel?).[17] Az első alapkategóriában a nőkkel kapcsolatos ismeretelemek és a struktúraelemek voltak, az utóbbi csoportot alapszövegre és didaktikai apparátus fogalomkörére bontottam. A kutatás célja az első alapkategória vonatkozásában a női tartalmak tankönyvekben megjelenő mennyiségi paramétereinek, illetve helyi értékeinek meghatározása, vagyis annak megállapítása volt, hogy a téma milyen szövegstruktúrában jelenik meg. Ez az elemzés készítette elő, illetve egészítette ki a második alapkategória vizsgálatát. A mérés eszközeiként az I. A; I. B; I. C munkatáblázatok szolgáltak, melyek a transzparencia igényét elégítették ki (ld. melléklet). A mérés egységeként a témát választottam. A táblázatok a szöveges, illetve az illusztrációs női tartalmak terjedelmét és gyakoriságát mérték. A második alapkategória a tartalmi súlypontok, melyeket három kategóriára osztottam: konkrét női történelmi személyiségek; nőkkel kapcsolatos témák; illetve női emancipáció (a további 24 alkategóriát ld. mellékletben). A második alapkategória mérése során a kutatási cél a tartalmi súlypontok kategóriáinak és alkategóriáinak kvalitatív, illetve kvantitatív elemzése volt, illetve a téma súlypontjainak standard és attól eltérő megfogalmazásainak, megoldásainak megragadása. Ezeken kívül a szaktudományi hitelesség, illetve a didaktikai apparátus információs és orientációs vizsgálata fogalmazódott meg kutatási célként. A mérés eszközei a II. A; II. B; II. C; II. D munkatáblázatok voltak (ld. melléklet). A mérés egységeként ebben az esetben is a témát határoztam meg. A munkatáblázatok a fő- és alkategóriák gyakoriságát mérik a tankönyvi szövegekben és illusztrációkban.[18] A munkatáblázatok elkészítése után végeztem el – a szakirodalomban megadott instrukciók alapján – a 12 történelemtankönyv vonatkozásában a kategóriák szerinti mérést. A tankönyvek mérési eredményeit kategóriánként összesítő táblázatokban rögzítettem (ld. mellékletben).[19]


            A tankönyvek csoportos és globális kvantitatív elemzése

            Terjedelemelemzés

            A kvantitatív vizsgálatok elengedhetetlenek a kvalitatív, vagyis a tartalmi elemzés eredményeinek alátámasztásához. A mennyiségi elemzés kapcsán először azt vizsgáltam meg, hogy a nőkkel kapcsolatos tartalmi elemek mekkora terjedelemben vannak jelen a történelemtankönyvekben (raumanalyse). A női témák terjedelemvizsgálatához választanom kellett egy alapmértékegységet. Mivel a témakör a tankönyvekben többnyire szétszórtan jelenik meg, ezért az oldalakban, negyed oldalakban való mérés eleve kizárható volt. A kisebb mértékegységekkel (szavak, karakterek) való mérés pedig túl bonyolultnak tűnt. Ezeket a szempontokat mérlegelve a terjedelem méréséhez a mondatot választottam alapmértékegységnek.

            A téma terjedelmének elemzését úgy valósítottam meg, hogy a 12 tankönyv esetében minden tizedik oldalon megszámoltam a mondatokat. Nemcsak az alapszöveg mondatait vettem figyelembe, hanem az oldalon előforduló összes mondatot, beleértve a képaláírásokat, címeket stb. is. Ezt követően az adatokból kiszámoltam a tankönyv egy oldalán található mondatok átlagszámát. Majd ugyanolyan módszerrel összeszámoltam a tankönyvek összes olyan mondatát, amelyben szerepelnek női ismeretelemek. A mérést a Munkatáblázat I. A alapján végeztem, az eredményeket az Összesítő táblázat I. A tartalmazza. A továbbiakban az így kapott eredményeket hasonlítottam össze.

            Először tehát azt néztem meg, hogy a tankönyvek összterjedelméhez képest a női témák terjedelme mekkora. Ennek eredményeképpen a tankönyvek női témákkal kapcsolatos adatainak százalékértékeit kaptam meg (1. ábra). Ezen adatok alapján felállítottam egy rangsort, melynek első helyére a Mozaik Kiadó hetedikes tankönyve (6,14%), míg az utolsóra az Apáczai Kiadó nyolcadikos tankönyve (1,06%) került. Látható, hogy a két érték között elég nagy a különbség, ennek okát a tartalmi elemzés fogja részletesebben feltárni.

              1. ábra

              1. ábra: A nőkkel kapcsolatos ismeretelemek terjedelme az egyes tankönyvekben (%)

                A tankönyvek terjedelmi analízisét csoportosan is elvégeztem. Először tankönyvkiadónként kategorizáltam a tankönyveket, és ez alapján néztem meg a terjedelmi adatokat. A sorrend a következőképpen alakult: Mozaik Kiadó 4,31%, Nemzeti Tankönyvkiadó 3,61%, Apáczai Kiadó 3,56%. A másik szempont az évfolyamok szerinti osztályozás volt, ennek számadatai a következőképpen alakultak: 5. évfolyam 5,17%, 7. évfolyam 4,52%, 6. évfolyam 4,43%, 8. évfolyam 1,77%. Összefoglalva tehát a legtöbb nőkkel kapcsolatos téma ötödik évfolyamon jelenik meg, míg a legkevesebb nyolcadik osztályban. Számomra ezek az adatok azért voltak kissé meglepőek, mivel a női emancipációs folyamat történetének ismeretében azt várnánk, hogy a XX. században a nők nagyobb arányban vannak jelen, a számadatok ezzel szemben teljesen mást mutatnak.


                Gyakoriságelemzés

                A terjedelemelemzés mellett gyakorisági vizsgálatot is végeztem, mivel a téma tankönyvi részesedésének aránya csak egyfajta szempontot jelent a mennyiségi faktorok közül. Fontos tényező ezen kívül, hogy az egyes tartalmi elemek milyen sűrűn (frequenzanalyse) és hol helyezkednek el.

                A női tartalmak előfordulását, illetve azok gyakoriságát mértem a struktúraelemekben a Munkatáblázat I. B alapján, az eredményeket az Összesítő táblázat I. B tartalmazza. A tartalmi egységeket kategóriánként határoztam meg, vagyis a konkrét női történelmi személyiségek esetében értelemszerűen a név számított egy egységnek. A nőkkel kapcsolatos témák esetében pedig az adott tárgykör jelentette az alapegység meghatározását. A gyakoriság mérése során először azt néztem meg, hogy az egyes tankönyvek mekkora számban tartalmaznak nőkkel kapcsolatos tartalmi elemeket, vagyis az elemszámok mennyiségét hasonlítottam össze. Ennek eredményeképpen a sorrend a következőképpen alakult:

                  2. ábra

                  2. ábra: A nőkkel kapcsolatos ismeretelemek gyakorisága az egyes tankönyvekben (db)

                    A két szélsőérték között szemmel láthatólag nagy a különbség (146 db). Az igazi választóvonalat azonban a nyolcadik osztályos tankönyvek jelentik, hiszen ezek összessége közel ugyanannyi női ismeretelemet tartalmaz, mint a dobogó első helyezettje. A tankönyvkiadók vonatkozásában elvégzett gyakorisági analízis a következő értékeket eredményezte: Nemzeti Tankönyvkiadó 556 db, Apáczai Kiadó 542 db, Mozaik Kiadó 486 db. Ha ezeket az adatokat összehasonlítjuk a terjedelmi adatokkal, akkor azt vehetjük észre, hogy a Mozaik Kiadó tankönyvei a nőkkel kapcsolatos témákat jellemzően kevesebb alkalommal, de nagyobb egységekben tárgyalja. Ezzel szemben a Nemzeti Tankönyvkiadó, illetve az Apáczai Kiadó tankönyvei többször, de jóval kisebb blokkokban, kevesebb információt közölve jelenítik meg a női tematikát. Az évfolyamok gyakorisági értékeinek összehasonlítása után a következő sorrend volt megállapítható az iskolai évfolyamok tekintetében: 6. osztály 500 db, 7. osztály 454 db, 5. osztály 431 db, 8. osztály 199 db. A legszembetűnőbb, hogy a nyolcadik évfolyamos tankönyvek esetében nemcsak terjedelmi szempontból rosszak az adatok, hanem gyakorisági aspektusból is (az átlaghoz viszonyított negatív tendenciák terjedelmi és gyakorisági szempontból is a nyolcadik évfolyamú tankönyvek körében érvényesülnek). Ezek az adatok egymást felerősítve támasztják alá a nők XX. századi hiányát és láthatatlanságát az általános iskolai tankönyvekben.

                    A következőekben azt tártam fel, hogy a nőkről szóló ismeretelemek mely struktúrakomponensekben jelennek meg (Zujev).[20] Elemzésem során a Fischerné Dárdai Ágnes által kidolgozott csoportosítást használtam, amely a következő kategóriákat határozza meg. Egyrészről az alapszöveget, amely bevezető, magyarázó és összefoglaló szövegre bontható, másrészről pedig a didaktikai apparátus kategóriáját, amely összefoglalóan az alapszöveg elsajátítását segítő didaktikai szövegeket (források, kérdések, feladatok, kronológia), illetve az illusztrációkat foglalja magában (az utóbbi csoportot külön elemeztem).[21]

                    A struktúraelemek vizsgálata során összehasonlítottam az alapszövegekben és a didaktikai textusokban megjelenő női ismeretelemek egymáshoz viszonyított arányát. Ez azért nagyon informatív adat, mivel az alapszövegben található ismeretek mindig nagyobb súllyal esnek latba az elsajátítás és a számonkérés relációjában, mint a didaktikai szövegek. A mérések után a következő értékeket kaptam.

                      3. ábra

                      3. ábra: A nőkkel kapcsolatos ismeretelemek gyakorisága a tankönyvi struktúraelemekben (db)

                        Az eredményekből egyértelműen látszik, hogy a nőkre vonatkozó ismereteket döntő többségében a didaktikai szövegek tartalmazzák. Ez a megállapítás az összes történelemtankönyv esetében igaz. Mindezeket mérlegelve az látszik kirajzolódni a kapott számadatok alapján, hogy a női témák az úgynevezett „fő szövegekben” kevésbé vannak jelen, amely megerősíti azt a – szakirodalomban oly sokszor idézett – tényt, hogy a nőkről szóló ismeretek az iskolai tankönyvekben mint kiegészítő komponensek vannak jelen. (Jelen tanulmány terjedelmi keretei nem tették lehetővé a struktúraelemek alkategóriáinak részletes elemzését.)

                        A szemléltető eszközöket külön elemeztem – a Munkatáblázat I. C segítségével –, mivel ezek mérési eredményei másfajta információkkal szolgálnak a kutatási célok vonatkozásában. Az eredményeket az Összesítő táblázat I. C-ben rögzítettem. A tankönyvi illusztrációk gyakorisági elemzésének eredményei a következőképpen alakultak.

                          4. ábra

                          4. ábra: A nőkkel kapcsolatos ismeretelemek gyakorisága a tankönyvi illusztrációkban (db)
                          (átlagérték: 86)

                            Ha a tartalmi elemek és az illusztrációk gyakorisági adatsorát összehasonlítom, akkor az első hat helyezett vonatkozásában látható (tartalmi elemek adatsora), hogy – a Mozaik Kiadó hetedikes tankönyvét kivéve – ezek a tankönyvek az illusztrációs listán a sor végén helyezkednek el, míg a második hat hely esetében – kivéve a Nemzeti Tankönyvkiadó és a Mozaik Kiadó ötödikes tankönyveit – éppen fordított a helyzet. Az látszik kirajzolódni, hogy a képi és tartalmi elemek között egyfajta fordított arányosság van. Ebből módszertanilag az következik, hogy az illusztrációs didaktikai apparátus a tankönyvi szövegeket nem alátámasztja, vagy kiegészíti, hanem pusztán helyettesíti azokat. A kiadónkénti vizsgálat tekintetében is érvényesül ez a fajta fordított arányosság, illetve az évfolyamok szerinti összevetésben is. A nyolcadikos évfolyamú tankönyveket illetően tisztán látszik, hogy míg a legkevesebb tartalmi komponenst tartalmazzák, addig illusztrációs bázisuk alapján a legjobb helyen szerepelnek. Az illusztrációkat aszerint is csoportosítottam, hogy képi, grafikus vagy kartografikus ábrázolásokról van-e szó, statisztikai mérést azonban nem lehetett végezni, mert az utóbbi két kategóriában nagyon kevés példát lehetett találni.


                            Tartalomelemzés a kategóriák kvantitatív mérése alapján

                            A mérést a Munkatáblázat II. A, B, C alapján végeztem frekvenciaelemzés módszerével, melynek végeredményeit az Összesítő táblázat II. A, B, C foglalja magában. A tankönyveket többször átolvasva, valamint a témára vonatkozó szakirodalomnak megfelelően, a tankönyvek nőkkel kapcsolatos témáinak tartalmi elemzését három kategória alapján valósítottam meg: konkrét női történelmi személyiségek, nőkkel kapcsolatos témák, női emancipáció. A kategóriákat alkotó elemeket a tankönyvek alapszövegéből és didaktikai apparátusából gyűjtöttem ki. Ezek a tartalmi komponensek alkotják a tankönyvek által kinyilatkoztatott női témájú „tudáskánont”.[22] (A fő kategóriákon belül felállított alkategóriák részletes leírását a munkatáblázatok tartalmazzák.) Ez az úgynevezett „kategóriaszótár” (a három főkategóriába rendezett tartalmi súlypontok és a huszonnégy alkategória) jelentette a mérés tartalmi dimenzióját, illetve ugyanezen elemek előfordulási aránya a vizsgálat kifejtettségi aspektusát. A kifejtettséget mérő kvantitatív tartalomelemzés során arra kerestem a választ, hogy a különböző kategóriákba tartozó esszenciális elemek mekkora arányt képviselnek, vagyis a három fő kategória százalékos arányának megoszlását vizsgáltam a tankönyvekben.

                              5. ábra

                              5. ábra: A tartalmi súlypontok gyakorisága a tankönyvekben (%)

                                A legnagyobb arányt – az összes tankönyv tekintetében – a konkrét nők csoportja teszi ki mintegy 64%-al, majdnem fele ekkora értéket képvisel a női témák kategóriája (32%), a legalacsonyabb eredményt pedig az emancipáció csoportja érte el (4%).

                                A konkrét nők csoportja esetében a legnagyobb részesedéssel az Apáczai Kiadó hatodikos tankönyve rendelkezik (10%), a legkevesebbel pedig a Mozaik Kiadó nyolcadikos tankönyve (1%). Ha kiadónként hasonlítom össze az adatokat, akkor a következő sorrend alakul ki: Apáczai Kiadó 35%, Nemzeti Tankönyvkiadó 34%, Mozaik Kiadó 31%. Vagyis mindhárom kiadó történelemtankönyvei hasonló arányban jelenítenek meg női történelmi személyiségeket. Évfolyamonkénti összehasonlításban már nagyobb szórást mutatnak az adatok, hiszen itt a legmagasabb és a legalacsonyabb érték között éppen 30 százalékpontnyi a különbség (6. osztály 38%, 7. osztály 28%, 5. osztály 26%, 8. osztály 8%). Tehát a tankönyvek osztályfokozat szerinti elemzése alapján ismételten a nyolcadik osztály az, amelyik a legnagyobb eltérést mutatja, mégpedig negatív irányban.

                                A női témák esetében a legmagasabb érték 5% volt (A5), a legalacsonyabb pedig 1% (A8). A kiadók szerinti felmérés végeredményei itt sem eredményeztek nagy különbségeket (Nemzeti Tankönyvkiadó 37%, Apáczai Kiadó 32%, Mozaik Kiadó 31%). Az évfolyamonkénti kategorizálás alapján a hatodik és a nyolcadik osztály vonatkozásában tapasztalhatunk nagyobb eltéréseket (5. osztály 34%, 7. osztály 28%, 6. osztály 23%, 8. osztály 15%).

                                Az emancipációs téma kapcsán a következő eredményeket kaptuk: a legmagasabb érték 1% volt (A8), a legkisebb aránnyal a Mozaik Kiadó nyolcadikos tankönyve rendelkezik (0,5%). (Ebben a kategóriában csak a hetedikes és a nyolcadikos tankönyveket lehetett vizsgálni.) A három kiadó tankönyveinek emancipációs adatai között már nagyobb eltérések mutathatóak ki (Apáczai Kiadó 40%, Nemzeti Tankönyvkiadó 32%, Mozaik Kiadó 26%).

                                Az alkategóriák értékeinek összehasonlítása során a konkrét nők kategóriája esetében először a nevesített csoportot elemeztem névkataszter segítségével. Azt néztem meg, hogy a tankönyvekben megjelenő női történelmi személyiségek kiadónként, évfolyamokra lebontva hány esetben szerepelnek. Az volt a feltételezésem, hogy mivel a gyakorisági adatok a három kiadó esetében nagyon hasonlóan alakultak, ezért a legtöbb női történelmi szereplő mindhárom tankönyvkiadó tankönyveiben (azonos évfolyamon) ugyanúgy szerepelni fog. A mérés ezzel szemben más eredményeket mutatott ki, mivel mindösszesen 15% lett azon tartalmi komponensek aránya, melyek azonos évfolyamot tekintve mindhárom kiadó tankönyveiben szerepelnek. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy az egyes női szereplők a tankönyvekbe esetlegesen, illetve nem meghatározott szerzői koncepció alapján kerülnek be, vagyis a női történelmi személyiségekkel kapcsolatban még nem alakult ki egy olyan letisztult tudáskánon, mely közös nevezőt jelentene a történelemtankönyvek vonatkozásában.

                                A következőekben az egyes alkategóriák részesedését vizsgáltam meg, szintén tankönyvkiadókra lebontva. Ezeknek az alkategóriáknak a meghatározásánál a fő szempont a női történelmi személyiségek státusa volt. A „nevesített, férfiakhoz köthető” alkategória eredményei a következőek lettek: Apáczai Kiadó 53%, Nemzeti Tankönyvkiadó 28%, Mozaik Kiadó 19%. A „nevesített, férfiakhoz köthető, de saját cselekedetek is fontosak” csoportban pedig a következő arányokat kaptam: Apáczai Kiadó 42%, Nemzeti Tankönyvkiadó 30%, Mozaik Kiadó 28%. A nem nevesített nők csoportjában ugyanezen szempontok alapján a következő rangsor alakult ki: Mozaik Kiadó 42%, Nemzeti Tankönyvkiadó 35%, Apáczai Kiadó 23%, illetve Mozaik Kiadó és Nemzeti Tankönyvkiadó 47%, Apáczai Kiadó 6%. Az eredmények alapján sorrendi szempontból egy ellentétes tendenciát lehet kimutatni. Ez azt jelenti, hogy az Apáczai Kiadó könyveiben inkább a nevesített női szereplők vannak jelen, a nem nevesített női csoport ehhez képest kisebb arányt képvisel. Ez a megállapítás fordított előjellel igaz a Mozaik Kiadó tankönyveire, míg a Nemzeti Tankönyvkiadó eredményei kiegyensúlyozottabb arányokat tükröznek. Ezek az adatok azért fontosak, mert megmutatják a női szereplők úgynevezett „névértékét”. A nevesített női történelmi személyiségek mindig magasabb minőséget képviselnek nőtörténelmi aspektusból, hiszen a „névtelen” nők csupán férfiakhoz való viszonyuk alapján vannak megnevezve, illetve beazonosítva (lánya, felesége, anyja, özvegye stb.). A legpontosabb eredményeket akkor kapjuk meg, ha a férfiakhoz köthető nők körének és a saját jogon előforduló nők csoportjainak adatait hasonlítjuk össze, melynek számarányai a következőképpen alakultak: Mozaik Kiadó 58-42%, Apáczai Kiadó 64-36%, Nemzeti Tankönyvkiadó 54-46%.(Első helyen mindig a férfiakhoz köthető nők alkategóriája szerepel.) Ezekből az adatokból pedig már tisztán látszik, hogy nagyobb arányban vannak jelen azok a konkrét női történelmi személyiségek a tankönyvekben, akik férfiakhoz köthetőek. A kapott eredményeket tovább finomíthatjuk, ha a politikai tevékenység kapcsán előforduló nők arányát számoljuk ki. Mivel a név nélküli csoportban erre nem volt példa, igen alacsony számokat kaptam (Nemzeti Tankönyvkiadó 20%, Mozaik Kiadó 17%, Apáczai Kiadó 17%). Ez további bizonyítékul szolgál annak tekintetében, hogy a nők a történelemtankönyvekben a fősodratú történelmi cselekmények során csak nagyon kevés esetben kapnak szerepet.

                                A második főkategória a női témák csoportja volt (felosztást ld. mellékletben). A főkategóriák gyakorisági elemzése kapcsán megállapítottuk, hogy a nőkkel kapcsolatos témák kategóriája jóval kevesebb elemszámmal rendelkezik, mint a konkrét nők kategóriája. Ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy ez a kevés elemszám is összesen 11 téma között oszlik meg, ami azt is jelenti egyben, hogy a női témák nagyon elaprózottan jelennek a tankönyvekben. A legnagyobb számban a nők helyzetével, a nőkre vonatkozó normákkal kapcsolatos leírásokkal találkozhatunk. Gyakori a női alárendeltség, illetve a nők áldozati szerepben való megjelenése, a női ábrázolás, továbbá az egyes történelmi események kapcsán megjelenő női vonatkozású tartalmak, valamint a nők családban betöltött szerepeinek bemutatása. Kevésbé jellemzőek a nőneveléssel, oktatással kapcsolatos leírások, a nők társadalmi, politikai tevékenységének ismertetése, illetve a történelmi mindennapok női aspektusú bemutatása.

                                A harmadik főkategória a női emancipáció témája, amely kategória – a gyakorisági adatok alapján – a legkevesebb nőkkel kapcsolatos elemet foglalja magában. A kategóriát három résztémára osztottam fel: választójog, oktatás, egyéb. Az összesített adatok alapján a legnagyobb arányban az egyéb kategória szerepel (42%), ezt követi a választójog témaköre (34%), majd pedig az oktatás témája (24%). Mivel nagyon kevés elemszám található ezekben a kategóriákban, ezért kijelenthető, hogy a női emancipáció fragmentáltan jelenik meg, vagyis a női egyenjogúsítási törekvések történeti fejlődése egyik tankönyvsorozat esetében sem rajzolódik ki.

                                Az utolsó vizsgálat a főkategóriák megoszlási arányát mérte az illusztrációkban (Munkatáblázat II.D, Összesítő táblázat II.D). (Összesítve alacsonyabb értékeket kaptam, mint a nőkkel kapcsolatos ismeretelemek gyakorisági mérésnél, mivel az illusztrációk egy részét nem lehetett egyik kategóriába sem besorolni.) Az adatok összesítése után láthatóvá vált, hogy a tankönyvi ábrák esetében a női témák képeznek nagyobb arányt a tartalmi kategóriák mérési eredményeivel szemben (női témák kategóriája 58%, konkrét nők kategóriája 41%, emancipáció kategóriája 1%).

                                  6. ábra

                                  6. ábra: A tartalmi súlypontok gyakorisága az illusztrációkban (%)

                                    A konkrét nők témaköre az Apáczai Kiadó hatodikos tankönyvében szerepel a legnagyobb arányban (8%), a legkisebb értékkel a Mozaik Kiadó nyolcadikos tankönyve bír (1%). A tankönyvkiadók adatainak összehasonlítása után a következő sorrendet lehetett megállapítani: Apáczai Kiadó 49%, Nemzeti Tankönyvkiadó 26%, Mozaik Kiadó 25%.  Vagyis ebben az esetben majdnem dupla annyi illusztráció található a konkrét női történelmi személyiségekkel kapcsolatban az Apáczai Kiadó tankönyveiben, mint a két másik kiadó esetében. Évfolyamok szerinti bontásban már kiegyenlítettebb eredményeket kaptam, itt a választóvonal a nyolcadikos tankönyveknél húzódik: 6. osztály 35%, 5. osztály 27%, 7. osztály 24%, 8. osztály 14%.

                                    A női témák vonatkozásában a legmagasabb arányt az Apáczai Kiadó hetedikes tankönyve érte el (10%), a legkevesebbet pedig a Mozaik Kiadó hatodikos tankönyve (1%), ami az értékek számottevő eltéréseit bizonyítja. Ez a nagyfokú különbség a kiadók szerinti összehasonlításban és az évfolyamok vonatkozásában is megmutatkozik (Apáczai Kiadó 45%, Nemzeti Tankönyvkiadó 34%, Mozaik Kiadó 21%; 7. osztály 34%, 8. osztály 32%, 5. osztály 21%, 6. osztály 13%.). Ha összehasonlítom az illusztrációs adatok értékeit a szöveges elemek arányszámaival, akkor egy ellentétes tendenciát lehet felfedezni. Ez azt jelenti tehát, hogy minél több szöveges elemet tartalmaz egy tankönyv, annál kevesebb képi elemmel rendelkezik ebben a kategóriában.

                                    A női emancipáció kategóriája illusztrációs szempontból statisztikailag értékelhetetlen volt, mivel ez esetben csak nagyon kevés elemszámmal lehetett dolgozni.


                                    A tankönyvek csoportos és globális kvantitatív elemzésének eredményei

                                    A női témájú ismeretelemek, illetve a tartalmi súlypontok és alkategóriáinak csoportos és globális elemzése során megállapított legfontosabb összefüggések és mérésekkel alátámasztott kutatási eredmények a következőképpen foglalhatóak össze.

                                    A terjedelmi adatok alapján kijelenthető, hogy a nőkkel kapcsolatos témák nagyon kis arányban vannak jelen a történelemtankönyvekben, mivel ezek mértéke egyik tankönyv esetében sem érik el a 10%-ot. A terjedelmi adatok szórása nagy, vagyis a történelemtankönyvek nagyon eltérő arányban tartalmaznak női ismeretelemeket. A tankönyvek csoportos vizsgálata pedig azt mutatta ki, hogy a legnagyobb terjedelemben a Mozaik Kiadó tankönyvei tartalmaznak női ismeretelemeket, a legkisebb arányt pedig az Apáczai Kiadó sorozata érte el. Az évfolyamokra vonatkoztatott terjedelmi adatokból az derült ki, hogy az ötödikes évfolyamú tankönyvek tárgyalják a leghosszabban a nőkkel kapcsolatos tartalmakat. Ugyanebben a csoportban a legalacsonyabb értékekkel – a női emancipációs folyamat ellenére – a nyolcadik osztályos tankönyvek rendelkeznek.

                                    A tankönyvkiadók vonatkozásában elvégzett gyakorisági analízis azt állapította meg, hogy a legtöbb elemszámmal a Nemzeti Tankönyvkiadó rendelkezik, a legkevesebbel pedig a Mozaik Kiadó tankönyvei. Vagyis a gyakorisági és terjedelmi adatok nem minden esetben korrelálnak egymással. Jelen esetben ez azt jelenti, hogy a Mozaik Kiadó tankönyvei a nőkkel kapcsolatos témákat kevesebb alkalommal, de hosszabban tárgyalják, míg a másik két kiadó tankönyvei többször, de rövidebben jelenítik meg a női tartalmakat. Az évfolyamok összevetése alapján pedig az mondható el, hogy a nyolcadik osztályos tankönyvek megközelítőleg összesen annyi női ismeretelemet tartalmaznak, mint a legtöbb elemmel rendelkező tankönyv. Így a gyakorisági és terjedelmi adatok negatív tendenciái a nyolcadikos tankönyvekben összeadódnak, felerősítve ezzel egymás hatását. Vagyis a női tartalmak vonatkozásában a nyolcadikos évfolyamú tankönyvek rendelkeznek a legrosszabb mennyiségi mutatókkal. A struktúraelemekben való előfordulás vizsgálata azt mutatta ki, hogy a női tartalmak nagyobb arányban fordulnak elő a didaktikai apparátusban, mint az alapszövegben. Ez a tankönyvi gyakorlat a női témák súlytalanságát bizonyítja.

                                    A tartalmi súlypontok gyakorisági mérése alapján a konkrét nők csoportja fordul elő a legnagyobb arányban, ezt követi a női témák csoportja, illetve a legalacsonyabb értéket a női emancipáció témája érte el. Az illusztrációk fő kategóriák szerinti mérése azt mutatta ki, hogy az ábrázolásokon a női témák jelennek meg leginkább. Összefoglalva tehát a tankönyvi szövegekben a konkrét nők kategóriája szerepel a legnagyobb arányban, míg az ábrázolásokon a női témák dominálnak, vagyis a főkategóriák szöveges frekvenciavizsgálatának eredményei sok esetben fordítottan arányosak ugyanezen kategóriáknak az illusztrációs apparátusban mért gyakorisági mutatóival. Mindezekből pedig az következik, hogy a szöveges és illusztrációs elemek nem alátámasztják, vagy kiegészítik egymást, hanem egymást helyettesítve jelenítik meg a női aspektust a tankönyvekben. A konkrét női történelmi személyiségeknek (nevesített kategória) mindösszesen 15%-a szerepel mindhárom kiadó tankönyveiben, ha az azonos évfolyamokat vesszük figyelembe. A nőkkel kapcsolatos témák széttöredezve jelennek meg a történelemtankönyvekben, hiszen összesen 11 témát lehetett meghatározni ebben a kategóriában. A női emancipáció csoportját pedig statisztikailag alig lehetett mérni, mivel kevés elemszám fordult elő ebben a kategóriában. Ezekből az eredményekből pedig az olvasható ki, hogy a tágabban értelmezett nőtörténelem a tankönyvekben nem áll össze egységes, koherens tananyaggá, ami tudatos szerzői szándék végeredményeképpen manifesztálódott volna.



                                      MELLÉKLET

                                        Munkatáblázatok és összesítő táblázatok


                                        Munkatáblázat – I. A

                                        A nőkkel kapcsolatos ismeretek terjedelemelemzése

                                        A mérés egysége: téma

                                        Témakör

                                        Terjedelem

                                        Összesen

                                        Nők

                                        Oldalszám

                                        Mondatszám*

                                        Mondatszám

                                        Nők aránya (%)

                                        * A mondatszám egyenlő az oldalszám és az átlag mondatszám szorzatával.


                                        Munkatáblázat – I. B

                                        A nőkkel kapcsolatos ismeretek gyakorisága a struktúraelemekben

                                        A mérés egysége: téma

                                        Tankönyv címe

                                        Tart. elem

                                        Alapszöveg

                                        Didaktikai app.

                                        Beve-zető

                                        Magya-rázó

                                        Össze-fog.

                                        Didaktikai szöv.

                                        Függ.

                                        Olvas-mány

                                        Kieg. szöv.

                                        Kérdés, feladat

                                        Krono-lógia

                                        Üres-hely


                                        Munkatáblázat – I.C

                                        A nőkkel kapcsolatos ismeretelemek illusztrációs gyakorisága

                                        A mérés egysége: téma

                                        Tankönyv címe

                                        Illuszt. elem

                                        Képi

                                        Grafikus

                                        Kartograf.


                                        Munkatáblázat – II. A

                                        A konkrét nők alkategóriáinak gyakorisága

                                        A mérés egysége: téma

                                        Híres nők

                                        Konkrét nők névvel

                                        Konkrét nők név nélkül

                                        férfiakhoz férfiakhoz, saját saját jogon, pol. saját jog, egyéb névadó férfiakhoz férfiakhoz, saját saját jogon, pol. saját jog, egyéb névadó


                                        Munkatáblázat – II. B

                                        A női témák alkategóriáinak gyakorisága

                                        A mérés egysége: téma

                                        Nők általában

                                        Női szere-pek a család-ban Szexu-alitás, házas-ság Minden-napok Nők hely-zete, normák Aláren-deltség, áldo-zati szerep Női ábrá-zolás ált. Női divat Női munka Okta-tás Társa-dalmi, pol. tev. Törté-nelmi es.


                                        Munkatáblázat – II. C

                                        Az emancipáció alkategóriáinak gyakorisága

                                        A mérés egysége: téma

                                        Emancipáció

                                        Választójog

                                        Oktatás

                                        Egyéb


                                        Munkatáblázat – II. D

                                        A tartalmi súlypontok illusztrációs gyakorisága

                                        A mérés egysége: téma

                                        Kategória

                                        Híres nők

                                        Nők általában

                                        Emancipáció


                                        Összesítő táblázat – I. A

                                        A nőkkel kapcsolatos ismeretek terjedelemelemzése (%-ban)

                                        összesítő tábla I. A

                                        A képre kattintva a táblázatot nagyobb felbontásban is megtekintheti.



                                        Összesítő táblázat – I. B

                                        A nőkkel kapcsolatos ismeretek gyakorisága a struktúraelemekben (db-számban)

                                        összesítő tábla 2.

                                        A képre kattintva a táblázatot nagyobb felbontásban is megtekintheti.


                                        Összesítő táblázat – I. C

                                        A nőkkel kapcsolatos ismeretelemek illusztrációs gyakorisága (db-számban)

                                        összesítő tábla I. C

                                        A képre kattintva a táblázatot nagyobb felbontásban is megtekintheti.


                                        Összesítő táblázat – II. A

                                        A konkrét nők alkategóriáinak gyakorisága (db-számban)

                                        összesítő tábla 2. A

                                        A képre kattintva a táblázatot nagyobb felbontásban is megtekintheti.


                                        Összesítő táblázat – II. B

                                        A női témák alkategóriáinak gyakorisága (db-számban)

                                        összesítő ábra II. B

                                        A képre kattintva a táblázatot nagyobb felbontásban is megtekintheti.


                                        Összesítő táblázat – II. C

                                        Az emancipáció alkategóriáinak gyakorisága (db-számban)

                                        Emancipáció

                                        Választójog

                                        Oktatás

                                        Egyéb

                                        A5

                                        0

                                        0

                                        0

                                        A6

                                        0

                                        0

                                        0

                                        A7

                                        0

                                        6

                                        3

                                        A8

                                        5

                                        1

                                        10

                                        M5

                                        0

                                        0

                                        0

                                        M6

                                        0

                                        0

                                        0

                                        M7

                                        2

                                        5

                                        3

                                        M8

                                        3

                                        1

                                        3

                                        N5

                                        0

                                        0

                                        0

                                        N6

                                        0

                                        0

                                        0

                                        N7

                                        7

                                        1

                                        2

                                        N8

                                        4

                                        1

                                        5


                                        Összesítő táblázat – II. D

                                        A tartalmi súlypontok illusztrációs gyakorisága (db-számban)

                                        Kategória

                                        Híres nők

                                        Nők általában

                                        Emancipáció

                                        A5

                                        32

                                        37

                                        0

                                        A6

                                        50

                                        20

                                        0

                                        A7

                                        27

                                        66

                                        3

                                        A8

                                        17

                                        40

                                        2

                                        M5

                                        21

                                        16

                                        0

                                        M6

                                        18

                                        5

                                        0

                                        M7

                                        17

                                        21

                                        1

                                        M8

                                        9

                                        36

                                        0

                                        N5

                                        17

                                        23

                                        0

                                        N6

                                        23

                                        22

                                        0

                                        N7

                                        17

                                        39

                                        1

                                        N8

                                        11

                                        39

                                        1



                                          IRODALOM

                                            Az elemzett tankönyvek listája

                                            (Kódjelek: M = Mozaik Kiadó, A = Apáczai Kiadó, N = Nemzeti Tankönyvkiadó)

                                            • Horváth Andrea – Horváth Levente Attila: Történelem 5. Az őskor és az ókor története. Szeged, Mozaik Kiadó, 2007.
                                            • Horváth Andrea – Horváth Levente Attila: Történelem 6. A középkor és a kora újkor története. Szeged, Mozaik Kiadó, 2012.
                                            • Horváth Levente Attila – Kövér Lajos – Pelyach István: Történelem 7. Az újkor története. Szeged, Mozaik Kiadó, 2007.
                                            • Dr. Bencsik Péter – Horváth Levente Attila: Történelem 8. A huszadik század története. Szeged, Mozaik Kiadó, 2012.
                                            • Bánhegyi Ferenc: Történelem 5. évfolyam. Celldömölk, Apáczai Kiadó, 2012.
                                            • Bánhegyi Ferenc: Történelem 6. évfolyam. Celldömölk, Apáczai Kiadó, 2012.
                                            • Bánhegyi Ferenc: Történelem 7. évfolyam. Celldömölk, Apáczai Kiadó, 2011.
                                            • Bánhegyi Ferenc: Történelem 8. évfolyam. Celldömölk, Apáczai Kiadó, 2012.
                                            • Horváth Péter: Történelem 5. az általános iskolások számára. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2007.
                                            • Horváth Péter – Hámori Péter: Történelem 6. az általános iskolások számára. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2008.
                                            • Horváth Péter: Történelem 7. az általános iskolások számára. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2008.
                                            • Horváth Péter: Történelem 8. az általános iskolások számára. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2009.


                                            Felhasznált irodalom

                                            • 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet: A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról. Internetes forrás:

                                              http://www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/nat_070926.pdf (Letöltés dátuma: 2014. jan. 11.)

                                            • Belinszki Eszter (2003): A társadalmi nem mint a kutatás tárgya. Gondolatok egy konferencia kapcsán. Szociológiai Szemle, 13. évf. 1. sz. 169–172.
                                            • Czachesz Erzsébet, Cs. – Lesznyák Márta – Molnár Edit Katalin (1996): Lányok és nők a kötelező olvasmányokban, tankönyvekben. Educatio, 5. évf. 3. sz. 417–430.
                                            • Dárdai Ágnes (2006): Történeti megismerés – történelmi gondolkodás I-II. köt. A történelemtanári továbbképzés kiskönyvtára, XLI. Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata – ELTE BTK, Budapest.
                                            • Dárdai Ágnes, F. (2002): A tankönyvkutatás alapjai. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs.
                                            • Dárdai Ágnes, F. (2006): Az összehasonlító tankönyvkutatás nemzetközi tapasztalatai. In: F. Dárdai Ágnes: Történelmi megismerés – történelmi gondolkodás. A történelemtanári továbbképzés kiskönyvtára. XLI. Magyar Történelmi Társulat Tanári Tagozata – ELTE BTK, Budapest, II. kötet 85–103.
                                            • Davis, Natalie Zemon (2001): „Nőtörténelem“ átalakulóban: az európai helyzet. In: Scott, Joan Wallach (szerk.): Van-e a nőknek történelmük? Budapest, Balassi Kiadó, 95–125.
                                            • Fohlen, Claude: A nő a társadalomban. In: Kéri Katalin (szerk.): Tollam szívármányba mártom. (Források az európai nőtörténet köréből az ókortól a 20. századig.) OSZK MEK, Pécs, 1999. 9–32.
                                            • Forray R. Katalin – Kéri Katalin (2007): Társadalmi nem és iskola. Educatio, 16. évf. 4. sz. 543–550.
                                            • Grossmann Erika (2007): Genderpedagógia Magyarországon – létezik-e egyáltalán? Történelmi visszatekintés és helyzetjelentés. Internetes forrás:
                                              http://www.grimus.or.at/helden/outcome/Ungarn_12_07.pdf (Letöltés dátuma: 2013. dec. 07.)
                                            • Gyáni Gábor (2000): Emlékezés, emlékezet és a történelem elbeszélése. Napvilág Kiadó, Budapest.
                                            • Kereszty Orsolya (2007): A társadalmi nem (gender) mint a kutatás tárgya a pedagógiában. Educatio, 16. évf. 4. sz. 637–649.
                                            • Kereszty Orsolya (2005): A társadalmi nemek reprezentációjának vizsgálata a tankönyvekben. Könyv és Nevelés, 7. évf. 3. sz. 56–67. Internetes forrás:
                                            • http://olvasas.opkm.hu/index.php?menuId=125&action=article&id=630 (Letöltés dátuma: 2013. dec. 14.)

                                            • Kojanitz László (2005): Tankönyvanalízisek. Iskolakultúra, 15. évf. 9. sz. 135–143.
                                            • Mihály Ildikó (2004): Esélyegyenlőség és/vagy koedukáció? Szaporodó viták a nemzetközi pedagógiai sajtóban. Új Pedagógiai Szemle, 54. évf. 10. sz. 101-108. Internetes forrás:
                                              http://epa.oszk.hu/00000/00035/00085/2004-10-vt-Mihaly-Eselyegyenloseg.html (Letöltés dátuma: 2013. dec. 14.)
                                            • Morin, Claude (szerk.) (1995): 18th International Congress of Historical Sciences. Actes/Proceedings. Montreal, 47–109. Ism.: Gyáni Gábor (1996): A nők, avagy a nemek története. Klió, 5. évf. 1. sz. 38–41. Internetes forrás:
                                              http://www.c3.hu/~klio/klio961/klio038.htm (Letöltés dátuma: 2013. nov. 17.)
                                            • Pető Andrea (2003): Társadalmi nemek és a nők története. In: Bódy Zsombor, Kovács József, Ö. (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, Osiris, 514–532.
                                            • Pukánszky Béla (2006): A nőnevelés évezredei. Gondolat Kiadó, Budapest.
                                            • Riley, Denise (2001): Van –e egy nemnek történelme? In: Scott, Joan Wallach (szerk.): Van-e a nőknek történelmük? Budapest, Balassi Kiadó, 27–45.
                                            • Scott, Joan Wallach (2001): A társadalmi nem (gender): a történeti elemzés hasznos kategóriája. In: Scott, Joan Wallach (szerk.): Van-e a nőknek történelmük? Balassi Kiadó, Budapest, 126–161.
                                            • Thun Éva (1996): „Hagyományos” pedagógia – feminista pedagógia. Educatio, 5. évf. 3. sz. 404–416.
                                            • Torgyik Judit – Karlovitz János Tibor (2006): Multikulturális nevelés. Bölcsész Konzorcium, Budapest.



                                              ABSTRACT

                                                Szabó, Hajnalka Piroska

                                                A comparative analysis of feminine topics of primary school history textbooks

                                                  Our study, published in two parts, examines the feminine aspect of primary school history textbooks and the author analyses them using the method of comparative textbook analysis. Basically, the author was curious to find to what degree the female dimension is validated in history textbooks written after the aughts – which try to reflect the challenges of the new century – and whether they contain the results of the latest research in women’s history. After the first part of the study, which defines the scientific-taxonomic place of the writing of women’s history and gender-sensitive pedagogy, the research-methodological concept of textbook analysis is presented, then  the quantitative analysis of textbooks is sketched out, in groups and universally. In the second part, to be published in our next issue, the author reveals a comparative analysis of content on the basis of a qualitative review of categories and analyses series of textbooks from professional and didactic viewpoints as well as shows their textbook profiles.



                                                    JEGYZETEK

                                                      [1]Fohlen, Claude (1999): A nő a társadalomban. In: Tollam szívárványba mártom (Források az európai nőtörténet köréből az ókortól a 20. századig). Kéri Katalin (szerk.). OSZK MEK, Pécs, 11.

                                                      [2] Pető Andrea (2003): Társadalmi nemek és a nők története. In: Bódy Zsombor, Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, Osiris, 520.

                                                      [3] Pető (2003) 520-523.

                                                      [4] Forray R. Katalin – Kéri Katalin (2007): Társadalmi nem és iskola. Educatio, 16. évf. 4. sz. 543-544.

                                                      [5] Pető (2003) 528.

                                                      [6] Kraul, Margret (1995): Weibliche Bildung – manliche Bildung – allgemeine Bildung. Neue Sammlung, 35. 3. 23-45. Idézi: Mihály Ildikó (2004): Esélyegyenlőség és/vagy koedukáció? Új Pedagógiai Szemle, 54. évf. 10. sz. 101-108. Internetes forrás:
                                                      http://epa.oszk.hu/00000/00035/00085/2004-10-vt-Mihaly-Eselyegyenloseg.html (Letöltés dátuma: 2013. dec. 14.)

                                                      [7] Gore, M. Jennifer (1993): The struggle for Pedagogies. Critical and Feminist Discourses as Regimes of Truth. New York and London, Routledge, 65-66. Idézi: Kereszty Orsolya (2007): A társadalmi nem (gender) mint a kutatás tárgya a pedagógiában. Educatio, 16. évf. 4. sz. 637.

                                                      [8] Kereszty Orsolya (2005): A társadalmi nemek reprezentációjának vizsgálata a tankönyvekben. Könyv és Nevelés, 7. évf. 3. sz. 56-67. Internetes forrás:
                                                      http://olvasas.opkm.hu/index.php?menuId=125&action=article&id=630 (Letöltés dátuma: 2013. dec. 14.)

                                                      [9] Grossmann Erika (2007): Genderpedagógia Magyarországon – létezik-e egyáltalán? Történelmi visszatekintés és helyzetjelentés. 11. o. Internetes forrás:
                                                      http://www.grimus.or.at/helden/outcome/Ungarn_12_07.pdf (Letöltés dátuma: 2013. dec. 7.)

                                                      [10] Dárdai Ágnes (2002): A tankönyvkutatás alapjai. Dialóg Campus, Budapest-Pécs.

                                                      [11] Dárdai (2002) 76-77.

                                                      [12] Dárdai (2002) 78.

                                                      [13] Torgyik Judit – Karlovitz János Tibor (2006): Multikulturális nevelés. Bölcsész Konzorcium, Budapest, 79.

                                                      [14] TorgyikKarlovitz (2006) 79.

                                                      [15] TorgyikKarlovitz (2006) 79.

                                                      [16] Ennek lényege, hogy a tankönyvet forrásnak tekinti, és elemzését is a történeti forráskritikára és elemzésre jellemző eljárásokkal folytatja le.(Vö.: Dárdai Ágnes /2000/: Az összehasonlító tankönyvkutatás nemzetközi tapasztalatai. Educatio, 9. évf. 3. sz. 507.)

                                                      [17] Dárdai (2002) 81.

                                                      [18] Dárdai (2002) 81.

                                                      [19] Dárdai (2002) 82.

                                                      [20] Dárdai (2002) 92.

                                                      [21] Dárdai (2002) 92.

                                                      [22] Dárdai (2002) 102.



                                                        A cikk letölthető:
                                                        A cikk letöltése pdf-ben

                                                        Ugrás a cikk elejére



                                                        Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ.

                                                        Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

                                                        Bezárás