Ahhoz, hogy tudjuk, merre tartunk, mit akarunk,
tudnunk kell, hogy kik vagyunk és honnan jövünk.
FELIRATKOZÁS AZ RSS-HIRCSATORNÁRA
FELIRATKOZÁS AZ RSS-KOMMENTLISTÁRA

Történelemtanitás

online történelemdidaktikai folyóirat

Betűméret növeléseEredeti betűméretBetűméret csökkentése

(hivatkozási azonosító: 04-01-08)

    Ábrák a Nemzeti Tankönyvkiadó Forrásközpontú történelem sorozatának adatbázisaiból


    Célunk az, hogy segítsük a források elemzésén alapuló történelemtanítást. A számítógép segítségével felnagyított, és az osztály elé kivetített ábrákon, térképeken, képeken a tanár könnyebben felhívhatja a tanulók figyelmét a fontos részletekre. A kiválasztott forrást másolhatjuk, beépíthetjük a saját feladatainkba, kinyomtathatjuk. […] Aki jártas a számítógép használatában, az különféle jelölésekkel egészítheti ki az ábrákat, térképeket” – olvashatjuk a Nemzeti Tankönyvkiadó Forrásközpontú történelem sorozatának online felületein, ahol a tankönyvekben is szereplő térképeket, fényképeket, plakátokat, karikatúrákat, táblázatokat, grafikonokat, diagramokat és ábrákat találjuk meg.[1] Az alábbiakban – a korábban elindított sorozat folytatásaként[2] – erre a felhívásra reagálva járjuk körül a rendelkezésünkre bocsátott anyag utóbbi részhalmazát, az ábrákat.

    Az ábrák – amelyek a mindennapi életben is rendre előkerülnek – a vizuális ismerethordozók csoportjába tartoznak,[3] amely forráscsoport megkerülhetetlen eleme a történelemtanításnak és a történelemérettséginek egyaránt. Éppen ezért érdemes a szöveges források feldolgozása, használata mellett az ilyen jellegű ismeretszerzés és ismeretrendezés metódusát is fejleszteni a tanulóknál, mivel ez esetben is transzferálható tudásról van szó. Ehhez kínálkoznak segítségül az itt bemutatott oldalak.

    A fokozatosság jegyében a fejlesztést már a tanítás-tanulás folyamatának korai szakaszában ajánlott megkezdeni. A Forrásközpontú történelem a középiskolák számára készült, ezért az elkövetkezőkben csak a középiskolás korosztályra szabott ábrákat és feladatokat mutatunk be, amelyek kiindulási pontjai lehetnek az ismertetett adatbázisok szélesebb körű kiaknázásának. A felhasználásra példaként a középiskola 9. osztálya számára készült ábrákat hozunk.

    Az oldalakról elmondható, hogy könnyen kezelhető felületekkel találkozik az ide látogató. A következetes kategorizálás megkönnyíti a felhasználást, amit a tankönyvekkel szinkronizált elnevezések és az oldalszámok megadása még inkább segít. Az ábrák néhány mozdulattal, minden esetben nagy felbontásban, szerkeszthető kiterjesztésben tölthetők le, így akár nyomtathatjuk vagy ki is vetíthetjük ezeket. (Hiányosságként a keresőfunkciót említhetjük, amely gyorsíthatná egy adott elem meglelését.)

    Az ábrakészlet funkciójáról általánosan megállapítható, hogy az előzetes ismeretek aktivizálására, a rendszerezésre, a komparatív tartalomelemzésre és egyes folyamatok, problémák, viszonyrendszerek magyarázatára stb. használhatjuk ezeket leginkább. Fő céljuk ugyanis, hogy egy-egy folyamat, szöveg, fogalom stb. esetében a lényeget, a kulcsszavakat kiemelve mutassanak rá az összefüggésekre.[4] Ez a felsorolás jelzi, hogy az ábrák a tanórán (és azon kívül is) több aspektusban előkerülhetnek, amit a tanári tervezésnél figyelembe kell venni. Érdemes az ábrákkal való munkát fokozatosan felépíteni, és az egyre komplexebb megoldások felé haladni, amennyiben a tanulók (csoportja) megfelelően képes ezen ismerethordozó kezelésére.

    Bár elsőre egyértelműnek tűnhet, de kezdetben – tanulás-módszertani megfontolásból, ill. az önálló tanulást segítendő – érdemes tisztázni (átismételni), hogy az ábrákon megjelenő elemek (pl. szövegek, nyilak, színek) milyen összefüggésrendszert alkotnak (pl. egy csoportba tartozás kifejezése szóhasználattal és színnel; a hierarchia vagy az ellenőrzés menete nyilakkal stb.), mivel a sematikus jelölések megértése és értelmezése határozza meg a feldolgozás folyamatát. Ezt alapozhatjuk arra, hogy több tantárgyban általánosan jelen van az ábra mint műfaj, és a történelemoktatásban előkerülő ábrák esetében az ezek feldolgozásával kapcsolatos képességek alkalmazhatók, fejleszthetők.

    A letöltött ábrák – méretüknek és minőségüknek köszönhetően – könnyen, rövid idő alatt módosíthatók akár a legegyszerűbb programokkal, de érdemes komolyabb szoftvereket használni az átszerkesztéshez. A rendelkezésre álló segédlet ebből a szempontból jól használható, mivel egységes szín-, jelölés- és szöveghasználatot alkalmaz, ezek a tulajdonságok teszik leginkább alkalmassá az adatbázisokat arra, hogy támaszkodjunk rájuk a tanítás során. Az egyes elemek kivágása-beillesztése, (át)mozgatása, felülírása abban az esetben lesz tökéletes, ha a létrehozott ábra illeszkedik az eredeti megoldásokhoz. A színek másolását érdemes pipettával (color picker, eyedropper) megoldani, míg a betűtípus esetében az Arial betűkészletet használni.


    Példák az alkalmazásra

    A következőkben – a teljesség igénye nélkül – konkrét feladatokon keresztül mutatjuk be, hogy milyen alapvető feladattípusokra alkalmasak a felkínált ábrák. A fent leírtaknak megfelelően az ábrák az értelmezésen kívül több feladatformában előkerülhetnek, és ezeket a feladatokat nem csupán az értékelés során érdemes felhasználni, hanem a tanítási-tanulási folyamat minden fázisában: az ismétlésben, a (rész)összefoglalásban, a gyakorlásban is szerepet szánhatunk nekik, de előkerülhetnek a források feldolgozásánál is (pl. elkészíttethető a szöveges forrás ábrája).

    A feladatok összeállításánál ügyelni kell arra, hogy mindig pontosan megadjuk, hogy mire vonatkozik az ábrázolás, természetesen kivétel ez alól, ha éppen a jellemzők alapján történő beazonosítás a cél. (Pl. nem elegendő az a megnevezés, hogy „az ábrán az athéni demokrácia működése látható”, hanem további támpontot kell adni: „Az ábrán a periklészi demokrácia működése látható”.) Ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a tanulók a megfelelő ismereteiket mozgósítsák, és a feldolgozáshoz a vonatkozó történelmi tudást aktivizálják.

    A legalapvetőbb feladatot az ókori India témához tartozó varna-rendszer ábráján mutatjuk be (amelyet a tankönyv tévesen kasztrendszernek nevez). A feladat (Mellékletek: 1. feladat) az ábra kiegészítését várja el, amelyhez megadja a megoldásokat is. Ebben az esetben annyi megoldási elemet kínálunk, amennyi üres hely van az ábrán és csupán egyes részleteket töröltünk ki. A következő variációban (Mellékletek: 2. feladat) a tanulóknak több feladatot kell teljesítenie. Elsőként az I. oszlop fogalmait kell a megfelelő vonalra beírnia a hierarchiának megfelelően. Ezt követi a második részfeladat, amelyben az eredeti megnevezést kell a II. oszlop magyar megfelelőivel párosítani. A tanulót segíti, hogy az „árják” és az „őslakók” kategória hátterükben is elkülönülnek, továbbá a társadalmi rangsor vizuálisan is megjelenik, memorizálható.

    Az önálló kiegészítéses feladatra jó példa a tankönyvben változatlan formában szereplő, a görög istenek családfáját bemutató ábra (Mellékletek: 3. feladat). Ebben az üres helyek kitöltését adhatjuk önálló kutatási feladatként, de hasznos lehet, ha egy más típusú forrással összekapcsoljuk az ábrát, és a kiegészítésben a forrás- és/vagy képelemzésre (pl. látványos, egyértelmű attribútumok, kapcsolódó szimbólumok esetén) kell hagyatkoznia a diákoknak. Az előzetes tudásra ez esetben joggal alapozhatunk. Az ilyen ábra, mint azt a feladatszöveg is mutatja, jó kiindulási alapja lehet a beszélgetéseknek, vitáknak.

    Az I. triumvirátushoz kötődő feladat (Mellékletek: 4. feladat) első részében (A–C) jelű feladatig) a helyes megoldást több elemből kell kiválasztani, így az ismeretek is ellenőrizhetők. Az ilyen jellegű feladatoknál fontos módszertani kritérium, hogy legalább négy, reálisnak tűnő elemből választhasson a tanuló.[5] A második részfeladatban a Pompeius–Caesar viszonyát kifejező megoldást kell kiválasztania a tanulónak. Ilyen esetekben fontos, hogy minden megadott alternatíva legyen hihetően megszerkesztve, és ne az árulkodó szerkesztési hibákból legyenek pontok. Végül – ha nincs egyéb, kifejtendő feladat vele – érdemes kitérni az ábrához vonatkozó folyamatokra, fogalmakra, mivel így bizonyosodhatunk meg arról, hogy a tanuló tisztában van az adott korszakkal, és valóban érti az azt bemutató ábrát.

    Az ókori mezopotámiai templomgazdaság külkereskedelméhez kötődő feladattípusnál (Mellékletek: 5. feladat) a tanulónak ismernie kell a korszak viszonyait, a működési mechanizmusokat stb., de az ábra is magában hordozza a megoldást, hiszen jelen van a földművelés (élelmiszerek) és a kézművesség (késztermékek), azaz megállapítható, hogy mivel rendelkezett a gazdaság. Az ilyen feladatoknál az ábra sajátosságának megfelelően egy-egy irány, szövetség/ellentét stb. megállapítását tesztelhetjük. Így diagnosztizálhatjuk, hogy a diák képes-e a képet áttekintve alapvető folyamatok összefüggéseiről megállapításokat tenni. A satírozás miatt a javítás nehézkes lehet, de a változatosság miatt (rész)feladatként olykor érdemes hasonló ábrát készíteni.

    Az ábraelemzés komplex szintje, amikor a tanuló ismereteire támaszkodva képes kiszűrni a képeken elrejtett hibákat. Ez a feladat aprólékos vizsgálatot követel meg, a szerencsének ebben az esetben kisebb szerep jut. A feladat megoldásához a diáknak természetesen tisztában kell lennie az ábrázoltakkal, hiszen csak ennek fényében találhatja meg, és javíthatja ki a rendellenességeket. Ezek a feladatok kezdetben a már ismert és a mindenki számára hozzáférhető ábrákra épüljenek, később azonban más kivitelezésű, ismeretlen illusztrációkat is átalakíthatunk, így lépve tovább a képességek, ismeretek alkalmaztatásával. A hibák felismerését követheti a hibák kijavítása, amit a pontozásnál érdemes figyelembe venni, azaz a hiba kimutatása és kijavítása 1-1 pontot érhet. Erre a Periklész korabeli Athénról készült tankönyvi ábrát hozzuk példaként, amelyben 5 módosítást eszközöltünk (Mellékletek: 6. feladat).

    Az egyes történelmi folyamatok ábrákkal történő bemutatása, ismétlése stb. is lehetséges a Forrásközpontú történelem sorozat ábráival. Míg a tankönyvben gyakran több oldal távolságban helyezkednek el az egymással viszonyrendszerbe hozható ábrák, addig a számítógép segítségével – pl. animált prezentációval – könnyedén egymás mellé állíthatjuk ezeket. Példaként a római történelem három állapotát bemutató tankönyvi ábrák hozhatók (Mellékletek: 7. feladat), amelyek a királyságot, a korai köztársaságot és a köztársaságot mutatják be. Ezek egymás mellé helyezése vagy egymás utáni kivetítése segíthet bemutatni az egyre komplexebbé váló intézményrendszert, és az ezek között fennálló viszonyt, ugyanakkor e három ábra alkalmas kiindulópontja hosszú időtávú változások átismétlésének, fogalmazási feladat megírásának, feleletvázlatnak stb.

    Az ábrakészítésre Száray Miklós írása jó kiindulási alap,[6] s mivel ez nem kötődik szorosan a tárgyalt adatbázishoz, ennek részletesebb kifejtésétől eltekintünk, ugyanakkor mindenképpen érdemesnek tartottuk felvetni ezt a lehetőséget. Az ábraszerkesztés elsősorban az adott ismeretanyag kulcsfogalmainak, összefüggéseinek kiemelésére és rendszerezésére alkalmas, ami tanulás-módszertani szempontok miatt gyümölcsöző lehet (gondoljunk a vázlatírásra). Ehhez a tankönyvekből megismert megoldásokat, sémákat kell működtetnie a tanulóknak, akik akár papír alapon, akár számítógéppel is kivitelezhetik az ábrát.

    Végezetül említenünk kell azokat az eseteket, amikor az ábrák segítséget jelentenek önálló felelet vagy írásmű létrehozásához. Ezek egyik kiindulópontjaként is tekinthetünk e vizuális ismerethordozó-csoportra, mivel az érettségin is jellemzően több(féle) forrás alapján kell megírni az esszéket. Továbbá a feleletek esetében fogódzóként adható egy-egy ábra, amennyiben lehetőséget adunk arra, hogy a tanuló használjon segédanyagot. Ez meggyorsíthatja a feleltetést, hiszen a diáknak nem kell vázlatot készítenie, elakadás esetén támaszt jelenthet, ráadásul – a fentieknek megfelelően – az ábrák alapján számos kérdéskör kifejthető. A Forrásközpontú történelem sorozat adatbázisaiban bőségesen találunk ehhez könnyen elérhető segédanyagot.

    Az ábrák kezelésének begyakorlásához tehát a történelemóra rengeteg alkalmat kínál. Ezen vizuális ismerethordozókkal is akkor lesz hatékony a munka, ha a tanár tudatosan felkészíti tanulóit arra, hogyan közelítsék meg a tárgyalt képcsoportot. A folyamatos fejlesztéshez folyamatos visszajelzések kellenek, ezért a történelemtanárnak időről időre az ábrákat is be kell építenie a tanórákba. A Nemzeti Tankönyvkiadó ehhez a munkához kínál egy nagyon kényelmes lehetőséget az adatbázisokkal, érdemes kihasználni.



      ADATBÁZISOK



          IRODALOM



              MELLÉKLETEK


              A kasztrendszer egyszerűsített ábrája1. feladat

              Az ábra az ókori India társadalmát, a kasztrendszert (varna-rendszert) mutatja be. Egészítsd ki az ábrát [a megfelelő elemekkel! (Elemenként 1 pont)

              a) katonák
              b) árják
              c) szolgák
              d) páriák
              e) vaisják
              f) papok





















              A kasztrendszer egyszerűsített ábrája
              Száray, 2011. 43.
              Eredeti verzió: http://www.ntk.hu/multimedia/tortenelem_I_CD/tartalom/kep/1_3/02.jpg
              Utolsó elérés: 2013. február 7.


              A kasztrendszer egyszerűsített ábrája2. feladat

              Az ábra az ókori India társadalmát, a kasztrendszert (varna-rendszert) mutatja be. Írd be az I. oszlopban szereplő fogalmakat az ábra megfelelő helyére! Kösd össze az I. és a II. oszlop megfelelő elemeit! (Elemenként 1 pont)

                I. oszlop

                a) súdrák
                b) ksatriják
                c) brahmanák
                d) páriák
                e) vaisják

                II. oszlop

                1. érinthetetlenek
                2. papok
                3. katonák
                4. dolgozók
                5. szolgák

















                  A kasztrendszer egyszerűsített ábrája
                  Száray, 2011. 43.
                  Eredeti verzió: http://www.ntk.hu/multimedia/tortenelem_I_CD/tartalom/kep/1_3/02.jpg
                  Utolsó elérés: 2013. február 7.


                  3. feladat

                    Az ábrán a görög istenek családfája látható.

                    Mi jellemezte a görög istenek kapcsolatát? Mi az, ami szokatlan az emberek világában? Milyen feladatköröket írna az ábrán lévő üres rovatokba? Készítse el füzetébe a teljesen kitöltött ábrát!

                      A görög istenek családfája

                        A görög istenek családfája
                        Száray, 2011. 59.
                        Eredeti verzió: http://www.ntk.hu/multimedia/tortenelem_I_CD/tartalom/kep/1_6/04.jpg
                        Utolsó elérés: 2013. február 7.


                        4. feladat

                          Az alábbi ábra a római pártviszonyokat mutatja a köztársaság válságának idején.

                          1. Válaszd ki a betűvel jelölt helyekre illő helyes megoldást!
                          2. Pipáld ki az ábra megfelelő jelzését, amely Pompeius és Caesar viszonyára igaz!
                          3. Miért jött létre az I. triumvirátus? Mit jelent a ‘triumvirátus’ kifejezés?

                            Politikai viszonyok Rómában a köztársaság válsága idején

                              A)

                              1. Sulla
                              2. antik proletárok
                              3. néppárt
                              4. Cicero
                              B)

                              1. Kr. e. 73.
                              2. Kr. e. 79.
                              3. Kr. e. 31.
                              4. Kr. e. 60.
                              C)

                              1. Sarius
                              2. Crassus
                              3. Octavianus
                              4. Cassius

                                Politikai viszonyok Rómában a köztársaság válsága idején
                                Száray, 2011. 128.
                                Eredeti verzió: http://www.ntk.hu/multimedia/tortenelem_I_CD/tartalom/kep/1_4/02.jpg
                                Utolsó elérés: 2013. február 7.


                                5. feladat

                                  A feladat az ókori mezopotámiai templomgazdaság kereskedelméhez kötődik. Satírozd be a kétfelé mutató nyilak megfelelő végét annak megfelelően, hogy melyik irányba áramlott az adott termék(csoport)! (Elemenként 1 pont)

                                    A templomgazdaság az ókori Mezopotámiában

                                      A templomgazdaság az ókori Mezopotámiában
                                      Száray, 2011. 19.
                                      Eredeti verzió: http://www.ntk.hu/multimedia/tortenelem_I_CD/tartalom/kep/1_5/03.jpg
                                      Utolsó elérés: 2013. február 7.


                                      6. feladat

                                        Az alábbi ábrán a Periklész korabeli athéni demokrácia működése látható. Az ábrán 5 hiba található. Keresd meg a hibákat! Javítsd ki a hibákat! (Elemenként 1 pont)

                                          A helyes ábra

                                            Az athéni társadalom és állam Periklész korában - helyes ábra


                                            A hibás ábra

                                              Az athéni társadalom és állam Periklész korában - hibás ábra


                                              A hibák megjelölve

                                                Az athéni társadalom és állam Periklész korában - jelölt

                                                  Az athéni társadalom és állam Periklész korában (két változatban)
                                                  Száray, 2011. 78.
                                                  Eredeti verzió: http://www.ntk.hu/multimedia/tortenelem_I_CD/tartalom/kep/1_2/05.jpg
                                                  Utolsó elérés: 2013. február 7.


                                                  7. feladat

                                                    A római társadalom és állam felépítése a királyok korában

                                                      A római társadalom és állam felépítése a királyok korában
                                                      Száray, 2011. 109.
                                                      Eredeti verzió: http://www.ntk.hu/multimedia/tortenelem_I_CD/tartalom/kep/1_2/07.jpg
                                                      Utolsó elérés: 2013. február 7.


                                                      A római társadalom és állam felépítése a köztársaság kezdetén

                                                        A római társadalom és állam felépítése a köztársaság kezdetén
                                                        Száray, 2011. 109.
                                                        Eredeti verzió: http://www.ntk.hu/multimedia/tortenelem_I_CD/tartalom/kep/1_2/07.jpg
                                                        Utolsó elérés: 2013. február 7.


                                                        A római társadalom és állam a köztársaság korában

                                                          A római társadalom és állam a köztársaság korában
                                                          Száray, 2011. 113.
                                                          Eredeti verzió: http://www.ntk.hu/multimedia/tortenelem_I_CD/tartalom/kep/1_2/08.jpg >

                                                          Utolsó elérés: 2013. február 7.



                                                            JEGYZETEK

                                                              [1] Az egyes tankönyvekhez készült multimédiás anyagok CD-n is elérhetők.
                                                              http://www.ntk.hu/multimedia/tortenelem_I_CD/index.htm
                                                              Utolsó elérés: 2013. február 7.
                                                              http://www.ntk.hu/multimedia/tortenelem_II_CD/index.htm
                                                              Utolsó elérés: 2013. február 7.
                                                              http://www.ntk.hu/multimedia/tortenelem_III_CD/index.htm
                                                              Utolsó elérés: 2013. február 7.
                                                              http://www.ntk.hu/multimedia/tortenelem_IV_CD/index.htm
                                                              Utolsó elérés: 2013. február 7.

                                                              [2] Fekete Bálint (2011): Online adatbázisok a történelemoktatás szolgálatában I. A Fortepan. In: Történelemtanítás, XLVI. (Új folyam: 2.) évf. 3. sz.

                                                              http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2011/10/online-adatbazisok-a-tortenelemoktatas-szolgalataban-i-fekete-balint-a-fortepan-02-03-11/
                                                              Utolsó elérés: 2013. február 13.

                                                              Bényi Alexandra (2011): Online adatbázisok a történelemtanítás szolgálatában II. Árkádia – történelemoktatási portál. In: Történelemtanítás, XLVI. (Új folyam: 2.) évf. 3. sz.
                                                              http://www.folyoirat.tortenelemtanitas.hu/2011/10/online-adatbazisok-a-tortenelemtanitas-szolgalataban-ii-%E2%80%93-benyi-klaudia-arkadia-%E2%80%93-tortenelemoktatasi-portal-02-03-12/
                                                              Utolsó elérés: 2013. február 13.

                                                              [3] V. MOLNÁR László (2001): Tankönyvi illusztráció mint megismerési bázis. In: Történelempedagógiai füzetek, 5. évf. 11. sz. 59.

                                                              [4] Száray Miklós (2006): Az ábrák szerepe a történelemórán. In: Pálinkás Mihály (szerk.): Módszerver. Módszertani folyóirat. Történelem. 2. sz.
                                                              http://www.ntk.hu/c/document_library/get_file?uuid=b583f974-575c-4a0f-a02a-eba7e872b3f4&groupId=10801
                                                              Utolsó elérés: 2013. február 13.; 8.

                                                              [5] Csepala Jánosné – Horváth Péter – Katona András – Nagyajtai Anna (2003): A történelemtanítás gyakorlata. Tantárgy-pedagógiai tankönyv. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 390.

                                                              [6] Száray (2006) 8–12.



                                                                A cikk letölthető:
                                                                A cikk letöltése pdf-ben

                                                                Ugrás a cikk elejére



                                                                Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ.

                                                                Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

                                                                Bezárás