Ahhoz, hogy tudjuk, merre tartunk, mit akarunk,
tudnunk kell, hogy kik vagyunk és honnan jövünk.
FELIRATKOZÁS AZ RSS-HIRCSATORNÁRA
FELIRATKOZÁS AZ RSS-KOMMENTLISTÁRA

Történelemtanitás

online történelemdidaktikai folyóirat.

Betűméret növeléseEredeti betűméretBetűméret csökkentése

(hivatkozási azonosító: 02-01-01)



Örömmel jelentjük a kedves Olvasóknak, hogy online folyóiratunk immár a második évébe lép. Szeretnénk továbbra is eredményesen szolgálni a hazai történelemtanítás ügyét, érdekes cikkekkel és tájékoztatással szolgálva egyre növekvő olvasótáborunkat.

„Varietas dēlectat”, azaz a „Változatosság gyönyörködtet”. Cicero szállóigéje szellemében állítottuk össze új számunkat is, amelyben tematikus tankönyvelemzések éppúgy olvashatók, mint történelmi és történelemdidaktikai tanulmányok; amelyben szó esik tankönyvekről és tankönyvrevízióról; amelyben ugyanazt a segédkönyvet a szerző/szerkesztő és a bíráló egyaránt bemutatja; amelyben a múlt Trianon-képéről ugyanúgy szó esik, mint a történelemtanárok jelenkori nemzetközi szervezetéről, az EuroClioról; amelyben egy jelenleg folyó vetélkedőről ugyanúgy „menet közben” tudósítunk, akárcsak elkezdjük közléseinket a magyar oktatás és történelemtanítás jeles évfordulóiról. Bizton állíthatjuk tehát, hogy minden, hivatásunk, szakmánk közelében álló megtalálhatja a maga számára érdekes, kellően informatív anyagot, meg merjük kockáztatni, hogy többet is.

A „Tanulmányok” rovatban Fischer Ferenc dékán professzor írása – akit ezúton köszöntünk a „Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje” kitüntetése alkalmából, melyet október 23-a alkalmából vehetett át – éppen az 1956-os forradalom spanyol tankönyvekben való tükröződését vizsgálja. Vajda Barnabás „Bevezetés a történelemdidaktikába és a történelemmetodikába” című szintéziséből származó második közlésünk a forrásfeldolgozó munka korszerű elméletét nyújtja számunkra. A „Közlemények”-ben megjelenő, immár harmadik OKTV-s dolgozat, Farkas Csaba munkája pedig a kora újkori forráselemzés gyakorlatának kiváló példája.

Örvendetesen pezsgésnek indult – és ezt tükrözik a „Műhely” rovat írásai – a Horthy-korszak és a kádári idők történelemtanításának a tudományos igényű kutatása. Előbbiben Albert B. Gábor jár az élen, jelen esetben a két világháború közötti tankönyvrevíziós mozgalom levéltári kutatáson alapuló bemutatásával. Dévényi Anna a kádári idők történelemtanítását felidéző írása a Gömbös-kormány megítélésének változásait idézi fel a korszak tankönyvei segítségével.

Neuralgikus pontja tanításunknak a „félmúlt”, a „közelmúlt”, vagy inkább napjaink, azaz a második ezredforduló történelmének, történéseinek a bemutatása. Ehhez ajánl egy segédkönyvet „kettős” recenziójában az ismert történész és tankönyvíró Salamon Konrád, aki emellett – egy másik kiadvány szerkesztőjével, Giannone Andrással együtt – hasznos egyháztörténeti segédkönyvet is kínál a XX. század magyar történelmének tanításához, mely ráadásul szervesen kapcsolódik és illeszkedik a Nemzeti Tankönyvkiadó „Forrásközpontú történelem” című sorozatához.

A „Horizont” rovatban előbb a környező országokba, majd egész Európára tekintünk ki. Rendkívül tanulságos a szomszédos országok történelemtankönyveiből vett Trianon-kép, melyet a szerkesztő jegyez; valamint az EuroClio, az Európai Történelemtanárok Szervezete rövid bemutatása Jakab György által, valamint Beró László magyar képviselő segítségével. Talán ez lehetne az a fórum, ahol a Trianonról alkotott hazai és az egyéb utódállamokban alkotott meglehetősen ellentétes képet meg lehetne próbálni összeegyeztetni.

Kaleidoszkóp” rovatunk jellegéből következően színes. Jelen számunkban egy általános iskolás vetélkedő, a Töri–Tudós–Trió első fordulójáról adunk szó szerint is „színes” tájékoztatást a Nemzeti Tankönyvkiadó szerkesztője és a CENTA Közép-európai Tanárakadémia történelemtanár szekciójának a vezetője segítségével; valamint elkezdünk közölni egy négy részből álló kronológiát, melyben a szerkesztő a magyar oktatás és történelemtanítás históriájának jeles emléknapjait gyűjtötte csokorba.



A szerkesztők

Ugrás a cikk elejére