Alapelvek, célok
Az Ember és társadalom műveltségi terület megismertet a társadalmi együttélés történetével, alapelveivel és főbb intézményeivel; betekintést nyújt a civilizáció folyamatába, a kultúra életébe. Fő területei: történelem; erkölcstan, etika; hon- és népismeret; társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek, filozófia. Együttesen hangsúlyos szerepet töltenek be a köznevelési feladatok sikeres megvalósításában, hiszen jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanulók a haza felelős, hasznos polgáraivá váljanak; reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyenek szert; képessé váljanak az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre; megismerjék és megértsék a természeti, társadalmi, valamint kulturális jelenségeket, folyamatokat.
A társadalomismeret és az állampolgári ismeretek tartalmainak feldolgozása jó alapot ad a tudatos közéleti részvételhez, és a kulcskompetenciák kialakításán keresztül erősíti a demokrácia értékeinek (többek között a jogállamiság, részvétel a döntéshozatalban, a társadalmi igazságosság, az önrendelkezés, a szolidaritás, a tolerancia, az együttélés) tiszteletét.
Az Ember és társadalom műveltségi terület legfontosabb általános fejlesztési feladatai:
- a személyiségi és emberi jogok tiszteletére, az erkölcsi értékekre nevelés;
- a nemzettudat és állampolgári ismeretek kialakítása, tudatosítása, fejlesztése;
- a társadalmi igazságosság, méltányosság és szolidaritás értékeinek tudatosítása;
- a társadalmi, gazdasági problémák iránti érzékenység megteremtése;
- a környezetért és fenntarthatóságért érzett felelősség kialakítása;
- más kultúrák megismerése és elfogadása, különös tekintettel a Kárpát-medencében együtt élő népekére, vallásokra;
- a demokratikus intézményrendszer működésének megértése;
- az egyenlő bánásmóddal és esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és készségek fejlesztése;
- a társadalomtudományi szemlélet és gondolkodás kialakítása, az ilyen természetű problémák vizsgálatához és elemzéséhez szükséges készségek kialakítása és fejlesztése.
A társadalomtudományi műveltség többrétegű. Nemcsak ismereteket, hanem intellektuális eszközöket is biztosítani kell a diákoknak ahhoz, hogy képesek legyenek reflektálni és kritikusan értékelni, mert csak így alkalmazhatják hatékonyan a megszerzett tudást.
Az 1–4. évfolyamokon a műveltségterület egyes tartalmait olvasmányok, tevékenységek révén dolgozzák fel. A tanulók ebben a képzési szakaszban a történelmi látásmód (időbeliség, helyszín, szereplők), továbbá az erkölcsi gondolkodásmód alapelemeit sajátíthatják el a személyes, családi históriák, valamint a magyar történelem jelentős eseményeinek, szereplőinek megismerésén keresztül.
Az 5–8. évfolyamokon a tananyag feldolgozásának alapelve a történetek elbeszélésén, megjelenítésén alapuló, tevékenység-központú történelemtanítás, amelynek egyik eszköze a jelentős történelmi személyiségek bemutatása. Fontos szempont a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális, vallási értékeinek átadása, valamint az, hogy a diákok megismerjék a történelmi múltat feldolgozók (történész, régész, nyelvész) munkájának alapelemeit. Ezt a törekvést támogatja a múzeumok és más közgyűjtemények (pl.: levéltárak) látogatása, rendeltetésének, szerepének ismerete. A képzési szakasz második felében a történelmi gondolkodás továbbfejlesztése áll a középpontban, a történelmi dokumentumok feldolgozása pedig a társadalmi és állampolgári normák elsajátítására is irányul.
A 9–12. évfolyamokon a tanítás a forrás- és tevékenység-központú tananyag-feldolgozásra épül. Ennek keretében a diákoknak meg kell ismerkedniük a történelmi múlt különböző forrásainak (szöveges, képi, audiovizuális) általános jellemzőivel, feldolgozási szempontjaival, továbbá képesnek kell lenniük arra, hogy a különböző típusú forrásokban meglássák a szerzők nézőpontját. Kiemelt szerephez jut a problémaközpontú és elemző tanítás is, amely a történelmi helyzetek, illetve a napjainkban felmerülő problémák, jelenségek történeti gyökereinek megértését segíti.
Kiemelt fejlesztési területek
Történelem: A történelemtanítás a maga sajátos összetett célrendszerét akkor érheti el, ha képes felkelteni a fiatalok érdeklődését a múlt iránt, és sokféle bizonyítékkal szolgál arra vonatkozóan, hogy a történelmi múlt ismerete a jelen valódi megértését is szolgálja. A történelmi események feltárása, értelmezése és bemutatása olyan készségek elsajátításához járul hozzá, amelyek sokat segíthetnek abban, hogy a tanulók sikeres felnőtté váljanak. Alapot ad a tudatos közéleti részvételhez, és erősíti a demokrácia értékeinek (többek között a jogállamiság, a döntéshozatalban való részvétel, a társadalmi igazságosság, az önrendelkezés, a szolidaritás, az elfogadás és tolerancia) tiszteletét.
A történelem tanulása elősegíti a szűkebb és a tágabb közösségekhez — a családhoz, a lakóhelyhez, a nemzethez, Európához, az emberi civilizációhoz — tartozás személyes megélését. A történelem tanulmányozása a múlt örökségének megismerésével szolgálja az eligazodást a jelenben, és segíti a felkészülést a jövőre. A történelmi műveltség a közös emlékezetben őrzött legfontosabb tartalmakat foglalja magába/jelenti. Ezek tudományos igényű feldolgozása biztosítja, hogy a közoktatás a tanulók életkorához, érdeklődéséhez igazítva hiteles képet adjon a történelmet formáló erők működéséről, az előző nemzedékek sorsáról, alkotásaikról, létfeltételeik alakulásáról, az egyes korok gondolkodását meghatározó eszmékről és hitekről, ezek eredetéről, kialakulásuk okairól. Fontos, hogy a találkozás a történelmi múlttal, valamint a történelemből fakadó tanulságok feldolgozása személyes élményt jelentsen a tanulók számára. A történelem problémaközpontú megközelítése az önismereti, a társas kapcsolati kultúra fejlesztésének és a pozitív énkép kialakításának lehetőségét is biztosítja a tanulóknak.
A tanítás meghatározó célja a differenciált történelmi gondolkodás kialakítása, az adatok, tények, fogalmak, a történettudomány által kínált konstrukciók (sémák) rugalmas adaptálásával, illetve a történettudomány vizsgálati eljárásainak (történeti probléma felismerése, megfogalmazása, a kritika, az interpretáció) alkalmazásával. A felkészítés további célja, hogy a tanulók felismerjék és megértsék, hogyan és miért éreztek, gondolkodtak, cselekedtek másként az emberek a múltban, mint a jelenben élők. Mindehhez nélkülözhetetlen a történeti megismerést és értelmezést elősegítő kulcsfogalmakkal összefüggő tudás folyamatos elmélyítése.
A történelmi kulcsfogalmak (történelmi idő, változás és folyamatosság, okok és következmények, történelmi források, tények és bizonyítékok, interpretáció, jelentőség, történelmi nézőpont) segítik a tanulókat a múltra vonatkozó magyarázatok, következtetések és értékelések megértésében, a történelmi ismeretek rendszerezésében, a múlttal és a múlt megismerésével kapcsolatos kérdések egyre árnyaltabb megválaszolásában, a különböző korok és események összehasonlításában, az összefüggések azonosításában, valamint az önálló következtetések és vélemények megfogalmazásában.
A tartalmak értelmezését lehetővé tevő kulcsfogalmak mellett léteznek a történelmi tartalmakat kifejező kulcsfogalmak (pl. társadalom, társadalmi osztály, réteg, állam, államforma, államtípus, kultúra, birodalom), amelyek az egyes jelenségek közös sajátosságainak fogalmi megragadásával segítik a múlt folyamatainak, eseményeinek megértését, rendszerezését, összehasonlítását és értékelését.
A tartalmak értelmezését szolgáló és a tartalmakat kifejező kulcsfogalmakkal kapcsolatos tudás folyamatos bővítése, elmélyítése, valamint újabb és újabb kontextusokban történő gyakoroltatása az értelmes történelemtanulás egyik legfontosabb összetevője.
Erkölcstan, etika: Az erkölcsi nevelés a minden emberben jelen lévő erkölcsi érzék kiművelését jelenti; ami nem kifejezetten egyik vagy másik tantárgy feladata. Az iskolai környezet, a pedagógusi példa, az osztályközösség élete a maga egészében nyeri el erkölcsi jelentőségét. A helyes magatartás és a jó döntés elveiről kialakított álláspontok párbeszéde végigkíséri a civilizáció történetét. Az erkölcstan és az etika feladata, hogy megismertessen ezzel a hagyománnyal. Nem kész válaszokat kínál, hanem a kérdések felismerésére és értelmezésére törekszik. A morális helytállás értelmének sokoldalú megvilágításával segít különbséget tenni jó és rossz döntés között. Az etika oktatása feltárja és fogalmilag megragadhatóvá teszi azokat az értékelveket, amelyeken a társadalmi együttélés bevett normái alapulnak és segíti a kulturális sokszínűség értékének felismerését.
Hon- és népismeret: A hon- és népismeret tartalmazza nemzeti kultúránk nagy múltú elemeit, a magyar néphagyományt, valamint a hazánkban élő nemzetiségek kulturális emlékeit, szokásait, kulturális jelenét.
Teret biztosít azoknak az élményszerű egyéni és közösségi tevékenységeknek, amelyek a család, az otthon, a lakóhely, a szülőföld tiszteletét alapozzák meg. Segíti az egyéni, családi, közösségi, nemzeti, nemzetiségi identitástudat és történeti tudat kialakítását.
Tudatosítja a tanulókban, hogy saját hagyományaik, nemzeti értékeik megismerése, elsajátítása révén nyitottá válhatnak a velünk élő nemzetiségek, vallási közösségek, a szomszéd és a rokon népek, valamint a világ többi népének kultúrája, az egyetemes értékek iránt is.
Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek: Ezen ismeretkör legfőbb feladata, hogy reflektáljon a diákok társadalmi tapasztalataira. Célja, hogy a különböző társadalomtudományok (szociológia, szociálpszichológia, politológia, jogtudomány, közgazdaság-tudomány stb.) nézőpontjából mutasson be jelenségeket, problémákat, és segítse a tanulókat ezek értelmezésében, következtetések megfogalmazásában. A tartalmak feldolgozása olyan személyes tapasztalatra építő készségfejlesztő módszerek alkalmazását teszi szükségessé, amelyek megalapozzák és fejlesztik a diákok szociális, erkölcsi és jogi érzékét, valamint erősíthetik problémamegoldó gondolkodásukat.
Filozófia: A filozófiai tanulmányok célja az emberi lét értelmével, a tudás mibenlétével kapcsolatos legáltalánosabb kérdések felvetése, megvitatása, valamint a filozófiai eszmék történetének és legnagyobb alakjainak megismerése. A különböző korok és kultúrák filozófiai szövegeinek tanulmányozása elősegíti a kritikai gondolkodást, a problémaérzékenység fejlesztését, az önálló véleményalkotást és más gondolkodásmódok megértésének képességét. A filozófiai rendszerek azokat a legáltalánosabb fogalmi kereteket kínálják, amelyek között tapasztalataink világát mint összefüggő egységes egészet gondolhatjuk végig.
A filozófiai tartalmak feldolgozása többféle módon történhet, így lehet például kultúrtörténeti súlypontú, az interdiszciplinaritást hangsúlyozó, kronologikus, problémacentrikus felépítésű vagy a filozófiai diszciplínák felől közelítő tematikus szerkezetű.
Fejlesztési feladatok
A fejlesztési feladatok szerkezete
- Ismeretszerzés, tanulás
- Kritikai gondolkodás
- Kommunikáció
- Tájékozódás időben és térben
A táblázatokban található nyilak (►►) azt jelzik, hogy az adott tevékenység a felsőbb évfolyamokon is folytatódik, a következő képzési szakaszra érvényes kiegészítésekkel.
1. Ismeretszerzés, tanulás
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, különböző médiumok anyagából, ►► | ►► szaktudományi munkákból. | ||
Emberi és élethelyzetek megfigyelése, ►► | ►► magatartásformák értelmezése. | Különböző emberi magatartástípusok, élethelyzetek megfigyelése, következtetések levonása. | |
A műveltségi területhez kapcsolódó rövid szövegek olvasása. | Az információk rendszerezése és értelmezése. Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegekben. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése. |
Ismeretszerzés különböző írásos forrásokból, statisztikai táblázatokból, grafikonokból, diagramokból. | |
Információk gyűjtése adott témához segítséggel, ►► | ►► könyvtárban, médiatárban, múzeumokban. | Önálló információgyűjtés adott témához különböző médiumokból, rövid szöveges tartalmi ismertető készítése, ►► | ►► az információk önálló rendszerezése és értelmezése. A rendelkezésre álló ismeretforrások áttekintése és értékelése. Egy történelmi oknyomozás megtervezése. |
Atlaszok, gyermeklexikonok használata. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. | Segédkönyvek, kézikönyvek, atlaszok, lexikonok használata. Az olvasmányokról lényeget kiemelő jegyzetek készítése. A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben. |
A legfontosabb történelmi, társadalomtudományi, filozófiai és etikai kézikönyvek, atlaszok, lexikonok ismerete és használata. Előadás önálló jegyzetelése. |
|
Az internet kritikus és tudatos felhasználása történelmi filozófia- és etikatörténeti ismeretek szerzésére. |
2. Kritikai gondolkodás
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
||
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
|||
Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. | ||||
Mesehősök és történelmi szereplők megkülönböztetése. | Társadalmi-történelmi, erkölcsi problémák felismerése, megfogalmazása, ►► | ►► a tanult ismeretek problémaközpontú elrendezése. | ||
A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből, ►► | ►► tételmondat meghatározása, szövegtömörítés, szöveg átfogalmazása adott szempont szerint. | |||
Szépirodalmi és más fiktív elbeszélések megkülönböztetése az igaz történettől. | Adott történetben a valós és a fiktív elemek megkülönböztetése. Feltevések megfogalmazása igaz történetek szereplői cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. |
Különböző történelmi elbeszélések összehasonlítása a narráció módja alapján. Különböző szövegek, hanganyagok, filmek stb. vizsgálata a történelmi hitelesség szempontjából. |
||
Annak felismerése, hogy egy adott szöveg többféleképpen is értelmezhető. | Többféleképpen értelmezhető szövegek jelentésrétegeinek feltárása. | |||
Híres emberek, történelmi személyiségek, irodalmi, film- stb. hősök külső és belső tulajdonságainak felsorolása. | Híres emberek, történelmi személyiségek jellemzése, ►► | ►► feltevések megfogalmazása a történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról. | ||
Az emberi (történelmi) cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása. | ||||
Mindennapi élethelyzetek elbeszélése, eljátszása ►► | ►► a különböző szereplők nézőpontjából. Történelmi jelenetek elbeszélése, eljátszása különböző szempontokból. Erkölcsi kérdéseket felvető élethelyzetek felismerése, bemutatása. |
|||
Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről és személyekről,►► | ►► társadalmi, történelmi eseményekről, szereplőkről, jelenségekről, filozófiai kérdésekről. | |||
Történelmi szereplők viselkedésének vizsgálata, ►► | ►► társadalmi csoportok, intézmények működésének elemzése. Feltevések megfogalmazása az egyének, csoportok viselkedésének mozgatórugóiról. |
Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek, intézmények hátteréről, feltételeiről, okairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen, ►► | ►► az érvek kritikai értékelése. | |
Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására, ►► | ►► ellenérvek gyűjtése az ellenvélemények cáfolására, ►► |
►► meghatározott álláspontok cáfolására. | ||
Tapasztalatok szerzése a valós, a lehetséges, a lehetetlen és a valószínű megítéléséről (pl. helyszín, idő, szereplők, események kapcsán). | Történelmi-társadalmi adatok, modellek és elbeszélések elemzése a bizonyosság, a lehetőség és a valószínűség szempontjából. | |||
A múlt és a jelen életviszonyai közötti különbségek felismerése, azonosítása. | A különbségek felismerése és a változások nyomon követése egy-egy történelmi jelenség kapcsán. Különféle társadalmi-történelmi jelenségek összehasonlítása, ►► |
►► strukturális és funkcionális szempontok alapján. Különféle értékrendek összehasonlítása, saját értékek tisztázása. Társadalmi-történelmi jelenségek értékelése a saját értékrendnek megfelelő szempontok alapján. |
||
Annak vizsgálata, hogy a történet szerzője részese, kortársa volt-e a leírt eseménynek. | Kérdések megfogalmazása a forrás megbízhatóságára, ►► | ►► a szerző esetleges elfogultságaira, tájékozottságára, rejtett szándékaira stb. vonatkozóan. |
3. Kommunikáció
1–4. évfolyam |
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
||
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
|||
Beszélgetés egy társadalmi, történelmi témáról. | Saját vélemény érthető megfogalmazása, a tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. | |||
Mások véleményének türelmes meghallgatása ►► | ►► és figyelembevétele. | Mások érvelésének összefoglalása és figyelembevétele. A véleménykülönbségek tisztázása, a saját álláspont gazdagítása, továbbfejlesztése. |
||
Események, történetek elbeszélése élőszóban, ►► | ►► illetve emlékezetből. | |||
Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, ►► | ►► önálló gyűjtő-, illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről. Beszámoló, kiselőadás tartása szépirodalomból, sajtótermékekből, rádió- és a tévéműsorokból, ►► |
►► népszerű tudományos irodalomból, történelmi forrásokból származó szövegek alapján. | ||
Képi, szöveges és egyéb információforrások megkülönböztetése. | A különböző információforrások alapján szóbeli következtetések megfogalmazása. | Primer történelmi források elemzése, különféle társadalmi-történelmi összefüggések felderítése. | ||
Rajz készítése valamely történelmi vagy társadalmi témáról. Önállóan gyűjtött képekből összeállítás, tabló készítése. |
Rajzos vázlat készítése. Folyamatábra, diagram elemzése. |
Folyamatábra, diagram készítése. Történelmi, társadalmi témák vizuális ábrázolása. Vizuális rendezők (táblázatok, ábrák) készítése. |
||
Történetek kapcsán néhány mondatos összefüggő szöveg írása. | Fogalmazás írása valamely történelmi-társadalmi és erkölcsi témáról. | Esszé írása történelmi-társadalmi témákról, filozófiai kérdésekről, ennek kapcsán a kérdés világos megfogalmazása, bizonyítékok és cáfolatok kifejtése, következtetések levonása. | ||
Események, történetek, jelenségek mozgásos, táncos, dramatikus megjelenítése. |
4. Tájékozódás időben és térben
1–4. évfolyam |
5–6. évfolyam |
9–12. évfolyam |
|
5–6. évfolyam |
7–8. évfolyam |
||
Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: perc, óra, nap, hét, hónap, év, ►► | ►► évtized, évszázad, évezred, emberöltő. | Történelmi korszakok, periódusok nevének használata. | |
Az idő meghatározására szolgáló kifejezések használata: amikor kicsi (óvodás stb.) voltam, amikor nagyszüleim gyerekek stb. voltak, nagyon régen. | Időmeghatározás más ismert eseményre, jelenségre való utalással (pl. a honfoglalás után, Mátyás uralkodása idején). Krisztus előtt, Krisztus után (vagy időszámítás előtt és után). | Időmeghatározás konkrét kronológiai adatokkal. | |
Viszonyítások használata: most, előbb, később, ugyanakkor, régebben, nagyon régen, ►► | ►► konkrét történelmi időszakokhoz kapcsolódóan (pl. előző évtized, a reformkorban, a XX. században). | ||
Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása. | |||
Az idő ábrázolása óra, naptár felhasználásával. | Az idő ábrázolása téri-vizuális eszközökkel (pl. időszalag készítése). | Kronológiai adatok rendezése. | |
A megismert történet eseményeinek időrendbe állítása. | Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest, kronológiai számítások. Az egyes történelmi jelenségek (gazdaság, kultúra, politika stb.) eltérő időbeli ritmusának felismerése, ►► |
►► kölcsönhatásainak elemzése. A világtörténet, az európai történelem, a magyar történelem eltérő időbeli ritmusának és kölcsönhatásainak elemzése. |
|
Egyes események, tárgyak, megkülönböztetése aszerint, hogy a jelenhez, a múlthoz vagy a régmúlthoz tartoznak-e. | A múltban élt emberek életének összehasonlítása a jelennel. Események, személyek, tárgyak csoportosítása korok szerint. Egyes korszakok jellegzetességeinek megragadása és összehasonlítása. |
Egy-egy korszak komplex jellemzése és bemutatása. A történelmi időben történő tájékozódás összetevőinek és jelentőségének bemutatása példákkal. |
|
Példák gyűjtése arról, hogy az eltelt idő hosszúságát milyen dolgokhoz viszonyíthatjuk (pl. egy ember élete, három generáció élete, a honfoglalástól mostanáig eltelt idő). | Történelmi időszakok, pl. századok összehasonlítása a változások mennyisége és gyorsasága szempontjából. A különböző korokban élt emberek sorsának összehasonlítása abból a szempontból, hogy mi változott az életük során. A gyorsan és lassan lezajló változások megkülönböztetése. |
||
Egyszerű térképek másolása kézi munkával. | Egyszerű térképvázlatok készítése (különböző eszközökkel) különböző információforrások alapján. | ||
A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések. | A tanult helyek megkeresése a térképen. Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről. Távolságok becslése és számítása történelmi térképeken. Egyszerű alaprajzok készítése. |
Különböző időszakok történelmi térképeinek összehasonlítása, a változások hátterének feltárása. A történelmi tér változásainak leolvasása különböző (pl. népsűrűséget, vallási megoszlást ábrázoló) térképekről. |
|
A történetek helyszíneinek megkeresése egyszerű térképeken. | Tanult események, jelenségek topográfiai helyének megmutatása térképen. Néhány kiemelt esemény, jelenség topográfiai helyének elhelyezése vaktérképen. |
Az adott téma tanulmányozásához leginkább megfelelő térkép kiválasztása különféle atlaszokból, online forrásokból. |
Közműveltségi tartalmak
TÖRTÉNELEM
1–4. évfolyam |
|
Ismétlődő/visszatérő és hosszmetszeti témák
Az alábbi témák minden jelzett évfolyamon megjelennek.
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
Társadalmi helyzet, életmód, életviszonyok | |
|
|
Társadalom és állam | |
|
|
Helyi és nemzetközi együttműködések, konfliktusok | |
|
|
Természet és technika kölcsönhatása | |
|
|
Kultúrák, vallások és eszmék | |
|
|
Kronologikus témák
5–8. évfolyam |
9–12. évfolyam |
1. Az őskor és az ókori Kelet | |
|
|
2. Az antikvitás | |
|
|
3. A középkori Európa | |
|
|
4. A magyarság történetének kezdetei és beilleszkedése Európába | |
|
|
5. A világ és Európa a kora újkorban | |
|
|
6. Magyarország a XVI–XVIII. században | |
|
|
7. A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon | |
|
|
8. A nemzetállamok kora | |
|
|
9. Hazánk és a nagyvilág a XX. század első felében | |
|
|
10. Hazánk és a nagyvilág a XX. század második felében | |
|
|
11. A globalizálódó világ és Magyarország | |
|
|
ERKÖLCSTAN
1–4. évfolyam
Az erkölcstan tantárgy anyagához az 1–4. évfolyamon egyrészt a Nat Ember és társadalom Történelem tematikája, másrészt a Magyar nyelv és irodalom, az Ember és társadalom, az Életvitel és gyakorlat, valamint a Művészetek, továbbá az Ember és természet műveltségterületek azon fejlesztési követelményei és közműveltségi tartalmai irányadóak, amelyek az életkori sajátosságoknak megfelelően közvetítik az alábbi beszélgetési témákat, magatartásmintákat, életvezetési szokásokat.
1. Ön-és társismeret
- Milyennek látom magam? Milyennek látnak engem mások?
- Mi a legjobb bennem?
- Kire szeretnék hasonlítani?
- Másokkal kapcsolatos értékek. Mi a jó és a fontos mások számára?
2. Értékek és normák
- Hagyományok, szokások, ünnepek a családunkban, az országunkban.
- Más családok, települések, országok hagyományai, szokásai, ünnepei.
- Együttélési szabályok, közös szabályalkotás.
5–8. évfolyam
1. Az emberi természet
- Ember és természet.
- Test és lélek. Egészség, betegség, fogyatékosság, egészség.
- Ösztön, érzés, érzelem. Értelem, akarat.
- Nyelv és gondolkodás. Tudás, képesség, tehetség.
2. Erkölcsi személyiség, emberi társaság
- Szokás, hagyomány, szabály, illem.
- A lelkiismeret. Jó és rossz, bűn és erény.
- Az ember mint értékelő és erkölcsi lény.
- Önállóság, alkalmazkodás, engedelmesség. Őszinteség és hazugság.
3. Társas kapcsolatok
- Társaink. Barátság, szeretet, tisztelet, segítő kapcsolat.
- Nemiség, szerelem. A házasság. Család, otthonteremtés.
- Előítélet, bizalom, együttérzés.
- Nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozás, etnikai együttélés, etnikai hátterű konfliktusok.
4. Az emberi társadalom
- Egyén és közösség. Társadalmi igazságosság. Szegények és gazdagok.
- Szabadság és korlátozottság.
- Munka, alkotás. Értelmes élet, boldogulás. Jól lét és jólét.
- Jog, hatalom, politika, demokrácia.
5. A vallás világa
- Meggyőződés, hit, világnézet.
- A vallás mint lelki jelenség.
- Vallási közösség és vallási intézmény.
- Vallási népszokások.
6. A kereszténység és Európa
- A nagy világvallások világképe és erkölcsi tanításai.
- A zsidó és a keresztény vallás a Biblia tükrében.
- A kereszténység története. Az európai civilizáció és kultúra zsidó–keresztény gyökerei.
- A keresztény valláserkölcs és a kereszténység világi tanításai. Párbeszéd, együttműködés vallásos és nem vallásos emberek között.
- Új vallási mozgalmak.
ETIKA (9–12. évfolyam)
1. Az erkölcsi gondolkodás alapjai
- Tények és értékek. A cselekedet erkölcsi megítélése. Etikai álláspontok a jó és a rossz ismeretének eredetéről. A szenvedés kérdése.
- Hit és vallás. A világvallások emberképe és erkölcsi tanítása.
- A cselekvő szeretet. Az ember kitüntetett léthelyzete, bűne és jóravalósága. A valláserkölcs értékei a világi etikában.
2. Törvény és lelkiismeret
- Az erkölcsi gondolkodás fejlődése. Szokás, hagyomány, törvény. Az egyén választása.
- A lelkiismeret szabadsága és a személy erkölcsi felelőssége. Szándék és következmény.
- Az erények és a jó élet céljai. A jellem. Erkölcsi érzék, erkölcsi nevelés. Önállóság és példakövetés. Önmegvalósítás és önkorlátozás.
3. A kapcsolatok világa
- Én és Te. Szeretet, barátság, szerelem, szexualitás. Szülők és gyermekek. Otthon, család.
- Én és Mi. Egyén és közösség. Állampolgárság és nemzeti érzés. A szabadság rendje: jogok és kötelességek.
- Mi és Ők. Többség és kisebbség. Szolidaritás, kölcsönös segítség. A társadalmi igazságosság kérdése.
- Erkölcs és politika. Magánérdek és közjó. Részvétel a közéletben. A közélet tisztasága. Szólásszabadság és a nyilvános beszéd felelőssége az információs társadalomban.
4. Korunk erkölcsi kihívásai
- Az ökológiai válság mint erkölcsi probléma. Kötelességeink más élőlények iránt. A környezettudatos életmód.
- Világszegénység – a szegények világa. Demográfiai egyenlőtlenségek és következményeik.
- A közösségi és társadalmi korrupció problémája.
- Az intolerancia, a gyűlölet, a kirekesztés, a rasszizmus mint erkölcsi dilemma.
- Az emberiség közös öröksége és a jövő nemzedékek jogai.
HON- ÉS NÉPISMERET (5–8. évfolyam)
1. Az én világom
- Családunk története. Szomszédság, rokonság.
- Az én városom, falum.
- A hazai táj. Helytörténet, helyi hagyományok, nevezetességek.
- Gyermekek, diákélet a múltban.
- Hagyományos magyar történelmi sportok.
2. Találkozás a múlttal
- Nagyszüleink, dédszüleink világa falun és városban.
- A paraszti ház és háztartás, a ház népe. Népi mesterségek.
- A hétköznapok rendje (táplálkozás, ruházat, életvitel).
- Hagyományos és népi (vallási) ünnepeink eredete és szokásrendje.
- Hitélet és közösségi élet.
3. Örökségünk, hagyományaink
- Az ősi magyar kultúra hagyatéka.
- Magyarok a történelmi és a mai Magyarország területén.
- Néprajzi tájak, tájegységek és etnikai csoportok a Kárpát-medencében. A szomszédos országok.
- A hazánkban élő nemzetiségek kultúrája és hagyományai (pl.: a roma/cigány népismeret elemei.)
- Természeti és épített örökségünk, a szellemi-kulturális örökség és a világörökség elemei.
- A magyar tudomány és kultúra eredményei a világban.
TÁRSADALMI, ÁLLAMPOLGÁRI ÉS GAZDASÁGI ISMERETEK
5–8. évfolyam
1. Társadalmi szabályok
- Szokás, hagyomány, erkölcs, jog.
- Az emberi alapjogok, esélyegyenlőség.
- A gyermekek jogai, diákjogok.
- Hivatalos ügyeink (ügyintézés).
2. Állampolgári alapismeretek
- Államformák, politikai rendszerek.
- Demokratikus alapelvek.
- Magyarország politikai intézményei.
- A média és a nyilvánosság szerepe.
- Állampolgári jogok és kötelességek.
3. Pénzügyi és gazdasági kultúra
- A családi költségvetés (bevétel, kiadás, megtakarítás, hitel).
- A pénz és formái (érme, bankjegy, virtuális pénz, pénzhelyettesítők, bankkártyák).
- Pénzkezelés (bankszámlák és műveletek).
- Pénzintézetek és tevékenységük (betétgyűjtés, hitelezés, kamat, tőke, árfolyam, infláció).
- Vállalkozói alapismeretek (a vállalkozó személye, felelős vállalkozói magatartás, a vállalkozások szűkebb-tágabb környezete).
4. A munka világa
- Elhelyezkedés, munkavállalás: amit minden munkavállalónak tudnia kell.
- Gazdasági ágazatok, szakmák, foglalkozások (munkamegosztás, szellemi és fizikai munka).
9–12. évfolyam
1. Társadalomismeret
- Családformák a mai világban.
- Kortárs csoport és ifjúsági szubkultúrák.
- A helyi társadalom, civil társadalom, önkéntesség.
- Hátrányos társadalmi helyzetek, társadalmi felelősségvállalás és szolidaritás.
2. Állampolgár vagyok
- Jogok és kötelességek Magyarországon.
- Jogok és kötelességek az Európai Unióban.
- A politikai intézményrendszer és a választási rendszer.
- Nemzet, nemzetiség, többség és kisebbség.
3. Pénzügyi és gazdasági kultúra
- A gazdaság főbb szereplői és kapcsolatrendszerük.
- A háztartások gazdálkodása, pénzkezelési technikák, fogyasztói döntések, hosszú távú gondolkodás/tervezés.
- A vállalkozások világa.
- Az állam gazdasági szerepvállalása.
- Pénzügyi közvetítők a nemzetgazdaságban.
- A nemzetgazdaság teljesítménye, a gazdasági növekedés és problémái.
- A nemzeti, az uniós és a globális piac, valamint a monetáris világ összefüggései, intézményei.
4. A munkavállalói szerep
- Alkalmazottak a gazdaságban.
- Munkajogi alapok, foglalkoztatási formák.
- Munkaerő-piaci elvárások itthon és külföldön.
- Pályakezdés, álláskeresés, felvétel, jogok és kötelezettségek, munkaszerződés.
- A munkaviszony adózási, biztosítási, egészség- és nyugdíjbiztosítási összefüggései.
- Munka nélkül.
5. Változások a mindennapi életben
- A tudás fogalmának átalakulása, az élethosszig tartó tanulás.
- A tudományos-technológiai fejlődés hatásai.
- A fogyasztói társadalom és a jóléti állam.
FILOZÓFIA (9–12. évfolyam)
1. A filozófia
Fogalma, tárgya, eredete, viszonya a szaktudományokhoz, a valláshoz, a művészethez és a mindennapi élethez; a filozófiai gondolkodás története.
2. Logika
Az érvényes következtetés szabályai. A logika kapcsolódása a matematikához és a nyelvi kommunikációhoz.
3. Ismeretelmélet
A tudás mibenléte, forrásai, határai.
4. A létre vonatkozó kérdések
Az ember helye a világban. Tér, idő, okság. Test és lélek.
5. Etika, erkölcsfilozófia
A morális tulajdonságok természete, a morális cselekvés szabályai, alkalmazott etikák.
6. Tudományfilozófia
A tudomány fejlődése és a különböző korok tudományossága. A tudományos érvelés sajátosságai, paradigmái.
7. Vallásfilozófia
A vallási jelenségek, események, fogalmak és tanok elemzése.
8. Politikai filozófia
Az ember mint társadalmi lény. A politika, az állam, a jog, az igazságosság és a személyes szabadság összefüggéseinek vizsgálata.