Ahhoz, hogy tudjuk, merre tartunk, mit akarunk,
tudnunk kell, hogy kik vagyunk és honnan jövünk.
FELIRATKOZÁS AZ RSS-HIRCSATORNÁRA
FELIRATKOZÁS AZ RSS-KOMMENTLISTÁRA

Történelemtanitás

online történelemdidaktikai folyóirat.

Betűméret növeléseEredeti betűméretBetűméret csökkentése

(hivatkozási azonosító: 04-03-02)


Szabolcs Ottó (2010-es felvétel)

Elment történelemtanításunk nagy öregje. Attól a Szabolcs Ottótól kell fájó szívvel elköszönnünk, aki online folyóiratunk nyomtatott változatú elődjének volt 1957 és 1989 között főszerkesztője. Nincs széles e hazában olyan történelemtanár, aki ne ismerné a nevét. Az évtizedek során olyan általános megbecsültséget vívott ki magának magyar és nemzetközi viszonylatban egyaránt, ami párját ritkítja. Hosszú életének és gazdag tevékenységének érdemeit aligha lehet teljességgel felsorolni.

Pályája két nagyobb szakaszra osztható. Egyetemi éveit követően előbb a Magyar Tudományos Akadémia referense, majd 1957-től az MTA Történettudományi Intézetének aspiránsa lett. Majd a Művelődésügyi Minisztériumba került, ahol serény munkása lett az 1961-ben megjelent ún. reformtantervnek. 1959-ben a Magyar Történelmi Társulat szombathelyi vándorgyűlésén ő hirdette meg történelemtanításunk megújított alapelveit, és ettől kezdve pályája fél évszázadon át a lehető legszorosabban kapcsolódott a történelemtanítás ügyéhez.

1962-től az akkor szerveződő Országos Pedagógiai Intézetben tanszékvezető főiskolai tanárként, majd főosztályvezetőként tevékenykedett. Nagy érdeme, hogy a Történelem Tanszék élén olyan kiváló szakemberekből álló csapatot állított össze, mint Szebenyi Péter, Eperjessy Géza, Szabó Károly, Bodó György, Vladár Ervin, Horányi István, Pesti János, hogy csak a legismertebbeket említsük. Ez a Szabolcs Ottó által irányított együttes lendületes irányítója volt a történelemtanítás országos ügyének valamennyi iskolatípusban. Legnagyobb teljesítményük kétség kívül az 1978-as tanterv volt, amely meghozta történelemtanításunk kopernikuszi fordulatát, mely szerint az ismeretek átadásáról a tanulók fejlesztésére helyeződött át a hangsúly, ami ma már közhelynek számít.

Szabolcs Ottó az OPI vezető munkatársaként számos konferenciát szervezett és vezetett a történelemtanárok továbbképzése, az újabb tudományos eredmények átadása érdekében. Az ő nevéhez fűződtek az 1970-es évektől előbb Keszthelyen, majd más helyszíneken kétévente szervezett Történelemtanárok Nyári Akadémiái is, melyekre külföldi, sőt már az évtized második felétől nyugati (főleg német) szakembereket is meghívott. Unger Mátyással együtt elkészített Magyarország története című munkája több évtizeden keresztül az egyetlen és agyonolvasott népszerűsítő országtörténetünk volt.

Szabolcs Ottó elvitathatatlan érdeme, hogy az 1980-as évek elejétől bevezette hazánkat a Nemzetközi Történelemdidaktikai Társaságba is, melynek első magyar képviselője, később alelnöke is lett. Ő volt az első, aki hazánkat képviselte Braunschweigben a Nemzetközi Tankönyvkutató Intézet tankönyvegyeztető konferenciáin, valamint megszervezte a magyar történelem, földrajz és állampolgári ismeretek tankönyvek rendszeres Braunschweigbe szállítását. Kevés embernek adatott meg a volt szocialista országok módszertanosai közül, akinek oly nagy tisztelettel és elismeréssel adóztak történelem módszertani munkásságáról a nemzetközi társaság nyugat-európai képviselői. Elsősorban a kiegyensúlyozott személyiségének, illetve árnyalt történelemszemléletének, ideológiai szélsőségektől mentes pragmatista gondolkodásának köszönhetően nemcsak a nyugat-európai, hanem a határon túli magyar történészek, metodikusok is szívesek jöttek a Szabolcs Ottó által szervezett tanácskozásokra, ahol élénk, termékeny vita és közös tanulás folyt a különböző ideológiájú szakemberek között az egyetemes és magyar történelem fontos kérdéseiről.

Pályája második, szintén negyedszázadot felölelő szakasza 1984-ben kezdődött, amikor az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának egyetemi docense lett, ahol a történelem szakmódszertan oktatójaként tevékenykedett. Történelemtanár generációk kerültek ki a keze alól, de felkarolta a tanártovábbképzés ügyét is. Az általa szervezett kurzusokon a legkiválóbb előadók, az egyes témakörök legjobb ismerői biztosították a magas fokú szakmaiságot.

A Magyar Történelmi Társulatban végzett tevékenysége is végigkísérte pályáját. Az 1970-es évek közepétől volt több cikluson át a Társulat főtitkára, alelnöke, majd 1992-től a Tanári Tagozat elnöke. Harcos képviselője volt ebben a minőségében a történelemtanítás ügyének, élő lelkiismeretként szállt szembe rontó szándékokkal. Felkarolta a határon túli magyar történelemtanítás ügyét, jó, sőt baráti kapcsolatokat építve ki annak ottani vezető képviselővel. Számos továbbképzést vezetett határon túli tanár kollégáinknak is a Felvidéken, a Kárpátalján és a Délvidéken egyaránt.

Mindemellett a sokirányú oktató és szervező tevékenysége mellett tudományos-ismeretterjesztő munkássága is figyelemre méltó. Ezernél is több írása, közel száz önálló kötete jelent meg. Közben periodikákat, könyvsorozatokat is szerkesztett (Történelempedagógai füzetek, A történelemtanári továbbképzés kiskönyvtára, A történelem alternatívái stb.), melyeket ma is haszonnal forgatnak kollégáink. A két világháború között élő értelmiség kutatója volt, de – különösen pályája vége felé – erősen foglalkoztatta a holokauszt témája is.

Akik közelebbi munkatársai lehettek, megtapasztalhatták kiegyensúlyozott, derűs szellemiségét, és szerény, segítőkész személyiségét. Szabolcs Ottó felkarolta a fiatal, tehetséges kutatókat, tanárokat, és kiváló hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatait felhasználva számos ígéretes fiatalt támogatott a történelemtanítás megújítása érdekében. Fő küldetésének a magyar történelemtanítás magas színvonalának megtartását, a nemzetközi szakmai közéletbe való beágyazódását tartotta. Példamutató és irigylésre volt az a bátor elszántság, ahogy ereje gyengülését megtapasztalva tudatosan visszalépett a szakmai közélet sűrűjéből, és könyvei közé vonult vissza. Utolsó éveiben azt tette, amit szeretett: kedvenc könyveit olvasgatta.

Halálával pótolhatatlan veszteség érte történelemtanításunk ügyét, hiszen Szabolcs Ottó évtizedeken keresztül meghatározó alakja volt szakmánknak. De éppen emiatt, emléke sokáig fog élni, hisz oly sokat és jelentőset alkotott a történelem szakmódszertan terén, hogy neve örökre beíródik a magyarországi történelemtanítás történetébe.

Szabolcs Ottó búcsúztatása 2014. január 8-án 11 órakor lesz a Farkasréti temetőben.



A szerkesztőség


(A kép forrása: http://www.tortenelmitarsulat.hu/images/2010_szabolcs_otto.jpg)


Ugrás a cikk elejére