Ahhoz, hogy tudjuk, merre tartunk, mit akarunk,
tudnunk kell, hogy kik vagyunk és honnan jövünk.
FELIRATKOZÁS AZ RSS-HIRCSATORNÁRA
FELIRATKOZÁS AZ RSS-KOMMENTLISTÁRA

Történelemtanitás

online történelemdidaktikai folyóirat

Betűméret növeléseEredeti betűméretBetűméret csökkentése

(hivatkozási azonosító: 05-01-12)


Történelmi könyvszemle – a kiadók ajánlásaival


Ezentúl kiadói könyvajánlással is jelentkezünk. Olyan új kiadványokat ajánlunk a kollégák figyelmébe, amelyek azon kívül (vagy éppen azért), hogy (mert) lebilincselően érdekes olvasmányok, alkalmasak arra, hogy a tanítás mindennapi gyakorlatában is felhasználhassuk őket. Örömmel vennénk, ha olvasó kollégáink is felhívnák figyelmünket újabb kiadványokra, hogy az általuk ajánlott könyveket a szélesebb történelemtanári közvélemény is megismerhesse.




Pierre Dardot – Christian Laval: A globálrezon – A neoliberalizmus múltja és jelene.

EgyKettő Kiadó, Budapest, 2013.


A könyv borítója„A neoliberalizmus nem visszatérés a klasszikus liberalizmushoz és nem is a „vegytiszta” kapitalizmus helyreállítása. Célja a piac építése és a “vállalkozás-alapú” társadalom megteremtése.”


A neoliberalizmus kifejezés sokak szemében szitokszó lett. Egy átok nehezen képes kifejezni a lényeget. Ez a könyv a lényegről szól, hosszan és alaposan. Megérthető belőle, mit kell érteni azon, hogy a világot csak a piac törvényei kormányozhatják. És azt is, hogy ebben mi a nyugtalanító.”

(Granasztói György – történész, egyetemi tanár)


„Értékes és szakmailag igen jó összefoglalása nemcsak a neoliberalizmusnak, hanem a klasszikus liberalizmusnak is.”

(Kőrösi István – közgazdász, egyetemi tanár)


„A könyv brilliánsan kimutatja, hogy a neoliberalizmus megfelel Hannah Arendt totalitarianizmus-fogalmának, hiszen törekvése az emberi lét totális ellenőrzése.”

(Róna Péter – közgazdás, jogász)


„Monumentális esszé azokról a folyamatokról, amelyek a «gazdasági embert» egyetemes normává teszik.”

(Magyari Beck István – bölcsészdoktor [pszichológia, pedagógia], egyetemi tanár)


„A könyv úgy mutatja be a liberalizmust, mint ami nem áll szemben az állammal, és nemcsak a gazdaságot, hanem az egész társadalmat is képes megszervezni.”

(Kiss Endre – filozófus, egyetemi tanár)




Bűnbak minden időben. Bűnbakok a magyar és az egyetemes történelemben.

Szerkesztette: Gyarmati György – Lengvári István – Pók Attila – Vonyó József.

Kronosz Kiadó – Magyar Történelmi Társulat – Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára. Pécs – Budapest, 2013.


A könyv borítójaA bűnbak az emberiség közösségi identitásteremtésének terméke, egyszersmind cselekvésinspiráló elem. Úgy szerves része a földi civilizáció egészének, hogy ahhoz hasonlóan idővel maga is változik. A dolog történeti bája-borzalma leginkább időtlenségében ragadható meg: a bűnbakkereső (és találó) gondolkodás nemhogy töretlenül, hanem szerteágazóan és megizmosodva él tovább a modern társadalomszervezés egymást követő időszakaiban is. A földi modernizáció idő- és térbeli különbözősége a bűnbakképzés elburjánzó sokféleségével „gazdagította a történelmet”, s lassan ide sorolható a – posztmodern? – közéleti „karaktergyilkosság” is. A bűnbak a civilizáció hajnalától kezdődően tetten érhető előítéletes gondolkodás (egyik) korai idoljaként született, hogy azután mindent túlélve az egyre inkább racionális öntudatú modern közértelmesség közepette is töretlenül – időnként tobzódva – virágozzék. A kötet negyven tanulmánya a bűnbakképzés eseteinek sorát eleveníti fel a középkortól a rendszerváltásig; Magyarország és a nagyvilág történetéből – Ukrajnától Németországon, Franciaországon és Spanyolországon át az Amerikai Egyesült Államokig. Az olvasó épp úgy találkozhat bűnbakként személyekkel, társadalmi csoportokkal, mint a nagybirtokkal és szobrokkal. S a konkrét esetek értelmezéséhez történeti és pszichológiai útmutatót is kaphat.

A kötetből kiderül: a szó szoros értelmében vett bűnbak szerepe a bibliai időkben még az volt, hogy a közösség saját bűneit jelképesen ráruházva megtisztulhasson. A modernkori bűnbakképzésben azonban már a kiszemelt egyént vagy embercsoportot az igazi bűnösnek, a közösségi tragédiák tényleges okozóinak tartják a bűnbakkeresők. Esetenként a bűnbaknak valóban van felelőssége, a tárgyilagos elemzés azonban kimutathatja, hogy a történelem sokkal bonyolultabb annál, semhogy egy embert, vagy embercsoportot felelőssé lehessen tenni kedvezőtlen alakulásáért. A bűnbakképzés mechanizmusára az jellemző, hogy az adott közösséget újra és újra sikertelenségek érik, tagjai vesztesnek érzik magukat, és e miatt válik szükségessé az efféle tömeges lélekgyógyítás, közösségépítés.

Ezeket a folyamatokat a politika nemegyszer felhasználja, sőt, fel is erősíti, ami érthető, hiszen a nemzeti traumákból is talpra kell állni, a közösséget integrálni, mozgósítani kell, amihez gyors és egyszerű válaszokra van szükségük az embereknek az összetett helyzetekben is – fejtegetik a kötet szerzői, akik szerint a baj akkor kezdődik, ha a politika leegyszerűsített válaszai már köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. A hisztériakeltés pedig nehezíti, hogy az egyre frusztráltabb közösség tanuljon hibáiból, fejlődjön önismerete, és végül a bűnbakképzés eredeti céljával, az emberek integrálásával éppen ellentétes tendenciákat indít el.

A kötet a tavaly nyáron a témában a Magyar Történelmi Társulat által rendezett és a Nemzeti Kulturális Alap, illetve az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára által támogatott zánkai konferencia mintegy 40 tanulmányát gyűjti össze több mint félezer oldalon.

A tanulmányok egyik csoportja a bűnbakképzés elméleti, társadalomtudományi hátterét vázolja fel, majd pedig egyetemes és magyar történelmi példákon, esettanulmányokon mutatják be a szerzők a folyamat mozgatórugóit.

A tanulmányok első csoportjában Pók Attila történész a magyar történelmi gondolkodásban megjelenő bűnbakkeresést vizsgálja, Gyáni Gábor akadémikus a történész mint bíró ítélkezési jogáról és annak veszélyeiről ír, László János szociálpszichológus a bűnbakképzés és a nemzeti identitás összefüggéseit elemzi, Pótó János történész pedig írásában a szobrok, emlékművek állításával, illetve ledöntésével kapcsolatos jelenségeket gyűjti csokorba.

Az egyetemes történelemmel kapcsolatos tanulmányok között található például Majoros István történész tanulmánya, mely azt vizsgálja: miként tudott sokéves küzdelem után győztesen kikerülni a Dreyfus-ügyből – egy zsidó származású francia katonatiszt XIX. század végi koholt hazaárulási peréből – a harmadik francia köztársaság, amelyben működtek az igazságért folytatott harc fórumai, így többek között a sajtó és az igazságszolgáltatás.

A kötet nagyobbik felét kitevő 22 tanulmány Magyarország történelmének régi és újabb bűnbakjaival foglalkozik, köztük például Szapolyai Jánossal, az állítólag uralkodóját és hazáját eláruló, a mohácsi csata első számú felelősévé váló főúrral. Más írások az antiszemita hisztéria első világháború végi kezdeteit, majd az ország második világháborús hadba lépésének és a magyarországi zsidóság elpusztításának vélt egyszemélyi felelőseit, illetve a valós okok összetett hátterét mutatják be.

Külön tanulmányok dolgozzák fel a Rákosi-korszak ellenségkeresésének mechanizmusait, a kommunista párt 1945 utáni arisztokrácia képét, a “horthysta katonatiszt” bűnbakká válását, majd az 1970-es években a termelőszövetkezeti vezetők ellen indított eljárásokat és az ügynökkérdés rendszerváltás utáni kezelését.


Tartalom

Előszó

Bűnbakképzés a társadalomtudományok szemszögéből

  • Pók Attila: Bűnbakok a magyar történeti gondolkodásban
  • Gyáni Gábor: A történész mint bíró. A történetírói ítélkezés „joga” és veszélyei
  • László János: Bűnbakképzés és nemzeti identiás, avagy a szociálpszichológia mint empirikus társadalomtudomány
  • Kiss Zsuzsanna: Hősök és bűnbakok a weimari Németországban. Adalékok a bűnbakképzés lélektani szempontjaihoz
  • Ormos Mária: Bűnbakkeresés/szerecsenmosdatás a nyugati világban (20–21. század)
  • Pótó János: Szobrok és emlékművek mint bűnbakok, avagy hogyan döntünk szobrot, mikor és miért?
  • Dévényi Anna: Bűnbakból vádló, vádlóból bűnbak. Ellenségképek a 20. századi magyar történelemtankönyvekben Mohács, Világos és Trianon példáján
  • Szilágyi Mariann: „(…) megrendelni egy-két vadkant jó pénzért mindig lehet.” Egy közismert bűnbakmotívum kultúrtörténete

Bűnbakok az egyetemes történelemben

  • Maléth Ágnes: XXIII. János és a konstanzi zsinat
  • Lengyel Tünde: Keresd a nőt! A nők mint bűnbakok a középkorban és a kora újkorban
  • Ugrai János: A jezsuiták mint az iskolaügy „kerékkötői”? A 18. századi oktatáspolitikai diskurzus a Habsburg Monarchiában a bűnbakképzés tükrében
  • Majoros István: Miért a harmadik köztársaság? A Dreyfus-ügy hátteréről
  • Lénárt T. András: A „tiszta faj” kérdése Spanyolországban. A középkori hispán bűnbakképzés okai, módszerei és 20. századi utóhatásai
  • Harsányi Iván: Bűnbakkeresés és történelmi emlékezet. Spanyol tapasztalatok
  • Bebesi György: A Bejlisz-ügy. A sztolipini konszolidáció szakítópróbája, a hírhedt orosz vérvád-per
  • Hornyák Árpád: „Aki kirobbantotta az első világháborút” – Dragutin Dimitrijević-Apis koncepciós pere
  • Kindl Melinda: Giustizia è stata fatta! Avagy Olaszország árulói
  • Hahner Péter: Nixon, a bűnbak

Magyarország történetének bűnbakjai

  • Bessenyei József: Szapolyai János, a magyar történelem egyik legismertebb bűnbakja
  • Kovács Adrienn: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök egyházszervező munkájának megítélése
  • Deák Ágnes: Rendőrbesúgók nyomában (1860-as évek)
  • Kaposi Zoltán: A nagybirtok mint bűnbak – Az uradalmak és az agrárszegénység kapcsolata Magyarországon
  • Paksy Zoltán: A zsidóság bűnbakká válása és az antiszemita hisztéria kezdete Magyarországon az első világháború végén
  • Gazdag László: Herczeg Ferenc és a forradalmak – Északi fény
  • Fedinec Csilla: A „leggyengébb fél” – Gondolatok a ruszin–ukrán paradigma újraértelmezéséhez
  • Erőss Zsolt: Bűnbakképzés és/vagy bűnbakképződés? A diktatórikus törekvések megítélése 1935–1936 fordulóján Gömbös és Marton példáján
  • Molnár Judit: „Ürügy a deportálás” – A csendőrök felelősségre vonása 1945 után
  • Olasz Lajos: Hadiállapotban a Szovjetunióval – bűnbakok és felelősök
  • Karsai László: Szálasi Ferenc, a tökéletes bűnbak
  • Gerhard Seewann: Politikai tisztogatás Magyarországon a második világháború után – Franz Basch népbírósági pere
  • Gyarmati György : Ellenségek és bűnbakok kavalkádja Magyarországon, 1945–1956
  • Püski Levente: Ellenségből bűnbak – Az MKP arisztokrácia-képe 1945 után
  • Kovács Kristóf: Reakczy Jóskától Kulák Kelemenig. Válogatás a Ludas Matyi 1945 és 1949 közötti bűnbak-karikatúráiból
  • Pihurik Judit: Katonadolog 1945–1962 – A „horthysta katonatiszt:” bűnbak vagy ellenség?
  • Bánkuti Gábor: Az antijezsuitizmus anatómiája
  • Polyák Petra:  „Közösítsék ki, pellengérezzék ki!” – Egyetemi-főiskolai hallgatók fegyelmi ügyei az ötvenes évek elején
  • Lénárt András: A Köztársaság tér arcai – Bűnösök ábrázolása két propagandafilmen
  • Tóth Eszter Zsófia „Kenyér, szőlő porba hulltak” – Bordás András tragikus halála 1956-ban: a forradalmi és az ellenforradalmi bűnbakképzés prizmatörései
  • Varga Zsuzsanna: Bűnözők vagy bűnbakok? – Termelőszövetkezeti vezetők és a „szocialista törvényesség” az 1970-es években
  • Zsidai Ágnes: Ügynökhalál Magyarországon




Az első világháború története. Szarajevótól Trianonig

A BBC History különszáma – DVD melléklettel.

Kossuth Kiadó, Budapest, 2013.


A kiadvány borítójaElső világháborús különszámmal jelentkezett a pár éve nálunk is megjelenő BBC History magazin. A 150 oldalas kiadvány nem törekszik minden részletre kiterjedő bemutatásra, inkább átfogó képet akar nyújtani a konfliktusról, megmutatva ismert és kevésbé ismert részleteket, gazdagon és igényesen illusztrált 2-6 oldalas cikkeken keresztül. Ehhez nagyrészt brit, kisebb részben pedig magyar történészek írásaiból válogat.

Fontos részlet, hogy az anyag egy részét a magazin korábbi számaiból vették át. Ilyen például Vilmos császár és Miklós cár magánlevelezése, vagy a gallipoli csatát bemutató elemzés.

A kiadványhoz DVD-mellékletet is kapunk, mely bő egyórás, magyar nyelvű kommentárral ellátott archív anyagot tartalmaz, egészen pontosan néhány perces rövidfilmeket, melyek hosszuknál fogva éppen csak felvillanthatják az eseményeket. Ezek témái: Boldog békeidők; Merénylet Szarajevóban; Az állóháború; A verduni vérfürdő; Háború a tengeren; Az orosz forradalom; Párizs, lőtávolságon belül; A császárság összedől; A 20. század fegyverei; Az igazságtalan béke; Soha többé! – gondolták akkor.

Mivel az első világháborúval kapcsolatban ritkán jelenik meg nálunk önálló munka, a különszám mindenképp ajánlható a téma iránt érdeklődőknek, már csak azért is, mert nem kizárólag brit szerzők jutnak benne szóhoz, hanem hazai történészek is, így a magyar vonatkozású témák sem maradnak el.

Az angol BBC History Magazine és magyar kiadásának közös munkájából született kiadvány az első világháború legjobb szakértőinek írásain keresztül mutatja be a Nagy Háborút. Az eseménytörténet ismertetése mellett nagy hangsúlyt kapnak a háború menetére jelentős befolyást gyakorló egyéniségek, a stratégiai és taktikai kérdések, a konfliktus előtt és alatt bekövetkezett technikai fejlődés, valamint a frontok és a hátország mindennapjai is. Az angol kiadás színvonalas anyagait a magyar szerkesztőség a Monarchia és Magyarország szerepvállalását és sorsát bemutató írásokkal egészítette ki, Romsics Ignác vállalta például a trianoni békeszerződés létrejöttének ismertetését.

A kiadvány nemcsak tartalmában, hanem formájában is különleges, a könyvekre jellemző alaposság és terjedelem egy magazin színes, változatos, rengeteg képpel megtűzdelt formájában jelenik meg.

Oldal a kiadványból

Fejezetek:

  • A háború kulcspontjai I-III. (Peter Caddick Adams)
  • Vili és Miki éjszakái a vérzivatar előtt (Papp Gábor, Berényi Gábor)
  • A Monarchia hadereje a háború kezdetén (Balla Tibor)
  • Redl ezredes árulása (n.a.)
  • Hadban a birodalom: a brit kolóniák katonái (Ashley Jackson)
  • Távol Európától: háború a gyarmatokért (Búr Gábor)
  • Így látták a katonák (Richard Holmes)
  • Gallipoli: a vereség okai (Gary Sheffield)
  • A somme-i csata (Gary Sheffield)
  • Szex a lövészárokban (Clare Makepeace)
  • Az ypres-i vérfürdő (Martin Dougherthy)
  • Tálalva! – Étkeztetés a lövészárokban (Rachel Duffett)
  • A brit repülés ászai (Peter Hart)
  • A Monarchia elfeledett diadala: a caporettói áttörés (Litván Dániel)
  • Támadnak a tankok (Chris Mann)
  • Hadifogságban (Bornhardt Attila)
  • Amerika hadba lép (Doran L. Cart)
  • 1918 – visszavonulókból győztesek (Gary Sheffield)
  • A legnagyobb vesztő: Ludendorff élete (John Lee)
  • A tanáros főparancsnok: Ferdinand Foch (Peter Hart)
  • Miért győzött az antant? (Jeremy Black)
  • A nap, amikor elhallgattak a fegyverek (Malcolm Brown)
  • Nincs többé háború (Peter Hart)
  • Háborús hősből kormányzó: Horthy Miklós (Turbucz Dávid)
  • Trianon (Romsics Ignác)




A második világháború története I. – A villámháborútól Moszkváig

A BBC History különszáma – DVD-melléklettel.

Szerkesztő: Papp Gábor. Kossuth Kiadó, Budapest, 2013.


A kiadvány borítójaA BBC History különszámai két kötet dolgozzák fel a II. világháborút. Az első kötet a háború előzményeit összefoglalva nagyjából Sztálingrádig vezet el benneteket. A zömében neves brit szerzők tollából származó 22 cikk és a tömör, ugyancsak cikkszerű leírásokból álló kronológia tényanyagával, kivételesen gazdag, több száz képből összeállított illusztrációjával azokat is új ismeretekkel és megvilágításokkal lepi meg, akik már sokat tudnak a második világháborúról.

A kiadvány nemcsak tartalmában, hanem formájában is különleges, a könyvekre jellemző alaposság és terjedelem egy magazin színes, változatos, rengeteg képpel megtűzdelt formájában jelenik meg.

Oldal a kiadványból




A második világháború története II. – Sztálingrádtól Hirosimáig

A BBC History különszáma – DVD-melléklettel.

Szerkesztő: Papp Gábor. Kossuth Kiadó, Budapest, 2013.


A kiadvány borítójaA második világháborút két részben bemutató bookazin 2. része, 60 perces filmet

A világban átlagosan minden órában megjelenik legalább egy könyv vagy terjedelmesebb tanulmány a második világháborúról, nem is szólva a televíziók dokumentumfilmjeiről és a szépirodalmi művekről. Vajon mi az oka ennek a nem szűnő tömegérdeklődésnek? Ha egyetlen mondattal kell válaszolnunk a kérdésre, azt mondhatjuk: az emberiség történetében a legnagyobb, legdrámaiabb és leggyorsabban végbement cezúra volt a második világháború, ennek következtében a mai világ megértéséhez elengedhetetlen az előzményeinek és körülményeinek ismerete.

A történész, a kutató számára az idő nemcsak új részleteket hozhat felszínre, hanem a távolság is módosítja a nézőpontot. Erről tanúskodik ez a kötet is, amelyben a korszakkal foglalkozó, világszerte olvasott brit és amerikai történészek számos eddig nem vagy alig ismert tényre és összefüggésre hívja föl a figyelmet.

Hitler egy új világrendet akart teremteni. Hogy milyet, azt nem is rejtette véka alá – csakhogy a Mein Kampfot az akkori világrend vezetői egészen a háborúig nem vették komolyan. Hitler nemcsak hazájára és fél Európára szabadította rá a pusztulást, hanem egy világrendet és megsemmisített. 1945 után a romokon egy új világrend formálódott meg.

Nemcsak a múlt ismeretében látszik nyilvánvalónak, hanem 1942 decemberétől a kortársak között is sokan fölismerték: Németország nem nyerheti meg ezt a háborút. Azt azonban a jövőt a legsötétebben látók sem képzelték el, hogy az apokalipszis csak ezután következik: a sztálingrádi kapitulációtól az európai békéig tartó két is negyed év emberéletben és anyagiakban olyan veszteséget mért rá az emberiségre, amely a civilizáció egészén ejtett máig sem begyógyult sebeket. A 60 és 80 millió közöttire becsült halálos áldozatok túlnyomó többsége 1942 vége és 1945 között vesztette életét, ekkor pusztultak el Európa városainak százai.

A BBC History szerkesztői remélik, hogy kötetük tud újat nyújtani olvasóinak: neves brit és amerikai történészek – John Lukacs, Antony Beevor vagy Ian Kershaw nevét a magyar olvasók is jól ismerik – és más avatott szerzők tollával olyan részleteit és életképeit villanthatták föl a második világháború e szakaszának, amelyekre eddig a figyelem nem vagy csak kevésbé terjedt ki. Ugyanakkor arra is törekedtek, hogy egy bővebb terjedelmű, beszédes idősorral keresztmetszetet adjon a háború egészéről.

Oldal a kiadványból

Fejezetek:

  • A háború legváratlanabb fordulata
  • Sztálingrád
  • A kérlelhetetlen katonai zseni
  • Bombázó férfiak
  • Az elfelejtett tábornok
  • Nyaralás helyett rémálom
  • Egyazon oldalon
  • D-nap
  • „Befejezni a háborút idióták
  • Aki elfoglalta Közép-Európát
  • Hitler titkos fegyverei
  • Auschwitz
  • Te mit tettél volna?
  • Miért tartottak ki végsőkig Hitler mellett?
  • Hol dőltek el a határok?
  • A Győzelem Napja
  • Japánt utoléri a végzet
  • Hirosima: a visszaszámlálás
  • A nürnbergi per
  • A háború ára





      A cikk letölthető:
      A cikk letöltése pdf-ben

      Ugrás a cikk elejére